Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

VASÁRNAP, 1991. AUG. 18., 81. ÉVF. 194. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 8,30 FT A dőlés szöge Néhány hete a magyar ünnepek fontossága tárgyában is történt némi vita a honi belpolitikában, amit most, új kenyérre, emberi és európai alkotmányra, no meg István urunk jó történelmi választására gondolva még véletlenül se kívánok felemlegetni. Nem, mert én úgy tartom, hogy mindenik ünnepünknek van egy olyan sajátossága, amit nagyon lehet szeretni. Mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy ünnepeinkben vagyunk igazán csak magyarok, vagyis különlegesek és utolérhetetlenek. Március idusához például rendre odagondoljuk az áldott tavaszi fényt, ami forradalmi paranccsal szólítja ki a zöldet a még hűvös, csatakos földből, holott az a bizonyos magyar március tizenöt mocskos szürke felhők alatt, zuhogó esőben történt meg. Fel nem foghatom, hogyan lehetett forradalmat csinálni zuhogó esőben, de hát mégiscsak megcsinálták, és ez egészen egyedülálló és elbűvölő teljesítmény volt, szerintem nagyobb horderejű, mint maga a Nemzeti dal. így hát a március tizenötben azt szeretem a legjobban, bogy esett akkor, és hogy mégis. Az április négyben azt szerettem, bogy valami elképesztően jellegtelen, hogy ez a legjellegtelenebb és semmitmondó ünnepünk, mert ilyennek is kell lenni, május első napjának viszont - mégha ezen ünnep renoméja is jócskán megromlott az utóbbi időben - a mustáros kolbász volt a titka, állítom, hogy a május elsejei kolbászok párjukat ritkították, s ha netán végleg elmaradnak. valami nagyon fontos száll velük, hogy úgy mondjam, a sírba. Az ötvenhatban pedig azt 3 Bibót szeretem a legjobban, aki november negyedikén ott maradt a partementben, s amikor egy orosz kiskatona rárúgta az ajtót és kiabált, hogy, de mit csinál maga itt, Bibó István fölnézett szelíden, és csak annyit mondott: „dolgozom". Ez a válasz legenda, nem legenda - egészen lenyűgöz, és ha netán úgy alakulna, hogy fegyverrel kellene megvédeni a hazámat, nos hát ezért biztosan fegyvert fognék. Ámde most augusztus húszra készülünk. Megvallom őszintén, eleddig fogalmam se volt, mit szerettem ebben az ünnepben. Pedig éreztem jó ideje augusztus közepétől azt az egészen egyedi és utánozhatatlan bizsergést, ami megdobogtatta a szívemet és elöntött a szeretet melegével. Tegnap azonban, ahogy szerkesztőm megmutatta a bordányi Szent István szobrának fényképét, mondván, hogy 0 alá írsz majd, barátom, nos, akkor hirtelen megvilágosodtam. Es hát a dolog roppant egyszerű, cikkeztek, értekeztek is róla eleget. A korona keresztjéről beszélek. Arról a keresztről, ami megdől egy kicsit, ami csúcsával nem a legrövidebb úton mutat a hatalmas ég, vagyis az égi trónuson székelő jó Isten felé, hanem egy kicsit melléje néz, egy kicsit vét, hibázik, és akkor most nem sorolom tovább. Augusztus huszadikán én ezt kis hibát szeretem a legjobban, hogy tudniillik mi már a királyok legmagasabb pontjánál el vagyunk egy kicsit hibázva, és ha megyünk Isten országa, meg természetesen egy emberségesebb földi formáció felé, nekünk mindig tovább tart és keservesebb valamivel, mint a többi nációnak. Nem bánkódom e hiba miatt, mert ez olyan, ami senki másnak nincs így meg, nekünk így rendeltetett, úgyhogy különössége már-már érték. Tudjuk jól, természetesen, a mi mostani koronánk nem az, amit István kapott több mint ezer esztendeje. De azért mégiscsak elképzeltem Anasztáz meseritzi apátot, István küldöttét, amint illő tisztelettel és áhítattal kézbe veszi a feTfelragyogó királyi jelvényt, óvatosan megforgatja, majd csak annyit mond a csöndesen figyelő II. Szilveszternek: „Gyönyörű, Szentatyám... ám engedelmeddel, változtatnék rajt egy csöppet." És akkor két ujjal könnyedén meghajlítja a keresztecskét s a pápa csodálkozó, megdöbbent tekintetére, ezt mormogja: „Tudod, ismerem a magyarokat. Megtennék ők is, de félek, még letörnék." Ez persze csak képzelgés. De hogy hosszabb a mi utunk kissé, mondom, az biztos. Bizonyos az is, hogy oda fogunk érni. Odaérünk Európába kicsi, dőlt keresztünkkel, aminek akkor sem lesz párja a világon. DARVASI LÁSZLÓ Szent István példája Amolyan eligazító térképet kaptunk arról, hogy a világkultúra hogyan jelentkezett Magyarországon, illetve a magyarok milyen szerepet játszottak a befogadó országok szellemi életében ':"!!!!%!!:""": :Mí!!^.í5StíSíMiSM|| | Kritika a Macskákról 2 Hungarológia: A társaság új főtitkára Jankovics József 3 Pápalátogatás 4 Exkluzív interjú Pozsgay Imrével 5 Szent István emlékezete 6 Búza, kenyér, élet 7 Programok az ünnepekre 16 vxmxmmxxais Bánvölgy i László Szent István-szobrát 19-én délelőtt avatják Bordány ban FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ temmmmmmiimmmmmmmmmemmmtmmmmtmmmit^^ Mintegy nyolcszázán - zömmel helyi lakosok - vettek részt szombat délután a nyugat-szlovákiai Vajna településen azon a tiltakozó gy űlésen, amelyet a bősi vízierőmü építését ellenző környezetvédelmi mozgalmak szerveztek. Vajna egyike azon csaliókózi falvaknak, amelyek az építkezés, majd pedig az üzemvízcsatorna feltöltése nyomán csak jelentős kerülőúttal tudnak szárazföldi összeköttetést fenntartani a külvilággal. Potsdamban ünnepélyes keretek között szombaton újra eltemettek két egykori porosz uralkodót. I. Frigyes Vilmosnak és fiának, II. (Nagy) Frigyesnek földi maradványait a Sanssouci kastély parkjában helyezték vényső nyughelyre. Az újratemetésen - magánemberként jelen volt Helmut Kohl német kancellár is. Közös felhívást intézett tegnap Mihail Gorbacsov szovjet elnökhöz Borisz Jelcin oroszországi és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök. A Szovjetunió két legnagyobb köztársaságának első számú politikusa sürgős tanácskozás összehívását javasolta, amelyen mind a tizenöt, jelenleg még egy államhoz tartozó szovjet köztársaság képviselői vennének részt, és elsősorban a gazdasági túlélés programját vitatnák meg. A két elnök felajánlotta továbbá, hogy közvetít Azerbajdzsán és Örményország között a véres konfliktus békés megoldása érdekében. Az év első hét hónapjában 17 millió külföldi látogatott Magy arországra, és ez 13 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Jelentős növekedés volt viszont a nyugati turisták számát illetően, főleg Németországból és Franciaországból érkeztek többen, 44, illetve 30 százalékkal, mint tavaly. - Magyarországon - mondta a szentatya - az egyház nemegyszer megtapasztalta a harcot a történelem folyamán, például a törökvész idején, de különösen ebben a században. Az utolsó 40 évben egy vasöklű szervezet ateista álkultúrát és életformát kényszerített a nemzetre. Ezekhez a külső erőkhöz csatlakozott a rosszra való hajlam, az Isten Országával szembeni gyűlölködés csírája. Márpedig ez szétroncsolja az emberi lelket, és még a hívőket is magával ragadja a hitetlenség és a bűn szakadékába - mondta II. János Pál. Befejezésül ismét a bibliai olvasmányokra utalva így fohászkodott: „Magyarok Nagyasszonya, a magyarok és Magyarország királynéja, mentsd meg ezt a népet, mely rád hagyatkozik." A pápa a szentmise után helikopterrel Pécs városába repült, ahol a püspökségen költötte el az ebédjét, majd megtekintette a pécsi székesegyházat. (MTI) „Mentsd meg ezt a népet, mely rád hagyatkozik" A lelkipásztori látogatáson Magyarországon tartózkodó II. János Pál pápa helikoptere szombat reggel érkezett a pécs-pogányi reptérre. Oszentségét mintegy 50 ezer hívó várta. Amikor a katolikus egyház feje Baranya földjére lépett, megszólaltak a harsonák. A szentatya és a pécsi egyházmegye püspöke, Mayer Mihály ezután a pápamobillal körutat tett a mise helyszínén, a legyezószerűen kialakított szektorok között. A pápa körsétája után néhány percig a sekrestyében készült a szentmisére, majd a ceremóniában szerephez jutó papok kíséretében az emelvényre vonult. Mayer Mihály pécsi püspök üdvözölte a szentatyát, köszöntő szavaiban emlékeztetett arra: a baranyai vidékről indult el annak idején Asztrik apát, hogy Szilveszter pápától koronát kérjen. Hozzáfűzte: a pápától kapott szent korona a történelem során mindvégig jelképe maradt a nemzetnek. Az egyházfő a szentmisét a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete, a magyar szentek, valamint a Szent István-i örökség előtti főhajtás jegyében celebrálta. Graffiti Ma kezdődik életed hátralevő része - mondta Charles Dederich egy kábítószer-ellenes körönt alapítója. Nem ma. de a közelmúltban egy új művészeti ág alakult ki, elsősorban a nyugati féltekén, amit falfirkának, vagy népszerű idegen szóval graffitinek neveznek. Előzménye persze ennek nálunk is van. Sosem felejtem el, amikor 1968-ban az ELTE egyik szemináriumi termében az országos diákköri konferencián egy pályázó a WC-falakra írt versikékről és vizuális ábrázolásokról értekezett. S (me. ennek ma nemzetközi irodalma van. Nemrégiben jelent meg az a kis kötet Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni címmel, amely ilyen „fejszabadító" idézeteket gyűjt egy be öt kontinensről. Ezek böngészése bizony komoly lecke, önismereti tanulmány is. Egyik fejezetében például ezt olvasom: „ Tudom, hogy Isten én vagyok, mert ha hozzá imádkozom, én hallom az imát." Ehhez kapcsolódik Mahátma Gandhi indiai politikus mondása, miszerint: „Ha Isten megjelennék az éhezőknek, azt nem merné másképp, csak kenyér formájában " S ezt már csak a maga groteszk jellemével fejelte meg Woody Allén, amerikai író, rendező és színész, aki így tette fel a végső kérdést: „Hogy higgyek Istenben, amikor épp a múlt héten egy villanyírógép kocsija becsípte a nyelvemet?" Egy falfirka pedig imígyen vonja le a végső tanulságot: „Idén elmarad a Húsvét / Megtalálták a testet. //A Karácsony is. / Megtalálták az apát." E hétköznapi bölcsességek zsilipemelő, fölszabadító élményt jelentenek. A viszontlátásig: Az üzenetrögzítő javítás alatt. Itt egv ember beszélt t). TANDI LAJOS Macskák a Dóm téren Götz Béla római amfiteátrumra emlékeztető díszletei között tegnap este bemutatták A. Lloyd Webber világhírű Macskák című musicaljét, melyet T. S. Eliot verseire komponált. A produkció a Madách-beli háromszázas sikerszéria szegedi adaptációja, melyet Szirtes Tamás és Seregi László állított színpadra. A főbb macskaszerepekben Hirtling Istvánt, Bencze Ilonát, Kovács Pált, Paudits Bélát, Hűvösvölgyi Ildikót, Cseke Pétert, Szerednyey Bélát, Szakály Györgyöt, Détár Enikőt láthatta a premier közönsége. A Macskákat a bemutatón kívül még négy alkalommal tekinthetik meg.