Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1991. AUG. 24. Lemondott a szovjet külügyminiszter Péntek délután a TASZSZ hírügynökség megerősítette: Aleksztmdr Besszmertnih a nap folyamán benyújtotta lemondását. Moszkvai értesülések szerint a szovjet külügyminiszter - sokak által várt lépéséről telefonon tájékoztatta James Bakert, az amerikai diplomácia irányítóját. Besszmertnih azt követően mondott le miniszteri tisztségéről, hogy Mihail Gorbacsov eltörtök esti tévébeszédében önkéntes távozásra szólította fel azokat az állami tisztségviselőket és politikusokat, akik együttműködtek a hatalomátvétel szervezőivel, illetve azokat, akiknek módjukban állt volna fellépni velük szemben. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy az orosz külügyminisztérium és több sajtóorgánum, így a reformer Komszomolszkaja Pravda, nyíltan az összeesküvők pártolásával vádolta meg Besszmertnihet és a szovjet külügyi apparátus vezetőit. Nyilvánosságra került egyebek között, hogy Jurij Kvicinszkij külügyminiszterhelyettes a hatalomátvétel után nem sokkal utasította a szovjet nagyköveteket: ne továbbítsák Borisz Jelcinnek a külföldi vezetőkhöz intézett üzeneteit, amelyekben egyebek között az országban kialakult helyzetről adott tájékoztatást. Besszmertnih rovására írták azt is, hogy a szovjet diplomáciai gépezet a hatalomátvétel után nem sokkal már eljuttatta a puccsisták első hivatalos üzeneteit a külföldi kormányokhoz, s ezzel együtt lépéseket tettek az új rezsim elfogadtatására. Besszmertnih utódjának személyéről egyelőre nem született döntés. Egyes források nem tartják kizártnak Eduárd Sevardnadze visszatérését, mint ahogy azt sem, hogy valamely, Gorbacsovhoz hű nagykövei veszi át a posztot. A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a személyi változást, arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió belügyéről van szó. Csütörtökön maga Bush elnök is aláhúzta, hogy nem akarnak állást foglalni a vezető szovjet politikusok helyzetét, további sorsát illető kérdésekben. Amerikai szempontból nem tulajdonítanak nagy jelentőséget Besszmertnih távozásának - mutatnak rá washingtoni megfigyelők. Szerintük a leköszönő szovjet diplomata távolról sem rendelkezett elődjéhez, Eduárd Sevarnadzéhoi hasonlítható befolyással a szovjet politika alakítására. Ürül az SZKP Politikai Bizottsága Kilépett pénteken a Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságából Grigorij Jeremej, a Moldvai Kommunista Párt KB első titkára - jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. Mihail Gorbacsovnak küldött táviratában Jeremej azzal indokolta döntését, hogy a puccs ideje alatt az SZKP Titkársága és Központi Bizottsága semmit nem tett a szovjet elnök megvédése érdekében. A politikus ugyancsak figyelembe vette a köztársaság pártja központi bizottságának csütörtökön megtartott plenáris ülésén született javaslatot is. A Reuter brit hírügynökség beszámolt arról is, hogy Iszlám Karimov üzbég elnök is kilépett az SZKP Politikai és Központi Bizottságából. A politikus Nurszultan Nazarbajev kazah államfő példáját követte. Karimov lépésével az ellen tiltakozott, hogy a két testület nem fejlett ki ellenállást az államcsínykísérlettel szemben. A KGB ex-főnöke nem bánja tettét Vlagyimir Krjucskov, a KGB letartóztatott főnöke egy videofelvételen nyilatkozva kevés megbánást mutatott, s azt mondta, hogy reméli, a vizsgálatok nyomán szabadon fogják ót engedni - jelentette a Reuter. A felvételt a CBS amerikai tévétársaság mutatta be. Krjucskov egy szovjet újságíróval beszélt rajta, valahol Moszkván kívül, egy közelebbről meg nem határozott helyen, már letartóztatásban. - Előre kell bocsátanom, hogy a szívemben, a lelkem mélyén sok érzelem hullámzik. Nagyon szívemre vettem, ami történt. Visszaforgatom magamban az egész életemet, pályafutásomat, elgondolkodom foglalkozásom felől, és azt gondolom, hogy ugyanazt az utat választanám megint, ha most kellene döntenem. Nem hiszem, hogy bármit is tettem volán egész életemben, amit hazám felhozhat ellenem - mondta. Krjucskov, akit a többi puccsista vezetővel együtt tartóztattak le, másfelől úgy vélte, hogy ha újra alkalma lenne rá, valószínűleg az adott esetben másként cselekedne. - Ha visszafordíthatnánk az idő folyását öt-hat nappal, valószínűleg teljesen máshogy döntenék, azaz úgy, hogy most nem lennék letartóztatásban - mondta. A volt KGB-főnök reménykedik, hogy a vizsgálatok után szabadon engedik. „Remélem, a nyomozás elfogulatlan lesz. Remélem, akit kineveznek a nyomozás irányítására, mélyen és teljes mértékben áttanulmányozza az ügyet, s optimális döntést hoz, minden szempontot figyelembe vesz, ami lehetővé teszi a szabadon bocsátásomat és azt, hogy folytassam munkámat, s némi hasznára legyek hazámnak, amelynek érdeke a legfőbb érték számomra" fejtegette. A felvételen nem szerepelt Jazov védelmi miniszter, akit minden bizonnyal vele együtt tartanak fogságban, s aki szovjet újságírók szerint megbánását fejezte ki a puccs miatt. További letartóztatások A puccskísérletben való részvételük miatt letartóztattak korábban parlamenti mentességük miatt szabadlábon hagyott képviselőket, továbbá Valentyin Varennyikov tábornokot, szovjet védelmi miniszterhelyettest közölte pénteken a S/.ovjct Legfelsőbb Tanács információs irodája. Olej Baklanov, korábbi KB-titkár és Vaszilij Sztarodubcev parasztszövetségi elnök - mindketten parlamenti képviselők - mentelmi jogát felfüggesztették. Baklanov és Sztarodubcev tagjai voltak a Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottságnak. Valentyin Varennyikov tábornokot, a szá.izföldi erők főparancsnokát. a balti államokban végrehajtott katonai akciók közvetlen felelősét két másik képviselővel, Oleg Senyinnel és Valerij Bolgyin KB-osztályvezetóvel együtt tartóztatták le. Jelcin rendeletei Borisz Jelcin oroszországi elnök csütörtökön ismét rendeletben tiltotta be a politikai pártok és pártvezetőségek működését a szovjet hadsereg, a szovjet KGB és a szovjet belügyminisztériumnak az oroszországi föderáció területén állomásozó egységeinél. A rendeletet pénteken hozták nyilvánosságra. Az indoklás szerint e három fegyveres testületben működő pártvezetés támogatta az elvetélt puccsot, részt vett benne, az egységeknél működő SZKPszervezetek pedig elősegítették, hogy fegyvert alkalmazzanak a békés lakosság ellen. A rendelet az aláírással egyidejűleg lépett életbe. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szintén hasonló tartalmú rendeletet adott ki Kazahsztánban. Nazarbajev ezen kívül betiltotta a kazah főügyészségnél, a bíróságok és a vámőrségnél működő pártok tevékenységét is. Jelcin egy másik rendeletben ideiglenesen felfüggesztette a Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija, a Glasznoszty, a Rabocsaja Tribuna, a Moszkovszkaja Pravda, illetve a Leninszkoje Znamja című lapok működését. Tulajdonukat az oroszországi föderáció tulajdonába kell átadni, az oroszországi sajtóminisztériumot pedig utasította, hogy határozza meg további munkájuk feltételeit. A rendelet Szpiridonovot, a TASZSZ szovjet hírügynökség vezérigazgatóját és Vlaszovot, a Novosztyi sajtóügynökség elnökét eltávolítja pozíciójából, mert félreinformálták a szovjet lakosságot és a világot a puccsal kapcsolatos eseményekről. Újra kell szervezni a TASZSZ hírügynökséget, a Novosztyi sajtóügynökség, illetve az oroszországi föderáció területén (kivéve az abban részt vevő köztársaságok területét) lévő, az SZKP tulajdonát képező nyomdákat, az azokat kiszolgáló vállalatok javait át kell adni az oroszországi sajtóminisztérium felügyelete alá. Mihail Poltoranyin, oroszországi sajtóminiszter pénteken közölte: a mai nappal betiltották a szovjet állami' rádió- és tévétársaságnál működő pártszervezetek tevékenységét. Betiltották a Litván KP-t Baltikumi nagytakarítás Mindhárom balti köztársaságban pénteken teljes gőzzel beindult a moszkvai puccs utáni takarítás. E tisztogatás célja a juntával együttműködő személyek és társadalmi szervezetek felelősségre vonása, a szovjet elnyomó struktúrák maradványainak felszámolása, a függetlenség előkészítése volt. A litván Legfelsőbb Tanács külön törvényben tiltotta be péntektől az SZKP-hoz tartozó Litván KP tevékenységét a köztársaság területén. A parlament határozatában hangsúlyozta, hogy e párt tevékenysége sérti az alkotmányos rendet és a litván törvényeket. Emlékeztetnek arra, hogy a Litván KP, mint az SZKP kirendeltsége Litvániában, ez év januárjában a törvényes hatalom megdöntésére szervezkedett a köztársaságban, augusztus 19-tól pedig az államcsíny szervezőinek utasításait követte. A litván parlament külön törvényben - mindenfajta kártérítés nélkül - elkobozta a Litván KP vagyonát, amelyet ezentúl állami tulajdonként kezelnek. Litvániából haladéktalanul ki kell vonni minden itt állomásoztatott, illetve a köztársaságban létrehozott szovjet elnyomó erőt, szervezetet és intézményt - követelte pénteken a szovjet kormánytól a litván parlament. A határozat külön említi a KGB szerveit és egységeit, az ejtőernyősöket és a különleges rendeltetésű katonai és rendőri egységeket, a szovjet belügyi alakulatokat, s kivonásuk szükségességét a lakosság biztonságával, a közrend és a stabilitás megteremtésével indokolja. A parlament döntése értelmében a litván kormány követeli Moszkvától, hogy a szovjet szervek adjanak át Vilniusnak minden okmányt és archív anyagot, amely a szovjet állambiztonsági szervek litvániai tevékenységével kapcsolatos. Vilniusban péntek délután a szovjet ejtőernyősök elhagyták a 253 nappal ezelőtt megszállt sajtóházat, s az épület őrzését a litván rendőrség vette át. A litván hírügynökség pénteken beszámolt arról, hogy a Litván KP vezetői - élükön Mikolas Birokiaviciussal, a KB első titkárával - az éjszaka a visszavonuló ejtőernyős egységek védelme alatt ismeretlen helyre menekültek. Rigában péntek délután letartóztatták az államcsínyt dicsőítő Alfreds Rubiksot, a Lett KP KB első titkárát, az SZKP KB PB tagját, és a nemzeti rendőrség megszállta a Lett KP székházát, miután a köztársaság parlamentje törvényen kívül helyezte a kommunista pártot. A parlament határozatában törvénysértő, alkotmányellenes tevékenységgel vádolta a Lett KP-t, hangsúlyozva, hogy a párt vezetői vérengzést szerveztek ez év januárjában és augusztusában, s ezzel népellenes bűncselekményt követtek el. A határozat szerint a párttulajdont elkobozták, s ügyészségi vizsgálat indult a párt bűncselekményei ügyében. A lett parlament ugyanakkor külön hangsúlyozta, hogy a párthoz való tartozás nem jelent automatikus felelősségre vonást. Tallinnban a Molotov-Ribbentrop Paktum évfordulójával kapcsolatos nagygyűlésre készülő tömeg tüntetést rendezett a független és az SZKP-hoz hű észt kommunista párt székháza előtt, követelve az épület előtt lévő Lenin-szobor ledöntését. A szobrot az összegyűlt tömeg örömü nnepe közepette távolították el talapzatáról. Az észt kormány pénteken követelte a köztársasági KGB-től, hogy azonnal szüntesse be tevékenységét, számolja fel szervezeteit a köztársaságban. A tallinni KGB egyelőre elzárkózott attól, hogy kommentálja a tallinni vezetés lépését. A meghiúsult moszkvai puccsot követően Észtországban is megkezdődtek a felelősségre vonások. A tallinni kormány több, szövetségi hatáskörbe tartozó nagyvállalat igazgatóját leváltotta, s kormánybiztost nevezett ki a főként oroszok lakta északkeleti területekre, ahol a helyi vezetők támogatták a juntát. Kormánybizottság alakult annak kivizsgálására, hogy mely intézmények, társadalmi szervezetek és hivatalos személyek támogatták a törvénytelen hatalomátvételt, s az ügyészségnek utasítást adtak az összeesküvést támogató politikusok, katonák és hivatalos személyek elleni eljárásra. Edgár Savisaar kormánya betiltotta a Moszkva által pénzelt „Nagyezsda" rádióállomást, s követelte a tallinni helyőrség parancsnokságától a kaszárnyákban levő műsorszóró adók leszerelését. Csütörtökön a „Szovjetszkaja Esztonyija" című lap már új fejléccel jelent meg Tallinnban, amelyből elmaradt a „szovjet" szó. Tallinn követelte Gorbacsov elnöktől és a szovjet Biztonsági Tanácstól, hogy az államcsínyben részt vevő észtországi szovjet egységek parancsnokait váltsák le tisztségükből. Az észt kotmány a függetlenség kinyilvánítása kapcsán külön jegyzéket intézett Moszkvához a szovjet csapatok állomásoztatásának témájában. A balti köztársaságok kölcsönösen elismerték egymás függetlenségét (Észtország és Lettország a puccs napjaiban hozott külön törvényt erről, míg Litvánia még tavaly márciusban deklarálta önállóságát), s tárgyalásokat kezdtek a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Oroszország elismerte Észtország új státusát, s Arnold Riiüiel elnök pénteken Moszkvában Borisz Jelcinnel folytat tárgyalásokat a kialakult helyzetről és a kétoldalú kapcsolatok jövőjéről. A nyugati országok egyelőre óvatosak, de érdeklődéssel fogadták az észt függetlenség kinyilvánítását, s Tallinn különmegbízottakat meneszt a különböző fővárosokba, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételéről tárgyaljanak. mtmmmmmtmmmasmmmmmimim Nyilatkozat a szolgalelkűségrcfl Más ez a Pravda Eltűntek a fejlécről az Izvesztyija kitüntetései Nagy terjedelemben, képripor- szóló beszámolót egy aggódó jegytokkal számolnak be a moszkvai lapok Mihail Gorbacsov visszatéréséről, a Jelcin-párti százezres gyűlésről, illetve az ismét szabad szovjet elnöknek a nemzethez intézett üzenetéről és a nemzetközi sajtóértekezletről. Egyes lapok már kommentárokat is közölnek, amelyekben igen határozottan felvetik: Gorbacsov súlyosan felelős a történtekért. A Pravda immár nem az SZKP központi bizottságának lapja. Fejlécén péntektől ez áll: „Az SZKP politikai lapja". Az újság kollektívája, a címlapon nyilatkozatban határolta el magát a szerkesztőbizottságtól, amely hosszú éveken keresztül szolgalelkűen követte a PB és a KB utasításait, és a puccs idején sem hagyott fel ezzel a gyakorlattal, tárgyilagosság helyett félretájékoztatták az olvasókat, határozatlanok voltak a legnehezebb pillanatokban. Ezért az újságírók úgy döntöttek, haladéktalanul felülvizsgálják a szerkesztőbizottság összetételét. A lap - akárcsak több más újság is - Mihail Gorbacsov nevető képét közli címoldalán, amint a repülőtérre visszaérkezik. Az oroszországi parlamentnél lezajlott százezres gyűlésről zettel egészítette ki a szerkesztőség. Ebben a felszólalások hangneméből ítélve arra következtettek, hogy küszöbön áll a boszorkányüldözés az SZKP ellen, illetve arra, hogy most már minden párttagnak el kell döntenie: kilép, vagy bent marad ebben a lejáratott pártban. Az Izvesztyija fejléce is megváltozott, eltűntek a kitüntetések. A szerkesztőségi cikk pedig felteszi a kérdést: „Vajon megértette-e Gorbacsov, milyen hibát követett el, képes lesz-e arra, hogy a várható tisztogatás után a középvezetői réteget is megváltoztassa?" A Komszomolszkaja Pravda úgy vélekedik, hogy nem lehet más szabadságának árán elérni a saját szabadságot, vagyis tisztelni kell a másik véleményét, még akkor is, ha nem értünk vele egyet. Vigyázni kell, mert most tömegesen jelennek meg a „hősök", akik váltig állítják, hogy ők ott voltak a barrikádokon. A lap egy másik kérdést is feltesz: „Megmaradhat-e posztján az a Besszmertnih szovjet külügyminiszter, akinek köszönhetően a szovjet nagykövetek egy csoportja törvényesnek igyekezett beállítani a puccsot a vendéglátó ország vezető politikusai előtt''" Németország elismerné a balti országok függetlenségét Németország és Dánia egyetértettek abban, hogy diplomáciai szinten elismerik a három balti országot, ha azok meg tudnak egyezni a Szovjetunióval függetlenségük elnyeréséről - jelentette az AP-DJ amerikai hírügynökség a bonni külügyminisztérium pénteki állásfoglalását idézve. A sajtóhoz eljuttatott állásfoglalásában Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter közölte, hogy dán kollégájával, Vffe Ellemann-Jensen külügyminiszterrel hosszas telefonbeszélgetést folytatott a balti államokkal kérdéséről. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a legutóbbi szovjetunióbeli események folytán a balti államok függetlenné válásának esélye növekedett - olvasható a bonni külügyi állásfoglalásban. A dokument szerint a két nyugati állam támogatná, hogy függetlenné válásuk esetén Litvániát, Lettországot és Észtországot társult tagként vegyék fel az Európai Közösségekbe. Helmut Kohl a ZDF televíziónak nyilatkozva leszögezte, hogy kormánya mindenképpen a balti köztársaságok szuverenitása és függetlensége mellett foglal állást. Jelezte azonban: Berlin azt szeremé, ha a függetlenség helyreállítása békés úton, ésszerű párbeszéd alapján valósulna meg. A kancellár elzárkózott Észtország, Lettország és Litvánia önállóságának azonnali elismerése elől. A három balti állam képviselői csütörtökön hivatalosan kérték az amerikai külügyminisztériumban, hogy Washington ismerje el függetlenségi nyilatkozatukat. Az AP-DJ hírügynökség idézte George Bush elnök kennebunkporti nyaralójában tett kijelentését, ameK szerint az amerikai államfő nagy rokonszenvvel viseltetik a balti államok függetlensége iránt, de a hivatalos elismerés jelenleg idő előtti lenne. George Bush leszögezte: lehet, hogy az utóbbi események közelebb hozzák azt a napot, amikor országaik a függetlenség útjára lépnek. Egyelőre Nagy-Britannia sem ismeri el a balti államok függetlenségét. - Rokonszenvezünk a függetlenségi törekvéssel, de a brit kormány egyelőre nem kész elismerni különálló államiságukat - mondta csütörtökön Douglas Hurd külügyminiszter az észt külügyminiszternek telefonon