Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

immm———— ——a—ww— CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 29. DÉLMAGYARORSZÁG GAZDASÁG 3 Három hét múlva Gyógyszerészkonferencia nyit a vásár Megkezdődött szerdán Nyíregyházán a VIII. országos gyógyszerügyi szervezési konferencia. A péntekig tartó rendezvényen mintegy kétszáz gyógyszerész vett részt. A nyitónapon a gyógyszerellátás megkezdett átalakításáról hangzottak el előadások. Az előadók kiemelték: a gyógyszerkereskedelem privatizációja érezhetően javította a betegek ellátását Javult az energiafelhasználási mutatónk Az egységnyi GDP-re - vagyis a bruttó nemzeti termékre - jutó energiafogyasztásunk csökkent, és elsősorban ezt kell figyelembe venni, ha az ország energiafelhasználási mutatójáról beszélünk - mondta Tarján Róbert, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkatársa az MTI-nek. A nemzeti jövedelem egy egységének megtermeléséhez - az 1981. évi árakat alapul véve - 1985-ben 1615, 1989-ben 1525, 1990-ben már csak 1521 kilojoule energiát használtunk fel. Ez tehát egyértelműen mutatja, hogy az utóbbi években folyamatosan javul az ország energiafelhasználási mutatója. A tárca illetékese azért tartja fontosnak a GDP-hez való viszonyítást, mert az utóbbi hetekben több helyütt elhangzott: ha az ipar termelése 20 százalékkal csökkent az idén, ugyanakkor az ország energiafelhasználása csupán 2-3 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban, ez azt mutatja, hogy jelentősen romlott az ipar szerkezete, továbbra is az energiaigényes ágazatok túlsúlya tapasztalható. Márpedig ez nem így van - fejtette ki Tarján Róbert. Az ipari statisztika csak a 300 dolgozónál többet foglalkoztató cégekre vonatkozik, ugyanakkor az energiafelhasználást teljeskörűen mérik. Ugyancsak jelentős eltérést okoz, hogy az összes energiafogyasztás harmadát kitevő lakossági körbe tartozik a magánkisipar, illetőleg a magántermelés tekintélyes része. Az energiafelhasználást illetően az ipar aránya a termelés csökkenésével párhuzamosan ugyancsak mérséklődött, jelenleg 40 százalék körül mozog. A lakossági fogyasztás viszont 29 százaléknyiról 33 százalékra emelkedett. Csökkent az úgynevezett energiaigényes ágazatok: a kohászat, a nehézvegyipar, a petrolkémia és az építőipar energiafogyasztása is, az ország összes energiafogyasztásából két évvel ezelőtt még 26, jelenleg 22 százaléknyit igényelnek ezek az iparágak. (MTI) / Csatorna az Árvíz utcában Amint a szervezést vállalók egyikének szíves tájékoztatásából megtudtuk, januárban kezdődött az előkészítés, a tényleges munka viszont csak júliusban indulhatott. Az Árvíz utcaiak úgy döntötték, szennyvízcsatornát építtetnek maguknak. Méghozzá: önerőből. A Damjanich utcától a Hunyadi térig húzódó szakaszon folyik a munka, amellyel egy magánvállalkozót bíztak meg. Földi István építészmérnök, vízellátás-csatomázás építő és vezető tervező irányítja a munkacsoportot. A befejezés határideje 1991. szeptember 30. Az ütemezés szerint megfelelő tempóban haladnak, de természetesen így is akad, akit zavar a felásott utca, a hepehupás út, vagy egy nyíltan tátongó csatornaakna. Laknak itt mozgáskorlátozott emberek, akik - mivel nem tudnak az autójukkal a házukhoz állni - most csak nagy nehézségek árán jutnak el vásárolni, vagy az orvoshoz. Ebből a helyzetből vita is keveredett, a beteg, ideges em&erek összevesztek a szomszédokkal, munkásokkal egyaránt. A csatornalap amelynek hiánya leginkább zavarja őket - hamarosan a helyére kerül, és szeptember végére a többi munkával is elkészülnek. S akkor talán minden a megfelelő mederbe terelődik az Árvíz utcában. NY. P. A magánpatikák zöme ugyanis az ellátatlan teriileteken nyílt és nyílik, így a körzetben élők végre helyben hozzájuthatnak az orvosok által felírt szerekhez. További kedvező hatás várható a nagy- és külkereskedelmi kft.-k, részvénytársaságok, vagy vegyes vállalatok működésének megkezdődésétől FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Napraforgó - olajozatlan felvásárlás A Gabonatermesztési Kutatóintézetben 1974 óta nemesítenek hibrid napraforgót. Magyarországon és külföldön egyaránt 17 minősített, elismert hibridjüket termesztik. Ennél is nagyobb számban versengenek jelöltjeik a fajtakísérletekben. Hazánkban a vetésterület felén vizsgáznak élesben a szegedi érdekeltségű vetőmagvak, s az export, melynek zöme Franciaországba megy, szintén jelentős tétel. A GKI-ben tegnap, szerdán megtartott napraforgó bemutatón a tenyészkertben lehetőség nyílt a konkurens cégek ajánlatával való összevetésre is, hisz a minősítő intézet részére ilyen kísérleteket is végeznek. A toplista tételes ismertetése nélkül is megállapítható, bőséges a fajtaválaszték, a genetikai háttér nem akadálya a nemzetközi színvonalú termelésnek. A feldolgozó növényolajipar jelenlévő képviselője szerint távlatokban is szükség van napraforgóra a vetésszerkezetben, a kialakult 3-400 ezer hektáros nagyságrendben. Növelése sem a viágpiaci kínálat, sem a növényegészségügyi kihatások miatt nem ajánlott. A vállalatot privatizációra kötelezték, június végi határidővel, melynek megvalósítása vélhetően az év végére tolódik el. Az átmeneti helyzet egyaránt rányomja bélyegét a szerződéskötésekre és felvásárlásra. Az idén 339 ezer hektárról 722 ezer tonna mag átvételére kötelezték el magukat. A termésbecslés szerint ennél 50 ezer tonnával többet takaríthatnak be a gazdaságok. A növekmény nemcsak az ígéretes hozamok számlájára, hanem a szerződés nélkül bevetett területekére is írandó. A különbözet átvételét nem vállalják. A tonnánkénti 14 ezer forintos vételi ár és a 10 százalékos export szubvenció mellett a külföldi értékesítés a cég számára veszteséges. Támogatásnövelés nehezen képzelhető el, így a szabad készletekért aligha fizet bárki 11-12 ezer forintnál többet. Az állatenyésztés visszaesése, a jó takarmánytermés visszahatásaként az olajgyártás melléktermékére, a napraforgódarára alig akad vevő. Előre látható, hogy a felvásárlás, a szállítás ütemezése a korábbiaknál rendezetlenebb, ellentmondásosabb lesz. A termelők jövő évi vetéstervét sok más ok mellett akadályozni fogja, hogy a privatizáció elhúzódása miatt az ipartól január előtt semmiképp nem kapnak szerződési ajánlatot. A kutatóintézet főigazgatója. Frank József érzékeltette, a kvótarendszer szele a látszat ellenére sem értékeli le a genetikai alapok jelentőségét.Várhatóan a betegségekkel szemben ellenálló, kevésbé igényes, de kisebb hozamra képes fajták iránti kereslet fog növekedni. A költségtakarékosság dacára kell a jó vetőmag, aki ezzel spórol, sokat veszít. A pillanatnyi pézhiány az, ami a termelőt erre kényszerítheti. Leginkább a kalászosoknál érezhető e tendencia. A megrendelt vetőmag csak a terület 5 százalékára elegendő, a többi az árunövény magvából kikerülő keverék. A megélhetés piaci útjára terelgetett kutatók így elesnek a fajtáért járó bevételektől, s nem tudják magukat eltartani. Ez sem kisebb plágium, mint a fekete videó- vagy kazettamásolat. A jövőben ennek megfelelően kénytelen fellépni a GKI. A nyugati típusú nemesítő vállalkozásokká átalakuló intézetben a közvetlen vetőmag-forgalmazás bevezetését fontolgatják. A Földművelésügyi Minisztérium képviselője az agrárpiaci rendtartás termelést befolyásoló szerepéről szólva elmondta, hogy négy év allatt a termékek háromnegyedére alakítják ki a mennyiségi korlátokkal egybekapcsolt garantált árakat. Az ésszerű szerkezeti átrendeződésre számolva is fenn fog maradni a növényolajexport szubvenciója. Az FM hű tükre az átmeneti állapotokat élő mezőgazdaságnak és feldolgozóiparnak. Az átszervezés kellős közepén a főosztályok pontos neve, a beosztások sem kristályosodtak még ki. Talán az időjárás az, amely szeszélyei ellenére is egyedül képviseli a folyamatosságot a mai magyar élelmiszergazdaságban. T. Sz. I. Szeptember 20-án nyit és 10 napon át várja a látogatókat a 94. őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A nagy hagyományú rendezvény az idén sok tekintetben más már, mint a sok éve megszokott, demonstratív árubemutató, hiszen a térségünkben bekövetkezett gazdasági és politikai változások az országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat éppúgy alapvetően befolyásolták, mint ahogy a piaci szemlélet magyarországi eluralkodását. - Megújul a BNV, de megújultunk mi magunk, a vásár szervezői is mondja elöljáróban Győrfi Judit, a Consum Stúdió igazgatója, aki a tisztségére utalva kezdheti magyarázatát: - Míg korábban a Hungexpónál két igazgatóság foglalkozott a bel- és külföldi kiállítások megszervezésével, most öt operatív és három funkcionális stúdió kapta a részvénytársasággá alakult Hungexpo kiállításszervező feladatait. A Consum Stúdióé ezek közül az őszi BNV és más, fogyasztási cikkekkel kapcsolatos kiállítások, általános jellegű nemzeti megjelenések szervezése külföldön, valamint a vidéki vásárokon való részvételek, árubemutatók, börzék rendezése. - Apropó, vidék. Létezik - vagy csak létezett? - egy magyarországi Bázisvásár Unió, amely klubformában működve a vidéken megrendezendő vásárok naptár-, profil- és tarifaegyeztetésének gondjait vállalta magára... - Hadd válaszoljak erre én - szól közbe Kovács István, a Hungexpo vezérigazgatója. - Á klub ugyan még fennáll, de a felsoroltakból eddig alig valamit tudott megvalósítani. Ezért fordulhatott elő például tavaly, hogy két dunántúli vásárt csaknem azonos időpontban tartottak - mindkettő mérhető kárára. Ezért lehet Privátexpo nevű bemutató a Gemenci Vásáron is, holott ez a név az ószi BNV-n, a VOSZ rendezvényére már évek óta foglalt. Egyszóval: a klub működésére égető szükség lenne, s most talán, a regionális kamarák megerősödésével, együttműködésük kialakulásával van is esély arra, hogy feladatának megfeleljen. Nem valamiféle központi irányítást kell a klubnak szolgálnia, csupán a kötetlen kapcsolattartást, a kölcsönös érdekek egyeztetését, együttműködési lehetőségek felkutatását. Mert például miért ne lehetne a klubtagoknak egymás kiállításain ingyenes standot, a területi kamaráknak pedig ingyenes részvételt biztosítani? - E kicsi, de fontos kitérő után beszéljünk ismét a soron következő eseményről. Mi az új az őszi BNV-n? - A belföldi kiállítóknál maradva, először is az, hogy megváltoztak az arányok. A nagyvállalatok, trösztök széthullásának folyamata jól tükröződik a vásár szerkezetében: a korábbi monstrekiállítások, amelyek jórészt presztízsszempontokból szerveződtek, szétesóben vannak. Helyüket mindinkább elfoglalja a magántermelók. kereskedők szektora, s erősen élénkül a vegyesvállalatok jelentkezése is - állítja Győrfi Judit. - Ami viszont ma is alkalmas a régi rendből, azon nem akarunk változtatni. így például most is 14 árucsoportban mutatjuk be a kínálatot. Az ószi BNV-vel egyidejűleg három szakkiállítást is megnyitunk: az Interplayexpót, azaz a nemzetközi játékkiállítást, a Hoventa néven bevezetett kereskedelemtechnikai, vendéglátóipari árubemutatót és a már említett Privátexpót, a Vállalakozók Országos Szövetségébe tömörült szervezetek kiállítását. - Milyen külföldi részvételre számítanak? - A bemutatkozó országok számára nem lesz nagy változás. Eddig 30 ország küldte el jelentkezését - közülük az idén nemzeti évfordulóját ünneplő Svájc a díszvendégünk. Franciaország először állít ki 400 négyzetméteren kollektív anyagot, a legnagyobb területet viszont a kínaiak igényelték: ók több mint 1000 négyzetméteren mutatják be fogyasztási cikkeiket. A volt szocialista országok közül nem lesz itt mindenki. A Szovjetunióból például csak egyéni kiállító érkezik, s nem is kifejezetten az őszi BNV programjához, hanem a Hoventához kapcsolódva. (MTI-Press)