Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám

SZOMBAT, 1991. OKT. 19. BELPOLITIKA 3 A koalíciós igazságtétel terve Péntek délben a Parlamentben befejeződött a három koalíciós párt több mint kétórás tárgyalása. A kormányzásban részt vevő pártok nyilatkozatot adtak közzé, melyben hangsúlyozzák, hogy „a társadalmi igazságtétel érdekében haladéktalanul meg kell tenni mindazokat a lépéseket, melyek alkotmányosan és törvényesen megtehetőek". A pártok egyetértettek abban is, hogy az igazságtétel során a kollektív felelősségre vonás elve semmilyen formában nem alkalmazható. Az igazságtél kérdéseinek nemzetközi áttekintésére és megvitatására a tárgyaló felek egy tudományos konferencia megrendezését vetették fel. Torgyán József kisgazda pártelnök a tárgyalások után adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a három frakcióvezetőből bizottságot állítanak fel, amely „záros határidőn belül" előterjeszti majd a rendszerváltozás konkrét megvalósításának módjait. Várhatóan a jövő hét közepétől kezdődik meg Budapesten az az aláírásgyűjtési akció, amelynek célja, hogy népszavazést rendezzenek a fővárosban - hangzott el tegnap a Világkiállítási Fórum sajtótájékoztatóján. Ahhoz, hogy a főváros polgárait megkérdezzék az 1996-os Expo megrendezéséről, mintegy 150 ezer aláírásra van szükség, mely a fórum szerint egy hét, legfeljebb tíz nap alatt összegyűjthető. A kormány a már elkülönített 5 milliárd forint mellett további 700 milliót fordít a távfűtési és a melegvízdíjak emelkedéséből fakadó lakossági terhek enyhítésére - jelentették be a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az újabb 700 millió forintot az önkormányzatoknak juttatja a kormány, az egész fűtési szezonra; azok a települések kapnak támogatást, ahol az éves díj köbméterenként meghaladja a 125 forintot. A HÉT KÉRDÉSE Miért jó a BT-tagság?_ Az ENSZ közgyűlése szerdán jóváhagyta Magyarország kétéves biztonsági tanácsi tagságát, amely majd '92 januárjában lép életbe. Magyarország Romániát váltja fel a kelet-európai régió - közös egyetértéssel jelölt - képviselőjeként. Hazánk utoljára a hidegháború időszakában, 1968-69-ben volt a BT tagja. Jövőre mint független, önálló állam lesz jelen a testületben. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy milyen lehetőségeket és feladatokat jelent majd az országnak a két hónap múlva életbe lépő megbízatás. Kovács Tamás ötödéves egyetemista: - Magyar­ország mint ENSZ-tag, előbb-utóbb bekerült volna a BT-tagok közé, de a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen jó, ha már előbb bele tudunk szólni a világ­politika alakításába. Úgy érzem, Magyarország bizo­nyos kérdésekben - főleg a közép-európai régióban meglévő történelmi tapasztalatai miatt - olyan szak­értelemmel bír, amellyel a nyugat-európai országok, amelyek messzebb esnek ettől a régiótól, nem rendelkeznek. Románia helyét vesszük át, és remélem, hogy ez nem jár majd semmiféle bonyodalommal a két ország viszonyában. Minden tagország kétéves mandátumidőt kap, és ennek lejártával nem vehetik egyes országok rossz néven, hogy mások elfoglalták a helyüket. Hogy 1968-69 után megint ránk került a sor, azzal magyarázom, hogy Magyarország nyitott ország, a rendszerváltás miatt még bizonyos értelemben érdekes is a külföld számára. Most kedvező alkalom kínálkozik, hogy a híd szerepét töltsük be Kelet és Nyugat, Észak és Dél között. U. Nagy István gimnáziumi tanár: - Végképp egyenjogúságot jelent az egyenjogú nemzetek sorá­ban, ezáltal a helsinki alapelvek szerint beleszól­hatunk a világpolitika alakításába. Magyarország most lett másodszor BT-tag, ebben szerepet játszott ­az utóbbi években - a nemzetközi téren való aktív és jó politizálás is. Közép-Európa képviselőjeként, mint a régió közös egyetértéssel javasolt tagja, fog hazánk tevékenykedni, ezt a térségben megnövekedett tekintélyünkkel is ma­gyarázhatjuk. Magyarország már korábban megmutatta, hogy milyen sze­repet játszik a térségben, és ezt a pozitív tevékenységet ismeri el a kül­föld. Bizonyítja ezt, hogy Magyarországot nagy többséggel választották be a testületbe. Az már a gyakorlati politikától függ, hogy a sorra kerülő kérdésekben hogyan tudjuk az elért erkölcsi tőkét gyarapítani. Dohány Edit tanárnő: - A jugoszláviai válság miatt nekünk jó lesz a BT-tagság, de nem érzem azt, hogy a jelenlegi politikai felállásunkban oda valók volnánk. Bár lehet, hogy ez első pillanatban hasz­nosnak látszik. Általában egy magyar állampolgár a belpolitikából következtet az ország politikájára. Úgy gondolom, hogy azt a külső szemlélő is láthatja, ma a belpolitikában minden szempontból erkölcsi fellazulás tapasztalható. Az, hogy ismét BT-tag lett Magyarország, nyilvánvaló, hogy az itt lezajlott kedvező politikai fordulattal P. T. P. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Csongrád megyei szervezetei Szegeden, a Tisza-parti székházban (Tisza Lajos körút 2-4.) 10 órától párttanácskozást tartanak, amelyen részt vesz Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke és a megyei országgyűlési képviselők. DR. TÖLGYESSY PÉTER (SZDSZ) országgyűlési képviselő 18 óra­kor Makón, a régi városháza dísztermében válaszol a kérdésre: Merre tart az SZDSZ? Az MDF politikai tereferéjének házigazdái MIHÁLY ZOLTÁN és PÓDA JENŐ MDF-es országgyűlési képviselők. HOLNAP DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKgP országos elnöke 15.30-kor beszé­det mond a kiszombori kisgazda nagygyűlésen a művelődési házban; előtte zászlószentelés lesz a helyi katolikus templomban. HÉTFŐN NÁFRÁDI ZOLTÁN és RÁKOS TIBOR, a 3. illetve a 2. számú választókerület képviselői 17 órától 18.30-ig fogadóórát tartanak a felsővárosi lila iskolában. GYIMESI KÁLMÁN, a 10. számú választókerület képviselője 17 és 18 óra között fogadóórát tart a városháza 113. számú helyiségében A MUNKÁSPÁRT újszegedi szervezete 17 órakor a Herke utcai általános iskolában taggyűlést tart; előadó: Gesztesi Ferenc, a megyei koordinációs elnöke. AZ MSZMP ÖSSZEVONT TAGGYŰLÉSE (a tápéi, az északi város­részi valamint a felsőoktatási szervezet részvételével) kezdődik 16 órakor a Csap utcai székházban; napirenden a XV. kongresszusról szóló tájé­koztató. előadó dr. Krajkó Gyula, a városi koordinációs bizottság elnöke. Nem aggódnak Marosán Györgyért Nincsenek arra utaló jelek és adatok, hogy egyes személyek erő­szakos cselekményeket akarnak el­követni az 1956-os forradalom év­fordulóján - mondta a Nemzetbiz­tonsági Hivatal illetékese az MTI-nek, azokkal a híresztelé­sekkel kapcsolatban, amelyek sze­Természetvédelmi centrum ké­szül a Szegedi Vadasparkban, helye­sebben: maga a vadaspark készül természetvédelmi centrummá ala­kulni. A dédelgetett tervhez, amely tulajdonképpen a szegedi állatkert felzárkózását jelentené a nyugat­európai rokon intézményekhez, természetesen a város segítségére is szükség van, ezt támogatja az önkormányzat művelődési irodája, erről tárgyalt múlt heti ülésén az oktatási bizottság és valószínűleg szavazni róla hamarosan a közgyű­lés is. , Az állatkert, igazodva a pénzín­séghez, a fokozatos átalakítás politikáját folytatja. Mint Egyházi István igazgató távollétében Gósi Gábor állatorvostól megtudtuk, az első lépésekhez nem kell egetverő összegekért folyamodniuk a város­hoz; a Vadasparknak megvan az az előnye, hogy terjeszkeszkedésre, átalakulásra szükséges hellyel ren­rint október 23-án atrocitásokra le­het számítani. A hivatal cáfolta azt is, hogy „a biztonsági szolgálat em­berei is aggódnak" Marosán Györ­gyért. Veszélyeztetettségére vonat­kozó információk hiányában sze­mélyét illetően semmilyen hivata­los intézkedés nem történt. Szegedre nem jutott? Véget ért pénteken Budapesten és Szolnokon a francia dráma magyarországi hete. A Tisza-parti városban, amelyik ezúttal sem Sze­ged, a drámahét összes lényeges bemutatóját és felolvasását meg­tartották. Láthatták a szolnokiak Xavier Durringer Bal-trap című da­rabját: két szerelmi párviadalt egy falusi mulatság után. Az egyiknek már a végét, a másiknak még az elejét néztük meg, nagyon dina­mikus, a nálunk megszokottnál gyorsabb ütemű előadáson. Nagyon friss ritmusú volt Nathalie Sarraute Egy semmiség miatt című da­rabjának a bemutatója is. Ebben a darabban „egy ártatlannak tűnő mondat a két főszereplő barát magyarázkodását indítja el. A beszéd, a nyelv katalizátorként működik: minden szó robbanóanyagot tar­talmaz. Az intonáció, az, ahogy kimondunk valamit, vagy a hall­gatásunk is sokatmondó lesz." E két budapesti-szolnoki bemutatón kívül fölolvasták még mind­két városban Jean Genet: Szigorú őrizet; Julién Cracq: A halász­király: Victor Haöm: Ábrahám és Sámuel; Bernard-Morie Koltes: A gyapotmezők magányában című művét. Sőt! A rendezvény idején a Szolnoki Szigligeti Színházban minden délután irodalmi kávéház tar­tott nyitva, ahol francia színházi könyveket olvashattak, videofilmeket nézhettek meg az érdeklődők. Min. vagy inkább kin múlik ez? Azon, hogy Szolnoknak van Schwajda Györgye, Szegednek meg csak nemzeti színháza? Vagy az önkormányzat különös igényessége kell hozzá? Ki tudja... A; min­denesetre biztos, hogy ezek az események Szegedre rendszeresen nem jutnak el. És annyit már tudunk, hogy vidék ott van, ahol a vér­áramból kimaradnak az emberek. Ezen a héten Szolnokon kevésbé volt vidék, Szegeden pedig „többé". Z. M. Természetvédelmi centrum a vadasparkban delkezik s nincs körbeépítve, mint a régi nagy hagyományú európai állatkertek többsége. A 8-10 millió forintból megtehetőek első lépések: a látogatók, főleg a gyermekek számára egy, a természeti környe­zetbe simuló épület a szükséges felszereléssel (az állatkerti program esetleg beépíthető volna az iskolai tantervebe is), a Szeged környéki vízi madárvilág életterének kiala­kítása, benne a mindenütt kipusztu­lással fenyegetett európai vidrával is, illetve a veszélyeztetett állat­fajok eredeti életteréhez kellő kifu­tók megépítése. A szegedi állatkert természet­védelmi centrummá való alakulá­sával intenzívebben részt vehet a kihalófélben lévő fajokra vonatkozó nemzetközi tenyészprogramokban. A vadasparkban már megtalálható fajok elsőként kapnak majd tágabb életteret, a sörényes farkas például, és az amurpárduc, melyből a világ állatkertjeiben 85, vadonjaiban pedig mindössze 45 példány él már csak, így az állatkertek közbelé­pése nélkül genetikailag leromol­hat, belterjessé válhat az állomá­nyuk. A nemzetközileg is jegyzett természetvédelmi centrum megold­ható lenne a veszélyeztetett fajok tenyésztése, mert, mint az amur­párduc esetében a szovjet-kínai határvidéken, politikai és egyéb okok miatt nem mindenütt létesít­hető természetvédelmi terület a helyszínen. A világ híres állatkertjei min­denütt temészetvédelmi centrumok is egyben - mondotta Gősi Gábor -, nálunk is a szórakoztató intézmény helyett inkább egy természetvédelemre oktató park kellene, amely a nevelést nem szájbarágósán teszi, hanem tudat alatt; abban a korban, amikor az ember legfogékonyabb érzelmileg: a gyermekkorban. Ezért az állat­kertnek több kapcsolatra lenne szüksége az iskolákkal és a peda­gógusokkal, el kellene készíteni a szükséges sdegédanyagokat althoz, hogy a gyerekek megtanuljanak kölődni a természethez. A Szegedi Vadaspark mindezen tervekhez az önkormányzaton kí­vül különböző alapítványokhoz fordult, és a végrehajtáshoz szpon­zorokat is keresnek. PL A Szegedért Alapítvány felhívása Akik kiemelkedő munkásságukkal hozzá­járultak a város szellemiségének alakításához, tudományos, kulturális, művészeti és társadalmi életének gazdagításához, értékei megóvásához, akik hírt és megbecsülést szereztek Szegednek, 1992. március 12-én, a város újjászületésének, a nagyárvíznek évfordulóján már harmadik alka­lommal részesülhetnek a Szegedért Alapítvány fődíjában, illetve kuratóriumi díjaiban. Az alapítványnak a díjakkal kapcsolatos felhívását, valamint az 1992-re rendelkezésre álló támo­gatási összegre kiírt pályázatát tesszük most közzé. Díjak A Szegedért Alapítvány fődíja adomá­nyozásának célja (250 ezer forint támogatással) olyan személyiség életútjának elismerése, akinek eredményei Szeged városának fejlődését szolgálták, aki a városért múlhatatlant alkotott, akinek hímeve a várost gazdagítja. A Szegedért Alapítvány tudományos, művé­szeti és társadalmi - állampolgári kuratóriu­mainak 200-200 ezer forint támogatással járó díjai adományozására alapul szolgálhat minden alkotás, eredmény a következő területekről: - a tudományok és a művészetek minden ága, - publicisztika, - olyan elismerésre méltó teljesítmények, melyek nem sorolhatók az előbbi kategóriákba, de méltánylásuk összhangban áll az alapítvány eszméivel. A Szegedért Alapítvány elnöksége és kura­tóriumai felkérik a jogi és magánszemélyeket, közösségeket, hogy tegyenek javaslatot az ismertetett alapítványi díjak adományozására. A személyi adatokat tartalmazó, és az adomá­nyozás feltételeit figyelembe vevő, részletesen indokolt javaslatokat 1992. január 20-ig lehet eljuttatni az alapítvány titkárságára (Szeged, Szent Mihály u. 1. sz. 6721). Támogatások A Szegedért Alapítvány pályázatot hirdet 1992-re a város társadalmának alakításában, tu­dományos, kulturális, művészeti életének gazdagításában, hagyományainak ápolásában, értékeinek megóvásában kiemelkedően tevé­kenykedő szegedi polgárok és közösségek részére. A pályázattal elnyerhető támogatás formái a következők: I. Ösztöndíjak. Pályázhatnak azok a 35. életévüket be nem töltött szegediek, akik hazai oktatási intézményekben tanulnak, vagy tovább­képzésben vesznek részt. 2. Tanulmányutak támogatása. Igényelhető kül- és belföldi tanulmányutak, kölcsönös ven­déghallgatói, vendégoktatói és vendégkutatói megállapodások céljára. 3. Tartós támogatás. Ezt egyének, kutató­csoportok és alkotóközösségek nyerhetik el az alapítvány céljait szolgáló tevékenység támoga­tására, legfeljebb kétévi időtartamra. 4. Céljellegű támogatás. Egy ízben kaphatják egyének, vagy csoportok, akiknek munkájukhoz vagy kutatásaik továbbfejlesztéséhez erre van szükségük. 5. Adomány. Egyszer kaphatja olyan intéz­mény, vagy más jogi személy, amelynek műkö­dése a város sajátos érdekeit szolgálja. Pályázni az alapítvány titkárságán beszerez­hető űrlapon 1992. január 10-ig lehet. Az alapít­vány tudományos, művészeti és társadalmi­állampolgári kuratóriumai a beérkezett pályázatokat 1992 februárjában bírálják el, a megítélt támogatások kifizetése 1992 áprilisában kezdődik meg. Ezt követően a kuratóriumok csak rendkívüli esetben foglalkoz­nak kérelmekkel. A pályázati támogatásokra a kuratóriumoknak összesen mintegy 4 millió forint (kuratóriumonként 1,3 millió forint) áll majd rendelkezésükre, ezért az alapítvány a kü­lönböző intézmények alapfunkcióinak finan­szírozását nem vállalhatja fel. A pályázatok eredményét közzéteszik. A Szegedért Alapítvány elnöksége és kuratóriumai

Next

/
Oldalképek
Tartalom