Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

PÉNTEK, 1991. AUG. 9. DÉLMAGYARORSZÁG HANGSÚLY 3 Emeletnyi magánklinika mtimssssmtxmmmsmmmsmtímmmmmmmszmmíam-mmm^mím A részletekről dr. Kohán Józsefet, a ma­gyar-német Cure Or­vosi, Utazási és Ke­reskedelmi Kft. igazga­tóját kérdeztük. - Különálló épü­letről tehát szó sincs, csupán egy emelet­ráépítésről. méghozzá felemás tulajdoni vi­szonyban. hiszen egy állami tulajdonban levő gyógyszállóra húzzál: rá a magánklinika szintjét. - így igaz. Magántőkéből állami intézmény bővül. Az újszegedi Forrás Szállóban - emeletráépítéssel - 200 négyzetméternyi területet nyerünk a Cure miniklinika számára. - A beruházás összköltsége? - Több tízmillió forint. Pontos végösszeget nem mondhatok, hiszen ez attól függ, sikerül-e terveink szerint felszerelnünk a klinikát. A két éve már működő orvosi szolgálta­tásaink - a bőrgyógyászat, a fogá­szat, a plasztikai sebészet, a koz­metológia - mellett még nőgyógyá­szati, urológiai, gyermekgyógyászati, Amikor először hallottam arról, hogy magánklinika épül Szegeden, képzeletemben - sajnos csak a tévéből ismert ­fekete-erdei gyógy intézmény épülete és a hozzá tartozó tóbh hektárnyi, idilli parit jeleni meg. A magyar valóság talaján azonban még ily vágyálom-gyógyintézetek nem épülnek, már csak azért sem. mert az egészségügyi privatizáció útjában számtalan akadály álL A szegedi magánklinika csupán egy emeletnyi (lesz) a Forrás Szálló épületében. wssmsmsmmmsmimsmssiXfíStímMmi alapítványt, és Várnak ehhez támogatást. - Miért lenne magáncél az egész­ségügyi ellátás igénybevehetó lehetőségeinek bővítése, az állami egészségügy részbeni tehermen­tesítése. a betegek jobb. korszerűbb körülmények között történő ellátása. A magánvállalkozások lehetnének ugyanis egy új, jól működő egész­ségügyi rendszerben az állami gyógy intézmények versenytársai. Számos kezdeményezés indult már azzal a céllal, hogy új szolgál­tatásokkal és a betegellátás magas színvonalával segítsék a betegek gyógyítását. Az elsők között éppen sebészeti és ideggyógyászati szak- ezzel a céllal szerveződött a mi rendeléseket is szeretnénk beindítani, kft.-nk is. mindezek számára helyet és műszert - Ha tehermentesítésről, illetve biztosítani. Ez tetemes pénzbe kerül, feladat-megosztásról van szó. akkor Csak egy példát mondok: a komplett lyásolja. Az esztétikai betegségek is zavar­hatják, gátolhatják egy kiegyensúlyozott, normális életvitel ki­alakítását. Egy feltű­nően pattanásos ar­cú, vagy eredendően rossz és csúnya fog­sorral megvert ember rengeteg gátlással küzd, és számára e szépséghibák megszüntetése - ha úgy tetszik, orvoslása - igazi felszabadulást jelent. így hát nézőpont kérdése, hogy luxus­igényeket szolgálunk-e ki a fogá­szaton. bőrgyógyászaton, koz­metológián. Az viszont már nem lehet vita tárgya, hogy a tervbe vett nőgyógyászati, ideggyógyászati, gyermekgyógyászati, urológiai rendelések a gyógyító munka, avagy a luxus kategóriájába tartoznak. A vállalatok, bankok adományait egyébként igyekszünk megszolgálni, mégpedig úgy, hogy dolgozóik - az adományokért cserébe - igénybe vehetik klinikánkat. - Egyelőre tehát szó sincs arról, hogv a társadalombiztosítás meg­műtőben csupán a steril klíma kialakítása 5 millió forint. Számítá­saink szerint egy amerikai típusú miniklinika - a felszereltségtől füg­gően - 20-30 millió forintba kerül. - Ennyi pénze nyilván nincs a Cure Kft.-nek. mert különben nem kényszerült volna alapítvány létrehozására. - A kft. 2.5 milliós saját tőkével és 4 millió forint hitellel kezdett hozzá az építkezéshez. A falak már állnak, a nyílászárókat a napokban helyezik be. és utána következhetnek a belső munkálatok. Ha elkészül, akkor a már említett szolgáltatásainkat az új helyen működtetjük. A bőrgyógyá­szathoz, fogászathoz, plasztikai sebészethez szükséges műszereink ugyanis már megvannak. Az egész­ségügyi szolgáltatások körének bővítéséhez kell még jó néhány millió. Az alapítvány éppen e hiány­zó pénz megszerzése érdekében szü­letett. Eddig a Thermoinsel Kft., az miért nem a társadalombiztosítástól flze,L megtéríti szolgáltatásaikat, kérik az anyagi segítséget, illetve Következésképpen aki önökhöz szolgáltatásaik térítését? fordul, annak saját zsebből kell - A Társadalombiztosítási Fő- fizetnie, jóllehet munkáltatója igazgatóság igazgatója, Botos úr - kifizette utána a 43 százalékos Új Élet Tsz., a Szóregi Takarék- értelemben szövetkezet, a Külkereskedelmi és a Posta Bank adományozott 100-200 ezer forint közötti összegeket. - Számomra legalábbis meglepő, hogy magáncélokra hoznak létre közelmúltbeli szegedi látogatása alkalmával - szóban ígéretet tett társadalombiztosítási támogatásra. Néhány nappal ezelőtt írt levelében azonban határozottan elutasítja igényeinket, hozzá teszem, minden indoklás nélkül. Pedig életben van egy '89-ben született törvény, miszerint az a magánorvos, aki állami egészségügyi feladatot teljesít, társadalombiztosítási térí­tésre jogosult. Nem beszélve arról a tényről, hogy tudomásunk van olyan. Budapesten működő egészségügyi magánvállalkozásról, kft.-ról. amelyet finanszíroz a társadalom­biztosítás. - Gyanítom, hogy az önök tevékenységi köre ellen lehet kifogás. Hiszen a kozmelológia. a plasztikai sebészet, a fogászat sokkal inkább az esztétikát szolgálja, mint a klasszikus vett beteg­gyógyítást. Ügy is fogalmazhatnám, hogy önök luxusszolgáltatást nyújtanak. - Az ember közérzetét az egészség állapotán kívül külleme is befo­TB-járulékot is. - Vannak vállalatok, amelyek e 43 százalékon felül is hajlandók fizetni dolgozóik egészségéért. Bizonyság erre. hogy kft.-nk az elmúlt két évben úgy működött, hogy külön­böző vállalatokkal kötött átalánydíjas szerződést. Az átalánydíj fejében e vállalatok dolgozói igénybe vehették magánorvosi szolgáltatásainkat. Bármily hihetetlen, nyereséggel dolgoztunk. Többletbevételünk volt annak ellenére, hogy a külföldi betegek által fizetett díjból az állam jócskán levont. A nyereséget fektettük be a mostani építkezésbe. Ha a miniklinika elkészül, akkor a korábban már működő szakren­delések az új helyen fogadják a betegeket. A többi szakág beindítása - mint már mondottam - az ado­mányoktól függ. Orvosok, asszisz­tensek lesznek, hiszen igen nagy az érdeklődés. KALOCSAI KATALIN SANCTÜS STEPHANUS ET EURÓPA 4 SZENT ISTVÁN ES EURÓPA II. János Pál pápa első ma­gyarországi látogatása alkalmából a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium tanulmánykötetet jelen­tetett meg Szent István és Európa címmel magyar, latin, francia és spanyol nyelven. A kötet hét tanulmányt tartalmaz, valamennyi­elsó királyunk. Szent István szerepét és korszakos jelentőségét méltatja hazánk történetében és az Európához való kapcsolódás szellemében. A kötetet dr. Hamza Gábor szer­kesztette, ó írta a Szent István törvényei és Európa című munkát is. Erdő Péter A szentistváni egy­házszervezés és Európa: Ángel Sánchez de la Tőrre A korona szimbólumainak indoeurópai kér­déseiről; Kállav István Szent István legendáinak európaisága; Berténvi Iván Szent István király és a heraldika; Sz. Jónás Ilona Az európai Szent István kép kialakulása, valamint Tóth Endre Adatok Valéria tartomány kereszténységének tör­ténetéhez címmel adta közre munkáját. A szentatya augusztus 17-én Budapesten veszi át a kötet díszpéldányát. A könyv ára 187 forint, megrendelhető a MKM Felsőoktatási és Kutatási Főosztályán (Budapest, Szalay u. 10-14, 1884). B3MM8M968688QMWIÍMM Morzsák a Bibliából .Mi atyánk... szenteltessék meg a te neved..." (Máté 6:9) A vízben fuldokló segítségért kiált akkor is, ha nincs a közelében senki, aki meghallaná, megragad minden gally-darabot, amit a víz felé sodor, igyekszik magát felszínen tartani. Ezzel a képpel tudom érzékeltetni a mi imádkozásunkat, ahogy a bajba jutott ember „jaj, Istenem"-et kiált. Ahogy ebben az állapotban mentőövet dobnak felé, amibe belefogódzhat, belebújhat, hogy kihúzzák oda, ahova magától sohasem juthatna, úgy kaptuk a tökéletes ember és egyben tökéletes Isten, Jézus tanításából: Ti így imádkozzatok! így juthatunk cl oda. ahova magunktól sohasem érnénk, olyan kapcsolat kötelével húzva, amit nem mi készítettünk, hanem tőle való. Annyira tőle, hogy az Ószövetségben található imádságok nem mutatnak ilyen viszonyulást Istenhez, ilyen bensőséges családi kapcsolódást, bizalmat, ilyen érzelmi hőfokot. így a „Mi Atyánk" nem csak megszólítás, hanem a Jézus érdeméből kapott viszonyulásnak is a kifejezője, minden további gondolat, kérés, bizalom és érzés alapja. A „Mi Atyánk, ... szenteltessék meg a te neved-!" kérést elsőnek adja Jézus szívünkbe ts szánkba. Ki akar emelni ezzel abból a tévedésből, hogy imádkozzunk csak szépen, most már ez is divatba jött. de úgy is az van. amit csinálunk. Nem csak a marxisták és materialisták az ateisták, hanem nagyon sok keresztény eszméért lelkesedő jobboldali is. Mind magát szegényíti meg, teszi „atyátlan"-ná, aki az Atya neve megszen­teltetésének kérésén még elmondva is, gondolat és érzés nélkül átlép. Mi a neve a mi Atyánknak? A választ az Ószövetség mondja el. Ott a néven szólítás birtoklást, uralkodást, a megnevezett felett hatalom gyakorlást jelentett a nevének kimondása által. így próbálták isteneiket, azok erejét, képességét a maguk szolgálatára, megsegítésére megnevezni az ősi népek. Az ősatyák; Ábrahám, Izsák és Jákób Istene nem megnevezett és irányított, hanem név nélküli, de vezető és irányító Isten volt. Utódaik „atyáink Istenének" neveztek. Az egyiptomi szolgaságból szabadítást és az ígéret földjére bevezetést ígérő Isten az égő csipkebokorból megszólítja Mózest: „Én vagyok a te atyádnak. Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákobnak Istene., (Mózes 3:6). „Erre Mózes így szólt ... De ha ók megkérdezik tőlem: Mi a neve? mit mondjak nekik? Isten ezt mondta: Vagyok, aki Vagyok Ezt mondd Izrael fiainak A Vagyok küldött engem hozzátok... Ez az én nevem mindörökké és ez az én emlékezetem nemzedékről nemzedékre." (II. Mózes 3:13-15) Ebből származik a JHVH (Jahve, Jehova) „név", amit Biblia-fordításunk ÚR-nak mond az Ószövetség görög fordítása nyomán. Ez hangzik sok ószövetségi eredetű névben, de legfőképpen a Jchosué, magyarul: Jézus nevében, akiben ó a valóságos szabadítás. így lakozik Jézusban az Isten teljessége és „aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik " (Apóst. csel. 2:21) A megszenteltetés, a mindennapitól való elkü­lönítést, minden más fölé értékelést jelent. Nem egy név, a sok közül, hanem „a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké: és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére." (Filippi lev 2:10-11) Megszenteljük az Atya nevét, amikor Jézus szenvedésének és halálának érdemét hittel magunkévá tesszük bűneink bocsánatára és hálásak vagyunk azért, hogy családja tagjává fogadott. Hogyan káromolhatnánk ennek az Atyának a nevét, hiszen életünk boldogsága a hozzá való viszonyuláshoz, megszenteléshcz van kötve. A „szenteltessék" kifejezésben kimondjuk, hogy ezt nem csak én teszem, tehetem, sót ha magamba nézek őszintén, he kell vallani, nem is vagyok rá képes. Egyben tehát segítségét is kér­jük, amit Szentlelke által nyújt, valamint másoknak is segítünk, m itegy értük imádkozva. (Folytatjuk.) PAPP LÁSZLÓ RLFORMATUS LELKÉSZ Szegedet nemigen szerették ennek az országnak vezérei. Jeles eseménynek kellett annak lenni, hogy ellátogassanak a Tisza-parti városba. Ferenc József császár, akinek legendás mondását - Szeged szebb lesz mint volt - gyakran idézzük az 1883-as szegedi látogatás óta, mely dicső alkalomra jórészt befejeződött az árvíz-pusztította város újjáépítése, a festők ecsetje nyomán elkészültek a hatalmas tablók, díszkiadás köszöntötte az uralkodót, akinek minden mondatát, mozdulatát és tettét szorgos zsumaliszták megörökítették az eljövendő generációknak. Horthy Miklós látogatásai is igencsak belevésődtek e város históriájába, a fehérlovas bevonulástól és a szegedi gondolattól egészen a bűnös város jelzőig. Rákosi pajtás itt koptatta az iskola padjait és a Csillag Börtön lócáit csakúgy, mint Kádár János, akiről köztudott volt. hogy épp emiatt nemigen szerette Szegedet. Minden látogatás természetesen óriási esemény, amelynek van egy kulisszák mögötti és egy nyilvánosságra szánt vetülete. Ritkán adódik, hogy ez előbbibe bepillanthat az ember. Ferenc József szegedi tündöklésének dokumentumait sokan ismerhetik, nekem a közelmúltban adta kezembe a levéltár igazgatója azokat a dokumentumokat, amelyek a kormányzó úr őfőméltósága és a fóméltóságú asszony 1935. augusztus 12-én a Szegedi Szabadtéri Játékokra. A Parasztbecsület előadására való érkezését előkészítették. Számomra ezek az anyagok azért érdekesek, mert újságíróként az elmúlt húsz évben bepillanthattam néhány vezető elvtárs látogatásának hasonló dokumentumaiba. A hasonlóság kísérteties. A megyehatári üdvözlésektől, a népviseletbe öltözött lányoktól, a nemzetiszín szalaggal átkötött, majd megszegett cipóktól az őszibarackpálinkás koccintáson át az útvonal- és szállásbiztosításig, minden előre lefektetett, kipróbált és precízen előkészített eseményig. Horthy Miklós 1935-ös útját a kabinetiroda főnöke a következőképpen dolgozta ki (persze csak részleteket tudunk közölni a dokumentumból). „Magyarország Fóméltóságú Kormányzójának szegedi magas látogatásával kapcsolatos tennivalók! I. Általános rész. A Püspöki Palota tatarozás alatt áll. e hét végéig nem nyilatkozhatnak az aulában a vendégszobákra vonatkozólag. A Püs­pök Úr Őexcellenciája a hét végén érkezik vissza Marienbadból. Megállapítandó, hogy a Fóméltóságú Asszony eljön-e Szegedre. Prepozíciót tenni, hogy a lehetőség szerint a Fóméltóságú Úr az Ember Tragédiáját is megnézze. (A Polgármester Úr különleges kérelme: A magas látogatással kapcsolatos díszhely a zenekari ülés előtti bársony széksorban - a páholy rendészeti szempontból nincs, akusztikát a zenekar közelsége miatt ma este megállapítjuk.) A „Parasztbecsület" kb. I és fél. I és háromnegyed óráig tart, vége 10 órakor... A „Parasztbecsü­let" után 15 perc szünet. Utána a Kremonai Hegedűs tart 1 és egynegyed órát, teljes előadás kb. fél 12 órakor befejeződik... II. Utazás autón: a mellékelt autótérképen az útvonal pontosan berajzolva. Kecskemétig az út kifogástalan. Kecskemét-Lakitelek között egy ötkilóméteres szakaszon gyenge, Dorozsma-Zsombókkápolna között kb. 4 és fél kilóméteres szakaszon gyenge. Az út Budapest-Szeged között 3, 3 és fél óra alatt megtehető. Fogadás Felsőközponton a Paplak elölt. Jelentkezik a Főispán, Polgármester. Rendőrfókapitányhelyettes. A katonaság részéről külön rendelkezés szerint a Vegyesdandárparancsnok. A Fóméltóságú Úr kíséretével a Városháza elé hajtat, ahol a polgármesteri fogadó, titkári szoba, várószoba, helyettespolgármester szobája egybenyitva, berendezve átöltözés céljából rendelkezésre áll. (Tágasabb a főispáni fogadónál, folyóvízzel ellátva.) Ugyan itt frissítők várják a Fóméltóságú Urat. A Városházáról kísérettel együtt a Dómtérre hajtatnak, a rendőrség által kijelölt útvonalon. Utána vissza a Városházára a polgármesteri egybenyitott lakosztály mellett lévó Tanácsterembe, ahol szűkkörű vacsora lesz a Hungária Szálló szervírozásában. Javaslat meghívásokra: A Minisztereken és Állam­titkárokon kívül a Főispán, Polgármester, Vegyesdandárparancsnok, Főkapitányhelyettes. Táblaelnök személyesen. Rector személyesen, Colonna Herceg olasz követ, Pignatelli Herceg a magyarországi Fassió. III. Vasúton való utazás esetén. Főispán a Fóméltóságú Úr elé utazik törvény hatósága határáig a szegedi Üzletigazgatóval együtt..." Mint kiderült, Horthy Miklós az 1935. évi szabadtéri játékok olasz jellegű - a korábban megkötött magyar-olasz kulturális egyezmény gondolatának jegyében - produkcióit szerette volna személyes megjelenésével erősíteni. A két variációra készült forgatókönyv közül a vonatos utazás valósult meg. A látogatásról a Délmagyarország augusztus 13-i száma az első oldalon számolt be. Ebben többek között azt olvashatjuk, hogy „A kormányzó meleg elragadtatás hangján beszélt a szegedi játékokról és kérte a reiidezólfizottságot. hogy a nehézségek ne riasszák vissza a szegedi játékukat - mondotta a kormányzó - amelyek jelentékenyen a salzburgi játékok fölé emelkednek, nemcsak helyi érdekből, hanem országos szempontok miatt is állandósítani kell... A fogadtatás további során... Hascagni és Musctigiiiné n kormányzó Jeleségével beszélgetett, míg Horthy Mikim kormányzó hosszan elbeszélgetett az osztatlan sikert aratott nagy - rü művésznővel, Giusippina Cobellinivel. A közel félórás fogadtatás• pengőt, szivart és cigarettát szolgáltak fel..." S még mondja valaki, hogy a történelem nem ismétli önmagái.'!

Next

/
Oldalképek
Tartalom