Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

12 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. SZEPT. 28. A labdarúgó NB II-ben: Salgglass-Szeged SC Tanítvány a mester ellen Leboniczky Imrével (közös megegyezéssel) szerződést bont a Szeged SC A szegediek szak­vezetője kissé el­komorult, amikor azt kérdeztem tőle, hogyan sikerült „megemészteniük" a szarvasiak által tá­lalt, igencsak sa­vanykásra sikeredett „koktélt". - Egyelőre cny­nyirc vagyunk ké­pesek! - volt a minden köntörfa­lazást mellőző vá­lasz. - Hosszú távon számolhatunk azzal, hogy ellenfeleink beássák magukat a m—mm—mm 16-osuk elé, s csak akkor jönnek át a mi ol­dalunkra, ha térfelet cserélünk. Erre ezentúl méginkább figyelünk, tak­tikánkat is ehhez igazítjuk. Csak egyetlen példa, nekünk különös gondot kell fordítanunk minden egyes szöglet- és szabadrúgá­sunkra, mert esetünkben már ezeknek is halványozódik az értéke. Tovább „kellemetlenkedve", újabb rázós témát tálaltam Oros­házi László elé, nevezetesen a „Lebó-ügy" fejleményei érdekel­tek. - Értesüléseink szerint, a csapat nem is oly' rég még elsó számú kapusával, Leboniczky Imrével szerződést bontott vagy hamarosan bont a klub. Igaz a hír? A labdarúgó NB II. 6. fordulójában az élen álló, eddig csupán I pontot vesztő Szeged SC az egykor stabil NB l-es együttessel rendelkező Salgótarjánba látogat. A bányászváros mostani focistái messze kerültek a neves elődöktől, a jelenlegi csapat a második vonalban is szerény „muzsikusként" játszik ama bizonyos húrokon. A vendéglátók 3 pontjukkal a 14. helyen állnak, legutóbb az újonc Hajdúnánás otthonában érlek el 1-1-es döntetlent. Igaz, a Tisza-partiak sem dicsekedhetnek, hiszen kínkeservesen sikerült kiharcolniuk 1-0-as győzelmüket. A mostani összecsapás érdekessége, hogy az egyik oldalon Orosházi László a tanítvány, a másik térfélen Dávid Róbert, a tanítómester ül az edzői kispadon. A vezető edző nem lepődött meg információnkon, nem is próbálta eltussolni, hogy valójában mi is történik a kulisszák mögött. - Kedd óta van napirenden ez a dolog. Imre már korábban meg­keresett, hogy az év végén min­denképpen befejezi a focit, vállalkozásba kezd. Erre mondtam én azt, nincs értelme a haloga­tásnak, azonnal tegyünk pontot az ügy végére! Vasárnap már nem Ul a kispadra, Besir Tamás lesz a cse­tekapus. Azért harag nincs, „Lebó" is megértette helyzetemet. Rátérve gondolatcserénk valódi okára, a Salgglass elleni mér­kőzésről is szót ejtettünk. - Bár idegenben játszik a csapat, pontgyűjtés szem­pontjából vala­hogy mégis a „köte­lező" mérkőzések közé sorolható a salgótarjáni össze­csapás... - Ponttal, de he­lyesebb, ha azt mon­dom, pontokkal aka­runk hazatérni! Pré­miumszabályzatunk szerint csak ered­ményért jár pénz, amiért tenni kell, nem is keveset, s ezt a játékosok is agyukba vésték. Pi­mmmmmmmm kantériája a mostani mérkőzésnek, hogy annak idején leendő ellenfelünk mestere, Dávid Róbert volt az edzőm négy évig, nála lettem NB l-es focista. Sokat, nagyon sokat köszönhetek neki. Szeretném megmutatni, e téren is jó tanítvány vagyok... - Összeállítás? - Van egy-két kérdőjel... Az biztos, hogy Nagy véd, a hátvédsort Hurguly, Bogdán, Mihalache, Újvári alkotja, a négy középpályás helyére Puskás, Sallai, Takó, Kemenes, Kun és Takács Józsi pályázik, két csatárt pedig a Takács Zoli, Kiss és Apró hár­masból választok. GYÜRKI Lemondott Mészöly Kálmán Vándor Kálmán azt is közölte, hogy a szövetség vezetése megkö­szönte Mészölynek eddig végzett eredményes munkáját, s tevékeny­sége elismeréséül emléktárgyat nyújtott át. Az elnökség a hátralevő két őszi válogatott mérkőzésre ­október 9-én Székesfehérvárott Belgium, majd október 30-án Szombathelyen, Eb-selejtező ke­retében Norvégia lesz az ellenfél ­Mészöly pályaedzőjét, Glázer Róbertet kérte fel a kapitányi teen­dők ellátására. A testület ugyanak­kor azt is leszögezte, hogy az új szövetségi kapitány kijelölése előtt - erre legkésőbb december 31-ig sor kerül - körültekintő szakmai felmérést tart szükségesnek. Ezt követően Mészöly Kálmán (50) kapott szót. A szakember elöljárójában elmondta, hogy még mindig nem írta alá a szerződést a dzsiddai Alithadd csapatához, de erre valószínűleg még a hét végén sor kerül, s szerdán már utazik is Szaúd-Arábiába, ahol október első felében kezdődik a bajnokság. - Elhatározásom már korábban A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége pénteki ülésén elfogadta Mészöly Kálmán szövetségi kapitány lemondását, s kölcsönös megegyezéssel szerződést bontott a szakemberrel. Mindezt Vándor Kálmán, a szövetség sajtófőnöke jelentette be az óbudai Sipos Halászkert étteremben megtartott összejövetelen, amelyre még két napja Mészöly Kálmán hívta meg az újságírókat. megszületett, s ha van ajánlat, ha nincs, akkor is távoztam volna a posztról - mondta a leköszönt szövetségi kapitány. - Már a Szovjetunió elleni Eb-selejtező előtt is tudtam, hogy az a bú­csúmérkőzésem. Azt azonban még mindenképpen végig akartam csinálni, nehogy azt gondolják, megfutamodom a nagy feladat elől. Az valahogy nem lett volna hozzám méltó cselekedet. Mindezt azonban csak ott kint Moszkvában közöltem a válogatottakkal, ugya­nis nem akartam, hogy bárki is csak ezért mondjon igent a hívó szóra. Mi tagadás: rendkívül nagy örömet jelentett, hogy mindenki vállalta a szereplést, még azok is, akik előtte kisebb-nagyobb sérü­léssel bajlódtak. A fiúk emlékeze­tes játékot produkáltak, nagyon kitettek magukért, s utólag csak azt mondhatom: bár minden meccsen így játszott volna az együttes. Azt még hozzá kell tennem: szerintem összeállt a csapat, egy igen-igen jó kollektíva alakult ki, s az eltelt egy év és kilenc hónap alatt kiderült, hogy valójában kikre is lehet szá­mítani. Mészöly Kálmán, aki eddig 49 mérkőzésen dirigálta a nemzeti tizenegyet, azt is bejelentette, hogy stábjából magával viszi segítőként a szakedzői diplomával rendelkező Varga Sándort, aki az utóbbi időben a szövetség titkáraként tevékenykedett, és Tóth Andrást, az egyik gyúrót. KÉZILABDA Tisza Volán­Debreceni Dózsa 17-15 (10-8) Tisza Volán: Dobos (FEKETE) - Telek, BARTÓK (3), Sándor (1), Mezei, Ördögh, Vörös (1), Bárány (2), Avar (1), TENKE (5), OSZ­LÁNCZJ (4). Végig vezetett a Debrecen otthonában a szegedi csapat és magabiztosan győzött. „Akkor leszünk jó csapat, ha becsúszunk a legjobb hat közé!" Beszélgetés Nyári Sándorral együtteséről, a változásokról és elképzeléseiről Kisebb fajta pánikot szült a pénztelenség a nyári vakációjukat töltő szegedi röplabdások körében, a vezetőket pedig kifejezetten irritálta, hogy a rivális klubok, ke­csegtető ajánlatokkal, keselyűként rajzottak a válogatott Hutmann Zsolt és a 18 éves, az „A" váloga­tottban nyáron debütált Csíkos Gábor körül. Hosszas győzködés után - nem holmi anyagiak miatt! ­a két fiatalember végül nevelő egyesülete mellett voksolt! Maradásuk visszaadta mesterük. Nyári Sándor hitét, aki már-már visszakozt vezényelt önmagának, ugyanis kétségbe vonta: van-e egyáltalán értelme erőfeszítései­nek? - Mondhatom, az utolsó pilla­natban változtattam szándékomon, valósággal feldobott, lökőerőt adott, hogy továbbra is számíthatok erre a két tehetséges fiúra ­fejtegette szerencsére kútba esett korábbi elhatározását. - Rájöttem, érdemes tolni a szekeret, továbbra is örök szerelmemre, a röplabdára szánni egyre kevesebb szabad időmet. - Gondolom, a döntésbe az is belejátszott, az sem mellékes, hogy a Piért Vállalat felkarolta a csapatot... - Azért, mert oda kerültem vezető állásba dolgozni, távol állt tőlem, hogy átmentsem a szakosz­tályt! Nincs miért tagadnom, tár­saim segítőkészsége, amit koráb­han is tapasztaltunk, a csapatnál valamennyiünkre lelkesítőén ha­tott. hat ma is. Ma már egyértelmű számunkra kisebb támogatóink, a Délröviköt, a Tisza Füszért érde­meit nem csorbítva - a Piért nélkül nem lenne férfi röplabdasport Szegeden! - Ha már szóba kerültek a szponzorok, hadd kérdezzem meg, mi van a nevet adó Délép Vállalattal? Igaz, hogy nemso­kára megváltozik a csapat „cégtáblája"? - Nyílt titok, hogy a vállalat csak a nevet adja, nem tud támo­gatni bennünket, a szakosztálynál Képzeletbeli „leckekönyvébe" legfeljebb az „elégséges", vagy a „megfelelt" minősítést írhatták volna ítészei az előző bajnokság végén. Szó, mi szó, a Szegedi Építők SE NB l-es férfi röplabdacsapata távol került korábbi önmagától, a 9. hely majdhogy elhomályosította a dicső múltat, a Magyar Kupában szerzett ezüst­érmet, a bajnokságban elért harmadik és negyedik helyet. Egyre inkább beszűkülő lehetőségeik, a kialakult körülmények rajzolta roppályából következtetni lehetett a „zuhanórepülésre". Nem kellett hozzá különleges képességekkel megáldott jóstehetség, hogy megjövendölje, a létbizonytalanság náluk sem múlik el nyomtalanul, az anyagiak hiánya visszájára fordít(hat), gátat vet(het) minden jó szándékú törekvésüknek. A bajnokság végén, ha lehet, tovább romlott helyzetük, véglegessé vált, első számú szponzoruk, a Délép Vállalat - igaz, kényszerből - leveszi „atyai" kezét a sportról, a továbbiakban nem támogatja a szakosztályt. csak nevében létezik! Ebből fa­kadóan a második kérdésre az vá­laszom, olyan nincs sehol a vilá­gon, hogy egy cég, történetesen a Piért által szponzorált csapat más vállalatot reklámozzon. Sokáig biztos nem tartható ez az állapot... - Térjünk vissza a személyi állományában, ezáltal szerkeze­tében is változó együtteshez, pontosabban a vezető edző kö­zeljövőben megvalósítandó elkép­zeléseihez. A bronzérmes társa­ság két utolsó mohikánja, Huszta Péter és Nusser Elemér végleg visszavonult. Kikkel óhajtja helyettesíteni őket? - Velük, sajnos, nemcsak szak­mailag, de emberileg is nagyon sokat veszítettünk, tagadhatatlanul szegényebbek lettünk távozásuk­kal. Péter munkahelyi elfoglalt­sága, Elemér makacs térdsérülése miatt mondott búcsút a játéknak. Medve György a nyáron Németor­- .Sportstátusokat említett az előbb... - Igen, anyagi gondjaink mellett is vannak ilyenek, s ezt fölösleges, kár lenne tagadni. Ezzel kapcso­latban szeretnék minden téveszmét eloszlatni: azok, akik élvezhetik előnyeit, csupán a szerény megél­hetéshez szükséges bért kapják! Összesen hat játékosnak tudunk ilyen lehetőséget biztosítani. Ha bármilyen jó képességű röplabdás érkezik, a szám marad, vagyis akkor helycsere történik, azaz mindenkor a legjobb hat részesül ilyetén megkülönböztetésben. Röplabdásaim magukévá tették, nem mindenáron és mindenkinek kell élni a profiknak kijáró elő­nyökkel! - Megváltozott a bajnoki ki­írás, a mostani küzdelemso­rozatban a csak legjobb hat csa­pat vehet részt a play off-ban. A fiatal szegedi csapat képes lesz-e szagban próbált szerencsét, de nem arra, hogy beverekedje magát az kapott munkavállalási engedélyt, elit hatosba? így visszatért. Igen ám, csakhogy a - Reálisan nézve esélyeinket, ha redukált sportállásokat időközben nem erősítünk, képességeink csak betöltöttük! Méltányolva kérését - •álmodozásra jogosítanak fel ben­a fővárosból jött annak idején, nünket. Hogy ne így legyen, a szándékában áll végleg visszaköl­tözni - egy évre kölcsönadtuk az UTE-nek. Szerény, de annál tehetségesebb csapatunknál újabb fiatalítás volt, a gerincet saját nevelésű röplabdások alkotják. KSC-től leigazoltuk a 190 cen­timéter magas válogatott közép­játékost, Vámos Ferencet. Igen jó röplabdás, aki gyorsan beillesz­kedett fiatal csapatunkba. Nusser kiválása miatt játékmester nélkül maradtunk, őt nem tudtuk megfe­lelően pótolni. El kell, hogy mond­jam, mindaddig nem várható jelentős fejlődés, amíg nem találjuk meg az erre a posztra leginkább alkalmas játékost. Tóth Gyula ko­moly elfoglaltságot jelentő munka mellett röplabdázik, lényegesen kevesebbet gyakorol, mint társai. Strezeniczky, úgy tetszik, fejlődött, kíváncsivá tesz, a bajnoki mecs­cseken ez mire lesz elegendő? - Magyarán, játékmester to­vábbra sincs... - Hónapok óta mást se teszek esténként otthon, mint növelem telefonszámlámat családom nem kis „örömére"... Romániába és a Szovjetunióba ugyanis még tele­fonon is csak este tíz után lehet „belopakodni". Kísérleteim, sze­rencsénkre, eredménnyel jártak, előrehaladott tárgyalásban vagyok - hogy kivel, egyelőre maradjon titok hamarosan neves külföldi játékossal erősödünk. Hogy mire vagyunk képesek, most még nem tudom. Azt viszont nem rejtem véka alá: akkor leszünk igazán jó csapat, ha az elit hatosba - amibe nagyon nehéz bejutni - valahogy „becsúszunk"! - Még egy kérdés: Nyári Sándor, aki a Piért Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese (is), a két szakmát - térben és időben - hogyan tudja egyez­tetni? - Nehezen! Munkahelyi elfog­laltságom miatt sokszor vagyok „igazoltan hiányzó" az edzésekről. Van viszont egy kiváló társam Nusser Elemér személyében, ő nagy-nagy hozzáértéssel, kiválóan vezeti a foglalkozásokat távollé­temben. Ketten ülünk a kispadon, mert benne végre olyan társra leltem, akivel fenntartás nélkül megvitathatom szakmai elképze­léseimet, megoszthatom gondjai­mat! GYÜRKI ERNŐ Cs. Gát László jelenti New Yorkból Milyen kicsi a világ Ez valami hihetetlen! Egy garast nem tettem volna le az amerikai Tom Possert mellett, amikor saját szememmel tapasztaltam, hogy alig bír menni. Az orvosi szobából gyorsan kiszivárgott hír szerint a 28 éves futó csonthártyagyulladással küszködött, valamint az egyik talpa is kikészült. És csoda történt! A „Cin Cinaty-i Kid", ahogy itt a New York-i Korona parkban nevezik, 16 órás pihenőt követően a mezőny után vetette magát. Egész éjjel, szakadó esőben szinte egyedül rótta a köröket. Ez egyszerűen fantasztikus! Bár voltak olyanok, akik a fiatalember talpraállását legalább akkora mértékben tulajdonították az éppen megérkező barátnőnek, mint a csodadoktoroknak. Tom mindenesetre vidámabb lett, s egy-két szót lehetett váltani vele. Mint kiderült, hozzá is eljutott a lapunk által szervezett júliusi DAB, illetve Schöller Kupa ultramaratoni futóverseny híre. Sőt - mint mondta - még erre az alkalomra készült pólója is van. A titkot nagyon egyszerűen lehetett megfejteni, miután arra kért, találjuk ki a közvetítő szálat. Csakis egy valamire gondolhattunk, mégpedig arra, hogy magyar származású. A tipp bejött! Lehet, hogy az idősebbeknek ismerősen cseng ez a név: Posszert József. Igen, igen. 0 Tom édesapja, aki Szegeden élt addig, amíg ki nem vándorolt Amerikába. Amint Tom elmesélte, a papa éppen akkor látogatott haza a nyáron, amikor az ultramaratoni verseny zajlott. Hát nem érdekes? - tenné fel a kérdést a Sipos Pistát segítő magyar származású Queens-ben élő hölgy, Hédiké, aki kabaréba illő történeteivel, bemondásaival, tojásos nokedlijeivel próbálja felvidítani a szegedi versenyzőt. Pistára rá is fér a buzdítás, ugyanis Tom Possert megelőzte. Bár hangsúlyozom, ez még nem jelent semmit, hiszen hátra van az 1000 mérföld második fele. A Szegedi VSE-IBUSZ versenyzője ugyanis a nyolcadik nap megkezdésé után nem sokkal ért a 500. mérföldhöz. - Pista, mivel szeretnél ünnepelni? - kérdeztem futás közben - Készítsetek egy pohár tejet - felelte, s tíz perc múlva a kör végén jóízűen, vastaps közepette lehajtotta a fehér nedűt. Egy kicsit talán feldobódott ettől, azonban később mégis fáradtabban mozgott, mint eddig. Többször meg kellett állnia pihenni, cipőt cserélni. Szóval Pista a nyolcadik napon nagyon küzd, elsősorban önmagával, de egyre csak ezt hajtogatja: - Tizenöt napon belül teljesítenem kell az 1000 mérföldet, hiszen ezért jöttem! A tudósító bizakodó! Aki a következő megállapításra alapozza véleményét: mint tegnap írtam, Sipit tesztelte az orvos. - A kondícióm jó - nyilatkozta a vizsgálat után a szegedi versenyző, aki - mint később megtudtam, igen szerény volt. Az orvos ugyanis elárulta, hogy eddig csak a hatszoros világcsúcstartó görög Yiannis Kourosnál mutattak a tesztek olyan kitűnő eredményeket, mint most Sipinél. Hát ezért vagyok optimista! Az állás 7 nap 20 óra után: I. Tom Possert 568 mérföld, 2. Sipos István 554, 3. Charlie Eidel 537, 4. Alran De Angelo 531. 5. Dan Coffey 510, 6. Shashanka Karel 496. A TUDÓSÍTÁS TAMOGATOJA az /IMPER Szeged, Tisza L. krt. 42. 17ÜZLETHÁZ\1 mai ajánlatunk: SAMSUNG mikrosütők 1. 17 l-es RE 576 digitális 21 900 Ft, 2. 27 l-es RE 637 digitális 26 900 Ft, 3. 29 l-es RE 995 griil+forró levegő 44 900 Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom