Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. SZEPT. 17., 81. EVF. 218. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Zuhanós szomszédság „ Fenntartjuk magunknak a jogot a Magyar Köztársaság légteréneky szuverenitásának védelmére; ennek érdekében megfelelő intézkedéseket fogunk hozniA világon jelenleg 5,5 milliárd ember él Már ez is túl sok, ha azt vesszük, hogy egyötödük a szegénységi küszöb alatt vegetál, amíg el nem pusztul Vadászgép-ügy született A Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint hétfő reggel a magyar határ közelében lelőtték a jugoszláv légierő egyik repülőgépét. A Tanjug mindezt „hitelt érdemlő" forrásokra hivatkozva közölte, ám a szűkszavú jelentés nem szól róla, hogy a gépet a határ magyar, vagy jugoszláv oldalán érte-e találat. A horvát rádió ezzel egyidóben arról adott hírt, hogy a jugoszláv légierő két gépét lőtte le a magyar légvédelem, miután azok megsrtették Magyarország légterét. Ugyanezt jelentette a zágrábi televízió is: a tévé híre szerint az eset Kelet-Horvátországban történt. A horvát belügyminisztérium szóvivője azt közölte, hogy tudomása szerint három gép zuhant le, ám Zágrábban nem tuaiák. hogy horvát, vag£ magyar területről tüzeltek-e Az AFP francia és a Reuter brit hírügynökség a belgrádi és zágrábi közleseket ismertető jelentésében hozzáfűzte, hogy Budapesten azonnal cáfolták a genek lelövéséről szóló jugoszláviai ht teltet. Súlyos harcok robbantak ki tegnap este Horvátország több körzetében. Zágrábban horvát erők ostromot indítottak a jugoszláv néphadsereg ötödik katonai körzetének parancsnoksága ellen és Eszéken is gyűrűbe fogtak egy laktanyát. A hadsereg egyre inkább igénybe veszi a légierőt a hadműveletekben. Tíz halálos áldozata - öt azeri rendőr és öt polgári személy - van az örmények és azerbajdzsánok között kirobbant legújabb összecsapásoknak. A dpa jelentése szerint az incidens úgy kezdődött, hogy egy örmény fegyveres egység több falura rátámadt. A grúz parlament újabb lépéseket tett a köztársaság függetlenségének kinyilvánítására: „megszálló erőnek" nyilvánította a grúz területen állomásozó szövetségi haderőt, Grúzia felvételére kérte a világszervezetet, s úgy határozott, hogy államosítja a köztársaság területén lévő összes szovjet tulajdont, illetve vállalatot. A törvényhozás egyúttal döntést hozott az önálló grúz vámőrség létrehozásáról is. Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője hétfőn délben a leghatározottabban cáfolta azokat a zágrábi rádió adására hivatkozó hírügynökségi jelentéseket, miszerint a magyar honi légvédelem lelőtt volna két jugoszláv katonai repülőgépet, amelyek részt vettek a horvát-magyar határ közelében végzett hadműveletekben, s ennek során behatoltak a magyar légtérbe. Annak ellenére, hogy a magyar légvédelem szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, s megfelelő eszközökkel járőrözést folytat, semmiféle harci cselekményt jugoszláv gépek ellen nem indított jelentette ki. Arról sincs tudomásunk - tette hozzá -, hogy a szemben álló felek valamelyike által lelőtt jugoszláv katonai repülőgép roncsa magyar területre zuhant volna, vagy pilótája katapultálás után a határon innen ért volna földet. A szóvivő elmondotta azt is: lokátorok és a figyelőrendszerek értékelése alapján Ketfó reggel 9 óra 8 perctől folyamatosan határmenti repülések zajlanak a magyar határ közelében. Ennek során fiatármenti horvát településeket támadnak bombázással és rakétaindításokkal jugoszláv harci repülőgépek. A kora délutáni órákig három alkalommal sértették meg a Magyar Köztársaság légterét, két alkalommal a határ felett indítottak rakétát horvátországi célpontok ellen. Keleti György a határőrség szóvivőjétől kapott MTI-információt megerősítve közölte: a légvédelmi rendszer figyelemmel kíséri ezeket a légi tevékenységeket. A magyar légierő folyamatos járőrszolgálatot lát el a térségben, ami azt jelenti, hogy hétfő reggel óta a magyar légierő harci gépei - vadászrepülőgépei és helikopterei - magyar terület fölött figyelemmel kísérik az eseményeket. „A Magyar Honvédség a legnagyobb türelmet és megtartóztatást tanúsítja, de a jugoszláv határsértéseket a nemzetközi jog durva megsértésének tekinti. Fenntartjuk magunknak a jogot a Magyar Köztársaság légterének, szuverenitásának védelmére; ennek érdekében megfelelő intézkedéseket fogunk hozni" - hangsúlyozta. (MTI) Lövedéknyom magyar területen A határőrség szakértői a magyar-jugoszláv határvonaltól mintegy 500 méterre, Drávaszabolcsnál puskagránáttól származó lövedéknyomot azonosítottak: ezzel bizonyítást nyert, hogy jugoszláv oldalról átlőttek - közölte hétfőn délután a BM Határőrség szóvivője. Mint ismert, hétfőn hajnalban, illetve a nap folyamán jugoszláv oldalon heves harcok voltak, s a magyar határőrök átlövéseket is észleltek. Krisán Attila azt is elmondta, hogy a harcok elültével megnyílt a Drávaszabolccsal szemközti jugoszláv határállomás, amelyet még kora hajnalban zártak le. A hazánkba érkezőket a magyar oldalon fogadják, de biztonsági okokból ezen az ellenőrző ponton egyelőre még nem lehet Jugoszláviába utazni. (MTI) Vita az Auer-ház körül A pályázati feltételek közé azt is fölvették, hogy lehetőleg őrizzék meg a régi épületet, és így építsék bele, illetve hozzá a bankot A tervek - egy kivétellel - mind teljesítették ezt a föltételt, és torzók, faltöredékek megtartásával igyekeztek megmenteni az Auer-ház kisebb-nagyobb résziét Palánkai Tibor viszont olyan tervet rajzolt, amely a régi és új ötvözetét összekapcsolását ígérte. A régi falak és homlokzat megtartásával, fogadótér, irodahelyiségek elhelyezésével hasznosította az öreg épület tereit Az új szárny pedig úgy emelkedett a tervrajzokon a régi fölé, hogy a bankház kapcsolatot találjon a tömb, a házsor nagy tömegű épületeivel. Ez a terv tetszett leginkább a zsűrinek, s Palánkai Tibor nyerte meg a pályázatot. A - részben ugyancsak pályázó - kollégák kétkedéssel fogadták az első helyezett elképzeléseit, nem hittek abban, hogy a merész ötlet megvalósítható. Az előzmények ily részletességű ismertetése azért szükséges, mert többen csodálkoznak a Kölcsey utcában látottakon. Vasárnap ugyanis az Auer-ház utolsó faltöredéke is eltűnt. Lebontották. Sokakban fölvetődött a kérdés: ha nem szabad bontani, miért történt meg mégis? A legilletékesebb. Palánkai Tibor szerint a „bontás" kifejezés helyett inkább az „átépítést" használjuk, még ha ebben az esetben nem is a szokásos értelmezésről van szó. A ház megbontása elkerülhetetlen volt: a régi épület alá gépészeti berendezéseket fognak elhelyezni, ezenfelül bejárót kellett nyitni az udvarban folyó építkezéshez. Ugyancsak a beavatkozást inBontják, vagy átépítik? A Kölcsey utcában állt az árvíz előtti építészet egyik emléke, az Auer-ház. Pályázaton dőlt el, hogy a ház helyén kinek a tervei szerint építik meg a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. szegedi fiókját. A bontás, újjá-, illetve átépítés értelmezése körül most némi vita támadt. dokolja, hogy az épület falainak vizsgálatakor kiderült: a régi szerkezeti elemeket nem lehet megtartani, a vályogból készült téglák nem bírnák el a terhelést. A tetőszerkezet is elkorhadt, bár a födémcsere szükségessége már kezdetben nyilvánvaló volt A falakat viszont az utolsó pillanatig meg akarták hagyni - ám a biztonság (érthetően!) fontosabb szempontnak bizonyult. Az építész a „szokatlan rekonstrukciót" látja egyedüli megoldásnak. Ez annyit jelent, hogy újra felépítik a házat, mégpedig a leghűségesebben - de nem szolgai módon! - tiszteletben tartva az eredetit. Ehhez olyan anyagokat például kisméretű téglát - használnak, amelyek nem idegenek az Auer-ház jellegétől. Az építész többször hangsúlyozta: egy ház karakterét, szellemiségét a terek rendje, a szerkezeti részek aránya, a homlokzat megjelenése, az anyagszerűség, a részletek összjátéka, és még jónéhány más elem határozza meg, s ezek csak részben anyagi természetű dolgok. Ugyanilyen fontos, hogy mit jelent az épület az ott élők, vagy egyszerűen csak a szemlélők számára. Hosszú viták és vívódások eredményeként kellett a bontásátépítés mellett dönteni - mondta az építész. Palánkai Tibor szerint éppen azt tartják meg az épületből, amitől ugyanaz marad (lesz?), ami volt. Hozzátette még, hogy a bank vezetői mindvégig jó partnemek bizonyultak az épület értékeinek megőrzésében, újrateremtésében. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Kiss Lajos városi főépítész másként vélekedik az Auer-ház lebontásáról-újjáépítéséról. Úgy kezdtek bontani, hogy arra nem volt érvényes engedély. A leállítást elrendelő műszaki iroda később újra engedélyezte a bontás folytatását azzal az indoklással, hogy itt nem bontás, hanem a tervek szerinti átépítés folyik. Az ügy pikantériáját fokozza, hogy tulajdonképpen egy építészeti szempontból kevéssé értékes házról folyik a vita. Szeged belvárosában viszont kevés a Víz előtti épület, ezért akarták mégis megtartani az Auer-házat. A főépítész véleménye szerint az eset szakmai, etikai, várostörténeti, technológiai és jogértelmezési kérdéseket vet föl. Az építészek egy része most hamisításról beszél, és éppen a régi épület szellemiségét kéri számon. Kiss Lajos nem is tudott az átépítés bontásba fordulásáról, pedig az Általános Rendezési Terv előírása szerint a Belvárosban csak főépítészi engedéllyel szabad bontani. Külön kiemelte, hogy nem is volt szó az Auer-ház eltüntetéséről. Az eredetihez megszólalásig hasonló ház „újrateremtése" pedig - néhány kivételtől eltekintve - nem szokás az építészetben. * A bontás során minden feljegyzésre, megörökítésre érdemes mozzanatról, épületrészről pontos dokumentáció készült. Az „új-régi" ház jobb lesz, mint volt - mondja az építész-tervező. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. A „régi Auer-ház" utolsó faldarabja NY.P. Menekülés a menekültektől JNA-szemle 2 2 Kapitányportrék (1.) 3 • MU*(H«l*«*<n A bűn egy hete A DM New Yorkban 6 Darvasi László tárcája. .12 Sportszellem Belgrádból Napfényes, de nem mindig derűs városunkra sporttörténeti nap virradt. Számos nemzetközi versenynek, mi több, már világbajnokságoknak is adott otthont Szeged, de labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupája mérkőzés még soha nem volt a Tisza-parti stadionban. Ma este ezt is megérjük, hiszen Európa legjobb klubcsapatát, a BEK-győztes jugoszláv Crvena Zvezdát láthatjuk az észak-ír Portadown elleni kupameccsen. Igaz, klasszisaitól - úgymint a kapus Sztojanovicstól, az utánozhatatlan mozdulatairól (is) híres „Cselkirály" becenevet kiérdemlő Róbert Proszinecskitől - megvált a belgrádi klub, ők nem lesznek itt, ám mégis várjuk, nagyon óhajtjuk, hogy élőben, közvetlenül tapasztalhassuk egy igazi nagy csapat közelségét. Még úgy is, hogy ismerve okát a belgrádiak vendégeskedésének - sokan féltő aggodalommal tekintenek az esemény elé. Valljuk meg őszintén, olyanok is vannak, akik szívesen mellőznék az attrakciót, a - Szegeden legalábbis nem mindennapi történést. Merthogy az lesz, az biztos, bizonyság rá az idezarándokolt rengeteg újságíró, aki - mondhatni ingyen reklámként hírünket viszi szerte Európában. Ezért sem mindegy, hogy vendéglátóként milyennek mutatkozik a város, ahol ha nem is óriási, de felhajtás mégis van, hiszen a rendezők 12 ezer jugoszláv szurkolóra számítanak. Tőlük tartanak Szeged polgárai leginkább, mert ismereteik szerint hajlamosak tőlünk szokatlan módon „ünnepelni", ami olykor tombolással, tajtékozdssal ér fel. Jómagam mégsem tartok ilyetén megnyilvánulásaiktól. Nem, nem azért, mert elegendő rendőr lesz az utcákon és a stadionban. Egészen másért vagyok derűlátó. Történetesen azért, mert hiszem: a sport szelleme diadalmaskodik, s a biztosítást végzőknek nem kell majd „rendőrködniük". Reménykedem még azért is, mert úgy gondolom, Pierre de Coubertin örökbecsű ódájának sorait - „ A béke vagy te. Sport / a népeket egymáshoz fűző szép szalag: / és testvérré lesznek mind általad, / önuralomban, rendben és erőben." - feltehetően az ide érkező igazi szurkolók sem feledik... GYÜRKI ERNŐ A Cvrena Zvezda - Portadown BEK márkőzés alkalmából lapunk 8 oldalas sportmellékletet adott ki „Isten hozott, Zvezda!" címmel. A mellékletet rikkancsok teijesztik egész nap a határállomástól a belvároson és a forgalmas csomópontokon át a stadionig. -»