Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

HÉTFŐ, 1991. OKT. 21. BELPOLITIKA 3 Tölgyessy Péter makói mosolya Tegnap délután az 1956-os forradalom és szabadságharc külföldön élő személyiségeinek részvételével folytatódott az '56-os Szövetség kétnapos kongresszusa. A jövő heti emlékünnepségre az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból és Németországból érkeztek egykori szabadságharcosok. A Szövetség vezetőségválasztásán és az alapszabály vitáján kívül a résztvevők hangsúlyosan szóltak az emlékünnepség megrendezésének körülményeiről; kritikával illették azokat a szervezeteket, amelyek nyugtalanságot igyekeztek kelteni az október 23-i megemlékezések idejére. Mint elhangzott, az ünnepségsorozatot előkészítő bizottság pártsemleges, össztársadalmi megemlékezést kíván rendezni és az '56-os Szövetség mindenféle atrocitást ellenez. A kongresszus Roik János személyében megválasztotta a Szövetség új elnökét, s a késő délutáni órákban megalakult az 1956-os Magyarok Világszövetsége. Az új szervezet célja, hogy békés úton győzelemre vigye az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszményeit. Grigássy László fővárosi képviselő ma önálló indítványt ad át Demszky Gábor főpolgármesternek, amelyben javasolja, hogy a fővárosi közgyűlés tűzze ismét napirendjére a világkiállítás ügyét és vizsgálja felül előző nemleges döntését. A képviselő szerint ezt az indokolja, hogy az ügyben új tények merültek fel; több külföldi befektető jelezte: az infrastrukturális beruházások megvalósításában is részt vállalna, ha Budapest mégis megrendezné a világkiállítást. Nagykoalíció az öntevékeny társadalomért „Nem normális, ami eddig volt" Feltűnő volt, hogy Tölgyessy Péter milyen sokat mosolyog Erre rímeltek Töl­gyessy Péter szavai is, aki szintén fon­tosnak tartotta a beszélő viszonyt. „32 kétharmados törvény esetében az Alkot­mány is erre kötelez bennünket; más ügyekben nem az Alkotmány, hanem a józanész teszi köte­lezővé az együtt­működést." Szabadon elmondott bevezető előadásában az or­szág helyzetét ér­tékelte. Magyarországon ma a Parlamentben voltaképpen csak egy nagy párt van: az MDF, amely a képviselői helyek 43 százalékát birtokolja. Hozzá képest még a szabaddemokraták is a maguk 24 százalékával közepes pártnak tekinthetők. „Ez azt jelenti, hogy ma az MDF nélkül nem lehet kormányozni. Illetve csak akkor lehetne, ha az összes többi parla­menti erő összefogna, és egy olyan koalíció jönne lérte, amelynek egyik szélén Torgyán József, másik szélén Hámori Csaba ülne." A képviselő az MDF-et olyan pártnak írta le, amely az ország boldogulását a tekintélyelvű kor­mányzásban látja. Bizonyíték­ként az önkormányzati törvényt hozta fel példának, amelynek filozófiája: legyenek önkormány­zatok, de ne adjunk nekik túl nagy vagyont és túl sok hatalmat, mert akkor mi marad a kormánynak. Ez a törvény a helyi társadalmakat pórázon tartja, abból indul ki, hogy aki magasabb szinten áll a hatalomban, az bölcsebb. Ezt a hajlamot csak növelte az önkor­mányzati választások eredménye, az ugyanis, hogy azokon az ellenzék aratott több sikert, amely Nem azért jöttem, hogy belépjek a makói MDF szervezetbe - kezdte mondókáját Tölgyessy Péter a szabad demokraták országgyűlési képviselője azon a fórumon, melyet a Maros-parti hagymaváros magyar demokratái szerveztek. A nagy eső, a zord idő ellenére megtelt szombaton este a makói régi városháza terme. A hallgatóságban több prominens szegedi MDF vezetőt is felismerhettünk. Az est házigazdája két MDF-es képviselő volt: Mihály Zoltán és Póda Jenő. Utóbbi bevezetőjében arról beszélt, hogy kívánatos volna, ha a két legnagyobb párt közeledne egymáshoz. „Közeledni azonban csak akkor lehet, ha leülünk és vitázunk egymással". ily módon osztozik a hatalomban. „Ezt már csak azért sem tartom épp szerencsésnek, mert szerintem a szabaddemokraták relatíve jobban fel voltak készülve az országos kormányzásra, az MDF pedig épp a helyi kormányzásra volt jobban felkészülve." - vélte az SZDSZ-es képviselő. A kárpótlással kapcsolatban elmondta: vajúdtak a hegyek, és egér született. Eddig ugyanis 200 ezren jelentkeztek kárpótlásért, azzal szemben, hogy a kormányzat 1,5 millió emberre számított. „Ez azonban jó hír, - tette hozzá - mert így a kárpótlás nem fog olyan nagy kárt okozni." A kérdések sorát Póda Jenő nyi­totta meg. Abból a közvélemény­kutatásból idézett, amelyet az SZDSZ végeztetett. A párttagság harmada sem gazdasági, sem tár­sadalmi kérdésekben nem támo­gatja a liberális altarnatívát, s csak negyede támogatja határozottan. Hogyan lehet a liberalizmus alter­natíva, ha az emberek többsége nem támogatja? - kérdezte. Az SZDSZ, miként az MDF is, gyűjtőpártként jött létre, válaszolta Tölgyessy, s csak egyik irányzat benne a liberalizmus. Magát egyébként is inkább szociálliberá; lisnak definiálja. 0 azonban ezt a sok­színűséget kifejezet­ten jónak tartja. Vé­leménye szerint mindegyik párt vál­ságban van, csak a többi nem beszél erről. „Mi beszélünk róla, s ez reményt ad arra, hogy túljussunk rajta. Az MDF na­mmmmmmm gyon lassú átalaku­lást ígért, és ezt be is tartotta: szerintem az ország szinte pontosan úgy néz ki, mint másfél évvel ezelőtt, különösen, ami a munkahelyeket illeti. Az SZDSZ nem ígér Expót és más hasonló nagy állami projekteket, de ígéri, hogy kevesebb adót kell majd fizetni, mert csökkenti az állam költekezéseit. Ha az SZDSZ az átalakulás és az antikommunizmus legkövet­kezetesebb híve. akkor miért nem támogatja az igazságtételt?- kér­dezte Balogh László, az MDF sze­gedi elnöke. Az SZDSZ véleménye az igaz­ságtételről nem változott. - hagzott a válasz. Szerintünk erre ott van le­hetőség, ahol a régi vezetők bűnte­tőjogi felelőssége megállapítható. Eddig azonban egyetlen ilyen per indult, a volt titkosszolgálati tábor­nokoké, s ez is elég enyhe ítélettel végződött. „Tavaszi nagytakarítás helyett csak nyári nagymosás volt: a felelősök tisztára mosása. A Jusztícia-tervek mindig akkor ke­rülnek elő, amikor valami baj van. Márpedig a felelősség kérdése nem hasonlatos a töltött káposztához, hogy ugyanis felmelegítve egyre jobb." KÖZÉLETI NAPLÓ MA NÁFRÁDI ZOLTÁN és RÁKOS TIBOR, a 3., illetve a 2. számú választókerület képviselői 17 órától 18.30-ig fogadóórát tartanak a felsővárosi lila iskolában. GYIMESI KÁLMÁN, a 10. számú választókerület képviselője 17 és 18 óra között fogadóórát tart a városháza 113. számú helyiségében. A MUNKÁSPÁRT újszegedi szervezete 17 órakor a Herke utcai általános iskolában taggyűlést tart; előadó: Gesztesi Ferenc, a megyei koordinációs elnöke. AZ MSZMP ÖSSZEVONT TAGGYŰLÉSE (a tápéi, az északi városrészi, valamint a felsőoktatási szervezet részvételével) kezdődik 16 órakor a Csap utcai székházban; napirenden a XV. kongresszusról szóló tájékoztató, előadó dr. Krajkó Gyula, a városi koordinációs bizottság elnöke. HOLNAP KATONA GYULA, a 13. számú választókerület képviselője 16 és 18 óra között fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. Tisztújítás a szocialistáknál Átszervezték belső életüket a megye szocialistái. Az itt működő szervezeteik szövetségét hozták létre. Három egyenrangú bizottság fogja össze a munkát. A megyei koordinációs tanács vezetői: Fritz Péter elnök, Kmetykó Lajos ügy­vezető alelnök és irodavezető. Gőg János (Csongrád) és Nemcsók János (Szeged) társadalmi alelnök, a pénzügyi ellenőrző bizottság ve­zetője Varga László. A megyében működő szervezetek „Alkotmány­bírósága" az egyeztető bizottság, melyet Rátkai Árpád vezet. Az MSZMP megyénkben élő országgyűlési képviselőinek irodáját ezentúl a párt Tisza-parti székházában találhatják a polgárok. Ugyanitt az önkormányzati kép­viselőket is elérhetik. A találkozó este fél tízkor ért véget. Utána Tölgyessy Péter interjút adott a Délmagyaror­szágnak. - Hogy érezte magát az „orosz­lánbarlangban"? - Erre számítottam, és azt kap­tam, ami várható volt. Szerintem nagyon nagy baj a magyar politi­kában, hogy nincs igazán beszélő viszony a pártok között. Csü­törtökön Fodor Gáborral és Horn Gyulával voltam egy közös rendez­vényen. Szerintem ez a világ legnormálisabb dolga. Az a nem normális, ami eddig volt. - Feltűnő volt, hogy Tölgyessy Péter milyen sokat mosolyog. Egyáltalán: úgy tűnt, sokkal nyu­godtabban tűri az ellenvélemé­nyeket mint régen, frakcióvezető korában. Tudatos ez a stílusváltás? - Én gondolkoztam azon, hogy mit kell másként csinálnom, s ha ez látszik is, annak csak örülni tudok. Az ember igyekszik... - Amikor annak idején a frakció nem választotta meg vezetőjének, akkor tulajdonképpen azt a vezetési módszert is leszavazta, melyet Ön képviselt. Változtak-e azóta az el­képzelései egy politikai vezető feladatát illetően. - Nem egy stílust vagy egy munkamódszert szavaztak le, hanem egy politikai irányt. Ami az SZDSZ-ben érvényesült az utóbbi egy évben, az eléggé közismert. Én egy másik politikát szeretnék, ez nem stílusbeli, munkamódszerbeli, hanem politikai vita. Most újra szavazás lesz... - A közönség között ülve a leg­gyakoribb reakció az volt, hogy amit mond, az nem program... - Egy politikai párt a programját részletekben tudja kifejteni, sok­sok résztémában. A kérdések jó­részt általános jellegűek voltak, ezért a válaszok is. Mindazonáltal azt hiszem, hogy az SZDSZ-nek mielőbb egy új, rövid politikai programmal kell rendelkezni, újra olyan programmal, amely létre­hozza azok nagykoalícióját, akik az öntevékeny társadalomtól remélik az ország sorsának jobbrafor­dulását. - Ismerjük ennek a találkozónak a történetét, de azért a mostani helyzetben, hogy Ön az SZDSZ el­nökjelöltje, kapott ez egy furcsa kis felhangot. Mintha a legnagyobb konkurrens párt szervezett volna Önnek „elnökválasztási hadjá­ratot"... - Erről szó sincs! Ez egy régi meghívás volt. Megtehettem volna, hogy lemondom, de nem szívesen mondok le. Semmiféle kampányról itt szó nem volt. Aki ezt feltételezi, az egészen rosszul gondolkodik. M.T. A német módszer Herr Müller és Frau Frietzsche - a német Munkaügyi és Szociális Minisztérium munkatársai - azért látogattak el szombaton délelőtt a szegedi munkaügyi központba, hogy az itteni szakemberek is megismerhessék azt a továbbképzési programot, amely Magyarországon „német módszer" néven fut. Idén márciusban Bonnban írták alá azt a kormányközi együtt­működési egyezményt, amelynek keretében a Tolna megyei Tenge­licen október 16-án, szerdán meg­kezdődhetett a magyar munkaügyi hivatalokban dolgozó szakemberek felkészítése az új feladatokra. A „német módszer" a munka­ügyi hivatal ügyfélszolgálati abla­kának másik oldalán ülőkkel fog­lalkozik. Arra tanítják a közvetítőket és tanácsadókat, hogy ismerjék föl, és mozgósítsák a munkát keresők olyan erényeit, amelyek alkalmassá teszik őket az elhelyezkedésre. A terület dolgozói tudják csak igazán, hogy ez mennyire nehéz feladat. A közvetítő azonban nemcsak a munkanélkülivel, hanem a munka­adóval is foglalkozik. Meg kell győznie arról, hogy a nála jelentkező ember éppen az, akit keres, és al­kalmas a rá váró feladat elvégzésére. A munkaügyi szakember működése tehát kétirányú. Ahhoz, hogy ered­ményes legyen, magának is alkalmas­nak kell lennie arra, hogy - bár pszichológust azért nem képeznek belőle - otthonos legyen a munka­nélküli és a munkaadó lélektanában. A Tengelicen folyó képzés csak első állomása a folyamatnak. Min­den megyéből egy szakember sajátíthatja el a program alapis­mereteit. Magyarország már tíz éve kap­csolatban áll a németekkel, a mos­tani programot pedig dr. Rodák Margit, az Országos Munkaügyi Központ nemzetközi és módszertani osztályának vezetője „hívta el" hazánkba. Az indulást egy öt fős szakembercsoport németországi látogatása előzte meg, amelynek célja a program előkészítése volt. Ebben - a csoport tagjaként - Vla­diszavlyev András, a Csongrád me­gyei Munkaügyi Központ igazga­tója is közreműködött. A kurzus két hetes. Ezalatt szi­tuációs szerepjátékokkal, csoport­foglalkozásokkal segítik a résztve­vőket az ismeretek elsajátításában. Németországban főiskolán tanítják a munkaügyben dolgozókat, nálunk erre csak jövőre, Gödöllőn nyílik lehetőség, akkor indul a három éves tanácsadóképzés. A német vendégek magyaror­szági tapasztalatai jók: úgy látják, helyes irányba indult el az itteni munkaügyi szervezet, és bíznak az eredményes együttműködésben. Ny P. Pártkongresszus Szegeden? Az MSZP az egyetlen „nyugodt erő" A szocialista párt XII. kongresszusát 1992 tavaszán Szegeden rendezzék - javasolták az MSZP megyei tanácskozásának résztvevői. Az egyik vendég Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke támogatja az elképzelést, mert a párt azon alapállásást igazolná, hogy a fővárosra és vidékre egyformán figyel. Az eddig megtett út tapasztalatait összegezték, a párt lehetőségeit és korlátait mérték föl, az elkövezkező évek tennivalóit vetítették maguk elé a szocialisták szombati, megyei tanácskozásukon. Az MSZP megalakulása óta első alkalommal tartottak megyei pártértekezletet, melyen - alanyi jogon - részt vehetett minden tag. Az érdeklődést jellemző adat: minden hatodik párttag jelent meg a Tisza-parti székházban. „A szocialisták nyugodt, korrekt hangvételű vitában értékelték a szomszédos Romániában és a Jugoszláviában kialakult helyzetet" - mondta a történteket összegző sajtótájékoztatóján Szekeres Imre, aki szerint az itteni vélemény meg­felel az országos elnökség állás­pontjának. Az európai határok sérthetetlensége és a kisebbségek jogainak maradéktalan érvénye­sülése a párt megközelítésének két legfontosabb kritériuma. Az in­formációcserét, a kulturális és a gazdasági kapcsolatok élénkítését tartják teendőjüknek. Hangsúlyoz­ták: a nemzeti és nemzetiségi kér­dések akkor oldódhatnak meg, ha az illető országban demokrácia van. A békés átmenetet értékelve a szocialisták tanácskozásukon kije­lentették: csakis a konfliktusok törvényes megoldása elfogadható. Ezért pozitív fogadtatásra talált a koalíciós pártok pénteki tanácsko­zásán tett bejelentés: mindenféle kollektív bűnösség elvét elvetik. Ez a szocialista párt alapállása is. Azokat illesse erkölcsi, politikai és méltányos anyagi kárpótlás, akiket személyes szabadságukban, életük­ben sérelem ért az elmúlt évek során. A szakszervezetek sem ma­radhattak ki a belpolitikai értéke­lésből. Az MSZP szerint nincs demokrácia, szociális partnerség és működőképes gazdaság a szak­szervezetek nélkül. Önmagáról az MSZP kijelen­tette: az egyetlen „nyugodt erő", mert nincsenek belső civakodások, egymással szöges ellentétben álló nézetek, idegesség és kapkodás. A párt 45 ezer fős tagsága igazi közösséggé, mozgalommá vált. A szocialisták parlamenti komoly munkájának eredménye, hogy 10 százalékos jelenlétüknél nagyobb a befolyásuk a döntésekre. Az önkormányzatokban való felelős­ségteljes fellépésüknek tulajdo­nítják, hogy a különböző társa­dalmi csoportokkal jól alakul kap­csolatuk. Ezt igazolja, hogy a pót­választásokon az egyéni körze­tekben a mandátumok 2/3-át sze­rezték meg a szocialista párt je­löltjei. A közvéleménykutatások szerint az MSZP támogatottsága 9-10 százalék, illetve a választó­polgárok 34 százaléka pozitív módon viszonyul a párthoz. Ez megnyugató kiindulópontot jelent a további tennivalók meghatározásá­hoz. A novemberben esedékes országos párttanácskozáson nem önmagukkal, hanem az élethez közeli dolgokkal kívánnak fog­lakozni, így például arról döntenek, hogyan szervezzenek szociális akciókat, miképpen segítsék a kulturális egyesületek munkáját, milyen módon kapcsolódhatnak be a helyi társadalom életébe. Az európai szociáldemokrata pártokkal bővülő együttműködés pedig azt igazolja: az MSZP bekapcsolódott az európai baloldal politikai és szellemi vérkeringésébe. ÚJSZÁSZI ILONA Szegedi telephelyű társaság németországi munkavégzésre felvesz gyakorlattal rendelkező hidegburkolót, aki márvány lerakásában is jártas, valamint épületbádogos szakembert. Német nyelv ismerete előnyös. „November közepi kezdés 3588" jeligére a Sajtóházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom