Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám

HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 23. RIPORT 5 Egy nyomdában általában nyomni szoktak. Persze nem árt tudni, ha már újsággal foglalkozik az ember, hogy mi a ciceró, a durch, a fattyúsor, a petit és a borgisz, a kolumna és a raszterlénia, a rotációs ofszet és a fotopolimer, no meg mindannyiónk kedvence: a schönoldalon felejtett tipométer. Mindenestre egyszerűbb csak annyit tudni: egy nyomdában általában nyomnak. Az ipari zóna nem az esztétikum sajátosságait kívánja hordozni, csupán a célszerűség jeleit. így van ez a Kálvária sugárút termelő szektorában is, ahol nem is annyira az épületek rideg formája, hanem a műszakváltáskor kiáramló embertömeg lüktetése, vagy a gyárkapuk előtt sorakozó személyautók katonás rendje árulkodik a szabályos-szabályozott életről. Itt. ezen a soron hozott némi színt Szeged napilapjának és egy nizzai sajtócsoportnak házassága: a parkolóban a murva fehérével vagy odabent a fölújított csarnok élénk kékjével. - Tavaly ősszel jutott tudomásunkra, hogy a Délmagyarország francia üzleti partnere, a Nice Press Invest saját nyomdát szeretne létrehozni Szegeden vagy a város környékén - meséli Suránvi Tibor, a hatmázsás osztrák papírhengerek között. Ezt a képet (címe: Nyomdavezető tonnányi hengerek között, háttérben rotációs ofszettel) másfél éve, társaságunk létrehozása óta tervezgetjük megfesteni mi, délmagyaros újságírók. A kft. vezetői több megoldást is tanulmányozandónak ítéltek, s végül októberben mondatott ki a vezényszó: arccal a nyomda felé! Ne feledjük, a lap impresszumában november óta szerepel kiadóként a vegyestulajdonú társaság, tehát szó sincs késlekedésről. - Jómagam is ekkor kaptam megbízást Christian Theodose úrtól e munka szervezésére - így folytatódik Surányi Tibor személyes története. Először egy. a nyomda létesítésére alkalmas területet, illetve épületet kellett találnunk: végül is több lehetőség közül esett a választás a Szegedi Vas- és Fémöntöde üzemcsarnokára. A nyomda 1900 négyzetméteren egy közel ezer négyzetméteres csarnokba költözött. Hnbozi László és Dávid Péter, az öntöde vezetői, valamint csapatuk sokkal többet tettek a Délmagyarországért. mint amennyit a szerződés betűje követelt volna. Beköltözésünket ugyanis egy nehézipari üzem kiköltözése kellett hogy megelőzze. Aki cipelt már föl a negyedikre egy kétajtós szekrényt, az méretet vett erről a munkáról. A társaság vezetői és a Szegedre gyakran látogató nizzai tulajdonosok most, körbetekintve a szép csarnokon, alapítói büszkeséggel emlékeznek a hőskorra, vagyis a tavalyi őszre: - Már fagyott és eléggé csípett a szél. amikor egy közeli falu téeszmajorjában bukdácsoltunk a meszesgödrök meg a vasbeton átfedők között - meséli a felfedezők élénkségével Christian Theodose. Csarnokot néztünk volna, s ha kollégánk nem kapcsolja föl a Jaguár reflektorait, csak tapogathattuk volna a félig kész falakat. Az üzlet persze beindult, mert volt. aki mozgatta. A jelenlegi igazgató: - Június 24-e volt az. első munkanapunk, ezután érkeztek meg HolNyomda születik FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Surányi Tibor, a nyomda igazgatója landiából a nyomógépek, tehát július első heteitől kezdve foglalkozunk ezek telepítésével, beüzemelésével, sőt. A szerelést részben magunk végeztük, részben pedig a budapesti Invenció Kft. szakemberei, s dr. Benyák Ferenc főiskolai adjunktus; az ő szakértelme nagy segítségünkre volt. Itt mondok köszönetet az öntöde dolgozóinak is. akik a napi problémáink megoldásában segítségünkre voltak. Surányi Tibor könnyedén átlép egy tényen, amit azért nekünk, hírvivőknek illik közzé tenni: az igazgató napi tizenhat-tizennyolc órában dolgozva drótkefézte, festette, mosta, betonozta a csarnokot. A vezető feledékenységét ím kijavítottuk, s adjuk vissza neki a szót: - Több próbanyomást végeztünk a beüzemelés során: ezek az újságpéldányok a szegedi olvasókhoz is eljutottak, hiszen a Délmagyarország augusztusi, szeptemberi mellékletei, ópusztaszeri különkiadása és a Szeged folyóirat legutóbbi száma egyaránt itt készült. Természetesen alkalmasak voltak a gépsor „tesztelésére" is, nem véletlen, hogy közülük a két legutóbbi, a Crvena Zvezda szegedi BEK-mérkőzésére kiadott különszám és az Autósvilág melléklet sikerült a legjobban. Úgy érzem, a gépsor beüzemelése során most jutottunk el arra a szintre..hogy a Délmagyarországot egyik tulajdonosa, a Nice Press Invest a saját nyomdájában nyomja. - Egyelőre tehát újság készül itt. Más nyomdai termékek előállítását mikorra tervezik? - A jelenleg rendelkezésünkre álló eszközök csak újság, illetve újságjellegű kiadványok nyomtatását teszik lehetővé. Nyilvánvaló azonban, hogy a fejlődés itt nem áll meg. Biztos vagyok abban, hogy az eddigi munka és a Délmagyarország folyamatos előállítása, a később szerzett tapasztalatok arról győzik meg a francia tulajdonost, hogy érdemes további beruházásokat tenni, a jelenlegi létszámot fejleszteni, s így az új nyomda tevékenységi köre bővíthető lesz. Dlusztus Imre, a főszerkesztő is töltött már néhány éjszakát az új nyomdában. A társaság legutóbbi értekezletén, a váltásra készülve ünnepről beszélt: - Nagyon fontos számomra is a rotációs üzem indulása, hiszen egyike voltam azoknak, akik még 89-ben új nyomda alapításáról kezdtünk tárgyalásokat. Német, svájci, holland és amerikai partnerek után leltünk rá a franciákra, s amikor először ültünk le beszélgetni, nem is gondolhattunk igazán arra, hogy a lapot is megvásárolhatjuk. Mindenkori célunk az volt ugyanis, hogy technikailag is olvasható lapot adjunk hűséges olvasóinknak, hiszen a legtöbb kritika éppen a nyomtatás minőségét érte. tehát elsősorban nyomdát kerestünk, s nem tulajdonostársat. Azt persze nem bánjuk, hogy így alakult, hiszen óriási lépésekkel haladunk előre. Magyarországon az elsők között tudtunk fotókat számítógépes úton. digitalizálva tördelni, az élen állunk a hirdetések villámgyors felvételében. no meg abban is. hogy nálunk a kollégák, maguk az újságírók szedik és korrigálják a cikkeiket. Amikor idekerültem, négy éve. még hat oldalt is nyomattunk. Azután következett a tartós nyolc oldal, majd az állandó tíz. később a tizenkettő és tizennégy, a szolgáltató és műsoros oldallal. augusztustól a sok melléklet, két különszám, ma meg a mindenkivel lépést tartó modern, nagy lap. melyben több felület jut mindennek: a politikának, a városnak, a kultúrának, a gazdaságnak, a városkörnyék életének, a sportnak és a hirdetésnek, vagyis a hírnek és a szép írásnak. Számoljunk még egy kicsit: egy nyomóművön nyolc újságoldal készül. A mi nyomdánkban négy nyomómű várja a papírhengereket. Röviden szólva: van jövő. S~L