Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

! fc^ B icikliztek, gyalogoltak, futottak, tornáztak, tollasoztak, asztali­teniszeztek. szkandereztek, fociztak, kötelet húztak, autót tologattak, rönköt hasítottak, súlyt emeltek. Felsorolni is hosszú, mi mindent találtak ki a szervezők, hogy leg­alább 15 perc erejéig megmozgassák Forráskút népét szeptember 18-án, amikor első alkalommal rendezték meg a községben a Kihívás napját. Nemzetközi sportnapról lévén szó, maguk se zártkörű programot szer­veztek. Meghívót kapott a két szom­szédvár, Bordány és Üllés, ahonnan csaknem háromszáz általános iskolás érkezett Forráskútra. Monori Gyula és Kiss Csaba bordányi testnevelő tanárok elmesélték, délelőtt „hiva­talosan" jöttek a gyerekek, délután viszont csaknem százan önként, puszta kiváncsiságból kerekeztek át ide. és remekül érezték magukat. Szegedet a Radnóti Miklós Gim­názim egyik osztálya és a Szeged TC NB l-es női labdarúgó csapata kép­viselte. (Vajon Szeged miért nem vállalkozott erre a Kihívásra...?) Es mert a sport nem tesz különbséget ember és ember között, otyfociz­hatott a sportpályán a Szegedi Hal­lássérültek csapata is. A helyi nyug­díjas klubból néhány néni jelent­kezett a gyógytornász-óvónő aerobic programjára, egy seregnyi kislány vett részt viszont a hullahopp karika táncoltatásában. Kocsis Mária tanárnő vezényle­tével feszes ritmusban zajlottak az események. Nulla órakor keltek az éjszakai bringások. aztán a zseblám­pásoké lett a főszerep. Következett a számháború, majd a hajnali jutalom­vadászat. Utána irány a buszpálya­udvar. Visszatartják a menetrend­szerinti járatot hogy a munkába indulókat is megtornáztassák egy kicsit. Zeneszóval ébresztik a falut és reggeli tornára invitálják a boltok­ban. a téesz műhelyben, a polgár­mesteri hivatalban dolgozókat. A diákok, az óvodások egész délelőtt vetélkednek. Természetesen a gyere­kek viszik a prímet a délutáni és esti programokon is. de a nagy falu­trappolásra, a fociderbire már szép számban jelentkeznek felnőttek is. Két órát fut a faluért Mózes Ervin maratonista. söprűtáncoltató és twist verseny színesíti még a programot, majd utcabállal ér véget a mintegy ezer forráskútit megmozgató Challenge Day. GOMBOS ERZSÉBET SZOMBAT, 1991. SZEPT. 21. DÉLMAGYARORSZÁG HETEDHÉT HATÁRON 3 A z iskolaudvar bejárása délelőtt tíz óra körül fölért egy sport­történeti mozaikkal. Haklik János, a községi főszervező elégedetten szemlélte azt az egészséges nyüzs­gést. amit csak fotós kollégám tud megmerevíteni, dokumentálván a történéseket. A rúdmászás igazi várhódító erőpróba - vegyíteni lehet a cseresznyeszedés tapasztalatait a kiskatonák várható megpróbáltatá­saival. Ottjártunkig Karsai Krisztián (8,2 mp) bizonyult a legügyesebb­nek. Hegyes István tanár adatai sze­rint. A kihívók, kihívottak egyúttal szurkolók is; ez a szereposztás egy olyan nagy intézmény, mint a Papós András vezette kiszombori iskola esetében, különösen hálás nevelói lehetőségeket kínál a munkaközös­ségnek. Az 5 kg-os medicinlabda bűvölése során lányok és fiúk egy­azon feladatot kellett megoldjanak: ez a játékszer nem levegővel telt, to­vábbítása, bármilyen helyzetben, de­rékerősító megoldást követel. Mi­közben a kerékpárosok az akadály­verseny során ügyességüket próbál­ták ki, a teremben a labdajátékoknak hódoltak a gyermekek... és felnőttek. A jól karbantartott kiszombori csar­nok emeletén a legfiatalabb „részt­vevővel" is összefutottunk: a hét hónapos Börcsök Petit apja, anyja „szoktatja" a légkörhöz. A tekepályát asszonyok vették birtokba. Kiss Gé­záné életében először gurított. Húsz próbálkozásból 54 bábut sodort el. Papp Endréné is most ismerkedett e sportággal. Vízhányó Mátyásné, Rácz Ferencné és Hudák Jánosné is egyéni csúcsra tört... Igaz: a golyókat zési lapot töltötte ki - ez utóbbi tény kényesen válogatták. Az automata jelezvén, hogy Kiszombor vonzás­pálya éppúgy kiszolgálta őket, mint- , , ,>..,• 1 rr körzete a sportban is valós tarsadalmi ha nem két kézzel céloztak volna. S a kijáratnál Engler Gábor, valamint a klárafalvi Dinka Krisztián a jelentke­erótérként működik. I tt. ahol a kihívást valaha sok-sok menekülőnek a határ közelsége jelentette, s az esetleges sikerte­nap felszabadultságát jelképekbe sűríthetjük. Elképzelhetetlen a visszavetített vásznon a mélységében tagolt övezetben a Forró Fogadó léte. Most virul, istápolván a test­edzőket. fölajánlván az átutazó ven­P S. lenségnek komoly ára volt. a sport- dégeknek is a Challenge Day lehe­FOTÓK: G YENES KÁLMÁN Párizsi mozdulatok Húsz-harminc gyerek az út közepén. Éppen egy francia rendszámú kocsi érkezik Szeged felől. Nagy nehezen kiimádkozzák a sofőrt az autóból, aki csodák csodája, tud magyarul. Merthogy magyar, Stuhár Istvánnak hívják, így aztán könnyű neki megmagyarázni, miért állták el az útját, mire szeretnék rávenni. Mozogjon velük egy kicsit, hívja utasát is - kuncsorognak a gyerekek. Magam is beszállok a gyózködésbe és a francia úr kötélnek áll. Ott hajladozik néhány percig a srácok között, majd mielőtt továbbhajt, üzen velem a régi sporttársaknak. Nem tudja, vajon élnek-e még...? Fodor Bandit meg a többieket emlegeti a Szegedi Postásból, ahol hajdanán, ötvenhat elótt focizott. Telefonkábel-szerelő volt itthon, kint a felvonók szakértője lett. Nyugdíjas, Párizsban él és most hazavisz egy emléket a vagány forráskúti gyerekekről. tőségeit: asztalitenisz (amerikaiak részvételével!), tollaslabda, ús/ás és vízilabda, röplabda. A rös/kei ver­ve/ók a délután folyamán négy hely­színre összpontosították az esemé­nyeket: Forró Fogadó, főtér, iskola­udvar, sportpálya. A közlekedést mindenki kerékpáron „oldotta" meg. Három terepet bejárva kés/iiltek a képeink. „Elkaptunk" egy fogadóbelt asztalitenisz-csatát, valamint az elsó kerékpárosok érkezését, akik a be­kötőút oltalma alatt, szelíd napsütés­ben peddloztak céljuk felé. A község főterén, a gyülekezés perceiben sa­játos erőpróbának lehettek szemtanúi az érdeklődők. László László, a rös/kei paprikafeldolgozó munkása emelgette a súlvokat. elégedetten szemlélvén a gyarapodó tárcsákat. A sportpályán labdarúgó-tornára ké­szültek a fiatalok s a céllövők válo­gathuttak a célvíznek jelölt üdítők között. A kisbírónak vállalkozó IV. o. tanuló. Kovács Tamás rendü­letlenül verte a dobot a zsűriasztal előtt, a jelentkezési ívek kitöltésére toborozván a vállalkozókat. Nem titkolta: a röszkei focistáknak is szurkolni fog. különösen a hazai balszélsó. a Békának nevezett Kovács Attila megmozdulásait fogja sűrű dobpergés kísérni... Megtudtuk még: úszásra elsőnek Benkö Ferenc és családja jelentkezett; Nagy Györgyi és Kiss János a határon megtornaztatta az ideiglenesen tétlenségre kárhoztatott gépkocsi­vezetőket; Vastag Péter és Csaba Zsolt testnevelő tanár voltak a főtér elosztó mozgatói, s ami szintén fontos, a résztvevők egyhangúlag így búcsúztak: Viszontlátásra 1992. május 27-én. a kihívás következő napján! PATAKI SÁNDOR Beszélő képek a Challenge Day-ről

Next

/
Oldalképek
Tartalom