Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 29. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 12-825. Négereknek stop? Szeretnék pár gondolatot közzétenni a Szegeden uralkodó, szerintem fasiszta állapotokról. Ha valóban egyezik az általános gondolkodás az én tapasztalataimmal, akkor ez a város szégyenére válik. A következtetésemet szeretném a következő megrendítő történettel alátámasztani. Alto Raymond tanzániai állampolgár vagyok, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ösztöndíjas hallgatója. Az évek folyamán rengeteg új, magyar barátra találtam, és ők minden erejükkel törekedtek arra, hogy ezt a hosszú távollétet a szülőföldemtől elviselhetőbbé tegyék. Együtt tanulunk, dolgozunk és természetesen eljárunk együtt szórakozni is. Sajnos, vannak olyan szórakozóhelyek a városban, ahová nem tudtunk együtt elmenni. Próbáltam megérteni az indoklást, de tudtam, a probléma megoldására jobb módszerek is vannak. A gondolataimban ott motoszkált, hogy a valódi ok talán a fajgyűlölet, de ez csak akkor vált számomra világossá, mikor a közelmúltban elkísértem barátaimat a Tisza Gyöngye kapujáig. A kapuőrök természetesen nem engedtek be engem. Egyik barátom, aki gimnáziumi tanár, nem törődött bele, hogy nem szórakozhatunk együtt, megpróbálta megkérni a kapuóröket, hogy engem is engedjenek be. Az egyik kapuőr erre azt válaszolta: szégyellje magát a barátom, hogy magyar létére négerrel barátkozik. Az egészben az volt a legborzasztóbb, amikor a társaságunkba lévő lányokkal közölte, hogy nem tudják kivel járnak (itt rám gondolt), az ilyen emberekről néhány éve még azt sem tudták, hogy léteznek, és lehet, hogy öt év múlva az ilyen emberek eltűnnek a Föld színéről. Nagyon sértőnek találtam az egész jelenetet, ráadásul a jelenlevő lányok közül egyik sem volt a barátnőm. Furcsának tűnik, hogy ebben a szabad országban, ahol úgynevezett demokrácia van, ezek az egyén szabadságát korlátozó intézkedések a vezetők és a városvezetőség tudtával történnek, és nem tűnik úgy, hogy valamit tennének mindez ellen. Hibát követek-e el akkor, ha azt gondolom, hogy a kormány is hasonlóképpen gondolkodik, mint a fent említett kapuőr? ALTO RAYMOND ORVOSTANHALLGATÓ * Az esetet mi is felháborítónak tartjuk, ugyanakkor nagyon sajnáljuk, hogy a levél írója ebből az egyetlen eseményből ilyen lesújtó, általánosító következtetést vont le a szegedi „állapotokról". Mivel évek óta hazánkban tanul, tapasztalhatta, hogy a szegediek - és általában a magyarok - vendégszeretetére nem az általa leírtak jellemzők. Ha már az első vonalat emlegeti Márok űr, hol van ez a két külföldi sztár (ahogy a szabadtéri beharangozta őket) a Liút és a Timurt alakító művészektől? Mikor tiszteljük meg végre a magyar művészeket is érdemük szerint?! Egy külföldi vendég gázsija jóval meghaladja a legjobb magyar énekes gázsiját is, csak azért, mert külföldi. Bűvös varázsszó. S nemcsak a kultúrában használatos, hanem az egész társadalomra jellemző. Ami külföldi (főleg nyugati) az csak jó lehet. Mikor figyelünk fel saját értékeinkre, saját tehetségeinkre, hogy azok megmaradjanak, itthon maradjanak, s ne csak kint tudják kamatoztatni tehetségüket. Itt is igaz a mondás: saját hazájában senki sem lehet próféta. Marton Éva, magyar származású, külföldi állampolgárságú művész. Az ő lábai előtt leborulnak, Tokody és Gregor előtt pedig nem. Nem volnának olyan nagy formátumú művészek, mint Marton? Kétlem. Ók, mint nemzetközi rangú művészek vállalják magyarságukat. Ók magyar művészek, akik járják a világot és az el is ismeri őket. Megnyerték Európától Amerikáig a közönség és a kritika elismerését és szeretetét. Itthon is szeretjük őket, de hát „csak" magyarok (?!) Sírnivalóan nevetséges. Én, ezennel meghajlok művészetük előtt és boldog vagyok, ha láthatom, hallhatom őket. Nézzenek csak körül igazgató urak, kritikus urak: itt élnek közöttünk, „csak" észre kellene venni őket. (S nemcsak az egyik betegségéről tudósítani és a másikat dorgálni, mert nem énekelt ki egy hangot. Mindezek, az egészhez képest, jelentéktelen apróságok.) KERTÉSZ ZSOLT Emlékezetes kirándulás A Popcorn éve Szerintem, ez az évad inkább a Popcorn éve volt. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben megmagyarázni. A cikkről: a kritikus úr Domingót és Marton Évát szeretné látni a szabadtéri színpadán, és az általuk képviselt magas színvonalat. Megnyugtatom, én is. De űgy érzem, valamit nem vett kellőképpen figye-. lembe. Ugyanis volt két olyan vendége az idei évadnak, akik meghozták ezt a kívánt színvonalat: Tokody Hona és Gregor József. Személyükben elsővonalbeli énekeseket tisztelhetünk és hála istennek hallhattunk, láthattunk. A két külföldi vendég nevét a plakátokon nagy nyomtatott betűvel hirdették, az övékét pedig, mint a többi nevet, kisebb betűvel. Augusztus 12-14-én három unokámmal Szegedre jöttünk. Igyekeztünk emlékezetessé tenni a kirándulást. Először megnéztük a Vadasparkot. Tetszett. Látszik, most alakul. Igen szerencsés a környezet, az erdő. Úgy látom, a legnagyobb érték a trópusi ház, a kis majmokkal nincs kellőképpen jelezve. Ottjártunkor is egy kisebb német csoport elment a bejárat mellett, úgy kellett őket visszahívni, igenis be lehet menni. A büfé talán lehetne kulturáltabb. Kis faluból jöttünk, ahol nincs folyó, így természetesen a Tisza látványa újabb élménnyel gazdagította a gyerekeket. A Szőke Tisza hajóhídján a hirdetés: sétahajójárat kínálta a lehetőséget egy vízi kirándulásra. Megtudtuk, minden egész órában indul. Mi 9.40-kor érkeztünk, de egy durva férfihang siettetett bennünket, figyelmeztetve az azonnali indulásra. Zavart, hogy az úszóházon, napozók között kellett átvonulni a sétahajóhoz. Láthatóan nekik is kellemetlen volt. Maga a hajó rendezetlen, ápolatlan és jött a durva férfihang tulajdonosa, egy szakállas fiatalember, kékcsíkos matrózpólóban és nagyon részeg volt! (Szándékosan nem azt írtam. hogy ittas.) Egy kis vaskazettában gyűjtötte az utazás borsos árát (Felnőttjegy 100, gyerek 60 forint.) Jegyet-számlát nem adott... Ezen a nyáron Siófokon pontosan ennyibe került egy másfél órás zenés hajókirándulás, történetesen a Pa-Dö-Dövel! Legnagyobb megdöbbenésünkre ugyan ő zárta a hajót és ült a kormány mögé! A hajó csak félig volt és a meghirdetett idő előtt, 9.55-kor indultunk. Átmentünk az új híd alatt, megfordultunk és a Sellőház magasságában a kör bezárult; 10.20-kor már ki is kötöttünk, 25 perc. Még a gyerekek is megjegyezték: csak ennyi? Én viszont örültem, hogy baleset nélkül megúsztuk. Sajnos, a helyszínen nem tudtunk senkinek szólni, a napozók között nem tudhatjuk, volt-e hivatalos személy, arra pedig nem volt időnk és lehetőségünk, hogy a hajó oldalán jelzett vállalatot - Szegedi Vízművek és Fürdők - megkeressük. Csak reménykedni tudok, hogy nem így akaiják fellendíteni a sokat emlegetett tiszai hajózást! CSATÁRI GÉZÁNÉ DÉVAVÁNYA Egyesületi nyilvántartások Most látott napvilágot az a három megsárgult, megtaposott, poros a 69, az 54 és az 50 évvel ezelőtt aláírt okmány, mely valahol egy padlástérben vagy egyik pince „zugában" lapult. S most az iratok rendezése során került elő. A három irat egy-egy akkoriban betiltott egyesületről szól. így soijába próbálom azok tartalmát ismertetni. Ezek közül a legrégibb: 1. .Magyar Cserk/szUdny Szövetség III. kerülete Szeged" címszó alatt egyesületi nyilvántartás. Az egyesület székhelye Szeged, Tisza Lajos körűt 61. szám alatt működött, alakulási éve 1922, tehát 70 évvel ezelőtt. Működési területe Csongrád, Békés, Bácsbodrog megye. Az egyesület alapszabályait a Magyar Kir. Belügyminiszter 1926. július havában hagyta jóvá. Mi volt a célja az egyesületnek? Az iratból az olvasható, hogy jellemneveléssel kapcsolatban a vallásosság, az öouidatos nemzeti érzés fejlesztése, a mindenkor áldozatra kész nőiesség kialakítása, a gyakorlati életre való nevelés, testedzés. A cél elérése érdekében heti összejövetelek. kirándulások, önsegélyek, kiállítások, tanfolyamok, versenyek voltak tervbe véve. Fiókegyeaúktei voltak a következők, úgy mint csapatok: Szegedi 8. Zrínyi Ilona leánygimnázium. Dobozy Mibályné polgári iskola, Losooczy Istvánné iparos csapat. Gyöngyike Belvárosi elemi iskola. Hamupipőke Árvaház: Tündérke csapat, Békéscsabai Kanizsa Dorouya polgári iskola, Hajna Tünde csapat Hódmezővásárhely, Palóczi Horváth Mária leánygimnázium. Békési Bánffy Hona polgári iskola. Szabadkai Erzsébet királyné női leánycaapeL Tevékenysége: heti összejöveteleken kívül tanfolyamok hallgatása és elvégzése, elsősegély, betegápolás, csecsemőgondozás, légoltalom, takarítás, főzés, mosás, varrás. Az akkori idők hívó szavának megfelelően honvédelmi szempontból fontos munkák végzése: szegény családok támogatása, csecsemőkelengyék készítése és kiosztása. A Zöldkeresztben tanácsadásban segédkezés és fehérnemű vanás vállalás. Kórházban sebesültek látogatása, erkölcsi és anyagi támogatása. A Magyar Cserkészleány Szövetség évi értekezletét - a rendkívüli viszonyok s az iskolák hirtelen és váratlan bezárása folytán - nem lehetett megtartani. Szeged, 1944. július 18. 2. Magyar Haditengerészeti Egyesület „Árpád" szegedi csoport, melynek székhelye a Tisza Lajos körút 59. szám alatt volt, 1937. november 26-án alakult. Célja: a haditengerészeti nemes hagyományok megőrzése, az egyesület tagjai körében a bajtársi és tengerészszellem ápolása. Hazánk tengerész belhajózási érdekének felkarolása. A tagok sportszellcmének ébrentartása, vízisportok támogatása. A tagok érdekének képviselete. Emlékünnepélyek, előadások stb. rendezése. Részvétel testületileg vagy képviselet útján hivatalos, valamint rokontestület álul rendezett ünnepélyeken. Tagok részére összejövetelek rendezése. Az egyesület szervezetének szolgálatba állítása, hazafias célokra. Az utolsó, 1944. március 16-án tartott rendes közgyűlésén kimondta az egyesület, hogy kéréssel fordul a kormányhatósághoz, hogy őket, haditengerészeket és a Károly Csapatkereszteteket. akik a világháborúban nagyon is kivették részüket, s életük kockáztatisíval végezték állandó szolgálatukat, ők is ugyanabban a kedvezményben részesüljenek, mint a frontharcosok. A világháborúban járt haditengerész csoport legtöbbjének sok hadikitüntetés ékesíti mellkasát. Ezt miért kapták? Mert hősiesen viselkedtek, megállták utolsó percig becsületesen helyükeL 3. M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Barátainak Egyesülete, címe: Szeged, Dugonics tér 13. 1941. évben alakulL Célja: a Magyar Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem tudományos munkájának támogatása, a magyar tudományos élet fejlesztése. Az egyetem tudományos törekvéseinek a magyar kultúra javára való gyümölcsöztetése, a város társadalmának és az egyetem volt polgárainak egyesítése abból a célból, hogy az egyetem munkáját megértő, méltányló és azt támogató előfeltételek létrejöjjenek. Az egyetemi ifjúság támogatása. E célra kulatóalap létesítése a tudomány szempontjából értékes kutatások közlésére; szabadegyetemi előadások rendezése, melyeken az egyetemen folyó kutatásokról és a tudományos előrehaladásról népszerű formában számolnak be, a tagoknak egyetemi és tudományi ügyekben felvilágosítás, diákjóléti intézmények létesítése. Fiókegyesületek: 1. Orvostudományi szakosztály, 2. Természettudományi szakosztály, 3. Bölcsészeti szakosztály - ennek működése 1944. július 18-án szűnt meg. KOMOLY PÁL Termésáldás és kenyérszegés Pusztamérgesen Rezesbanda pattogós zenéjére ébredtek vasárnap reggel a pusztamérgesiek. A templomkertben tábori oltárt díszítettek az asszonyok, a férfiak pedig a hangosításon szorgoskodtak. A gyerekeknek is volt dolguk: székeket, padokat hordtak az oltár elé, hogy az ünnepi szentmisét, melyet dr. Dudás Miklós esperes-plébánossal együtt P. Rostás Sándor kisteleki missziós atya celebrált, az idősek is végighallgathassák. Az oltár mellett hatalmas asztalon helyezték el a sok és sokféle terményt: szőlőt, almát, sárgarépa- és petrezselyemcsomókat, vörös-, illetve fokhagymacsomókat, karalábét és karfiolt, s mindent, mindent, amit az idei bő termésből az asztalra tehettek. Ilyenkorra a korai szőlőből szoktak mustot csinálni. Az is asztalra került, egy üveg bon-al; az üvegeket nemzetiszín pántlikával kötötték át. Kellemes időben mintegy ötszázan vettek részt a mérgesi ünnepségen. Megnyugtatott, hogy igen sok volt a fiatal, közöttük gyerek is. A szentmise közben került sor a helyi Kereszténydemokrata Párt zászlajának fölszentelésére. Ugyanis ezt a nagyon szépre sikerült tcrményáldó ünnepet ők szervezték meg, a helyi polgármesteri hivatallal és a kultúrház vezetőségével közösen. A szentmise körmenettel ért véget. A falu négy irányában kisebb asztalokon is termények voltak kirakva, melyeket a hívek kíséretében és jelenlétében ott szentelt meg a pap. A visszaérkezőket nagyon kedves kultúrműsor fogadta: a helyi nyugdíjas klub énekkara dalokkal, az iskolások kedves tánccal köszöntötték az ünnepség résztvevőit. Közöttük Börcsök Antal polgármestert, az ünnepség fővédnökét. Kovács Benőt és Kovács József szervezőket, illetve a szomszédos falvakból átkocsikázott vendégeket. A műsort követően lépett a mikrofonhoz dr. Varga László, a KDNP alelnöke. Beszédében érintette a közelmúlt szovjet-történéseit, illetve kis honunkban zajló átalakulás-eredményeket. Figyelmeztetve arra, hogy most elsősorban türelemre, önmérsékletre és szívós munkára van szükség. Beszéde végén a kenyérszegésre került sor. „Édesanyámhoz hasonlóan először három keresztet írok a szegőkéssel ennek a szép kenyérnek az aljára. Hálásak lehetünk, hogy az idén is megvan a mindennapi kenyere népünknek." A déli harangszó már a falu melletti erdei tisztáson találta a népes vendégsereget. Több szakács versengett, ki főzi a legfinomabbat. Marhapörkölt készült, mellé burgonyát tálaltak, amire - bár sokan sört, némelyek üdítőt ittak - fölöttébb csúszott a jó hírű pusztamérgesi bor. Az asztaloknál családok, szomszédok és jó barátok koccintottak, közben arról diskuráltak, hogyan is lesz az, amikor megint kisgazdaságokban termelnek, mint valamikor régen, bölcs, paraszti tudománnyal. Este a művelődési házban hagyományos bálon mulattak a falu fiataljai, ahova egy-egy csárdásra elmentek az idősebbek is, hogy méltóképpen fejeződjön be a szép ünnepnap. IFJ.LELE JÓZSEF Autók és virágok háborúja A Délmagyarország augusztus 19-én Autók és virágok háborúja cím alatt megjelent cikkéhez kívánok néhány megjegyzést fűzni, mert í leírtak nem fedik a valóságot. Nem mai keletű igazság az, hogy mielőtt kijelentünk valamit, hallgattassák meg a másik fél is. 1977-ben kaptam parkolási engedélyt az IKV-tól, akinek képviselője kijelölte a helyet a kert jobb oldalán akkor még meglevő mosókonyha előtt, az igen tisztelt Öreg hölgy ideköltözése előtt. A kertészkedő lakótársnak nem tetszett a kocsi akkori helye, ezért néhány hónap múlva az ő kérését teljesítve az 1KV kijelölte a jelenlegi parkolási helyet. Azon a területen egyetlen szál virág sem volt, mert a kert vége a fenyő túloldalán volt. Az az állítás, mely szerint én barbár módon virágokat téptem volna ki azért, hogy a kocsinak helye legyen, enyhén kifejezve rágalmazás. A kertészkedő hölgy az indulatait virágok mögé bújtatja, mert így a csomagolás takarja a valódi okait. Nem ő az egyetlen, aki ilyen eszközökhöz folyamodik, vélt sérelmei orvoslása céljában eszközként használva az általam igen tisztelt lapot. Rózsák háborúja volt már a történelem folyamán és ott is indulatok bújtak meg, mint ahogy Gül.baba rózsáit is a nem tiszta emberi indulatok miatt kellett elpusztítani. MEHELKA BÉLA ROVATUNKBAN OLVASÓINK KÉRDÉSÉRE ADUNK VÁLASZT, ILLETVE SEGÍTSÉGET. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. Gyes egyetemi hallgatónak K. F.-né szegedi egyetemi hallgató aziránt érdeklődik, milyen feltételek mellett jogosultak a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói gyermekgondozási segélyre, továbbá mekkora ennek az összege és mennyi ideig jár ez a juttatás? A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója gyermekgondozási segélyre akkor jogosult, ha a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számítva 180 napon belül születik. A gyermekgondozási segély ilyenkor mindjárt a gyermek születésétől jár a harmadik életévének - tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig tizedik életévének - betöltéséig. A gyermekgondozási segély folyósítása iránti kérelmet annál a felsőfokú oktatási ioiózméfiynél kell benyújtani, ahol az igénylő tanulmányait folytatja. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatói a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos összegű gyermekgondozási segélyre jogosultak. Ennek megfelelően az első gyermek után havi 800, a második után 900, a harmadik és minden további gyermek után 1000 forint jár, amihez az áremelésekre való tekintettel 3350 forint kiegészítést adnak. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után a gyes kétszeres összege jár, vagyis az első gyermekre 1600, a másodikra 1800, a harmadik és minden további gyermek után 2000 forint. A havi 3350 forint jövedelempótlékot ehhez is folyósítani kell. DR. V M.