Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

16 RÖVIDEN DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. OKT. 8. A Rotary étkezési támogatása {Jj erő Mint arról már a múlt héten beszámoltunk, a Szeged Rotary Club 300 ezer forinttal támogatja a tartósan nehéz körülmények között élő gyermekek iskolai étkeztetését. Akkor két variációt említettünk: vagy 30 gyermek teljes étkeztetését, vagy 300 gyermek részleges étkeztetésének megoldására elegendő a pénz. A múlt hét csütörtökén dr. Tekulics Péter programjavaslatát fogadták el az RC tagjai: mivel maga a klub nem tudja pontosan felmérni, hogy valóban kik a rászorulók, ezért a legopti­málisabb megoldás szerint minden, azaz 37 általános iskolába levelet küldtek az igazgatónak. Ebben többek között az áll, hogy az igazgató legjobb belátása szerint ez év november 1-tól a jövő év július 30-ig, összesen 169 étkezéái napon, napi 44 forintot (nyersanyagnormát) az alábbi négy pont valamelyikét választva ítélje oda a rászoruló(k)nak: 1. Egy gyermek térítésmentessége. 2. Két - háromgyermekes családba tartozó - gyermek teljes térftésmcntcsségc. 3. Két gyermek 50 százalékos támogatása. 4. Négy - háromgyermekes családba tartozó - gyermek 50 százalékos támogatása. Az igazgatóknak október 20-ig kell a kijelölt gyermekek nevét eljuttatni a Szeged Rotary Club címére. A étkezési támogatást a GAMESZ számlájára, névreszólóan küldik. Zenei események Újra indul a Collegium Musi­tum: megalakult a Pompeji című folyóirat „zenei tagozata". Mind­két állítás igaz, s mindkettő ugyan­arról a művészeti kezdeményezés­ről szól: a JATE Kulturális Titkár­sága, a Pompeji szerkesztősége és a Ferences Rend fogott össze, hogy koncertsorozatot rendezzenek az alsóvárosi ferences templomban. A folyóirat szerkesztőit kezdettől a kultúra egységének koncepciója vezérelte, törekvéseik egyre mar­kánsabban látszanak is az újabb és ijabb számokban, most pedig a folyóiraton kívüli terepen is megje­lennek. Azzal, hogy részt vállalnak a fiatal lapszerkesztők a város zenei életének szervezésében, még­hozzá az egyetemi polgárságra, mmt kulturális bázisra támaszkod­va - hagyományt újítanak meg. A hajdani Collegium Artium (mely­nek egyik szekciója volt a Colle­gium Musicum) nem volt más, mint az egyetemi hallgatók művé­szeti kollégiuma, ez a megnevezés pedig mindannyiunkban fölidézi a szegedi egyetemisták még korábbi, progresszív szellemiségű csoporto­sulását és annak tevékenységét... Most, a ferences atyák értő és önzetlen támogatásával, egyelőre orgonahangversenyeken éledhetnek a hagyományok. Október 10-én, 17-én és 24-én, csütörtökönként, este 7 órakor, a Mátyás téri temp­lomban ingyenes orgonakoncer­tekre várják a közönséget. Az első alkalommal Csanádi László orgonaművész egyházzenei, valamint Kodály- és Liszt-műveket mutat be, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola vegyeskarának közreműködésével (vezényel Kreuter Vilmosné). Hangverseny színhelye lesz a Szegedi Zsinagóga is, mégpedig a Probitas Alapítvány szervezésében. A jótékonysági hangverseny idő­pontja 1991 október 13 délelőtt fél­tizenegy. Az alapítvány a bevételt elektromos rokkantkocsik, gyógyá­szati segédeszközök vásárlására és adományozására fordítja. A műsorban Sztravinszkij, Prokofjev és Csajkovszkij művei hangzanak el, Rudolf Nurejev (SZU) karmester dirigálásával és honi Failoni kamarazenekar közre­működésévei. A műsort Tuza Béla vezeti, az esemény védnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság Elnöke. Új erővel ketyeg a Pokolgép. Hosszú várakozás után megjelent az új lemez, s ez már nem a Hungarotonnál. Új kiadóhoz vándoroltak a fiúk, ahol nyugodtan készíthették, 8 hónapig - nagy idő - de jó munkához idő kell. Akik már hallották az eddigi Gép-le­mezeket, azt állítják, hogy az Adj új erőt a legjobb. Más mint az eddigiek, kőkemény Pokolgép­muzsika. A nóták zenéjét Kuko­vecz Gábor írta, míg a szövegeket - kettő kivételével - Péter László. A végső forma fokozatosan, hosszas csiszolgatás után alakult ki. S ahogy illik, lemezbemutató koncertturnéra indultak az anyaggal. Az együttes mindig sokat adott a látványra, s most sincs másképpen. Egy kicsit színház is amit csinálnak, díszletekkel és show-clemekkel. Szegeden ma este 7 órakor lépnek fel a Vasutas Művelődési Házban, az előzenekar a Stress lesz. A zenekarral és a lemezzel azonban már hamarabb is találkoz­hatnak a szegediek, hiszen 16 órakor a Rockman hanglemez­boltban dedikálnak. No de kik is alkotják a Pokolgép legénységét. A nyár elején pár hónapi zenélés után Kun Péter az Eddába távozott. Az ő helyére egy kiváló és nagyon tehetséges fiatal gitáros került, Jung Norbert - bár ő csak ven­dégzenészként egészíti ki a zenekart. S akkor következzen a törzsgárda: Rudán Joe - ének, Kukovecz Gábor - gitár, Pazdera György - basszusgitár és Tarca László - doh. TAL Diákok hétvégéje Szegeden „Az iskola demokráciája a demokrácia iskolája!" ­volt a jelmondata a hétvégi diáktábomak, melyet a Szegedi Diákok és Pedagógusok Szövetsége szervezett a megyében a diákönkormányzatok számára. S hogy az érintettek mennyire komolyan vették a felhívást: 130 diák jött 26 középfokú oktatási intézményből. Érkeztek pedagógusok, sőt iskolai vezetőségi tagok is. Pénteken délután kezdődött a program, Sütöri László megnyitója után dr. Puskás Albertné, a Közművelődési és Közoktatási Iroda vezetője tartott előadást Szeged közoktatási helyze­tétől. Riasztó adatokkal kezdte a mondanivalóját, majd leszögezte, hogy ők csak a törvényesség őrei, tehát az iskolák a törvény keretein belül önállóak. Örök témaként szerepelt a kevesebb támogatás; pe'ldául már a tanulmányi versenyekért is pénzt kell szedni az iskolákban - ez egyébként a pedagógusok felháborodását is kiváltotta. A rövid előadás után konzultáció következett, aminek végén szót kért az egyik olyan általános iskola igazgatója, mely isko­lában az elsők között alakult meg a diákönkormányzat 1988-ban. Mint mondotta, nekik legtöbb gondot a pénzügyi helyzet tisztázása okozza, mivel a diákön­kormányzat nem jogi személy - így pénze se lehet. Valóságos dzsungelháború a jogszabályok erdejében, s az ő szavaival, a három év ellenére "nemhogy gyerekcipóben jáma, de még csak mezítláb toporog a diákönkormányzat". A szombat délelőtti előadás szervesen kapcsolódott az előző estihez: Szalay István, a JGYTF főigazgatója beszélt az iskolagzerepcről a mai társadalomban, és a diák szerepérőlaz iskolában. Szemléltetésként az hkola-Társadalom-Diák háromszöget állandó körforgásban lévőnek vázolta fel, melyet állandó impulzusok hajtanak. Nálunk ez a lendület fogyott cl, nem forog a kerék, s lassan kezd átalakulni ördögi körré, miközben a pólusok egymásra mutogatnak. Végül az iskola pólusán belül maradva tette fel kérdéseit, illetve elemezte az új iskolatípusok előnyeit. Mint mondotta, a 8+4-es modell válságba jutott, de két éve működik már kísérleti jelleggel a 4+8-as, illetve idén megkezdődött a 6+6 rendszerű tanítás is. Ezek előnye többek között, hogy kiküszöbölik a régi rendszerben meglévő bizonyos anyagrészek kétszer­háromszor tanulását, s ehelyett a nyelvtanulásra összpontosíthatnak. S végül beszélt a finanszírozási lehetőségekről, a szűkös állami támogatásról, a szegény önkormányza­Párhuzamos NYILAS PÉTER A kődarab egy kis madárberkenyefa közelében feküdt, nyirkos helyen, örökös homályban. Még a reggeli nap sem sütötte soha, mert árnyékot vetett rá egy ötszáz éves tiszafa, amely felfelé törő, önmagukban is apró fákat formázó ágaival hatalmasan magasodott föléje. A kő nem is tudta, mit jelent a hajnali vörösből olvadt aranyszínűre változó sugarak simogatása, amelyben csak azért bujkál még az éjszaka utolsó óráit elöntő borzongás maradéka, hogy a fények elpárologtassák, mintha a halált tagadnák meg ezzel. A napkelte előtti hűvös átjárta a fák leveleit, beszivárgott a kérgük alá, hogy majd öregkorukban emlékeztesse őket fiatalságuk hetykeségére, amikor oly keveset törődtek még az első, szürke októberi napkezdettel is, amely észrevétlenül fordult ki a reménytelen éjszakából, és már nem hozta meg a várva várt föllélegzést. A kő szabálytalanul metszett formáin vékonyan csordogáló erekbe gyűlt a lombról ráhulló harmat, és egész testére apró, hideg pontokhói szőtt párafátyol tapadt, amelyen olykor ezüstös nyomot hagyott egy arra tévedő csiga. A kő úgy gondolta, mindez nem is lehet másképp. Hallotta ugyan, amint a halványlila szirmú tövises iglicék, amelyek különös szerencséjüknél fogva egy napsütötte fűfolton növekedtek, egymás között suttognak (csak így tudtak beszélni, de nem bánkódtak emialt, mert úgy tartották, ez a társalgási mód még inkább előkelővé teszi őket a sok árnyékban senyvedő, közönséges növény között). Szavaikból csak annyit lehetett érteni, hogy a fénysugárról beszélgetnek, és szeretetteljesen összesimuló sziromfejüket úgy hajtották meg ilyenkor, mintha valamilyen istenség nevét ejtenék ki közben. Az esők azonban átütötték a lombsátor védőburkát, és fájdalmasan kopogtak a kő hátán, legömbölyítve a töredezett éleket, észrevétlenül földbe mosva a porszemnél is kisebb szemcséket. Egyszer az égen feketekék és sápadtszürke felhők kavaroglak, szél kapott a. magas fák csúcsába, az esőhullámok korbácsütésként érték a víztől mérgeszöld színűre változó, egyetlen testként szenvedő és ellenálló erdőt. Csak egy villám csapott le. A királyként uralkodó tiszafába vágott, a nedves ágak szisszenő lángot vetettek, s a hirtelen kialudt tűz nyomán ék alakú, feketére égett szélű hasíték tátongott. A következő délelőttön a májusi napkorong földre bocsátott, puha fonalai rábukkantak a kőre, és megérintették a fázósan összehúzódó testet. A kő belsejét behálózó, pókhálónál is finomabb repedéseken furcsa hullámok futottak végig. Egyszerre emlékezni kezdett az önálló kő-léte előtti időre, amikor (talán évezredekkel korábban) még része volt valami nagy és mindent betöltő, mozdíthatatlan egésznek, és testét átjárta a mélyből fölsugárzó, eleven, éltető meleg... Később, jóval a váratlan esemény után a madárberkenye frissen pirosló almácskái úgy adták egymásnak tovább a történetet, hogy a napsugár megpróbálta teljesen átmelegíteni a követ, és még meg is szólította közben. A szabad és határtalan levegőégről beszélt, a könnyű lebegésről. amellyel könnyedén szökkenhet át erdők és folyók felett, föl a fehér sziklacsúcsokig, amelyek feltehetőleg a kődarab távoli rokonai. És hívta, repüljön vele. A kő azonban csak hallgatott azon egyszerű okból, hogy nem szokott a beszédhez. Hónapok teltek el, mire homályosan és tagolatlanul megmozdultak benne az első szavak, ám akkorra a tiszafa villámvágta hasadékát már benőtték az új hajtások, és a fénysugár nem talált el hozzá többé. Igy hát a kődarab sohasem tudta meg, képes lett volna-e egyáltalán a repülésre. Nem mintha komolyan hitte volna, de azért maradt benne valamiféle zavaró, örökös bizonytalanság: hátha mégis...? A piros almácskák szerint néha félhangosan eltöprengett magában erről. Persze az sem kizárt, hogy mindez mese csupán, és csak a madárberkenye találta ki a szomszédos fekete fenyő szórakoztatására. tokról, s az egyre nagyobb anyagi terhet vállaló szü­lőkről. Szólt arról, hogy ugyan az iskolák pénzbe ke­rülnek a városnak, de azért a népes diáksereg pénzt is hoz a város konyhájára - ugyanis a diákember ugye­bár eszik, iszik, él, egyszóval pénzt költ -, s megem­lítette a fejlett angliai városok (Cambridge, Oxford) példáját, hogy érdemes az oktatásba belefektetni. Az előadás után kezdődött a Hétx'égi Diák Banzáj, a hagyományos tanévnyitó sportvetélkedő, melyen az iskolák csapatai mérhették össze erejüket. A színes palettán akadtak sorváltók, fiú- és lányfoci, zsinór­labda, „vegyes döngölő" és úgynevezett sportzöld­ségek. A verseny után a délután szekcióülésekkel folyta­tódott. Itt a résztvevők a diákönkormányzatok döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogairól kaptak felvilágosítást. A napot Nosztalgia Bulival zárták. Hevesi Imre, fivére Tamás és barátai három és fél órán keresztül ontották az LGT-számokat. Vasárnap délelőtt, a tábor utolsó napján az országos diákszerveződések mutatkoztak be. Először Magyar Miklós, a Magyar Középiskolások Köre (MAKK), az egyik legfrissebb országos diákszervezet képviselője tájékoztatta a középiskolásokat. A MAKK - mint neve is mutatja - nem szövetség, tehát nem felülről szervezeti és politikailag teljesen független. Célja az információ eljuttatása tagcsoportjaihoz, illetve a segítségnyújtás az országos pályázatoknál. Ezután Jásper András lépett a színre, az Országos Diák Unió képviseletében, melynek elsődleges célja a diákérdekvédelem. Fontos fegyvertény többek között, hogy megalapították az Országos Diákfórumon (1990. Szeged) a Diákérdekek és Diákjogok Országos Szóvivője intézményét, mely a kapcsolatot jelenti a diákság és a kormányzat között. Ezzel a tájékoztatóval ért véget a háromnapos Diáktábor az Újszegedi Ifjúsági Központban, de csak itt, ugyanis a Szedipesz irodájában az információ­szolgálat folyamatosan várja az érdeklődő diákokat és ahogy a résztvevőktől hallottam, kezdik a közép­iskolások a „Ne szólj szám, nem fáj fejem" törvényét elfelejteni. Végre mernek saját érdekükben is megszólalni. TAKÁCS VIKTOR Veteránok békekaravánja Az elmúlt hét végén testvérvárosunk, Szabadka és városkörnyéki pihenőhelye, Palics öreg autók zajától volt hangos: a regionális park munkaszervezete (Draguan Milykovic igazgatóval az élén) Palics-Ludas meglétének 150-ik, s Szabadka a város fennállásának 600-ik évfordulója alkalmából közösen rendezett autós bemutatót, ügyességi, valamint szépségversenyt. A veterán járművekkel - hangsúlyozta a szabadkai városháza előtt mondott köszöntőjében Kasza József polgármester ­békevágyukat szeretnék demonstrálni, s e törekvésüket fejezi ki az is, hogy magyar barátaikkal együtt vesznek részt a vajdasági autósok a háborús körülmények között különösen hangsúlyos békemenetben. A karavánba 1941 és 1960 között gyártott, már használaton kívüli harci eszközökkel éppúgy beálltak, mint a századelőn gyártott autócsodákkal - köztük a bordányi Kisapáti-fivérek szépségdíjas, 1912-ből való Opeljével, vagy 1918-as Laurint-jával. A rendezvényen, amelyen a magyar autósokat az autóklub Csongrád megyei szervezetének küldöttsége képviselte, bemutatták a résztvevőknek az E75-ös autópálya-építkezést is. Palics és az országhatár között már a földmunkáknak lehettek szemlélői az évfordulós ünnepség vendégei. -XEMPo Díjtalanul hívható! Szofi Bt. - számítógépkezelés - szövegszerkesztés - programozás, adatbáziskezelés oktatása - érettségi, felvételi előkészítő matematikából Munkanélkülieknek, gyes-en* lévőknek jelentős kedvezmények. Az oktatást doktori illetve kandi­dátusi fokozattal rendelkező mate­matikusok, egyetemi oktatók vég­zik. SZOFI Bt. Szeged, Debreceni u. 24B. Telefon: (62) 26-642. (x) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Főként délen és nyugaton növekszik meg a Reggel helyenként kód várható, a hőmérséklet felhőzet, számottevő eső nem lesz. Több órás hajnalban 6, 11, kora délután pedig 17 és 22 fok napsütésre északon és keleten kell számítani, között alakul. 4 7 r 20°C 0 D METEO • ••••••• • • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom