Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 10. Szalma József centenáriuma Nem egyszerűen pap volt, de a Délmagyarország munkatársa is. A világháború éveiben gyakran ő írta a lap vasárnapi vezércikkeit. Csak idővel jöttem rá, hogy azt írta meg, amit ugyanaznap az oltár elől prédikált. Hajnalban már ott sétált a plébánia előtt, s memorizálta szentbeszédét. Sosem volt ez hosszú, s nem volt kenetes; nagyon valóságízűcn szólt, a mindennapi élet elviselésének keresztény tennivalóiról. A háború ellen, a jobboldali politika ellen, a hitleri „eszmék" ellen szólt és írt a maga burkolt, utalásos stílusában. Haragudtak is rá a nyilasok. Egy papi pálya Ma száz éve született az Esztergommal szemben levő Párkányban. A temesvári papnevelőben tanult. 1916-ban szentelték föl, és először Törökbecsén lett segédlelkész. 1920-ban Pestújhelyen és Rákospalotán hitoktató, utána 1921-től Szegcd-Rókuson, 1922-től Földeákon, 1924-től Kisteleken ismét káplán. 1926-tól Szegeden megint hitoktató, 1932-ben Csanádpalotán és Püspöklelén plébánost helyettesítő adminisztrátor. 1933-ban Kübekházán lett plébános. Szőregre 1936. szeptember 4-én érkezett. 1950-ben püspöki tanácsos lett. 1961. december 8-án hunyt el. Sokat ministráltam neki, bár akkoriban nem nagyon szerettem ót, mert morc volt; olykor még az oltárnál is ránkmordult, ha valamit nem jól csináltunk. Nagy műveltségét, mogorvasággal leplezett szeretetét már felnőttként ismertem meg, és tanultam meg becsülni. A negyvenes évek végén kérésemre megírta Szőreg 1848-49-i eseményeinek történetét a História Domus és az anyakönyvek alapján. Sajnos, akkor nem tudtam közöltetni, s utóbb kézirata elkallódott. Az ötvenes években az egyetemi könyvtárból én hordtam ki neki Jules Michelet híres, sokkötetes művét, A francia forradalom történetét, eredeti nyelvű kiadásban. A szélsőségek ellen 1944-ben a német megszállástól megbátorodott ellenségei nagypénteken azt meszelték a plébánia falára: „Nagypéntek nélkül nincs föltámadás!" Júliusban meg azt írta Szalma József a plébánia krónikájába, a História Domusba: „Nekem már régebben küldtek postán zsidócsillagot, most meg ugyanazt a házamra pingálták." Tüntetően barátkozott a kikeresztelkedett Schaffer Gyulával és Beck Dezsővel. „Schaffer - írta - velem egy napon vonult be Szőregre. Bácskában, Gunarason volt birtoka, azt cserélte el az itteni Nedelkov családdal." 1938 márciusában Schaffer ingyen telket ajánlott föl Katolikus Ház építéséhez, de az egyházközség nem fogadta el - mert zsidó; pedig nemigen van nála derekabb hívem" - jegyezte föl keserűen. 1939 januárjában pedig ezt: „Lassan, de biztosan úrrá lesz a lelkeken a gyűlölség." Az 1939. évi országgyűlési képviselő-választáskor a két jelölt, Várady László kormánypárti és Eckhardt Tibor ellenzéki politikus levizitelt nála. A győztes képviselőről, Váradyról ezt jegyezte föl Szalma József 1940 novemberében: „Nekem nem tetszik, mert nagyszájú, megbízhatatlan embernek tartom. Eckhardt teljesen visszavonult. Úgy látszik, tartalékolják őt angol orientáció esetére." Történelmi idézetek 1941-ben újévkor ezt írta: ,Adáz tusában állnak egymással szemben a nemzetek. Mi még kikerültük a véráldozatot, de minden pillanat belesodorhat minket is a háború poklába." Bő fél év múlva ez meg is történt. Azután: „ Csodálatos, mennyi híve van Szálosjánnak, aki nem is magyar, megnyilatkozásaiban pedig egyenesen kreténnek mutatja magát." 1941. március 30-án: „Nagymise után a nyilasok küldöttségileg kértek fel, hogy benedikáljam vagy az otthonukat, vagy a zászlójukat. Megtagadtam kérésük teljesítését azzal az indokolással, hogy politikai gyülekezet. " Június 12-én: „Mindenki tudta nélkül mondtam el ezüstmisémet." 1942. január 25-én: „Mise közben a bor fenékig belefagyott a kehelybe." 1942. szeptember: „Sajnos, én a magam részéről semmi reményt sem látok a győzelemre." 1943. szeptember: „Baráttól, ellenségtől csak rosszat remélhetünk." 1943. december 31-én: „Szilveszterkor elbúcsúztunk az óévtől, azzal az érzéssel, hogy a jövő esztendő nagyon tragikus fordulatot hozand a magyarságra." 1944. április: „Mióta az átkozott németek ülnek a nyakunkon, új pogányság szállta meg a magyarokat is. Haj, nagy böjtje lesz még ennek!" Júniusban a pesti papi konferencián fölszólalt a zsidóüldözés ellen. „A fiatalság zúgott, Czapik elnök pedig egy szóval se tért ki az én fejtegetésemre." A fölszabadítok Október 9-én ezt rótta föl az egyházi naplóba: „ Végzetünk beteljesedett." „A plébánia délután fél 3-tól fél 5-ig kereszttűzben állott... A plébánia főépülete és a melléképület egy-egy gránáttalálatot kapott, a templom vagy tizenkettőt." Hatvan orosz katona szállta meg a plébániát. Zabráltak, megitták, kifolyatták a misebort. Szalma József csak 16-án tudta elhagyni a plébániát; 17-én utcai ruhában mondta a misét. Csak december 8-án hagyták el az oroszok a parókiát. Szilveszterkor ezt írta a háztörténetbe a plébános: „Elköszönünk 1944-től, amelynek gyásza mellett eltörpül Muhi, Mohács, Világos, Trianon." Azt is följegyezte, immár 1946 júliusában, hogy a Kalotot föloszlatták, és a Katolikus Házat (a régi gyógyszertár rozoga épületét, amelyet 1939-ben vett az egyházközség) bezárták... Ezután szűkszavú lett a História Domus. Az ávó egy éjszaka elvitte Szalma plébánost, s napok múlva összeverve engedték haza. Erről soha nem beszélt. De mindenki tudta, hogy betegeskedése ettől kezdődött. Legyen áldott az emléke! PÉTER LÁSZLÓ Kihunyt a Lázrózsa Beindul az eFeMeR A tavasz vége felé olvashattak a Lázrózsa nevű együttesről, amely koncept- és koncertprogramjában a klasszikus underground költői rockörökségének magyar nyelvű átmentésével próbálkozott. így többek között magyarul játszották Patti Smith-t, Janis Joplint, Iggy Popot, Billy Idolt. Már akkoriban gondolkoztak azon, hogy talán nem a legszerencsésebb a Lázrózsa név, egyrészt azért sem, mert túl könnyen lehet belőle Gázrózsa. Végül úgy döntöttek, eFeMeR néven folytatják tovább a zenélést a következő felállásban: Budai Zsuzsa - ének, billentyűk, csörgődob; Hegyi Pál - ének, gitárok, zeneszerzés; Déri Zsolt - basszus, ének, dalszövegek; Willy Kramer - dob, hangszerelés; Speier Dávid - ének, grafika. A zenekar tagjai a JATE bölcsészkarának harmadéves hallgatói, kivéve Willy Kramert, aki bostoni származású és Seattle-ben már több experimentális rockegyüttest alapított. Miután pályafutásuk első szakaszában lerótták tiszteletüket a klasszikusok előtt, az új névvel új fejezetet kezdenek, de ezúttal már kizárólag csak saját számokkal. Elbeszélésük szerint úgy születtek az új számok, hogy a nyáron Hegyi Pál bevette magát egy szobába, a csillárra fölkötött egy mikrofont és óvatosan a húrokhoz nyúlt. Aztán jöttek a szövegek Déri Zsolt tollából; persze nem voltam jelen, lehet, hogy ceruzával vagy Filctollal írt. így „Holtjáték" címen elkészült az új program, mely dramaturgiájában hasonlít az előző összeállításukhoz: a számok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, de külön-külön is megállják a helyüket. Nincsenek benne felesleges improvizációk, vagy ahogy mondani szokás, improvizácicók. Ezért minden szám két és fél perces, és a címeik egy szóból, egy melléknévből állnak. Beszélgetésünk során külön kihangsúlyozták, hogy ők nem számokat, hanem dalokat játszanak. Teszik ezt azért is, mert véleményük szerint ma senki nem játszik dalt, nincsen dalforma, sőt szerintük nincsen felvállalható stílus sem. Ezért most egy zenekar nem tehet mást, minthogy az elmúlt idők zenéjét, szövegét valamilyen módon megpróbálja összegezni. A dalszövegek tekintetében pillanatnyilag szinte minden együttes a szexről, a szerelemről énekel, ami ugyan tuti, hogy mindig időszerű lesz, viszont ha onnan nézzük a dolgot, hogy azért énekelnek erről, mert nincs más témájuk, akkor látható, hogy mekkora pangás és igénytelenség uralkodik a mai magyar rockéletben. Az eFeMeR jelenlétével és határozott koncepciózusságával, ha nem is megváltó lehet, de felválthatja a kiöregedett és már a színpadhoz kozmáit zenészeket. Koncertjüket szombaton este fél 8 órakor nézhetik és egyben hallgathatják is a JATE klubban. PODMANICZKY SZILÁRD •».„*.,„a. « .#..«. { r- . j/> taa 1 Az td«r november 18-in Lrzsebet-uij lyvl. ozod* ^.lom™, nyuitj»k { át tu Erisebet dijat Ezúttal it - ta alapszabálynak megfeietOer - az elmúlt sztntevad kiemelkedő művészi lel|eti!m*nyeibdt válogatlak a zsűritagok ki-ki a salát kategória aban ótól Közülük mindegyik dtjat erdemein*, de nyertet kategóriánként ctak egy lehet. A közönség - vagyis most Ön - dönti el a legjoboafc kózbtt ki legyen az első azzal, hogy az ö neve ele tesz (minden kategóriában) egy X Jelet, ittt október 10-eíg küldheti be a kővetkező dinre: Erzsébet ül) Budapest, 11S, Pl 64. 1500 Az 199l-e* Erstehet Oijk'osztc Ga/eesret a Magyar Állami Operahazben rendezik. On is nyerhet, nemcsak a műveszek! A szavazatok számítógepet. hiteles lotdofgozasa utan a szavazok között 25 ertekes jutat mat technikai újdonságot sorsolnak ki 1 i i I < SZÍNÉSZNŐ •os tatotJ*X3* SZÍNHÁZ (Vámos Laszlo ajanlataii A. SZÍNÉSZ B (3 BAJ0F IMRE (laaa>«M»»» tj ESZTERGÁLYOS PECIUA] ff HAUMANNPETER armm 7 HERNÁDI JUCIT n^iev**"**! g] szoeosiLAY sANDoasrw i KOYATSADEI^-**..™ gj Sn»NKAYlSTYANt»«trrs»..»ui 4) KÚTVÖLGYI ERZSÉBET ff TERNYAK ZOLTÁN !in«»tw(l fj PARTOS ERZSI <r«pu»v«» FILMMŰVÉSZÉT (Memeskudy Isvan tjataltt) C. SZÍNÉSZ D SZÍNÉSZNŐ (T) EPERJES KÁRCLVtWeo Y] 8AST JULI dnwrvmr^avii ff JORDÁN TAVAS ttnom.M.r^i 7 CZtdtOCZI ZSUZSA ' ff KOZÁK ANCflAS Itrrwww 3 ESZENYI ENIKÓIttmt»»»v,> ffj LUKACS SÁNDOR (Vm..»t»l«i 4 FURANIKC .s. «»«•«. v*i ff MADARAS JÓZSEF nh-hmt rwt~e, ff POGÁNY JU0IT tlMMre RA3I0 ES TELEVÍZIÓ (flr. Vfass Jezset a|aitlraíj ESZ NESZ F SZÍNÉSZNŐ \V ANDORAlPETER imniiiHwigi V KEREKES EVA tfu IMH>I ff HEGEDŰS0 GEZAiavnhur»»t 7 K0M10SJUC1 g KÉZDY GYÖRGY *n í NAGY-KALOZY ESZTERH»* Annrl g MENSAROSLASZLOenei t—t—eve I! VARSA MARIA lavrrpm £ RUOOIF PÉTER *•«•«! £ VOtTHÁCI :M-tr«m.Mt„k«««.: OPERA (Gregr Józtál t|anlatai) G ENEKES (T) BENCE ZSOLT ff JUHASZ JÓZSEF tarr**« ji KELEN PÉTER ttbrmírecMi ff: K0VÁ TS K010S femtm,: § MOLNÁR ANDRAS I. SZINMUIRO (Cztnr Mihalv aiantatu) (Tj CSUPKA ISTVÁN Prmknnki T EÖRSHSTVÁN is<M*>*..! T HU8AYWKLÓS*J£E5e.I H ENEKESSC ff CSAVLEK E'ELKA i*rMMto»,i T KOMLOSSYllDtKÖ »'««<»«•» 7 MISURA ZSUZSA !Tr*e«Mt«M» 4 PASZTHY JÚLIA i*»H*M(| 5; ZEMPLENt VARIA dM«*t J DÍSZLET ES JELMEZTERVEZŐ ;Kailai Ferenc (iinfetoi) n BAKC JÓZSEF ditzl iktMnomrroti ff FEHÉR MmiOS óiszt.SJJÜ^,, 7 GÖTZBElAtkul ff NAGY ANCRASarrvkiwúirHitmftHiI'i PAPP JÁNOS ff T0LCSVAY-MULLERe*» w(w«|T SCHAFFEF JU0 T jetmiceu«M K HUMORISTA Agatdy Gábor aianlatait dl HOFtGEZA ff MARKOS NAGáS 0U3 P SASvOZSEF t ff SELMECZt TIBÖR ff TRUNKOBARNABAS A BEKÜLDŐ NEVE ESC1VE: _ wwww W'WVWwwwwwwwmwNnr Fiatalok a riportért Budapesti tudósítónktól Talán újra lesz majd olvasnivaló az újságokban, ha a riport visszanyeri becsületét, s elfoglalhatja klasszikus helyét a lapok hasábjain. A Lakitelek Alapítvány is célul tűzte ki a riport megújítását, s három hónappal ezelőtt Sorsunk 1991. címen riportpályázatot írt ki határainkon belül és túl élő fiatalok számára. A Lakitelek Alapítvány margitszigeti termeiben, a Nemzeti Sportuszoda mellett tegnap délután megtartották a díjkiosztó ünnepséget. Lezsák Sándor, az alapítvány elnöke elmondta, negyvenkét fiatal magyar riport érkezett itthonról és külföldről. Sajnos a harmadik helyezett Boér Jenő azonban Romániából nem tudott Budapestre érni, hogy díját átvegye. Első lett Podvarcsek Gábor, második Brenner László, ők mindketten hazaiak. Különdíjat kapott Béres Helga, • tizenkilenc éves Vas megyei lány. Azt mondja, nagyon keveset tud még a világról, ha az SZDSZ írt volna ki pályázatot, oda is elküldte volna korosztálya sok bajával foglalkozó riportjait. Legújabb terve az volt Béres Helgának, hogy óvónőképzőbe jelentkezik, de a sikeren felbuzdulva jelentkezni fog a szombathelyi Vas Népe szerkesztőségében, hátha teret nyit neki a sors. A pályázat legmegdöbbentőbb riportját Boér Jenő küldte, azokról a fiatal bukaresti anyákról, akik a pályaudvaron állnak és árulják a kisgyereküket, mert nem tudják fölnevelni őket. A pályázók jó munkájukért technikai támogatást nyertek: írógépet, riportermagnót... És könyvet. Hiszen valaha közhely volt a mára már elfeledett igazság: aki ír, az olvasson. Történelem - zenében Beszélgetés Dresch Mihállyal Városunk igen szegényes dzsesszéletében - hogy változik-e valami a jövőben, nem tudjuk, csak reméljük - szerencsére vannak még kivételes alkalmak. Ezek azonban, sajnos, olyan ritkák, mint az ünnepek. (Persze, minden dzsesszkoncert tényleg ünnep is egy kicsit, van benne valami egyszeri, valami visszahozhatatlan.) Ünnepről szóltunk: kedden este a Fidesz-klubban a Dresch-kvartett lépett föl. Frenetikus sikerű előadás - és két szenzációs ráadás, amelyből a második méltán került a koncert végére, mintegy betetőzőjeként. A hangverseny után beszélgettünk az együttes vezetőjével, Dresch Mihállyal. - Gyakran fölléptetek Szegeden. Van-e, és ha igen, akkor milyen a kötődésetek a városhoz? - A hetvenes-nyolcvanas, évek fordulóján sokat játszottunk itt, de aztán megszakadt a kapcsolatunk, és nagyon ritkán szerepelhettünk a városban. Nem hívott bennünket senki, vagyis ritkán. Egyszer-egyszer felléptünk az egyetemen. - Legutóbb, amikor hallottalak benneteket, Grencsó-kollektíva volt a nevetek... - Igen, de az egy másik együttes, Grencsó István zenekara - illetve volt alkalom, hogy én is szerepeltem benne. De annak a zenekarnak más a stílusa. - Igen, főleg egy-egy szólónál A.J á n I atu n k.! Román ajtó mahagóni furnérozott 6-8000 Ft között, kavics házhoz szállítva 4 m'-től 875 Ft/m'. Fenti árak áfával együtt értendőd. Tüzép Szeged, 201. sz. telep érzékelhető a különbség a zenéd és Grencsóé között; aztán mégis kialakul az egység, valahogy a különbözőségbe rejtve. Benső kapcsolatot érzek... - Igen, ezért zenélünk együtt, mert van közös nevezőnk. A lényeg az improvizáláshoz való viszony: az improvizáció nekünk nem szórakozás, nem az, amikor valaki egy rockzenekarban nyolc ütemet szólózik, hanem alámerülés. Ez a közös, meg a kultúránk. - Az egyre erősebbnek vélt népzenei gyökerek mellett ma este az európai hatásokat is fontosnak éreztem. - Nem tudom, hogy mennyire volt európai, de a népzene kapcsán azt mondhatom, hogy van a zenénkben egy-egy elem, ami kézzelfoghatóan népzenei azonosulás, de nem ez a lényeg, hanem az, ami a népzenét is mozgatja, vagyis az archaikus gondolkodás: az elemi energiákkal való azonosulás. Nagyon fontosak azok a törvények, azok az elemek, amelyek a magyar zenében jelen vannak, amelyek mögötte vannak s mozgatják. Ezeket az elemeket és mozgatóerőket kell fenntartani és a mi eszközeinkkel továbbvinni. - Ahogy hallgattuk a zenéteket, úgy éreztük, mintha a magyar történelmet hallanánk - zenében... - Számomra ez nagyon kedves vélemény. Úgy érzem, én is hasonlóan gondolkodom. Ezek a kis zenék, amiket itt játszogatunk, mintha mind egy-egy történés lenne, persze megfoghatatlan módon. Ez nem direkt programzene, hanem inkább valami megérzés... - Ma este új oldaladról mutatkoztál be, legalábbis nekem: még soha nem hallottalak cimbalmozni. - Már megvolt bennem a hangzása, illetve már régóta gondolkodtam rajta, hogy jó lenne cimbalmozni, aztán sikerült szerezni ezt a hangszert. Egy éve, hogy játszom rajta, magamtól, és csak azt, amit magamnak kitaláltam. Nem végeztem cimbalomiskolát, nem vagyok professzionális cimbalmos, de az, hogy játszom rajta, követel dolgokat. P.L. SF—7750 FENYMASOLO CSAK NÁLUNK! Most 30 000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet Szeged, Széchenyi tér 2M Tel.: (06)-1-166-7032, 166-7449 SHARP