Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám

SZOMBAT, 1991. AUG. 24. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 o Igazolatlanul hiányzó tankönyvek „A múlt levét isszuk" Azt a feltételezést, hogy minden kezdet nehéz, elég jól igazolja az idei tanévkezdés - a tankönyvek tekintetében. Annyit már hetek óta tudunk, hogy az idáig nem közgazdasági szempontok alapján kialakított tankönyvárakat 85 százalékkal megemelik, és azt is tudjuk, hogy vannak olyan szülők, akiket anyagilag érzékenyen érint a drasztikusnak tűnő áremelés. Hiába ismerjük a választ: „a múlt levét isszuk"-, ettől még nem nyugszunk meg. mert hát mi isszuk. Ezt tudjuk. Azt viszont kévésbé, hogy tanévkezdésre eljut-e minden tankönyv az iskolákba, mert a rendszer- és módszerváltás miatt jó néhány tantárgyból új könyvek és segédanyagok kellenek, viszont egyes könyvek megírására vagy módosítására még a magas honorárium ellenére se jelentkeztek tankönyvírók. Szegeden a Radnóti Miklós Könyvesboltba érkeznek az általános iskolák tankönyvei. A pillanatnyi helyzet az, hogy 10-15 új, vagy átdolgozott könyv hiányzik. Feladatlapokból még mutóba se érkezett, elképzelhető, hogy ezeket közvetlenül az iskolákba juttatják el. ígéret szerint csak szeptember közepére jelenik meg az első osztályosok ABC-s könyve, és a másodikosok Ablaknyitogató-ja. Szeptember 15-én kerül forgalomba a nyolcadikos Történelem tankönyv, valamint a hetedikes Angol nyelvkönyv. A hetedikes Orosz nyelvkönyv és a nyolcadikos Társadalomtudományi ismeretek tankönyvei szeptember 30-áig jutnak el az iskolákba. Ezek a Tankönyvkiadó ígéretei. Sok szülő, mivel az iskolákban még nem kapni könyveket, a könyves­boltokban keresi. A Radnóti Miklós Könyvesbolt vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy boltjukban nem, kizárólag az iskolákban vásárolhatók tankönyvek. A könyvesboltban csak a tanévkezdés után, az iskolákban fennmaradt felesleges példányokat árulják majd. A középiskolás és egyetemi tankönyvek a Móra Ferenc Könyvesboltba érkeznek. A boltvezető közlése szerint a könyvek 75 százaléka már a raktárban van. Ennek ellenére szeptember elsejére 65-féle tankönyv nem készül el: főként a szakmai könyvek hiányoznak. Az iskolákban ezt hívják igazolatlan hiányzásnak. Kedvezményes áron kerülnek forgalomba a tanári kézikünyvek és az atlaszok. A könyvesboltok raktáraiban a műit évből megmaradt, és az idén változatlan tartalommal megjelenő könyvek árát is visszamenőleg felemelik a bűvös 85 százalékkal. Azért bűvös, mert a Tankönyvkiadó igazgatója az elmúlt napokban elmondta, hogy egyelőre nem nyomtattak a könyvekre árakat, mert pontosan ők sem tudják, mi mennyibe kerül majd. Elképzelhető viszont, hogy a jövő évtől ezen a területen is bevezetik a szabadárakat. Hogy ennek mi lesz a következménye? Egy biztos: megnövekszik a használt könyvek forgalma. P. Sz. Elfelejtették a műszaki átadást Oxigén helyett altatógáz A Növény és Talajvédelmi Szol­gálat hódmezővásárhelyi intézetében már hagyománya van a ..fogadott prókátorságnak". Korábban a nagy­üzemek voltak a fő megrendelőik, ma egyre kevesebb igény fut be tő­lük. No nem azért, mintha mindent tudnának, inkább a szegénység miatt jutottak a spórolásnak erre a fokára. A kistermelők pedig.... Erről Ilovai Zoltán igazgató osztotta meg velem tapasztalatait. - Nincs szomorúbb látvány, mint amikor elszáradt, beteg növénnyel, egy zacskó földdel a kezében toppan be hozzánk a segélykérő. Ha előbb jönne, mindettől a kudarctól meg­kímélhetné magát. Beruházott, költött a termelésre, s ebből alig térül meg valami: megértem a lelkiálla­potát. A hajtatott kertészetekben fokozott a hibalehetőség. Legtöbb­ször az öntözés, a trágyázás zavarja meg a talajnak, mint élő közegnek az egyensúlyát. Az agyonműtrágyá­zás megszünteti a talajéletet, az intenzív öntözés kimossa a létfon­tosságú elemeket, a rossz víz elszi­kesít, de az elszaporodott kórokozók, kártevők is sokszor okoznak gondot. - Miként lelik meg a bajkeverőt? - Orvosi hasonlattal élve a „talaj­röntgen", a diagnózis az első lépés. Talajröntgen vállalkozásban ? A növények orvosai A közhiedelem szerint a mezőgazdasághoz mindenki ért. Vannak alapfogalmak, amit szemrevételezéssel, tapasztalással el lehet sajátítani. Aki először vet. palántáz, emlékképei között kutat, miként csinalta mindezt az apja vagy a szomszédja. Ha nem rest. beszédbe elegyedik a gyakorló gazdával, s kifaggatja a müveletek csínjáról-bínjáról. A tulajdonrendezés, kárpótlás kapcsán a kérdező-kezdők újabb hullámára számíthatunk. Nem mindegy milyen választ kapnak, s ha a tanácsokat saját hasznukkal vagy kárukkal minősítik, megélhetésük ingoványos talajra téved. A satnya veteményért nem biztos, hogv a segítőkész, ám nem mindig felkészült informátort kell okolni. A sikertelenség ezeregy gyökérből táplálkozhat. Feltérképezzük a talaj szerkezetét, s hogy milyen anyagból mennyit tar­talmaz. Ezek a számok, szakkife­jezések a laikus számára nem sokat mondanak, ezért nekünk célszerű megadni a talajjavítás receptjét, a szakvéleményt. - Ha nem jön időben a termelő, menjenek önök a helyébe! - Való igaz, nagy szükség lenne körzeti szaktanácsadókra. F.z ma még kialakulatlan szakma nálunk. Alap­vetően három típusát tudom elkép­zelni: az érdekvédelmi és ágazati szerveződésűt, a helyi szövetségek, gazdakörök vagy egyesületek által létrehozottat, és a vállalkozó „nö­vényorvosok" tevékenységét. - Mi lehet az első lépés ? - Településenként mielőbb meg kellene szeveződniük ezeknek a köröknek. Az intézet ide férkőzhetne be a szervezet tanácsadójaként. Az emberek megszabadulnának attól, hogy időt. benzint pazarolva külön-külön szaladozzanak hozzánk. - Önök ebben az üzletet látják? - Ma sem ebből, hanem különféle vállalkozásainkból élünk. A vizsgá­latok ára a költségekhez képest jelképes. A hozzáfűzött szakértői véleményért száz forintot kérhetünk. - Egyszóval árat kívánnak emelni. - A diagnózist ezután is önkölt­ségesen végeznénk. A szaktanács­adás bizonyos százalékát a fejlett világban az állam állja. Elképzel­hetőnek tartom, hogy a termelői szövetségek tagdíjuk egy részét erre fordíthatják. Vagyis nem szentírás, hogy teljes egészében a szolgáltatást igénybe vevő fizesse a számlát. A háttérben mindenképp ott kell lennie az. ésszerű célokat támogató állam­nak. - Miként tehetik legliasznosabbá magukat? - Ahogy a körzeti orvos a beteg­ségek zömére, a helyi szolgáltató szakember is tud gyógymódot a bajok nagyrészére. Mi a komplikált, műszeres vizsgálatok háttérmunkái­val a szakrendelő, a klinika szerepét tölthetnénk be. Emellett kutatóink űj eljárások, anyagok bevezetésével segítenek a gyakorló földműveseket. TÓTH SZELES ISTVÁN A műszaki ellenőrzés nem az orvos dolga A SZOTE űj klinikaépületének angiográfiás laboratóriumában idézte vissza - jegyzőkönyvi bizonyítással - az április 10-én történteket dr. Nagy Endre, a laboratórium vezetője és dr. Vörös Erika, az érfestést végző doktornő. - Az eset ez év április 10-én történt, az új klinika e labo­ratóriumát viszont már '90. június 7-én birtokba vették. Következés­képpen már közel egy éve folytak itt az érfestéses betegvizsgálatok. Hogyan hát, hogy csak most vették észre a cserét? - kérdezem mind­kettőjüktől. - ...mert az angiográfiás vizs­gálatoknak nem velejárója sem az altatás, sem a lélegeztetés. Az ér­festéskor az esetek döntő több­ségében egyikre sincs szükség ­magyarázza Nagy doktor. - Csak kivételes esetekben, mint amilyen a mostani volt, amikor a beteg állapota a vizsgálat során romlott. És ennek okán lélegeztetésre volt szüksége. - 5 önök minden fenntartás nélkül abszolút biztonsággal használták itt a készülékeket? Az orvos is meg­szagolhatja. vagy valamilyen módon ellenőrizheti, miből milyen gáz jön. Nagy doktor és Vörös doktornő egybehangzó válasza, hogy nem az orvos dolga ellenőrizni és kipróbálni egy üzembe helyezett műszer bizton­ságát. Erre megvannak az illetékes szakemberek, akiknek munkaköri kötelessége minden apró részletre kiterjedően a műszaki és egyéb biztonságot ellenőrizni. - ...mert azt, hogy a röntgencsőből az a sugár és akkora mennyiségű sugár jön-e, amilyen és amekkora a megengedett, a műszaki átadáskor kell megállapítani - nyomatékosít Vörös doktornő. - Az orvos azzal a biztos tudattal használja a gépeket, műszereket, hogy azokat az ehhez értők használatra alkalmasnak ítél­ték. így igaz. S ezzel bárki egyetért. Hiszen az altatóorvos sem szag­lászhat. Ez ugyanis nem az ő dolga. Öt arra képezték ki, hogy a műszert használni tudja. Adott esetben a gázok analizálása sem az ő feladata. Egyszerűen elfelejtették A súlyos mulasztás felfedezését ­akaratán kívül is - „segítő" beteg két héttel az eset után meghalt. Az orvosszakértői vélemény szerint súlyos betegsége miatt. Halála nincs FOTÓ: SCHMIDT ANDREA IfSfS SIIMÍÍIILSÍ:AÍÍÍÍMÍIÍWJ^^ A 61 éves lótkomlósi férfit a SZOTE új klinikáján agydaganattal műtötték. Az operációt követően állapota rosszabbodott, s így a kezelőorvosok úgy döntöttek, angiográfiás - érfestéses - vizsgálattal próbálják megnézni az állapotrosszabbodás okát. A férfi a vizsgálat közben mind rosszabbul lett, s ezért az aneszteziológus úgy ítélte meg, oxigénre van szüksége. A döntést tett követte. A doktornő a fali oxigéncsatlakoztatóról lélegeztette a beteget. A férfi vére sötétedett, bőre derékig szürke lett. Minden jel arra utalt, baj van az oxigenizációval. Az aneszteziológus doktornő, dr. Rotyis Mária lekapta a lélegeztetőt a beteg szájáról, és a magáéhoz emelte. Amikor a belélegzett gáztól szédülni kezdett, már sejtette, fatális tévedés történt. Az altatóorvosnő gyanúja hamarosan bizonyossággá lett. A helyszínre hív ott orvosi ad hoc bizottság a falból jövő gázt azonnal analizáltatta. Eredmény: az oxigén feliratú csatlakozóból altatógáz, az altatógáz jelzésű csatlakozóból oxigén jött. Az álmennyezetet azonnal kibontatták, s kiderült, az utolsó métereknél a két vezetéket megcserélték. T>nonrriniirnrwnnri|in»>rxitirinnrnnnnnnnnnrirnrrnnnniinnrt>nnnniiinrnnninini)oiinorwnrinnntw^^ iiniirrt kapcsolatban az angiográfiás labora­tóriumban történtekkel. Orvosi mu­lasztás nem volt. A lényegen ez mit sem változtat, mert a csere ölhetett volna az an­giográfiás labor asztalán nem halálos beteget. Hiba történt. Hátborzongató. Nemcsak egyetlen, hanem több ember vétsége. S bármilyen hihe­tetlenül hangzik, igaz: az angiog­ráfiás laboratóriumban nem történt műszaki átadás-átvétel. Ezt dr. Róvó István, a SZOTE főmérnöke is elismeri, s korántsem magyaráz­kodásképpen. csupán a hitelesség kedvéért közli a megdöbbentő té­nyeket. - A klinika építésével megbízott fővállalkozó Medinvest több alvál­lalkozóval dolgoztatott. Ok vették át a különböző részlegeket, munkákat az alvállalkozóiktól. Ezeken az átadás-átvételeken a SZOTE műszaki szakemberei minden alkalommal jelen voltak. Az angiográfiás labor­ban nem. Itt ugyanis nem került sor átvételre. Egyszerűen elmaradt, ki­maradt ez az egy helyiség. Ugyanis az angiográfia többi részlegének műszaki átvételekor ez a helyiség még nem állt készen, építési terület volt. Később pedig nem került rá sor. Ezért nem történt meg a fali oxigén­és altatógáz-csatlakozóból jövő két gáz nyomáspróbája sem. - Egyszerűen megfeledkeztek erről - fogja tömörre dr. Szilárd János professzor, a SZOTE az eset idején hivatalban levő rektora. Egyértelműen szerelési hiba történt, amit a munkát végző AGA Kft. illetékesei írásban el is ismertek. Ki akarta elkendőzni az ügyet? A SZOTE egykori rektora - aki az új klinikát annak idején több felvonásban átvette -. ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Szeged Városi Rendőrkapitányságon. Lévén a nyomozás csak a kezdeti stá­diumban tart. joggal felvetődik a kérdés: miért csak most, augusz­tusban foglalkozik a rendőrség az áprilisban történtekkel? Hallani ugyanis olyan hangokat, hogy az egyetem akkori vezetése el akarta tussolni az ügyet. A professzor erre a vádra a rendőrségi feljelentés megszületé­sének dátumával válaszol. - Az eset április 10-én történt, 19-én postáztuk a feljelentést a városi rendőrkapitányságra. A SZOTE nem késlekedett, nem volt szándékában titkolni az ügyet. Már csak azért sem, mert az első pilla­natban kiderült, igen súlyos mulasz­tás történt. - Emlegetnek több halálesetet is. - Felmerült annak gyanúja, hogy egy súlyos balesetet szenvedett, ügynevezett többszörösen traumati­zált fiatalember halálát e végzetes csere okozta. Az ó esetében is igaz­ságügyi orvostani vizsgálatot kér­tünk. Mindenre fény derül, tudomá­som szerint a rendőrség most már teljes intenzitással vizsgálja az ügyet. Zárszó helyett Törvényszerű volt egy ily fatális hiba elkövetése eme elátkozott klinikaépületben. Ha nem is sokan, de jelen sorok írója, aki a klinika­építés minden jelentősebb esemé­nyéről. állomásáról tudósított, jól emlékszik a hirtelen-váratlan süllye­désre. a süllyedés megállítása és az épület korrekciója miatti száz­milliós pénzkiadásokra, a határidő­csúszásokra. a kényszerekre, az alkukra, a kapkodásra. S emlékszik a hangos vitákra, az erőszakolt á­tadásra. S az újságpapír megőrizte azt is, hogyan történt az első próba­üzem. aminek végeztével az egyelem vezetője akkor így nyilatkozott: „A létesítményt nem tartja üzembe helyezhetőnek, és így rendelte­tésszerűen működtethetőnek." A fővállalkozó Medinvest képviselője sikeresnek tekintette a próbaüzemet, s mindenáron próbálta rákénysze­ríteni az egyetemre. Még annak ellenére is, hogy a hét fóhiányosság mellett még 12 gépelt oldalnyi hibajegyzéket nyújtottak át neki. Aztán sorjáztak űj próbaüzemelések, s csak nyögvenyelősen ment a klini­ka részlegeinek fokozatos beköl­tözése. Ezért mondom és írom hát, hogy mindezeknek törvényszerű következ­ménye az. amire most fény derült. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom