Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám

SZERDA. 1991. AUG. 21. DÉLMAGYARORSZÁG HATALOMÁTVÉTEL 3 Drámai felhívás Rendkívüli állapot Moszkvában Rendkívüli állapotot hirdetett hétfőn délutántól Moszkva területén Gennagyij Janajev. a puccsista vezetés elnöke. A TASZSZ által közzétett dokumentum szerint erre azért volt szükség, mert a nap folya­mán több kísérlet is volt a rendkívüli állapotot felügyelő bizottság elsó számú döntésének szabotálására, tömeggyűlések, tüntetések szervezé­sére. Janajev egyben N. V. Kalinyin ve­zérezredest a moszkvai katonai kör­zet parancsnokává nevezte ki, akit kötelező érvényű parancsok kiadá­sára hatalmazott fel. A bizottság hétfőn úgy döntött: az SZKP egyes központi lapjain kívül ­további intézkedésig - más újság nem jelenhet meg. Az engedélyezett lapok a következők: Pravda. Izvesz­tyija, Trud, Rabocsaja Tribuna, Krasznaja Zvezda. Szovjetszkaja Rosszija. Moszkovszkaja Pravda, Lenyinszkoje Znamja, Szelszkaja Zsizjny. Mihail Gorbacsov a Krímben pi­hen és orvosi kezelés alatt áll - jelen­tette be hétfő délután egy szűk szov­jet újságírói körnek tartott sajtóérte­kezletén Gennagyij Janajev, a hétfő hajnali hatalomátvétel vezetője. A TASZSZ szovjet hírügynökség, mint az e pillanatban egyetlen enge­délyezett és a puccsisták ellenőrzése alatt álló szovjetunióbeli hírszolgá­lati iroda szűkszavú beszámolót kö­zölt a sajtóértekezletről. Ebben azt írta: ,. Janajev reményét fejezte ki. hogy Gorbacsov - kiheverve a hosszú évek kemény munkája utáni fáradalmakat - ismét ellátja a Szovjetunió elnöki teendőit." A TASZSZ szerint Janajev leszö­gezte: folytatni kívánják a Mihail Gorbacsov által 1985-ben elkezdett politikai vonalat. A jelentés megemlíti, hogy a sajtóértekezleten jelen volt még Oleg Baklanov. a szovjet elnök mellett működő védelmi bizottság alelnöke, Borisz Pugo belügyminiszter, Vaszi­lij Sztarodubcev, a Szovjet Paraszt­szövetség elnöke és Alekszandr Tiyakov, az állami ipari-, közleke­dési-, hírközlési- és építőipari válla­latok és objektumok szövetségének elnöke is. Janajev elismeréssel beszélt Gorbacsov eddigi tevékenységéről. „Köszönettel tartozunk neki azért, amit eddig telt" - mondta. A puccsisták vezetője ezután közölte: telefonon konzultált Borisz Jelcinnel, de nem sikerült közös nevezőre jutniuk. „Ha Jelcin és az oroszor­szági vezetés továbbra is politikai sztrájkra szólítja fel a lakosságot, akkor a bizottság megteszi a szük­séges lépéseket" - hangoztatta. Közölte továbbá, hogy a bizottság közvetlen összeköttetésben áll több helyi szervezet vezetőjével, akik támogatják a bizottság tevékeny­ségét. Anatolij Lukjanov, a Szovjet Leg­felsőbb Tanács elnöke hétfőn délután kiadott határozatában augusztus 26-ra összehívta a Szovjet Legfel­sőbb Tanácsot. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint az ülés egyet­len napirendi pontja a rendkívüli állapot bevezetéséről hozott döntés jóváhagyása. Janajev Gennagyij Ivanovics Janajev 1937. augusztus 26-án Perevozban született. Eletének fontosabb mozzanatai: - 1959 - Gorkijban agrárgépész­mérnöki diplomát szerez -1962-az SZKP tagja - 1967 - levelező tagozaton jogi diplomát szerez - 1968 - a Szovjetunió Ifjúsági Szervezetei Bizottságának elnöke - A Szovjetunió Baráti Társaságai Szövetségének elnökhelyettese - 1986 - a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának titkára - 1990 - a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke - 1990. július 14.-az SZKP KB tagja, a KB titkára - 1990. július 14. - 1991. január 31. - az SZKP KB PB tagja (a nemzetközi ügyek egyik felelőse) - 1990. december 27. - a Szov­jetunió alelnöke - 1991. március 7. - a szovjet elnök mellett működő Biztonsági Tanács tagja. Alekszandr Jakovlev és Mihail Sevardnadze, akiket korábban Mihail Gorbacsov legközelebbi munkatár­saiként tartottak számon, hétfőn az AFP francia hírügynökséghez eljut­tatott közleményükben felszólították a nyugati államokat, hogy alakít­sanak bizottságokat a szovjetunióbeli demokrácia támogatására. A két korábbi szovjet vezető, a de­mokratikus átalakításért indított mozgalom alapító tagja, emlékezte­tett arra, hogy már többször felhívták a figyelmet a konzervatív államcsíny veszélyére. Hangoztatták, ők is tá­mogatják Borisz Jelcin orosz elnök­nek azt a felhívását, hogy indítsanak általános sztrájkot, tiltakozásul „a nép érdekeinek, a szabadságnak és a demokráciának elárulása" ellen. Azt is közölték, hogy nem sikerült kapcsolatot létesíteniük Mihail Gorbacsovval. A két reformpárti po­litikus egyik közeli munkatársa sze­rint mindketten odahaza tartózkod­nak, de otthonukat a KGB emberei őrzik. Német hivatalos személyiségek hétfőn telefonon nem tudták elérni Alekszandr Besszmertnih szovjet kül­ügyminisztert. Mint a bonni külügy­minisztérium szóvivője elmondta, telefonhívásukra szovjet részről azt válaszolták, hogy a külügyminiszter szabadságát tölti és nem lehet vele kapcsolatba lépni. Maga Hans-Diet­rich Genscher külügyminiszter is többször kísérletet tett Besszmertnih telefonon való felhívására, de az ő próbálkozása is eredménytelen maradt. Drámai felhívásban ítélte el a hétfői puccsot a nemrég megalakult Demokratikus Reformmozgalom nevű tömörülés. Az MTI tudósítójá­hoz is eljutott dokumentumban a de­mokratikus erők azonnali össze­fogását, Mihail Gorbacsov nyilvá­nosság előtti felszólalását, a törvény­telen nemzetmentő bizottság döntései elleni össznépi felkelést szorgalmaz­tak. Egyben kijelentették: teljes mértékben támogatják Borisz Jelcint és az oroszországi vezetést. A Demokratikus Reformmozga­lom felhívása a nép elárulásának, nemzeti tragédiának nevezte a hétfői puccsot. „E szűk demagóg csoport mögött csakis a nyers erőszak áll, nincs a kezükben semmilyen eszköz az általuk oly nagy hévvel beígért változások végrehajtásához" - áll a felhívásban. Borisz Jelcin orosz elnök Mihail Gorbacsov egészségügyi kivizsgálá­sának megszervezését követelte kedden Anatolij Lukjanovtól, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökétől - jelentette kedden az AFP francia hírügynökség az Interfax nem hivatalos hírszolgálati iroda értesü­lésére hivatkozva. A Jelcin által követelt vizsgálatnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) orvosainak jelenlétében kel­lene megtörténnie, s amennyiben Gorbacsov állapota azt lehetővé te­szi, a szovjet vezetőnek vissza kell térnie hivatalába - sürgette Jelcin. Az AFP francia hírügynökség je­lentése szerint az orosz elnök köve­telte azt is, hogy a hatalomra került új vezetés jelenlétében 24 őrán belül találkozhasson Mihail Gorbacsovval. Az AP amerikai hírügynökség tu­domása szerint az orosz elnöki hiva­tal kedd reggel bejelentette, hogy Borisz Jelcin Gorbacsov eltávolítását követően az amerikai elnökkel foly­tatandó konzultációra Washingtonba küldi az orosz kormány külügy­miniszterét. Mit mond az A rendkívüli állapot bevezetését a­Szovjetunióban kizárólag a szovjet parlament hozzájárulásával lehet elrendelni - ezt tartalmazza a szovjet alkotmányfelügyelő bizottság hétfőn este kiadott nyilatkozata. A szovjet alkotmány értelmében rendkívüli állapotot kétharmados többségi szavazással a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendelheti el. Anatolij Lukjanovnak, az LT elnö­kének egy korábban tett bejelentése értelmében a szovjet parlamentet augusztus 27-re hívták össze. alkotmány? • .Az alkotmányfelügyeló bizottság tagjai egyidejűleg a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsához, mint az ország legfőbb törvényalkotó és ellenőrző szervéhez fordultak, kérve, vizsgálja meg, hogy „szándekában áll-e áttekinteni a szovjet elnök funkcióit ideiglenesen ellátó személy rendelete megerősítésével kapcsolatos kérdést, amely a Szovjetunió egyes területein való rendkívüli állapot bevezetésével foglalkozik". mmmmmmmmmmmmmm Gorbacsov munkatársa a kilátásokról Az utca embere dönt - Mi történik abban az esetben, ha az augusztus 26-ára összehívott parlament nem hagyja jóvá a puccsisták döntését a rendkívüli állapot kihirdetéséről? - Nem alaptalan az a feltételezés, hogy a Legfelsőbb Tanács az ó ke­zükben van. Anatolij Lukjanov, a Szovjet Parlament elnöke az egész helyzet egyik kulcsfigurája. 0 sokat dolgozott azon, hogy a Legfelsőbb Tanácsot a konzervatívok képére for­málja. Az elmúlt hónapokban alapos tisztogatást végeztek a parlamenti 'bizottságokban. Kurasov, Szulaksin. Rizsov és más ismert peresztrojka­pártiak kénytelenek voltak távozni a legfontosabb bizottságokból. A rendkívüli állapot jóváhagyásához kétharmados többség kell. de meggyőződésem, hogy Janajev és társai nem merték volna a puccs legalizálásának ezt az útját vá­lasztani, ha nem tudnák, hogy Lukjanov egy-két szavazatos bizton­sággal ismeri az erőviszonyokat. Nem kizárt, hogy ő lesz a főhőse a tegnap kezdődött drámának. Felté­telezem, hogy most a Rendkívüli Bizottságot támogatja, de abban bízik, hogy ha ellenkező értelmű Jurij Nyikolajev ics Afanaszjev népképviselő, Gorbacsov egyik legismertebb támogatója és munkatársa úgy véli, hogy a moszkvai puccs eredményessége még kétséges. A döntő szót a demokratikus szervezetek és mozgalmak mondják ki, nem pedig a parlament, amelyre a Rendkívüli Bizottság helyezte tétjét Lukjanovon keresztül. Az alábbiakban részleteket közlünk abból az interjúból, amelyet az ismert szovjet politikus a Szabadság Rádiónak adott kedden. döntés születne a parlamentben, ő még mindig moshatja a kezeit. - És ha téved? - Nagyon kemény játék ez. Véle­ményem szerint az új vezetés akkor megpróbálja szétkergetni a Leg­felsőbb Tanácsot. Lukjanov pedig minden körülmények között tiszta marad, most a puccsisták kezére ját­szik, de ha kell, ártatlan bürokra­taként is felléphet. A szavazásnál a köztársasági delegátusok állásfog­lalása lesz a döntő. - Különös ellentmondás van abban, ahogy a puccsisták Gorba­csovot kezelik. Mi fog történni Gor­bacsovval? - Gorbacsov szerintük beteg, s ők is elismerik, hogy formálisan semmi­vel sem vádolható. A Rendkívüli Bizottság a jelek szerint kettős taktikával igyekszik eredményt elérni. Elfoglalják Moszkva, Leningrád és Szverdlovszk kulcspozícióit, hogy megmutassák erejüket, a másik oldalon a sajtó tevékenységének drasztikus korlátozásával igyekeznek elérni, hogy a lakosság elfogadja a helyzetet és passzív maradjon. Fon­tos körülmény, hogy legalábbis eddig elmaradtak a tömeges letartóztatások. Janajev a sajtóértekezleten még olyasmit is mondott, hogy reméli, Gorbacsovot felépülése után újra üdvözölheti a vezetésben. Mindez arra vall, hogy törvényes színezetet próbálnak adni cselekedeteiknek. - Janajev és társai súlyos torzí­tásokat. sőt formális hazugságokat is megengedlek maguknak abban az igyekezetükben, hogy megőrizzék a látszatot. - Ez rendkívül fontos körülmény. Próbálnak szalonképesek maradni. S ezzel lehetőséget biztosítanak a demokratikus erők számára. Érzésem szerint az események további alaku­lása nem attól függ, mi történik a Legfelsőbb Tanácsban. Ennek az egész történetnek a főhőse az utca embere. A továbbiakat az dönti el, sikerül-e megszervezni az általános sztrájkot, eredményesek lesznek-e a tüntetések, felerősödik-e Gorbacsov visszatérésének követelése. A pucs­csisták a lakosság passzivitására számítottak, épp ezért a demokrati­kus szervezetek és mozgalmak feladata a mozgósítás. Rendkívül fontos, hogy megakadályozzuk a demokratikus erők elszigetelését és elhallgattatását. Egyáltalán nem kizárt, hogy a telefonvonalak kikap­csolásával is próbálkozni fognak, ezért más utakon kell biztosítani a kommunikáció megszervezését. Ha ez sikerül, akkor függetlenül attól, hogy mi történik a Legfelsőbb Tanácsban, az események kedvező fordulatot vehetnek. (Atlantic Sajtó­szolgálat) A béke nyolc órája VERESS MIKLÓS Augusztusi hajnal a városligeti sarkon. Az ötemeletes bérház még félálomban, ablakszemei lehunyva. Vagy csak szenderegve tűnődik a szokatlan csöndön. Lehet, hogy nyugtalan is, ha emlékezik még régi, ün­nep előtti készülődésekre, amikor az ideiglenesen kitiltott buszok helyett tankok dübörgése reszkettette meg hasadozott falait. A hangszórós próbára tegnap is mintha megrezzent volna, mígnem eddig sosem hallott zene nyugtatta meg. Most, egyelőre békésen várakozik. Semmi zaj, a Dózsa György űt és Ajtósi Dürer sor sarkán csak néhány fiatal rendező cseveg. Negyed 7-kor, mielőtt eláradna a tömeg, pórázra fogom két ku­tyánkat, hogy irány a Liget. Sajnálkozások, hiába, arra már minden lezárva. Marad az Abonyi platános sora, ahonnét jól belátni a bené­pesedő mellékutcákba. Aztán a hűvös, hajnali szélben az erkély, ahonnét látni, hogyan szaporodik meg a rendezők és rendőrök száma az érke­zőkével egyenes arányban. Nemcsak a belépőkre kíváncsiak, de a táskák tartalmára is: a villanyoszlop tövében gyűlnek a kólás, pálinkás üvegek, egy-egy whisky is előkerül meg dobozos sör. A vastraverzen az esernyők is visszavárják tájékozatlan gazdáikat. Valamikor fél 8 tájban hangzik föl az elsó szűzmáriás ének: maros­vásárhelyiek kis csoportja vonul át a kordonon, később 16 lovas rendőr. Jönnek a kis falusi gyülekezetek, élükön lelkipásztorukkal, ki-ki a magáéval: fekete reverendással vagy díszöltözetűvel. A pápa még távol, a Bazilikában, de nagyon hosszú az űt is a Hősök teréig a sántikáló öregasszonyoknak. Közben megérkezik az alkalmi újságárus is ebbe a Szent István napi reggeli békébe, fájdalmas híreivel: a politikával. Fél 10 után, amikor már a körülzárt térre megjött II. János Pál, oldódik a szigorúság, el lehet belépő nélkül is sétálni a Damjanich utcai kordonig, a fel-alá hullámzó tömegben kegytárgy-árusok és üditős-sátrak közt, hallgatni, ahogy megkondítják végig a téren a kijelölt ifjak és lányok Jeney mester különleges alumíniumötvözetű harangjait, melyeknek legnevesebbike a brisbane-i világkiállításon hirdette Kölcsey Ferenc igéit: „Hass, alkoss, gyarapíts!" A hatalmas vetítővásznon megjelenik a pápa, hogy igét hirdessen Szent István népének. S a tér - mint valami hatalmas templom, amit eredetileg erre teremtett Isten - visszazengi szavait a kétszázezres tömegnek. Különben minden a menetrend szerint történik. Fél egykor megje­lennek a Liget sakánál a takarítómunkások is, éppen akkor, amikor II. János Pál történelmi üzenetet küld: imádkozik az. orosz népén, hogy any­nyi tragédia után ne következzen be újabb, Magyarországért, amely elindult egy olyan Istennek tetsző úton, mely viszafordíthatatlan. Aztán lassan: Ite misa est, menjünk békével. S indul vissza a tömeg: kis gyü­lekezetek, élükön áldást osztó papjaikkal. Az. alkalmi tárgymegórzó, a villanyoszlop körül reménykedő lesekedók, hátha megmarad valami a gondosan vigyázott palackok közül. A vendéglő terasza - a pincérek hál' istenjei közepette - ismét meglelik, az udvarról húsleves illata gőzöl fel. S a ház is megnyugszik ettől. A tankok most csak a televíziókban dübö­rögnek, Itt magát ünnepli a béke és a lélek, hogy egymásra találtak ismét. Civilizáció MÁROK TAMÁS Hagyjuk most figyelmen kívül Gorbacsov politikai teljesítményét! Ne vitassuk, hogy fegyverzetkorlátozási lépései jót vagy rosszat hoztak-e a Szovjetunióra, ne értékeljük gazdaságpolitikáját: hogy a siralmas hely­zet az ó bűne-e, vagy épp elődeié. Ne dicsérjük a glasznosztyért, a kelet­európai kivonulásért, ne kárhoztassuk Tbilisziért. Mondjunk csak annyit: Mihail Gorbacsov egy szomszédos állam tör­vényesen megválasztott államfője. Az ország parlamentje helyezte ebbe a tisztségébe, s ez az eljárás nagyjából megfelel egy civilizált állam nor­máinak. Ezt nehéz volna vitatni. Miképpen azt is, hogy a hatalomtól való megfosztása viszont nélkülöz mindenfajta alkotmányosságot. Nem elsősorban azért kell aggódnunk, mert egy nagy formátumú, demokratává fejlődött politikust megfosztottak hatalmától. Még csak nem is azért, mert helyét most konzervatív, diktatórikus hajlamú erők foglalták el. Én azért vagyok leginkább szomorú, mert mindezt suttyom­ban intézték, a jogszerűségnek még a látszatára sem ügyelve. Egy államfőt levált a helyettese. Micsoda képtelenség! Persze a szovjetológusok bizonyára mosolyognak naivitásomon, hisz ahogy Kun Miklós történész mondta a tévében: a Szovjetunió irracionális ország. Tudom én is, hogy a szovjet elsó számú vezetőket - Lenintől immár Gorbacsovig - csak kél módon lehetett eltávolítani a hatalomból: I. ha meghaltak, 2. puccsal Emlegetik is most gyakran egy régebbi reformer, Hruscsov esetét, akit 1964-ben hasonló összeesküvéssel buktattak meg. Persze Nyikita Szergejevics jóval szerényebb keretek közt tervezte a változásokat, mint amilyeneket Mihail Szergejevics megvalósított. Meg aztán Hruscsovot mint pártvezetőt buktatták meg. Az SZKP-nak pedig sohasem volt írott alkotmánya, a választások rendjét sokkal inkább a szokásjog szabá­lyozta. Gorbacsov pedig, akárhogy is nézzük, állami vezető (volt), kinek pozícióját vasárnapig a Szovjetunió Alkotmánya biztosította. Ez az alkotmány a peresztrojkával és a glasznoszttyal együtt három napja nem sokat ér. Az új hatalom bűntudatát mutatja a sebtiben bevezetett rendkívüli állapot, s főként annak felemás volta: Jelcin egy tankról mond beszédet, a katonák barátkoznak a tüntetőkkel. Nem tudom, mi értelme volt „megromlott egészségi állapotra" hivatkozni. Aki egy kicsit is ismeri a szocialista államok történetét, az ezen a kifejezésen csak mosolyog. Az azonban már a cinizmus, és nem a civilizáció birodalmába tartozik, hogy Janajev alelnök arról beszél: reméli, Gorbacsov mihamarabb meg­gyógyul és átveszi hivatalát. A szovjet válság azonban egyben Mihail Gorbacsov politikájának legnagyobb próbája. Függetlenül az elnök személyes sorsától, most az a kérdés, sót: a tét, hogy az általa bevezetett reformok, a demokrati­zálódási folyamat vajon elért-e már egy olyan szintet, amikor képes ön­magát fenntartani? Vajon elég erős-e már az emberek demokratikus ér­zülete, hogy szembeszálljanak az újabb diktatórikus kísérlettel? Az elsó reagálások azt mutatják, hogy az emberek megértették, mi is történt. Hogy lesz-e erejük, bátorságuk és lehetőségük lenni valamit, ez a következő napok kérdése. Valamint az is, hogy civilizált országgal van-e dolgunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom