Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

6 DM MAGAZIN DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. SZEPT. 7. Múlt, jövő - a jelenben E

jtsünk néhány szót a nosztalgia és az utópia pszichológiai hátteréről - mivel ma mindkettő divatban van. A nosztalgia azt jelenti: vágyakozás, sóvárgás valami távoli, elmúlt, elvesztett dolog iránt. Mindenki látott már napjainkban forgalmazott képes levelezőlapokat, melyeket 60 évvel ezelőtti eredeti példány alapján nyomtattak. Kirándulásainkon megcsodáljuk a szabadtéri néprajzi múzeumot (skanzent), és múlt századbeli falusi berendezési tárgyait. Tudjuk, vannak, akik sok pénzt fizetnek azért, hogy részt vehessenek egy nosztalgiajáraton: egy kormos, füstös, pöfögő gőzmozdony vontatta fapados vasúti kocsiban - és sorolhatnánk a példákat. A nosztalgia érzése és a nosztalgiázás, mint viselkedésmód, inkább az idősebb korosztályra jellemző. Ok azok, akik megváltozott világban, egészen más élettérben élnek, és vágynak vissza gyermekkoruk emlékeihez; újra meg akarják kóstolni a régi ízeket, és ezáltal felidézni a gyermekkor önfeledt boldogságát. Sokan a civilizációval messze maguk mögött hagyott természet „elveszelt paradicsomát" próbálják visszaszerezni egy szabolcsi parasztházban eltöltött hétvége alkalkalmával. Az utópia légvárépítést, ábrándkergetést jelent. Szintén egyfajta elvágyódás, csak éppen nem a múlt, hanem a jövő irányába. így nem is valós emlékeken alapul, hanem ellenkezőleg, a fantázia építőköveiből alakít ki feltételezhető, jövőben bekövetkező eseményeket. Utópia az is - bár elvben megvalósulhat még -, ha valaki majdani Űrrepülését tervezgeti, ha értelmes robotokkal szeretné felszerelni a háztartását, ha űrlények társaságában képzeli el későbbi éveit. Mindez inkább a fiatalok gondolkodásmódjára és vágyaira jellemző. Az utópia szorosan kapcsolódik a jövőkutatáshoz (futurológiához) is, mely a tudományos számítgatások mellett tág teret nyit az alkotó és játékos fantáziának. (Gondoljunk Veme Gyula tudományos-fantasztikus regényeinek gazdag fantáziával felépített utópisztikus berendezéseire, melyek egyébként azóta sorra megvalósultak.) Van egy közös lélektani vonás a nosztalgiázás és az utópisztikus fantáziálás hátterében: ez a jelennel való elégedetlenség. Ha egy idős ember elégedett a még oly megváltozott életkörülményeivel, kevésbé vágyik gyermekkora tárgyai közé. Ha egy ifjúnak kitölti valami az életét, nem szorul ábrándok kergetésére. Napjaink lehetőségeivel igen sok ember elégedetlen, amellett sivárnak érzik környezetüket, és bizonytalannak látják a legközelebbi jövőjüket is, ezért elvágyódnak. Akik régebben szebb napokat éltek, azok inkább a múlt (a saját személyes és az általánosabb társadalmi múlt) emlékeihtz ringatják vissza magukat. Akiknek nincs még múltjuk, és talán igazi jövőjük sem, azok egy elképzelt szép jövőt próbálnak felépítgetni, kiszínezgetni aszerint, ahogy alkotó tehetségükből futja. Ha a nosztalgia és az utópia túlságosan eluralkodik az ember tudatában, káros is lehet, hiszen ha valaki nagyon belemerül a (megszépített) múltba és a (hamis) jövőbe, elszakadhat a valóságtól. Mégis feltétlenül létjogosultsága van mindkettőnek, mivel meglévő lelki igényeket elégítenek ki. Felüdülést, vigasztalást, bíztatást, reményt hozhatnak a sivár és szomorú jelenbe, és segíthetnek építgetni egy reális és valóban szebb jövőt. DR. IGNÁCZ PIROSKA Erkedességek, furcsaságok a nőkről ...A századfordulóig főleg Szeged környékén divatban volt a lakodalmi mosdatás szokása. Az ünnepi vacsora után az új asszony vizestálat vett a kezébe, majd minden férfi vendégnek megmosta az arcát és megfésülte. A férfiak a szolgáltatásért pénzt dobtak a vizestálba. Az így keresett pénz az új asszony tulajdona lett. ...Nérónak, a híres és hírhedt római császárnak a felesége, Poppea, hogy bőre ráncosodását megakadályozza, mindennap szamártejben fürdött, s ha elhagyta Rómát, kíséretéhez ötszáz tejelő szamár is mindig hozzátartozott. ...Az osztrák Wilzhut községben 1400 körül alakult ki az a szokásjog, hogy ha a paraszt nem tudta megfizetni a földesúr által kirótt pénzbírságot, akkor váltságul át kellett engednie feleségét a földesúrnak egyszeri alkalomra. Ha a földesúrnak nem kellett a nő, a jog átszállt a bíróra, majd a jogosultak sorában a bírósági írnok következett. A sorban utolsóként a törvényszolga állt. S akármilyen csúnya, fogyatékos szépségű volt a felkínált asszonyság, a törvényszolgának teljesítenie kellett kötelességét. ...Skócia uralkodónője, Margater királynő 1288-ban törvénybe iktatta: a nők is tehetnek házassági ajánlatot bármely nekik tetsző férfiembernek, méghozzá minden szökőévben. A választott, ha még nem házas vagy eljegyzett vőlegény, köteles igent mondani. Ha erre nem hajlandó, egy font kártérítést fizet. Az ősi törvények korunkban a szökőév többletnapján, február 29-cn igyekeznek érvényt szerezni a brit nők. ... A székelyeknél még a 19. század elején is szokásban volt, hogy a más helységből hozott menyasszonynak a falu végén lobogó tűzön kellett áthaladnia, vagy vízzel locsolkodnia, hogy a korábbi közösség törvényeitől megtisztulva lépjen férje házába. Göcsejben, a Kerka patak mellékén a más faluból hozott menyaszszony fogadalmat tett, hogy a régi szokásait elhagyja, és a férje falujában előírt szokásokat veszi fel. _ ... Számos előkelő római kurtizánhoz csak ajánlólevéllel lehetett bejutni. Olyan is akadt, aki csak előzetes jelentkezés, előjegyzés alapján fogadta látogatóit. Nagy templomi ünnepekre a kurtizánok egész serege vonult fel akkora kísérettel, hogy alig lehetett megkülönböztetni, ki a kurtizán és ki a tisztességes asszony, úrinő. ... A bolgár nők többsége napjainkban 20-24 éves korában megy férjhez. Arra a kérdésre, hogy anyagilag mit várnak a jövendőbelijüktől, a lányok 18-24 százaléka szerint „legyen lakása", 6 százalék elvárja, hogy „sokat keressen", 1 százaléknak az a vágya, hogy „villája, telke, tehetős vagyona legyen". A megkérdezettek 42 százaléka jelentette ki, hogy férjhezmenési döntését az anyagiak nem befolyásolták. ...Elsőként 1860-ban, az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezték a nők főiskolai, egyetemi képzését. Európában Svájc nyitotta meg először egyetemeit a nők előtt. Svájci egyetemen végzett az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma is. ...Indiában a nyitott partnercsere szokása elsősorban a társadalmi ranglétra alsó fokain álló kasztok körében terjedt el. A csere legismertebb módja, hogy a nő vízzel teli edénnyel a fején beállít a kiszemelt új férjhez, aki aztán a csöbröt a háza elé helyezi, s ezzel jelzi: a házasság megköttetett. Szociológusok szerint az újraházasodás terjedő szokása arra vezethető vissza, hogy a szóban forgó rétegeknél több a férfi, mint a nő. ...Egy lengyel közmondás szerint az első asszonyt az Isten teremtette, a másodikat az ember, a harmadikat pedig az ördög. ...A görög történetírás atyjának, Hérodotosznak a feljegyzése szerint a szkítáknál a nők is részt vettek a háborúkban. Állítása szerint a hajadon csak akkor mehetett férjhez, ha már egy ellenséget megölt. ...Egy bizonyos C. G. Flittner nevű német orvos a múlt században azt állította, hogy egyszerű ránézéssel megállapítható, hogy lány-e még a lány. Akinek a pillantása szomorkás, arca foltos, étvágya csap.iivaló, orra vékony, hangja rekedt, nyaka vastag, melle „lankadt" - azt a lányt nagy ívben el kell kerülni, mert már túl van mindenen -KGYMHa a gyerek beteg A betegséget minden gyermek másképpen éli át. Ez függ az adottságaitól, a neveléstől, az előző betegség során szerzett tapasztalatoktól, a környezet reagálásától. Ha beteg a gyermekünk, soha ne alakítsunk ki pánikhangulatot, továbbra is viselkedjünk természetesen. Ne érezze a gyermek, hogy jobban szeretjük őt, ha beteg. Az orvossal való találkozás előtt készítsük fel gyermekünket arra, hogy mi fog történni vele. A szülők elősegíthetik gyermekük bizalmának kialakulását az egészségügyi dolgozókkal szemben, de veszélyeztethetik is azt, ha csínytevésüket, rosszalkodásukat úgy próbálják fékezni, hogy az orvossal fenyegetőznek. Néhány tanács szülőknek a gyermekkori balesetek megelőzéséről: Gyógyszert, vegyszert, mérgező anyagot csak ott tartsanak, ahol a gyermek nem fér hozzá, felesleges gyógyszereket ne tároljanak. A gyógyszert tároló szekrény kulcsát sohase hagyják a zárban. Előbb vagy utóbb a legfelső polcot is eléri a gyermek. Ne hagyják a gyereket felügyelet nélkül egy percre sem a konyhában, ahol forr a víz, a lekvár stb., vagy elérheti a kést, villát, gyufát. A kádban nem szabad hajat.szárítani (a gyerekét sem). A konnektorokba olyan műanyag dugókat kell dugni, melyek megakadályozzák a 220 V-hoz hozzáférést. A nyitott ablak is veszélyes. A gyermek edényeiben csak az ó általa fogyasztható étel és ital legyen. Szeretnek a picik gombbal, golyóval, gyönggyel játszani - csak felügyelet mellett engedjék. A nyaralás előtt érdemes végiggondolni az ott lehetséges veszélyhelyzeteket, és azt, hogy milyen gyógyszerekre lehet szükség. P. V. Hobbikertészeknek Sikeres német sorozatot fordíttatott magyarra a Planétás. Az első kötet, az Ezer ragyogó ötlet hobbikertészeknek a közelmúltban jelent meg, s negyedévenként újabbak követik majd. Ötleteket adva kerti, konyhai és háztartási munkákhoz, a szépség és egészség megőrzéséhez, illetve a szobanövények neveléséhez. A sorozat ajánlója azt írja: „Az ötfetek, tanácsok megvalósításához nem szükséges „ nyugati" szíhvonalú életmód, de a gondolkodásmód igen. Érdemes tanulni belőlük. " Ha a hobbikertész átlapozza a neki szóló kötetet, máris megerősíti: érdemes tanulni belőle. Pihenőkerthez, veteményeshez, gyümölcsöskerthez, sőt az üveg és fólia alatti kertészkedéshez is számtalan hasznos tanácsot ad, rengeteg ötletet ajánl. Mintegy kedvcsinálásként a kerti virágokról szóló tudnivalókkal kezdődik a könyv, a virágágyásoktól a gyepre léphet az olvasó, onnan a díszfák alá, majd a kerti tóhoz. Akinél pedig az nincs, az a veteményesről szóló következő fejezetbe „veheti be magát", sok-sok praktikát összegyűjtve a biztosabb, bőségesebb termeléshez, a változatosabb zöldségfogyasztáshoz. A fűszerkert kuriózumait kínálja a következő fejezet, melyből megtudhatjuk például, miért nem rokona a borsnak a borsika, s hogy a fűszernövények leveleit nem szabad vízbe tenni. A gyümölcsöskerttel foglalkozó oldalak ugyancsak sok alaptudnivalóval, illetve fortéllyal ismertetik meg a kertészkedót. Akit felvilágosítanak például arról, hogy jó, ha a fáin zuzmók élnek, mert azt bizonyítják, hogy ott a környezet még nem túlságosan szennyezett. A fólia alagutakról, a melegágyakról, az üvegházakról szóló zárófejezet az előzőekhez hasonlóan ismeretek gazdag tárháza. Minden kertművelónek kézikönyvként ajánljuk az ezer ragyogó ötletet (mindössze !TO forintért). Blúz helyett blúzon mmmm > 0? dMM í.f g |i &Y&1 vv 1 íiSiilÉíiii V y "* s> * i A blouson (blúzon) olyan ruhadarab, amelyik helyettesítheti a (nevét is adó) blúzt, a dzsekit vagy kiskabátot. Olyan divatholmi, amelyik egy ideje nélkülözhetetlen kelléke a női ruhatárnak. Éppen azért, mert helyettesként és önálló divatholmiként egyaránt viselhető. Bluzonban különös előszeretettel nyáron járunk. Amikor is felkaphatjuk csupasz felsőnkre vagy ruhára, blúzra is. Rendkívül praktikus a blúzon utazásnál, kirándulásnál, strandon, nyári estéken, meg mindennapjainkon. Ha valaki még nem szerezte volna be a nyári bluzonját, tanácsoljuk, alakítson át egy megunt blúzt magának. Ugyanis a blúzon abban különbözik a szolid ingblúztól vagy a díszesebb selyem felsőrésztől, hogy derékban be van húzva gumival vagy passzéval. Olykor a dzsekihez hasonlóan derék alatt, csípóközépen ér csak véget, ekkor természetesen ide kerül a passzé. A blúzon elől végig gombos, bevarrott ujjas, nyakát szolid inggallér vagy álló pánt keretezi. Ezért aztán ha átalakításra szánjuk magunkat, legjobb, ha egy elől végig gombos blúzt, esetleg férfiinget választunk. (Nem kell például a gomblyukak kivarrásával vesződni.) A nyakát mindenképpen alakítsuk át. A réginek ugyanis már biztos nem elég szép a hajlása, a gallér állása. Legkönnyebb álló gallért varrni a régi helyére, ennek a végét masniban, pántban zárhatjuk. Az ujját meghagyhatjuk hosszan, ha még szép a mandzsettája, ha nem, levághatjuk könyékig érőre. Rövidebbre szabni nem célszerű. Sportos, jól használható bluzont készíthetünk könnyű ballon, vászon, gyöngyvászon anyagból. Ezeket díszítsük sok pánttal, csattal, gombbal, és zárjuk cipzárral. S akkor hűvös nyári estéken, vízparti nyaralásnál is jó hasznát vesszük. KÁDÁR Szolidaritás Úgy gondolom, senki nem vitatja: hazai közlekedésünk egyik rákfenéje ugyanaz, mint mindennapi életünknek. Csak a saját érdekeinket akarjuk érvényesíteni. Jobbik esetben a másik szempontjainak fittyet hányva, rosszabb esetben tudatosan annak ellenében. A kölcsönös érdekérvényesítés pedig a szolidaritás alapja, egymás érdekeinek tiszteletben tartása. E nélkül pedig társadalomról nem beszélhetünk, legfeljebb egymás mellett élő emberekről. A közlekedés a társadalom hű tükörképe. Sokkal hívebben adja vissza kedvező és kedvezőtlen jellemvonásainkat, mint a mindennapi társas viselkedés. Hiszen itt az emberek általában nem ismerik egymást. Többnyire nem szemtől szembe, hanem inkognitóban, a rendszám mögé bújva mondanak-tesznek jót vagy rosszat egymásnak. Sokan azonban nem akamak másoknak borsot törni az orra alá, csak egyszerűen nem tudják, hogyan segíthetnének a másikon. Az ötletekért nem árt a profikhoz fordulni. Közülük is a tömegközlekedés vezetői mutatják a legtöbb szolidaritást. Elsősorban egymás iránt, de jut belőle nekünk is. Persze csak akkor, ha észre akarjuk venni. Ez onnan jut eszembe, hogy a minap sokadszor - megfigyeltem: miként lassítanak le, alkalmasint állnak meg a villamosok egy-egy kereszteződésben arra várva, hogy a szemből jövő nehogy elüssön ott valakit. Hiszen tudják: az emberek alapvetően (sajnos) figyelmetlenek. S el szoktak indulni járművel vagy gyalog, ha egyik irányból elrobogott a villamos. Ennek takarásából nem veszik észre az ellenkező irányból közeledőt. S hogy mindezt miért teszik akkor is, ha elsőbbségük van? Ezen bizony érdemes elgondolkozni! Elsősorban ott a kolléga, akin segít. Hisz' az erősebb helyzetéből sem élvezet egy balesetet végigélni. S aztán ott vannak a többiek. Mi, akik épp akkor arra járunk. Akiket elüthet, mert figyelmetlenek vagyunk. Akik nem jutunk el idejében munkahelyünkre, mert leáll a forgalom. Mindannyiunknak jó, ha két járművezető szolidáris egymással. Akkor is, ha csak egymáson akarnak segíteni. S mindebből mi a tanulság? Az, hogy ugyanezt megtehetjük mi, autósok vagy gyalogosok is egymással. A lehetőségek tárháza úgyszólván kimeríthetetlen. Például ügy, hogy a zebra előtt lassítva nem „csaljuk le" a gyalogost, ha látjuk: mellettünk az autós nem lassít. Például úgy, hogy ugyanilyen helyzetben kitesszük kezünket, jelezvén a társnak megállási szándékunkat. Például ügy, hogy gyalogosként feltartjuk kezünket, ha élni kívánunk elsőbbségünkkel, s intünk a továbbhaladásra, ha le kívánunk arról mondani. Persze ma még nem tartunk itt. Ma egészen más jelenetek játszódnak le az utakon. De nyissuk ki jól a szemünket, s akkor talán nemcsak a rosszat, a jót is meglátjuk. S meg is tanuljuk. Meg kell tanulnunk! l.F Kuncogó família Az ifjú asszony dicsekszik: - A férjem nagyon figyelmes ember. Akármit főzök, mindig megkérdezi az étel nevét. A redőr megálllítja az autóst: - Ötszáz forintot kérek asszonyom, mert túllépte a hatvanat. - Honnan veszi, hogy én már hatvan év feletti vagyok?! * - Hallom, János, gazdagon nősültél. Igen. hogy kamatozik a feleséged ? - Kislányod született, Péter0 - Sajnos, igen. Egy fiúnak jobban örültem volna. - Miért? - Később segíthetett volna nekem a háztartás vezetésében.