Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

A kamat cs a haszon kct különböző dolog! Mozgókamat és 2% kamatprémium! Végül is mennyi a kamat a Magyar Államkötvény után? Az ideális befektetés A Magyar Államkötvény a legkedvezőbb befektetési forma a kockázatmentességre vágyó befektetőknek. Azoknak, • akik megtakarításaik értékét utánajárás nélkül akarják növelni; • akik rendszeres évi jövedelmet akarnak általa elérni; • akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlanvásárláshoz vagy vállalkozás indításához; • akik most akarják megtanulni a tőzsdézés (a tőzsdei spekulá­ció) csínját-bínját. SZOMBAT, 1991. SZEPT. 28. HIRDETÉS 11 Ez az! A Magyar Köztársaság 1991. de­cember 1 -jén bemutatóra szóló köt­vényt bocsát ki, melynek lejárata három év. A Magyar Államkötvény október 1. és november 29. között jegyezhető. Az államkötvény a világon mindenütt ismert és rangos értékpapír. Olyan fejlett országok is, mint az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy a Német Szövetségi Köztársaság rendszere­sen bocsátanak ki államkötvényeket. Ha egy polgár államköt­vényt vásárol, pénzt kölcsönöz az államnak, amely a kölcsönvett pénz után kamatot fizet, a kötvény lejártakor pedig visszafizeti a kölcsönkért összeget. Az államkötvény kockázatmentes! Azt szokták mondani, hogy minden csődbe mehet, kivéve az államot. Az állampapírok visszafizetésére vo­natkozó garancia mindig érvényes. Bármi is történik, az államkötvény tulajdonosa mindig megkapja a ka­matokat, és visszakapja a névérté­ket, követelése soha nem évül el. Más, nem az állam által kibocsátott (vállalati vagy kereskedelmi banki) kötvények vásárlása mindig rejt ma­gában bizonyos kockázatot - még ha a kockázat általában kicsi is. Az államkötvény kockázatmentes, ezért kedvelt befektetési forma a világ minden részén. Azok az emberek, akik megtakarított pénzüket bizton­ságban akarják tudni, és tisztessé­ges kamattal is szeretnék gyarapíta­ni, szinte kivétel nélkül államköt­vényt vásárolnak. Ki vásárolhat Magyar Államkötvényt? A válasz egyszerű: MINDENKI. Belföldi természetes és jogi szemé­lyek. Az az egyetlen kérdés, hogy van-e legalább lo (XX) forintja. Amennyiben van, már megvásárol­hat egy kötvényt, mivel a Magyar Államkötvény ÍO (XX) Ft névértékű, l O és I (X) ezer forintos címletekben kerül kibocsátásra. Kevesebb mint io ooo? Az igazsághoz tartozik, hogy nem is kell pontosan l O OOO forinttal rendel­keznünk. A Magyar Államkötvényt még ettől is olcsóbban kaphatjuk meg. A jegyzés első hetében már 9530 Ft-ért hozzájuthatunk egy köt­vényhez. A második héten még min­dig csak 9590 Ft-ért vásárolhatunk egy to OOO Ft értékű kötvényt. Az akció (diszkont jegyzés) ugyan egé­szen 1991. november 29-ig tart, de, mint tudjuk, „Ki korán kel ..." Annál is inkább, mivel a kibocsátás­ra kerülő 15 milliárd forint lejegyzé­se után a jegyzést lezárják. A kötvény megvásárlásával szerez­hető első haszon tehát az árfolyam­nyereség, mivel a névértéknél ol­csóbban jegyezhetünk. Minden valamirevaló pénzügyi útmutató első helyen említi, hogy ha pénzünket okosan akarjuk forgatni, oda kell betenni, ahol a legmagasabb kamatot kapjuk. A Magyar Ál­lamkötvény éppen ilyen. A kötvény egyik ér­dekessége, hogy nem határozzák meg előre, hogy mennyi kamatot fizet. Ez meglepő, mi­vel ahhoz vagyunk szokva, hogy ha pénzt helyezünk el egy bankban vagy a takarék­pénztárban, akkor pontosan ki tudjuk szá­molni, hogy mennyi kamatot kapunk a beté­tünk után. Ami megnyugtató, de korántsem biztos, hogy ezzel csinálhatjuk a legtöbb pénzt. Senki nem tudja előre megmondani, mennyi lesz a piaci kamat egy, kettő, pláne három év múlva. Igy a fix kamatra lekötött pénzünk után lehet, hogy kevesebbet ka­punk. A mozgó kamatozás azt jelenti, hogy a piaci kamatlábhoz igazítva a kamat fél évente kerül megállapításra. A Magyar Nemzeti Bank a diszkont kincstárjegyek átlag­hozamát figyelembe véve fél évente meg­állapítja a bázisul szolgáló kamatot, majd ehhez hozzáadva 2%-ot, közli a kötvény következő fél, évre esedékes kamatát. A Magyar Államkötvény után az esedékes kamatot évente egyszer, december 1 -jén fi­zetik ki. Tehát az 1991 -ben vásárolt Magyar Államkötvény után háromszor fizetnek ka­matot. A névérték visszafizetésére a 3. év vé­gén, 1994. december 1 -jén kerül sor. Tegyük fel, hogy az október 1 -jén megálla­pított hozott báziskamat 35%, és tegyük fel azt is, hogy az 1992. június l-jén megálla­E itott báziskamat 36%. Mindkettőhöz hozzá ell adni 2%-ot, ez a kamatprémium. Egy 10 000 Ft névértékű kötvény kamatai a kibocsá­tást követő számlán. Ez a számla tulajdonkép­pen egy, a Tőzsde Központi Értéktá­rában ingyenesen kezelt letét. Miért előnyös, ha nem kérjük ki a kötvényt, hanem számlán tartjuk? A számlán vezetett értékpapír abszolút biztonságos. Nem fordulhat elő, hogy elveszítjük, nem lehet el­lopni, nem semmisülhet meg (pl. robbanáskor, árvíz esetén, nem ég­het el tűzben stb.). Kamatfizetéskor és törlesztéskor nem kell a kötvényekkel a bankba sietni, kérésünkre a kamatot átutal­ják betétszámlánkra, vagy a vásár­lás helyén bármikor készpénzben felvehetjük. A Magyar Államkötvény nyilvántartá­sa ingyenes, ugyanakkor, ha a kéz­hez kapott kötvényt letétin' akarjuk helyezni, ezért nem csekély letéti dí­jat kell fizetnünk, ami csökkenti a ho­zamot. A számlán teljes biztonságban van a kötvényünk, mivel védi a banktitok. És még valami! Amennyiben a jegyzéskor úgy nyi­latkozunk. hogy nem kérjük ki a köt­vényt, úgy a névérték után számított l %-os árkedvezmény illet meg ben­nünket. Azaz, a mindenkori akciós árnál l(X) Ft-tal olcsóbban jegyezhet­jük a kötvényt. E kedvezmény meg­szűnik és visszafizetendő, ha a be­fektető később mégis a papír kiadá­sát kéri. Továbbá, ilyenkor még szá­molnia kell a Tőzsde Központi Érték­tárából történő kiszállítás időigényé­vel és annak költ-ségével is. A 3 éves lekötés csak az egyik lehetőség (A Magyar Államkötvényt bevezetik a tőzsdén) A Magyar Államkötvényt a kibocsá­tást követő két hét múlva bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. Ez két szempontból lehet fontos a befekte­tőknek. A tőzsde biztosítja a likvidi­tást, tehát azt, hogy - a kötvényt lejárat előtt bármikor el lehet adni, illetve - a kockáztatni és persze ezzel nyer­ni akaró befektetők számára alkal­mat teremt a tőzsdei spekulációra. Bizonyosan vannak, akik számára nem világos, hogy mi köze a tőzsdé­nek ahhoz, hogy a kötvénybe fekte­tett pénzhez hozzájuthatunk-e a lejá­rat előtt. Tartósan lekötött értékpapí­rokat megfontoltan szoktunk vásárol­ni; tudjuk, hogy egy adott időre leköt­is i juthatunk i valamilyen okból mégis szükségünk lenne rá. A tőzsdére bevezetett értékpapírt az értékpapír-forgalmazó cégek sza­kemberein keresztül adhatjuk cl a le­járat előtt. Természetesen nemcsak a tőzsdén lehet eladni a kötvényt; mivel bemu­tatóra szóló, bárkinek eladhatjuk. Még a számlán vezetett államköt­vényt is. Hogyanjegyezhetünk Magyar Államkötvényt? Mi a jegyzés? A jegyzés a vásárlás egy módja. Lényegében szerződés a hitelt felvevő (kibocsátó) és a köl­csönző (befektető) között. A befekte­tő a jegyzéskor egy összegben kifi­zeti a kötvény árát, és egy elismer­vényt kap a befizetett összegről. A kötvényt - amennyiben erre igényt tart - december 12-én kaphatja kéz­hez. (Aki pénzátutalással kivan fizet­ni, annak célszerű már az adott hét hétfőjén a pénzátutalásra megbízást adnia. így a legnagyobb a valószínű­sége, hogy a pénz péntekig megér­kezik a jegyzés helyére, és a köt­vényt az adott heti áron sikerül le­jegyeznie.) A papír nélküli érték? A modern világban nem kell minden­hez papír, annak ellenére, hogy mi, magyarok ahhoz vagyunk szokva, hogy papír nélkül semmi sem megy. Az államkötvény olyan érték, amely akkor is birtokunkban van, ha nincs „papírban". A kötvény jegyzésekor mindenkinek két lehetőséget ajánlanak: Az egyik, hogy a jegyzés lezárását követően, 1991. december 12-én kéz­hez kapja a Magyar Államkötvényt. A másik lehetőség, hogy a jegy­zéskor a befektető nem kéri ki a kötvényt, hanem regisztráltatja egy E kamatjövedelem után forrásadót kell fizet­ni, ami jelenleg 20%. Ha az 1992-ben érvé­nyes jogszabályok is 20% forrásadót írnak elő, akkor a példában szereplő 3751 Ft után az adózott jövedelem 3001 Ft lesz. Ez a tisz­ta haszon. Azaz, 1992. december l-jén 3751 Ft kamat illeti meg a kötvénytulajdonost. (A fenti mó­don az éppen meghirdetett kamat alapján ­ez az első szám - minden év június 1 -jén ki­számíthatjuk, hogy mennyi kamatot kapunk december l-jén.) első fél évre: (35+2)x 10000x181 365x100 a második fél évre: (36+2)x 10000x 184 365x100 = 1835 Ft = 1916 Ft MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY A KÖZÖS TÖBBSZÖRÖS

Next

/
Oldalképek
Tartalom