Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 1. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Nyolcszázezer forintos lelkiismeret Egyre nagyobb hullamokat vei a Vértó. Rendbehozatalára a körzet képviselője, dr. Csapó Balázs a lakóterületi alapban biztosított egymillió forint mellé újabb egymilliót kért és kapott a közgyűléstől. A beruházó Managers Kft. a munkálatok elvégzésére kétmillió-húszezer forintos szerződést kötött a várossal, majd a feladatot továbbadta egy alvállalkozónak - I millió 216 ezerért. Mi lesz a sorsa a 800 ezer forintnak? Szerkesztőségünkben járt Apró Juhász János, és a Managers képviseletében elmondta, vállalkozásaikban a klasszikus, nyugati mintát követik: egyegy munkára szerveződik a team, s természetesen nem hagyják ki belőle az alvállalkozókat sem. A Vértó tisztítását átalányban, tehát a saját kockázatukra vállalták ekkora összegért - tudniillik, ha abban lényegesen több iszap van, mint számították, akkor az az alvállalkozóval való szerződésmódosítást. vagyis további kiadásokat jelent. Ám, ha a lehető legjobban alakulnak a dolgok, a 800 ezer a Managers Kft. haszna lenne - jogosan -. de nem lesz, mert azt a pénzt, ha marad, a Vértó körüli terület szépítésére: fásításra, parkosításra fordítják. Mihály Árpád szobrászművész környezettervei alapján. A fásítás, mint mondotta, az eredeti árajánlatban szerepel, sót a városgondnokság figyelmét felhívták, jelöljék ki a megfelelő fafajtákat is. Az eddig elvégzett munkát, amelyei személyesen vezetett, saját erőből finanszírozták, egyetlen fillér előleget sem vertek föl a kétmillióból. Nem tisztünk megítélni, 800 ezer forint haszon egy ekkora vállalkozáson jogos-e vagy jogtalan, nem is firtatjuk. Annál inkább azt, ebben a helyzetben megengedheti-e magának a város, hogy ne tájékozódjék körültekintőbben: ki végzi el - azonos minőség mellett - a legolcsóbban a kívánt feladatot. Tudjuk, a városgondnokság 10 millió forint alatti beruházás esetén nem köteles versenytárgyalást kiírni, de talán mégiscsak egyszerűbb lenne ezt tenni, mint esetlegesen - pusztán lustaságból - megadóztatni Szeged polgárait, mert néhány milliócska hibádzik. Ugyancsak a jogszerűség vizsgálata nélkül hívjuk fel a figyelmet a haszonszerzés egyik lehetséges technikájára. Nagy pál Miklós, a műszaki iroda vezetője így foglalta össze a történteket: a Managers a beruházást egy az egyben továbbadta egy alvállalkozónak. Különböző csúsztatások \ annak itt, de ezek jogilag megfoghatatlanok, ugyanis az alvállalkozói szerződésből, amelyben tételesen ugyanazok a munkálatok szerepelnek, de kisebb mennyiségben, nem derül ki, hogy a fennmaradó részt ki és milyen körülmények között fogja elvégezni. Ugy is lehet fogalmazni: a városnak benyújtott vállalkozási szerződésben egyszerűen megemelt tételekkel dolgoztak. Hallottunk olyan véleményt is. ha a Managers talált egy olyan balekot, aki olcsón dolgozik, mi közünk hozzá. A hivatali embernek, aki ezt mondta, hivatalból, sajnos, semmi. A ny ilvánosságnak azonban talán igen. Azokhoz a szálakhoz, amelyek különböző embereket mindennél jobban összekötnek itt a városban. Egyszer talán mindenki szívesen vetne egy pillantást Szeged zűrzavaros, a vértóinál piszkosabb hullámokat vető „műszaki" múltjának sötét vizeire. Ezért folytatjuk. A Krüger-dosszié O.l. Átmenet a Vértón Gyomonngerlő látvány fogadott bennünket tegnap kora délután a Vértónál, ahova is panaszos telefonok nyomán érkeztünk. A tavacska vize lecsapolva, a nedves meder alján-partján döglött halak tucatjai, utolsókat rúgó teknősbékák, megannyi szenny és bűz. A Vértót tegnapelőtt kezdték el csapolni, s nem másért, mint azért, hogy megszűnjék az évek óta kifogásolt bűz, s a tó hamarosan életképes, rendezett, szép környezetű legyen. Lakossági kezdeményezésre vetette föl Csapó Balázs képviselő a Vértó rendezésének óhaját az önkormányzat közgyűlése előtt. A Managers Kft. hozzá is látott a munkához és első lépésként lecsapolta a tavat. Itt tartunk most, amikor is a fentiekben leírt szomorú látvány borzolja a kedélyeket. Felvetődik a kérdés: lehetett volna másképpen csinálni1 Az élővilág pusztítása nélkül? A környzetvédelmi felügyelőség igazgatója. Major Tibor szerint nagy valószínűséggel nem. Az ő szakhatósági engedélyüket egyébként csak a valódi tavak márpedig a Vértó nem az - lecsapolása esetén kell kérni. Az egyik oldalon vannak azok a lakók, akik háborognak a régi, tűrhetetlen körülmények és állapotok miatt, a másikon azok, akik nehezményezik az átalakítás okozta környezetpusztítást. x Az átmenetek nálunk mindig is megrázkódtatásokkal járnak. Úgy tűnik, még egy tavacska rendezése esetén is. A következő lépések talán nem provokálnak ily indulatokat. Az iszapszáradást és -szállítást követően a tó feltöltése, majd a haltelepítés következik, s befejezésképpen a környezetrendezés. íTK" Két bomba is robbant a közgy űlés legutóbbi ülésén. Bizalmatlanságot jelentettek be a polgármesterrel szemben, s felelősségre vonták az alpolgármestert a Krüger-ügy kapcsán. Ismeretes, Tűhegy i József tárgy alt a dán céggel, s szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben kötelezettséget vállalt, hogy Szeged teljes körű csatornázására és szenny víztartójának megépítésére ez év végéig az önkormányzat más lehetséges beruházónál nem tájékozódik. Joga volt-e ehhez az alpolgármesternek? Miért nem kértek más ajánlatokat is? Mi van a háttérben? A politikai és a szakmai érvek immár teljességgel összemosódnak - de: a Kruger-űgv folytatódik. in ni ii in in mm ima n i mii n MI I i I Énmiiiniinii I i IMMIIIIIHH n i Wiiii> iiiawi'iwiiaiwrMiii^ ii M la^wi'rawi vnwr öa^nMiwi^i iwwrt MI IIIIIIHH „Hatásköri túllépéssel vádoltak" „A jószándékot nem vonom kétségbe" T

úhegyi József alpolgármesterrel irodájában beszélgettünk a nagy vihart kavart szándéknyilatkozatról. Ellenfeleinek egyik fő érve volt, hogy mások is jártak már itt, miért éppen a Krüger cégnek kötelezte el magát? - Erről az egy jelentkezőről tudok. - Állítólag Nizzából s a Philip Müller cégtől is érkezett ajánlat. (Az alpolgármester válasz helyett titkárnőjével a műszaki irodára telefonáltatott: kiderült, az említettek valóban jártak Szegeden, de csupán tájékozódtak, ajánlatnak nyoma sincs a városházán.) - Rövid összefoglalásra kérem: mi történt eddig '.' - A Krüger cég októberben kezdte meg tárgyalásait a Vízművek és Fürdók Vállalattal. Ez év tavaszára magyarországi képviselőjük elérkezettnek látta az időt, hogy a dánok ellátogassanak Szegedre. A megbeszélésen a városfejlesztési, -rendezési és üzemeltetési, valamint a környezetvédelmi bizottság vezetői s jómagam képviseltük az önkormányzatot. Szándékaink azonossága ekkorra olymértékben vált nyilvánvalóvá, hogy május 28-án az önkormányzat képviselete teljes egyetértésben döntött úgy, hogy ezt valamilyen módon deklarálni keli, s egyúttal kijelölni a hogyan továbbot is. Dániából névre szóló meghívókat kaptunk: Kováts Gábort, az Ativizig s Major Tibort, a környezetvédelmi felügyelőség igazgatóját, valamint Borvendég Bélát, a városfejlesztési bizottság elnökét, a konzervatív frakció egyik meghatározó személyiségét és engem invitállak. - Kik utaztak? - Borvendég úr - s a másik kettő is - visszalépett. Jó politikai érzékkel tette ezt, látta a veszélyt és nem akart semmiféle kötelezettséget vállalni. Nekem ellenben nem volt módom választani: mennem kellett, hisz nem engedhettük meg magunknak, hogy ne vegyenek komolyan bennünket. - Mire kapott fölhatalmazást? - Kiutazásom előtt természetesen konzultáltam a polgármester úrral, s úgy találtuk, ha nem vállalok pénzügyi elkötelezettséget, támadási felületet semmiképpen nem nyújtok. Ezenkívül bármilyen nyilatkozatot tehetek. Megtettem. - S ezért támadások kereszttüzébe került. - Félve mondom ki: ezek egy nagyobb koncepció részét képezik, amely elsősorban ellenem irányul. Hatásköri túllépéssel vádoltak, noha ez csak akkor következett volna be, ha történetesen gazdasági intézményt alapítok. Ezt viszont nem tettem meg. - E politikai bizonytalanság láttán visszavonul-e a Krüger cég? - Nem. Jelezte, ez nem akadály, minden megmérettetést és versenytárgyalást vállal. B

ásthy Gábor képviselő már több közgazdasági-metodikai javaslattal élt a város működésének átformálására. A Krüger-ügyben az alpolgármester ellenfele. - A vitában több mellőzött ajánlatról is beszéltek. - Tudomásom szerint a nizzaiak '88-ban jártak a vízműveknél, tárgyaltak a vállalat vezetőivel, aztán hirtelen eltűntek. Talán tőlünk várták az első lépést. Ugyanez a helyzet a Philip Müller céggel is. Emberei tavaly nyáron látogattak városunkba, s aztán ahogy jöttek, úgy hagytuk őket elmenni. - Ok ez a polgármester és az alpolgármester elleni támadásra? Hiszen akkor még nem is voltak hivatalban. - Európában az illető város, amelynek Szegedéhez hasonló szándékai vannak, megbíz egy konzultáns céget, állítson össze tenderpályázatot, azt beküldi például a Phar programirodához, mely az adott beruházás megvalósíthatóságára tanulmányterveket kér különböző helyekről, bíráló bizottsága pedig eldönti, ezek közül melyikre írnak ki tendert, vagyis nemzetközi versenytárgyalást. S csupán ezek után kezdődik mindaz, amely a városnak a Krügerrel közös története. Mert a dánoké csak egy ajánlat. Hol a többi? Sem Lippai úr. sem Túhegyi úr jószándékát nem vonom kétségbe. Kétségbe vonom azonban a módszemek a helyességét, ahogyan eldöntötték ezt a kérdést. - A Krüger cég három év alatt teljesen csatornázná Szegedet és megépítené az eddig hiányzó szennyvíztisztítót is. A beruházás összegét a város harminc év alatt fizetné vissza. Hol itt a baj? - Nem tudom megmondani, tudniillik nem áll módomban ezt összevetni más ajánlatokkal. A Krüger a többieknél aktívabb volt, azok ugyanis csak prospektusokat hagytak itt. egyebet nem. - Azzal is vádolták a polgármestert, hogy a lakosság nyakába varrja a terheket, hisz a csatornadíjak várhatóan az égbe szöknek. - Olyan konstrukció nem létezik, amely a lakosság tehervállalásával nem számol. De vitatni lehet a díjemelés ütemezését stb. Ám a 6,20-as csatornadíj - valljuk be - nevetséges összeg. - A; önök bizottsága mintha megijedt volna a döntés politikai felelősségétől, s félúton kiszállt az ügyből. egyikük sem utazott Dániába. - Nem hinném, hogy visszavonultunk) Egyébként egy szándéknyilatkozat aláírására nem szükséges Dániába utazni. Az ilyen cégeknek nemzetközileg leinformálható referenciáik vannak. S különben is meglehetősen közismertek. Lehet, hogy bizottságunk vezetője. Borvendég Béla tudta ezt - talán objektivitása is kérdéses volna, ha az illető cég pénzén utazik -, ezért nem tartott a többiekkel. Ettől függetlenül az alpolgármesternek természetesen szíve joga. hogy utazgasson. ÓDOR JÓZSEF Három év múlva lesz szennyvíztisztító? Túhegyi József alpolgármester vezetésével július elején szakemberekből álló küldöttség látogatott Dániába, hogy a világhírű Krüger-technológiát közelről is lássa. A szennyvízttisztításban a legjobbak között számontartott céggel szándéknyilatkozatot írtak alá Szeged szennyvízproblémáinak megoldására: szennyvíztisztítót építenének, és megoldanák a város csatomázásának gondjait is. Dr. Kováts Gábor, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság képviseletében járt kint. Az igazgató - aki még a vízművek főmérnökeként ismerkedett meg a Krügerrel - korábbi munkahelyén, a Szegedi Vízművek és Fürdók Tisza Lajos körüti klubjában Wolf Mihállyal, a vízművek fómémökvel közösen számolt be dániai tapasztalatairól. Aalborg, Aarhus, Koppenhága - a három város víztisztítótelepén néztek körül. A vetített képeken ivóvíztisztaságú folyadékot mutatnak, mint a technológiai folyamat végtermékét. „Nálunk legföljebb egy laborvizsgálat tudja megkülönböztetni a tisztítottat a szennyvíztől!" - jegyezte meg maliciózusan az Ativizig igazgatója. A dán környezetvédelmi előírások rendkívül szigorúak, és egyre magasabbra kerül a mérce. Meglepetésszerűen, havonta mérik az üzemek által kibocsátott víz minőségét, és ha rajtakapják őket. nagyon megadják az árát. A városok teljes szennyvíztermelése megtisztul. Az ülepítés, zsírlefölözés, iszappréselés és más fázisok után még biogázt is nyernek, ennek fölhasználásával saját energiaszükségletük 40 százalékát fedezik. Ott 7,4 dán korona egy köbméter víz díja. Ez körülbelül 85 forint. (Mi itthon jelenleg 6,20 forintot fizetünk köbméterenként. De azt is megtudtuk, hogy Dániában az utcán mért sörért 28 koronát kérnek poharanként.) Ha a Krüger Szegeden is megépítené a tisztítót, elkerülhetetlen lenne a díjemelés. Nem mindegy azonban, kinek fizetne a polgár, és mit foglalna magában a vízdíj. Benne lehetnek a beruházás, a rekonstrukció és a fejlesztés költségei is. A lakosság teherbíróképességéről sem megfeledkezve vázolták a dánokkal közösen végzett számítások eredményét. Körülbelül 45 forint lenne a víz- és csatornadíj a szennyvíztisztító és a csatornahálózat megépülése után. A díj nagysága megállapodás kérdése is. A víztisztítót működtető vállalat az önkormányzattal szerződne, s a város irányítói szednék be a pénzt - olyan megosztásban, ahogyan azt jónak látnák. Például másképp fizetnének a termelővállalatok és másképp a lakosság. Az is szóba került, hogy a szegedieket elsősorban a csatomázás hiánya érdekli. A szegedi szakemberek úgy tartanák helyesnek, ha a Krüger párhuzamosan építené a város teljes csatornahálózatát, és a víztisztítót. A dánok azt mondják, a vegyesvállalat megalakulásától számított három éven belül működni fog minden Az ára persze nem éppen csekély: 8 milliárd forintba kerülne - most. Erre a városnak soha sem lesz pénze. A dán ajánlatban viszont a hitelszerzés is benne foglaltatik. Attól sem kell tartant, hogy a külföldi beruházás munkanélküliséget gerjesztene. Ellenkezőleg: a 8 milliárd forintos munkából 6 milliárd forint értékűt a magyar iparral kívánnak elvégeztetni. A dánok csak a technológiát hoznák, néhány irányító szakember kíséretében. Ha nálunk épülne meg a tisztító, városunkra irányulna Közép-Európa figyelme. A Krüger a világszínvonalat hozná ide, sőt azt is ígéri, hogy az 1993-tól érvényes környezetvédelmi szabványok szerint dolgozna. Szeged referenciahely lehetne a környező országok számára. Ha mi már nem szennyeznénk a Tiszát, joggal kérhetnénk számon szomszédainktól a Maros mérgezését. Szóba került az idő előtti elkötelezettség vádja is. A Krüger-technológia kiválasztása még nem jelenti, hogy a megvalósítást ne lehetne versenyeztetni. A Krüger-csoport elnöke szeptemberben Szegedre jön. folytatni a megkezdett tárgyalásokat Tárgyalunk a dán céggel A városfejlesztési, -rendezési és -üzemeltetési bizottság tegnap délutáni ülésén kétórás megbeszélés tárgyává tette a dán Krüger cég ajánlatát, amely a városi szennyvíztisztító megépítéséről szól. A megbeszélés intenzitására jellemző, hogy egy szék is összetört közben az eresztékei nem bírták tovább. Szerencsére akadt tartalék szék a teremben, így egyetlen bizottsági tagnak sem kellett állva dolgoznia. Dr. Kováts Gábor, az Ativizig igazgatója beszámolt Dániában tett látogatásáról. A négy tagú szegedi küldöttség - amely nek tagja volt - azért utazott Dániába, hogy megnézze azokat a szennyvíztisztító telepeket, amelyekhez hasonlót Szegeden építene a Krüger, ha megkapná a megbízást. A látogatás végén szándéknyilatkozatot írtak alá a dánokkal, s ennek egyik pontját a közgy ülés legutóbbi ülésén vitatta az ellenzék. Kifogásolták, hogy versenytárgy alás nélkül - 1991. december 31-ig kizárólagosságot biztosítottak a Kriiger cégnek. Túhegyi József alpolgármester a bizottság tudomására hozta, hogy tárgyalt a Krüger magyarországi képviselőjével, aki nem zárkózott el az elől, hogy a szándéknyilatkozat vitatott pontját töröljék, és ók - amint ez az üzleti életben szokásos - természetesen vállalják a verseny feltételeit. Az alpolgármester további tájékoztatást adott Krüger-ügyben. Elmondta, hogy péntekre szóló munkaebéd-meghívást kapott a Krüger cégtől, a találkozó színhelye Budapest. Erre a városrendezési bizottság elnökét. Borvendég Bélát is szívesen látják. A megbeszélésen folytatódhat a tájékozódás, és a szándéknyilatkozat vitatott pontjának törlésével elhárulhat a veszélye annak, hogy a víztisztító megépítésének ügye politikai üggyé váljék, mert ez esetleg visszalépésre késztetné a dánokat. Megtudhatta még a bizottság, hogy a város vezetői már tájékozódnak a víztisztító fölépítéséhez igénybe vehető pénzforrásokról is. Túhegyi József éppen tegnap küldött telefaxüzenetet a dán környezetsédelmi miniszterhez, és kérte a támogatásukat. Erre az adott alapot, hogy nemrég városunkban járt a dán parlament környezetvédelmi bizottsága, és afelől érdeklődött, hogyan lehet segélyprogramokkal, esetleg beruházásokkal bekapcsolódni a magyarországi változások folyamatába. Egyetértett a bizottság abban, hogy a Kriiger-ajánlat továbbtárgyalásra érdemes, és ez még nem akadálya annak, hogy az esetleg közben jelentkező más javaslatokat is megfontolják. Hat húszról negyvenöt?! Megengedhetetlen, hogy évente húsz-huszonkét millió köbméter szennyvizet engedjünk a Tiszába. A szennyvízproblémák megoldásához természetesen a csatornahálózat kiépítése is szorosan hozzátartozik. A Krüger ajánlata erre is kiterjed. A 7-8 milliárd forintos beruházásnak a beszedett dijakból kellene megtérülnie. Ez elkerülhetetlenné leszi a víz- és csatornadíj emelését. Most 6,20 Ft/köbméter a tarifa. Azért ennyi, mert sok helyen nincs csatorna és nincs szennyvíztisztító. Ha lesz. az első számítások szennt körülbelül 4? forint lenne a köbméterenkénti díj. Ez nagyon sok. de nem azonnal emelkedne ilyen magasra. Harminc évben jelölték meg azt az időt, amelynek átlagában érvényesülnie kell a 45 forintos díjnak. A; emelést tehát fokozatosan hajtanák végre. Persze ez nem nyugtat meg mindenkit. Egy bizottsági ülésen rögtönzött számítás viszont kimutatta, hogy acsatornázatlan területen lakók hosszabb távon már most is hasonló díjat fizetnek, tekintettel a szennyvíz elszállításának költségeire. NYILAS PETER