Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

SZOMBAT, 1991. SZEPT. 7., 81. ÉVF. 210. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 8,30 FT Csontok a múltból, kövületek a mából Cigányklánok „Gorbi" csak átmeneti ember lehet Az eltelt évek alatt olyan volt, mint egy légibuszt vontató Trabant, de mégiscsak megadta a lökést a történelem kerekének, s ebben az értelemben mindig is hős marad - Magyarországon a cigánypolitika megélhetési forrássá vált, 61 szervezet alakult... Klánok szerveződnek: nyugati személygépkocsit vásárolnak, de telik a kocsmai politizálásra is-A szerencse az, hogy az Operát nem tartják olyan veszélyesnek, mint a Nemzetit, mert a műfaj arisztokratikusnak, polgárinak és ezoterikusnak tűnik 111111111111 m Első ülésén - a balti köztársaságok függetlenségének elismerése után - a szovjet hadsereg reformjáról, valamint a köztársaságok közötti gazdasági új szerződés előkészítéséről tanácskozott az ezen a héten megalakított szovjet Államtanács. Jevgenyij Saposnyikov védelmi miniszter az ülést követően elmondta, hogy a hadsereg átalakítására külön bizottságot hoztak létre, melybe meghívják a köztársaságok első számú vezetőit, illetve védelmi kérdésekkel foglalkozó tisztviselőit. A tegnapi ülés érdekessége volt, hogy azon részt vett Levon-Ter Petroszjan, az örmény parlament elnöke is. Hivatalos látogatásra Tokióba utazott Antall József miniszterelnök, akit útjára elkísért Kupa Mihály pénzügyminiszter és Surányi György, a Nemzeti Bank elnöke. A látogatásra időzítve magyar mellékletet jelentetett meg a japán üzletemberek több millió példányban megjelenő lapja, a Nihon Keizai. A román határőrök „alapos vizsgálatra" már a határ előtt leállítják az autósokat, és emiatt napi nyolc-tíz órába telik az átkelés a magyar-román határon - közölték a határőrségnél. Az elmúlt 24 órában megélénkült az illegális határforgalom is: Csengernél egy csoportban 77 török állampolgárt fogtak el a határőrök. Negyedórás béke Horvátországban nem volt nyu­galom péntekre virradóra sem, Eszéket ismét lőtték, noha Henri Weynaendts, az Európai Közösségek különmegbízottja csütörtök este kü lönmegállapodást kötött a helyi erőkkel a városban megvalósítandó fegyvemyugvásról. A megállapodás értelmében mindkét fél vállalta, hogy elsőként nem nyit tüzet, s minden esetleges összetűzést bé­késen, bizottsági tárgyalás révén rendeznek. Mint az AFP francia hírű gynökség írta a horvát televízióra hivatkozva, alig negyedórával a hadsereg képviselőjének távozása után ismét gránátok csapódtak be Eszék központjába. A zágrábi rádió szerint egyébként Horvátország középső és keleti részén egyaránt folytatódtak az összetűzések. A rádió óva intette a helyi lakosokat attól, hogy munkába induljanak, a városban nem járnak sem a buszok, sem a villamosok. Durva támadás színhelye volt nem sokkal hat óra, a műszakváltás indőpontja előtt a sisaki vasmű. Az emberek biztos helyre próbáltak húzódni a golyózápor elől. Össze­tűzések voltak Nyugat-Szla­vóniában is, itt az első jelentések szerint legalább ketten életüket vesztették. A szövetségi kormány csütörtök este újabb felhívással fordult a harcoló felekhez, hogy ne veszé­lyeztessék a hágai békekonferencia megtartását. A tanácskozás ugyanis minden valószínűség szerint nem ülhet össze, ha szombatig nem jön létre a tűzszünet. A szövetségi elnökség pénteken délelőtt tart ülést - a napirenden a hágai konferen­ciával kapcsolatos kérdések szerepelnek ugyan, de szerb részről valószínűleg a szövetségi szervek horvát politikusait támadják majd, mert Belgrádban ügy goondoiják, nagy felelősség hárul rájuk a har­cokkal kapcsolatban. Ramziz Alia albán államfő csü­törtökön sürgette, hogy a koszovói albánok képviselői is részt vehes­senek a Jugoszláviával foglalkozó, szombatra tervezett hágai béke­konferencián. Az albán televízió közlése szerint Alia ilyen értelmű levelet küldött Lord Carrington egykori brit külügyminiszternek, a mostani konferencia elnökének. Hasonló állásfoglalást hozott csü­törtökön az albán kormány, mond­ván: a tanácskozás sikerét meg­akadályozhatja, ha az albánok nem vesznek részt rajta. Megbomlott a birodalom Moszkva tegnap hivatalosan elismerte a három balti köztársaság függetlenségét. Az új szovjet át­meneti hatalmi szerv, az Állam­tanács Mihail Gorbacsov elnökle­tével megtartott ülésén hozta meg a kiválásnak zöld utat adó döntést. Észtország, Lettország és Litvánia 51 év után nyerte vissza önállóságát, ezzel lényegében de jure is megkez­dődött a szovjet birodalom bomlása. A szovjet Államtanács a három köz­társaság függetlenségét elismerő határozatában a második világhá­ború utáni békerendszer olyan ele­mét számolta fel, amely mindmáig árnyékot vetett Moszkvára. A lépés egyszersmind az európai status quo módosulását eredménye­zi, hiszen Észak-Európában ezzel új államalakulatok jönnek létre. A né­met újraegyesítés után a balti köz­társaságok önállóvá válása a koti­nens második világháború utáni ha­tárainak legszámottevőbb átrajzo­lását eredményezi. (MTI) PANEK JÓZSEF szerveződnek? 2 Exkluzív interjú: Rosztropovics Jelcin oldalán .......3 Környezetvédelmi tanárképzés J Beszélgetés Nagy Viktorral 4 Családi magazin 6-7 Európa-bajnok köszöntése 8 Záróra a fürdőkben 9 Szolgáltatás 12 Csőtörés a Stefánián 14 mmmmmmmMtmmmmmHmmmM Utálat Kis nép vagyunk, jó tudni ­mondogatják - hogy rokonszenvesek vagyunk-e, és ha igen, a világ melyik fertályának jutunk eszébe úgy, hogy csettintenek: biz' isten, ha nem lennék az ami vagyok, szívesen „elmennék" magyarnak. Légyen okunk feltételezni ilyesmit vagy sem.' aki emigyen csettintene, bizonyára magyarázattal is tudna szolgálni rá, még ha nem is járt még magyarok között. Sőt annál inkább. A messzi hír nagy úr; távolból nem olyan kötelező mérlegelni, hogy Pápua­Új-Guineán esznek-e embert vagy sem, mint a helyszínről. Persze, hogy esznek: azért pápuák. Valahogy így eshetett, hogy a feldobott érme a másik oldalával ért talajt, amikor a szovjetunióbeli Moldva Köztársaság lakóihoz a román központi statisztikai hivatal azzal az elmés körkérdéssel fordult, mely népeket szeretnek, s melyeket utálnak mostanság. (Nem túlzás: utálatot kérdeztek.) Ahogy a cset­tintésre is volt magyarázat, az ember el tudja képzelni, hogy ha Romá­niában firtatják ezt, nem mi leszünk a legnépszerűbbek. Ott ez a módi. De hogy az ötven éve nemcsak a világtól - benne Magyarországtól - hanem Romániától is hermetikusan elzárt Moldvai Köztársaság meg­kérdezett lakóinak 44 százaléka miért utálja a magyarokat, arra *(gy hirtelen nem találok értelmes választ. A moldvai utálati örökrang­listán a mindenkori első cigányok (77 százalék) mögött a második helyen végeztünk, és ezt a romániai sajtóban azon nyomban közzé is tették, mintegy bizonyságául annak, hogy nincs még kiveszve az igaz­ságosság érzése az emberekből. Csak (gy egyszerűen: utálat, és csak (gy egyszerűen: magyarok. Bárhogy próbálkozom, semmiképpen nem tudom elképzelni, mit véthetett a derék moldovánoknak mondjuk a szegedi Kárász utcán gyanútlanul sétáló Kovács János, hogy egy fél köztársaság ilyen engesztelhetetlenül nem szenvedheti, s az utálat szó jelentéséből kifolyólag még a lá­tásától is összeborzad. Szóval kis nép vagyunk, s míg a „magyarnak állókról" nem szabad megfeledkezni, az érem imént mu­tatott oldalát megjegyezni nem szabad. Csak hírünk ilyenmöd vivője lenne megjegyzésre méltó, ha ismernénk, s persze ha az is ismerne minket. Exhumálás a Széchenyi téren Elvitték a közkatonákat Csütörtökön öt koporsó korhadt maradványai kerültek elő az újra megkezdett ásatások nyomán. Tegnap délelőtt a városgazdálkodási vállalat temetkezési osztályának dolgozói elvégezték az exhumálást, és a testek maradványait megőrzésre a halotthamvasztóba szállították. Folytatódott a tér Kárász utcai oldalán egykor álló szovjet emlékmű helyének feltárása. A jegyzőkönyv szerint ebbe a sírba altisztek és közkatonák holttestét temették. Az időközben meghosszabbított kutatóárkokban nem találtak újabb koporsókat. Fél tizenkettőkor kezdték meg a kibontást. Az eltemetettek azonosítását segítő tárgyak nem voltak a sírokban. Előkerült néhány horgonydíszítésű gomb. egy gyertya, és egy - föltehetően női - aranygyűrű, amelyet tulajdonosa valószínűleg a zsebében hordott, mert a koporsó fejrészének közelében találtak rá (nyakláncnak nem bukkantak nyomára). A tegnapi tudósításunkban pénzdaraboknak nevezett tárgyakról kiderült, hogy egyszerű alátétek csupán, amint ez a megtisztításuk után egyértelművé vált. Az exhumálást végzők szerint két katonát arccal a földnek fordítva temettek el. Hogy ennek csak a sietség volt-e az oka, vagy valami más, talán már sohasem derül ki. Az események sok kíváncsiskodót vonzottak az árkok közelébe. A műanyag szalagkordonón átbújva, a földkupacok tetejére mászva - és ezzel magukat, valamint a gödörben munkájukat végzőket is balesetveszélybe sodorva - igyekeztek valamit elcsípni a látványból, a helyszín biztosítására kirendelt rendőrök fellépése azonban megtette hatását. A kihantolás végén a helyszínre érkezett Farkas László államtitkár, és Sisák Gézával, a VGV főrmémökével egyeztette a további teendőket. Úgy döntöttek, hogy a koporsók helyét még a pénteki nap folyamán be kell temetni. A helyszínre rendelt markológép délutánra el is végezte ezt a feladatot. Meghagyták viszont a többi kutatóárkot - lehetséges, hogy ez a keresés folytatását jelenti. A tér másik oldalán, a Takaréktár utca felől állt a tiszti emlékmű. A jegyzőkönyv itt már az eltemetettek neveit is fölsorolja, e szerint egy törzstiszt és tizenöt főtiszt fekszik a sírban. Pénteken itt éppen csak elkezdték az ásást, hétfőn folytatódik a kutatás. FOTÓ: GVENES KÁLMÁN NY. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom