Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. SZEPT. 26. Nyílt levél a DP 87-00 Skoda tulajdonosához madárügyben OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PE.: 153.6740. TELEFON: 12-825. Szeged Bős-Nagymarosa lehet? A Szegeden immár igen szükséges szennyvíztisztító építéséről írott cikkeink több olvasónkat is véleménynyilvánításra késztették. Egyikük egyenesen az önkormányzati képviselőtestületnek címezte levelét, ezt az alábbiakban teljes egészében közöljük. Az utánpótlás biztosított Mélyen tisztelt Rektor Úr, Dékán Úr, T. Egyetemi Tanács, T. Hallgatóság! Fogadják őszinte köszönetünket számunkra felejthetetlen ünnepség, a „jubileumi oklevelek" kiosztása alkalmával. Itt most Önök képviselik régi, áldott emlékű tanítómestereinket, akik orvost, szakorvost neveltek belőlünk s akikre mindig-mindig hálával és tisztelettel gondolva, emlékezve most Önöknek, itt lévőknek kívánjuk tolmácsolni köszönetünket. Köszönjük, hogy már kezdő korunkban sugallták, hogy aki ezt a „pályát" választja, az nem foglalkozást, hanem a legszebb és legnemesebb hivatások egyikét kívánja teljesíteni, mely részesévé teszi és teheti egy bizonyos fokú hatalomnak. De ennek drága árat kell fizetnie. Hisz megszűnik egyéni élete, szabadsága és csak egyet szolgálhat, a beteget, aki legnagyobb javát, egyetlen kincsét, életét helyezi kezeinkbe. Megtanítottak arra, hogy az orvosnak soha, semmiféle veszteségbe belenyugodnia nem szabad, arra, hogy ne betegséget, hanem beteg embert gyógyítsunk, ahol nincs különbség koldus és király, barát vagy ellenség, gazdag vagy szegény között. De arra is, hogy tudományunk állandóan fejlődik, melyet megszakítás nélkül követnünk kell, itt megállás nincs, csak haladás vagy lemaradás. Megtanítottak arra, hogy mindig, csaknem az elérhetetlenre kell törekednünk, mert csak így tudjuk a gyógyítással járó veszélyeket elhárítani, a hibákat és tévedéseket elkerülni. Köszönjük orvosegyetemünknek azt a segítséget, amit hivatásunk gyakorlása közben mindvégig kaptunk, a továbbképzési lehetőséget, a konziliárusi mindenkori készséget, s nem egyszer olyan betegeink átvételét osztályainkról, akiknek gyógyításához személyi vagy tárgyi fellételeink már nem voltak elegendők. E jubileumi oklevél átvétele nem kötődik valamilyen személyi érdemünkhöz, csak annak köszönhetjük, hogy még élünk és itt megjelenhettünk. Köszönjük ezt a sorsnak, hogy ezzel megajándékozott. Mit mondhatnánk most egyenként, ha külön-külön meg kellene szólalnunk? Úgy vélem, hogy legtalálóbban Balczó András öttusa világ- és olimpiai bajnokunkat idézhetnénk: „pályámat lefutottam, hitemet megtartottam, kötelességemet teljesítettem". Befejezésül kívánom valamennyiünk nevében, hogy legyen sikeresebb oktató és gyógyító tevékenységük. Kívánjuk, hogy munkájuk nyomán minél kevesebb könny, de mindegyre több örömöt sugárzó arc kísérje tevékenységüket. DR. VADÁSZ KÁROLY nyugalmazott ov. traumatológus főorvos * Zavarba hozott bennünket Vadász főorvos úr levele, hiszen ha valaki köszönettel tartozik, azok mi vagyunk, e város polgárai, akik közül számtalant gyógyított, méghozzá a fenti sorokban megvallott - tanításra méltó - orvosi-emberi hitvallással. Főorvos úr! A hála és a köszönet Önnek jár! Bezárt a bolt A Délmagyarország című napilapból értesültünk a röviden csak Krügcr-Ugynck nevezhető eseményről, ahol a város egyes vezetői a mai körülményeket figyelmen kívül hagyva előrehaladott tárgyalásokat folytattak szennyvíztisztítóépítés ügyében, áttételesen Szeged város lakosságának költségérc. Előrebocsátom, hogy a környezetvédelemmel, a környezet tisztaságával mint minden rendesen gondolkodó polgár én is egyetértek. Az eddig megismert eljárással viszont egyáltalán nem. Mindezek miatt megjegyzéseim, illetve kérdéseim a következők: 1. Óriási költségről van szó, amelyet lényegében a lakosságra kívánnak áthárítani a körülbelül tízszeres vízdíjemeléssel. Véleményem szerint ilyen ügyben minősített többségű helyi népszavazás tartására van szükség. 2. Ha a helyi népszavazás komoly többséggel úgy döntene, hogy ilyen áldozatot is vállal, akkor a legszigorúbb és a legszélesebb üzleti versenyt kell biztosítani az erre vállalkozók között, nem pedig csak a Krüger cégnél elkötelezni a város vezetőinek magukat. 3. További megjegyzésem, illetve kérdésem a fentieken kívül, hogy az Alföld legdélebbi részén szennyvíztisztítót építeni, úgy, hogy a vízgyűjtőből változatlanul jönnek ide a tisztítatlan szennyvizek, értelmetlen dolog. (Az erkölcsi elismerés Szeged polgárainak Pollenháború 11. A JATE Aerobiológiai Laboratóriumában immár 3 éve mérem a Szeged levegőjében szálldogáló virágporszemek számát. Olyan magas pollenszámot, mint a parlagfűnél, egyetlen növénynél sem tapasztaltam! Szolgáljon bizonyságul a grafikon, amelyen a parlagfű utóbbi három évben mért pollcnszámát tüntettem fel, méghozzá nem is az l-l napi legnagyobb mennyiséget, hanem a 10 napos átlagokat számítva! Az idén voltak olyan napok, amikor Európa-rekordot döntő pollenszámokat mértünk: pl. 1991. augusztus 26-án 1754 db, 27-én 2003 db (!), szeptember 6-án 1518 db pollent légköbméterenként! A grafikon jól szemlélteti, hogy a parlagfű virágzása kb. július 20 táján kezdődik és igen hosszú ideig, október elejéig eltart. A csúcsvirágzás (tehát amikor a legtöbb pollen termelődik) augusztus 25-e és szeptember 5-e között van. A közel 3 hónapos virágzási idő mintegy kétharmada alatt a virágporszemek száma meghaladja a kritikus 50 dbköbméteres számot! Az idén nem véletlenül volt olyan sok beteg, hiszen az idei év polleninváziója kriminálisán magas, a napi pollenszám sokszorosa az előző évieknek! Megfigyelhető az is, hogy évről évre nő a napi virágporszám. Miért tragikus ez? Nemcsak azért, mert szervezetünknek egy viszonylag új támadóval kell megbirkóznia, vagy hogy a pollen maga is agresszívebb a többi allcrgénnél, vagy a napi pollenszám többszöröse a kritikus átlagnak, hanem azért, mert az idei „pollcninvázió" egy láncreakciót indíthat el. Ugyanis egyikünk sincs bebiztosítva, hogy előbbtúlságosan sokba kerülne, amelyet nem vállalhatnak jelenlegi anyagi helyzetükben.) 4. Végül utolsó kérdésem, hogy más hasonló nagyvárosok milyen módon építettek, illetve építenek szennyvíztisztítót? Végső soron csak a lakosság viseli vagy pedig az állami költségvetés is hozzájárul ezekhez? Ebből következik, ha máshol hozzájárulással és nemcsak a helyi lakosság kizárólagos tehervállalásával készül ilyen alkotás, akkor ehhez szintén igényelniük kellett a városnak, illetve a megyének ilyen segítséget. Megtörtént-e ez és ha igen, mikor és mi volt rá a válasz? Félek, hogy ez a beruházás Szeged „Bős-Nagymarosa" lehet, vagyis amikor a polgárok rájönnek, hogy milyen teher hárul rájuk, akkor a mostani döntnökök, felelősök már fellclhetetlenek lesznek és ismét a fejük fölött, róluk döntöttek. Jelen beadványomat egyidejűleg másolatban az MTV Körzeti Stúdiójának és a Délmagyarország című napilapnak is megküldtem, kérve a nyilvánosság segítségét e komoly probléma tisztázására. Kérem a feltett kérdéseimre egyenes és mindenre kiterjedő válaszukat. SZÁSZ LÁSZLÓNÉ, Vajda u. 3B utóbb nem válik pollenallergiássá. Különösen a fiatalabb korosztály veszélyeztetett! A parlagfűtől érzékennyé vált személyek más növény virágporszemére is érzékenyek lesznek. A SZOTE kiváló kutató orvosai, Kadocsa Edit és Bittera István kimutatták, hogy a parlagfűre érzékeny pácienseik 83 százaléka érzékeny az ugyanakkor virágzó ürömre is, és egyharmaduk szenzibilis a szintén késő nyári gyom parajfélék, útifüvek pollenjére, illetve egyes mikroszkopikus gombák levegőben szálló spóráira! Ez azt jelenti, hogy ha nem látunk neki sürgősen a parlagfű és Szeptember 14-én a Magyar Madártani Egyesület tagjai tudományos célú madárgyűrűzést végeztek úgynevezett japán-hálós módszerrel, a Maros gátjától nem messze, egy bodzásban. A hálók ellenőrzésekor észlelték, hogy egy idősebb és egy fiatalabb férfi (feltehetően az előző fia) metszőollóval keresztben elvágják az egyik hálót. Uraim! Az elemi együttélés szabályainak megfelelően nem kellett volna először megérdeklődnie, hogy kik és milyen célból tették oda azt a hálót? Bár Önmagát állatorvosnak mondta, s tettét a madarak védelmével indokolta ami önmagában nagyon szép dolog, hiszen mi is épp azért gyűltünk egyesületbe -, mégsem akarta megtekinteni kollégáim hivatalos gyűrűzési engedélyét. Annál korrektebben járt el egy ott portyázó rendőr, aki az előbb felvázolt utat követve előbb mindenről meggyőződött, tájékozódott. Tudatom, hogy egy ilyen háló beszerzése igen nehézkes, csak engedéllyel rendelkező személyek kaphatják meg, maga a háló igen drága. A hálóba került madaraknak semmi bajuk nem esik, ha megfelelő szakértelemmel távolítják el abból. Ezt a világon elterjedt, igen eredményes módszert a madárvonulás tanulmányozására már több, mint negyven éve használják. A madaraA szeptember 19-én megjelent Autósvilág mellékletünk nyolcadik oldalán Az utánpótlás biztosított A szerelők ma is találnak munkát címmel a Csonka János Gimnázium igazgatójával készítettünk interjút, de a fénykép nem ott, hanem a Móra Ferenc Szakközépés Szakmunkásképző Iskola tanműhelyében készült, amire Renkó Pál igazgató hívta fel figyelmünket: „A a. leggyakoribb őszi gyomok drasztikus kiirtásának, egy-két éven belül a fél ország pollenallergiában fog szenvedni! Sajnos arra nem várhatunk, hogy „állambácsi" fogja megtenni a szükséges lépéseket. Itt egy, a híres kínai „légy- és verébirtáshoz" hasonló, az emberek fanatizmusán és öntudatán alapuló, átfogó akcióra lenne szükség! A pollenallergia okozója egy Észak-Amerikából behurcolt növény, a parlagfű, tudományos nevén Ambrosia elatior virágporszeme (pollenje). A növényt sokan, helytelenül, vadkendernek nevezik. Ez az elnevezés azért kat a lábukra tett alumíniumgyűrűvel látjuk el, majd adataik felírása után rögtön elengedjük. Rengeteg adat gyűlik össze egyegy madárfaj vonulási útvonaláról, amikor azokat elpusztulva megtalálják, s a gyűrű alapján visszajelentik. Annak ellenére, hogy Ön indulatos, hirtelen cselekedetével nekünk nagy kárt okozott, ha igazán a madarak védelme érdekében lépett fel, ezt meg kell, hogy köszönjem. Mégpedig azért, mert sajnos Szeged környékén még mindig szép számmal működnek úgynevezett zugmadarászok, akik a védett madarakat léppel, csapóhálóvai stb. befogják, majd utána tudatlan embereknek adják el azokat (az is szabálysértést követ el, aki megveszi!). Ezeknek az orvmadarászoknak nincs engedélyük és nincs náluk alumíniumgyűrú. Ezért, ha önben továbbra is buzog a madarak védelmének ügye, máskor is tegye meg, hogy megkeresi a madárfogó eszközök gazdáját és meggyőződik arról, hogy melyik csoporthoz tartozik: hivatalos vagy zugmadarász. Ha utóbbiról van szó, akkor is célszerűbb a rendőrséget hívni, mint önbíráskodást folytatni! DR. MOLNÁR GYULA, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervező titkára felvételt nem szégyeljük, hisz patronáló vállalataink segítségével egy modern eszközökkel felszerelt tanműhelyt tudtunk kialakítani, ahonnan évente másfél osztálynyi autószerelőt biztosítunk a szakma utánpótlására. A fotón a tanulók mellett szakoktató kollegánk is látható, aki nem a Csonka János középiskola dolgozója." A tévedésért elnézést kérünk. zavaró, mert a termesztett kendernek (ami éppen a mi régiónkban egy fontos ipari növény) van egy vad változata, amelyik árokpartokon, szántóföldek mentén élő, szintén elég gyakori gyom. Teljesen másként néz ki, mint a parlagfű, és a virágporszeme sem idéz elő pollenallergiát. Pollenallergiát, vagy közismert nevén szénanáthát, számos növény virágporszeme okozhat, de egyik sem vetekedhet a parlagfűpollen veszélyességével! Ha már a veszélyesség szót leírtam, felmerül a kérdés, hogy betegség-e egyáltalán a szénanátha? Hiszen sokan csak egy kis tüsszögéssel azonosítják! Pedig számos egyéb ismertetőjegye is van, amelyek közül egyeseket más betegségek szimptómájaként is ismerünk: pl. könnyezés, szemviszketés, orrcsöpögés, eldugult orr, fejfájás, alvászavar, köhögés, légszomj, fáradtság, levertség, asztmás rohamok. A klasszikus szénanátha okozóival, a vadon élő füvekkel, illetve a gabonafélék közül a rozzsal, a kukoricával évszázadok óta „együtt élünk", az emberek nagy többségének szervezete alkalmazkodott az általuk termelt virágporhoz. Ezzel szemben a parlagfű az 1920-as években jelent meg először Európa e tájain, hazánkban az utóbbi 10-15 évben terjedt el, és napjainkban az egyik leggyakoribb, szinte kiirthatatlan gyom. Nagyon sok virágporszemet termel, amelyek felületén könnyen oldódó fehérjék és egyéb anyagok találhatók. Ezek a levegő útján az orr nyálkahártyáira, a légutakra jutva váltják ki a már ismertetett allergiás tüneteket. Szeptember 19-én megjelent fenti című írásunkra a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattól a következő választ kaptuk: Szeptember 17-én már a délelőtti órákban olyan információkat kaptunk, hogy egyes jugoszláv szurkolók a városban garázdálkodnak. Vandái módon veszélyeztették az üzletek berendezéseit és az ott dolgozók testi épségét is. Ezen hírek hallatán, valamint figyelembe véve a Csillag téri ABC előtt és az üzletben történt atrocitásokat, döntöttünk az üzlet bezárásáról. A bolt vezetőjével történt megegyezés alapján a szélfogóban történő, nem önkiszolgáló értékesítési megoldást választottuk. A vevők ellátása érdekében áruházunk teljes kínálatából kiszolgáltunk, hagyományos értékesítéssel. Az árukínálatot, illetve a vásárlási lehetőséget nem szűkítettük tejre, illetve kenyérre. A Csillag téri ABC-nek is forgalomkiesést jelentett ezen értékesítés fenntartása zárásig, de csak így láttuk biztosítottnak a dolgozóink biztonságát, a nyugodt vásárlást. A cikkben említett Stadion ABC (éppen kiemelt veszélyeztetettsége miatt) kiemelt közvetlen rendőri biztosítást kapott, ezért nem volt szükség korlátozó intézkedés bevezetésére. Bízom abban, hogy a fentiek alapján érthetőbb a vállalat intézkedése a kiszolgálás korlátozása tekintetében. A vásárlók elnézését és megértését kérjük az esetleges kellemetlenségekért, a szokásosnál hosszabb vásárlási időért. PAPP ZOLTÁN, igazgató A parlagfű napi pollenszámának változása (Szeged, 1989-1991) a <-\ . \ v\ 1989 1990 1991 SZERETNÉM MEGTUDNI ROVATUNKBAN OLVASÓINK KÉRDÉSÉRE ADUNK VÁLASZT, ILLETVE SEGÍTSÉGET. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740, A családi pótléknál figyelembe vehető gyermekek köre R. T. Szeged. Egyedülálló nagyszülő vagyok, háztartásomban állandó jelleggel egy 15 éves unoka él. Négy nagykorú gyermekem van, akik külön háztartásban élnek. Szeretném tudni, unoka után jár-e családi pótlék és összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni a nagykorú vérszerinti gyermekeimet? A korábbi rendelkezések szerint a gyermekek számának megállapításánál nem lehetett figyelembe venni a 16, illetőleg tanulónál a 19 évesnél idősebb, továbbá felsőfokú tanulmányokat folytató gyermeket és az elhalt gyermeket. A családi pótlék összegének megállapításánál a jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a jogosult vér szerinti gyermekét; háztartásában élő gyermekét. Nevelt gyermeknek minősül, akit az igénylő felnevelés szándékával a háztartásába fogadott. Nem minősül nevelt gyermeknek, aki nagykorúságát követően került az igénylő háztartásába. Olvasónk esetében a 15 éves unoka, mint nevelt gyermeke, jogosult családi pótlékra. Négy vér szerinti nagykorú gyermekeit pedig a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe kell venni, így unokája után jogosult az egyedülálló, öt gyermeket megillető összeg egy gyermekre eső arányos részére, tehát havi 3000 forintra. DR V. M. Ezért tüsszög a város A közelmúltban irtunk a parlagfű okozta, tömegeket érintő pollen allergiáról. Cikkünket megdöbbentő adatokkal egészíti ki az alábbiakban Juhász Miklós, a JATE Növénytani Tanszékének oktatója.