Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. ALG. 18. A hét A katolikus egyházfő magyarországi látogatásának hetében a világ konfliktuspontjain mintha tudomást sem vettek volna a pápa többszöri békcfclhfvásáról. A hét egyetlen külpolitikailag örvendetesnek mondható ténye további két túsz kiszabadulása volt, valamint az, hogy társaik kiváltására már beindult a túszdiplomácia. Lehetséges, hogy a következő hetek valamelyikén a BBC rádiónak már nem kell majd külónadást sugároznia az angol túszok számára, hiszen azok szabadok lesznek. (Nehéz hét a túszdiplomdciábon) A fogvatartók mintha kiszámították volna a tárgyalások várható menetét, s mindhárom érdekelt nagyhatalom - az Egyesüli Államok, Nagy-Britannia, Franciaország - fogva tartott polgárai közül szabadon engedtek egyet-egyet. Es nem többet. Számításuk a hét tanú­sága szerint annyiban vált be, hogy a többi túsz kiszabadítására inimár egyeztetett tapogatózások kezdődtek, ENSZ-közvetítéssel. Szintén a hét tanulságai közé tartozik, bár a „mindent a kiszabadításért" jelszóval egyetértő hírügynökségek nem tettek említést róla, hogy a terro­rislaakciók és a túszszedések mögött éppen azok az országok húzódnak, ame­lyeknek listáját az Egyesült Államok kormánya jó pár évvel ezelőtt közzétette. A diplomáciai közvetítés logikája szerint, hogy eredményes legyen a szabadítás, létezniük kell olyan „jószolgálati" kormányoknak, amelyek mégiscsak kapcsolatot tartottak a terroristákkal; hogy milyet, nem nehéz kikövetkeztetni. A hét végén nyilvánosságra ho/iak. hogy Pere: de Cuellar ENSZ-főtitkár Iránon keresztül tárgyal, amely ország az első helyet foglalta el az amerikai listán. (Fel Szerbiáért!) Csütörtökön az űj jugoszláviai magyar szervezet is hallatta szavát. A Magyarok a Szerb és a Jugoszláv Hazáért elnevezésű szervezet nyilvánosságra hozott állásfoglalásában azt állítja, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szégyenpadra ülteti a vajdasági magyarságot, arra célozva, hogy a VMDK elnöke néhány nappal azelőtt Stjipe Mesic szövetségi elnökhöz írt levelében kérte a magyar nemzetiségű kalonák leszerelését a jugoszláv néphadseregből, mert a magyar­ság nem akar rés/t venni a délszláv népek vitájában. „Szégyellnénk ma­gunkat. ha ezekben a nehéz napokban a magyarság nem állna a szerbek mellett" - hangoztatja a nyilatkozat. Ez utóbbiról semmi többet, viszont megfontolásra érdemes a VMDK elnökségének válasza: mivel Szerbiában és Horv átországban is élnek magya­rok, bármikor előfordulhat, hogy magyar a magyarra lövöldöz annak el­döntése végett, hogy egy-egy telepes falu szerb, avagy horvát település legyen, illetve hogy a viszály múltán szerbül, avagy horvátul legyen a magyarlakta falvak neve leírva. Szégyenből háborús részvétel nélkül is van elég. IErőgyűjtés volt a fegyvernyugvás) Míg a magy arok e lehetetlen helyzetük­kel vannak elfoglalva, Jugoszláviában, a múlt héten kihirdetett szussza­násnyi fegyverszünetet kihasználva, újult becsvággyal estek egymásnak az ellenfelek. A tűzszünet sikerességében kételkedők most már komoly jóslási eredményeket mondhatnak magukénak, ugyanis nemcsaj) hogy nem lett béke, hanem - mint a Tanjug hétközi jelentése közli - a kicserélt foglyokat is újra hadrendbe állították mindkét oldalon. Csütörtökön aztán megtörtént az is. mitől mindenki tartott. A Horvát­országba (különmegegyezés nélkül) megfigyelőként küldött európai közös­ségbeli küldöttség helikopterét is megtámadták. A ny ilvánvaló provokációról az AFP francia hírügynökség adott jelentést. Hogy ki kit és milyen célból akar beugratni a konfliktusba, a jugoszláviai helyzetben nehéz megítélni. A szerb fegyveresek beavatkozást sejthetnek, s elriasztó akciónak szánhatják a támadást, a horvátok pedig ilyen provokációkkal igyekezhetnek mégtnkább meggyőzni Európát, hogy szükség van a beavatkozásra. A brüsszeli központ ugyan eljuttatta Belgrádba tiltakozását, az elkövetők - így céljaik - azonban nem ismertek. (Egy kis szünet) A balkáni külpolitika makacsul visszatérő, ám mind­annyiszor háttérkonfliktusokról hírt adó színhelye Románia, ahonnan a hét folyamán több érdekes jelenségről számolhattak be a hírügynökségek. Előbb az kellelt szenzációt, hogy Ion Iliescu allamfó egy ellenzéki lapnak adott interjújában elítélte a szélsőséges román lapok antiszemita uszítását. Az elnök, aki korábban már hasonlóképpen nyilatkozott a Romania Mare nevű ultranacionalista kiadványról, leszögezte, hogy ót is megrettentették a némely román lapokban olvasottak, és ügy érzékeltette azok hangnemét, hogy „sokszor szinte már csak egy felhívás hiányzott a zsidók lemé­szárlására". A román sajtó egyébként most az antiszemita megnyilvánulások bírá­lásával igyekszik élét venni annak, hogy nemcsak antiszemitizmussal, hanem magyar és egyáltalán idegengyűlölettel vádolják. Helyenként nyíltan is megjelenik a vélemény, hogy hiba lenne a zsidókat bántani (amúgy sin­csenek sokan), mert a nyugati közvélemény ezáltal a magyarok mellé áll. Magyarkérdés pedig, mint azt a román nyilatkozatokból már ismerjük, Romániában nincs, vagy csak lényegtelen probléma. A már említett Roma­nia Mare - egy közvéleménykutatás adatai alapján Románia legolvasottabb lapja - eközben szabadságot vett ki: főszerkesztője, a több mint százszorosan beperelt Comeliu Vadim Tudor (Ceausescu udvari költője volt), úgy állította be a négyhetes szünetet, mintha azzal be akarná bizonyítani a világnak, távollétében nem lesz ki védje a román érdekeket. (A vilniusi védelem) Sokhavi hallgatás után pénteken ismét állást foglalt a baltikumi ügyekben George Bush amerikai elnök. Bush a szovjet-amerikai csúcstalálkozó idején lemészárolt litván határőrök halála miatt küldött rész­vétlevelet Gediminas Vagnorius litván kormányfőnek, amelyben kijelentette, hogy Washington Moszkvát tartja felelősnek a történlek miatt. A Reuter jelenlése szerint az amerikai elnök közölte, országa továbbra is szorgalmazni fogja, hogy a szovjet kormány gyakoroljon ellenőrzést baltikumi fegyveres erői felett. A levél átadásával egyidőben Vilniusban szovjet ejtőernyősök vették védelmük alá a litvániai KGB-központ épületét, mely előtt vasárnap óta több száz fős tömeg tüntetett, követelve a szovjet állambiztonsági szervek és a feketesapkások távozását a köztársaságból. A területet jelenleg is (ez az ellenőrzés?) állig felfegyverkezett belügyi alakulatok őrzik. PANEK JÓZSEF Adatok a kis­kereskedelemről A Központi Statisztikai Hivatal első ízben tette közzé a teljes körű kiskereskedelmi forgalmi adatokat. Ezek már nemcsak az állami, hanem a magánüzletek forgalmát is reprezen­tálják. 12-15 ezres mintával dolgozik a hivatal, s a megkérdezettek körét úgy választották ki, hogy a kapott eredmény az ország valamennyi ke­reskedőjének eladási forgalmát, s egy­úttal a lakosság fogyasztásának ala­kulását is reprezentálja. Az adatok szerint az év első felé­ben a kiskereskedelem csaknem 515 milliárd forint értékű árut értékesí­tett. Ennek legnagyobb hányada ­körülbelül 454 milliárd - a bolti kiskereskedelem forgalma, s mintegy 60 milliárd forint a vendéglátásé. A KSH 38,4 százalékos árindex­szel számolva a múlt év előző fél­évéhez képest azt állapította meg, hogy az összforgalom mennyiségé­ben csaknem 30 százalékkal csök­kent. Mindössze a vegyiáruk, vala­mint a munkahelyi vendéglátás forgal­ma mulat emelkedő tendenciát. A vegyiáru-kiskereskedelemról a KSH-ban elmondták: a felfutás valószínűleg abból adódik, hogy számos új termék jeleni meg a pia­con, ezeknek az ára meglehetősen magas, viszont összehasonlító ada­tokkal még nem tudtak számolni. Az, hogy a munkahelyi vendéglátás for­galma - amelynek visszaeséséről oly sok szó esik napjainkban - miért emel­kedett mégis 3-4 százalékot a múlt év első feléhez képest, nem tudtak nyilat­kozni. Ám valószínű, hogy kiegészítő tevékenységgel, kereskedelmi vendég­látással bővítik a bevételt, illetve a forgalmat. Az adatokból egyértelműen megál­lapítható, hogy az általános áruházak ma már nem túl népszerűek, hiszen for­galmuk egy év alatt 35,6 százalékkal csökkent. Az élelmiszerek forgalma ugyancsak visszaesett, ám ennél jóval kisebb mértékben, mindösse 13.1 százalékkal, ami átlacosnak tekinthető. (MTI) A tűzeső elkészítésének fortélya Macskák a romokon Semmi kedvem föltalálni a spanyolviaszt és tün­dökölgetni vele, lévén a Macsák már igencsak bejáratott, ekképp többször megrecenzált előadás. A siker mindig azt jelenti, valami működik. Ha nem is feltétlenül pozitív és előremutató dolog ez a működés, most, véleményem szerint igen, főképpen azért, hogy a sok-sok tizenkilen­cedik század és több tonna romantika és keresztényi áhítat után végre egy olyan darabról van szó, amely a ízig-vérig modern, és profi színház és bár rengetegszer játszották, a jó istennek se akar unalmassá válni. Mister Mefisztulész, vagyis a mesterien táncoló Szakálv György például azt nyilatkozta tegnapi lapunkban, hogy cirka a háromszázadik előadás után járhat, ami pedig nem csekélység. Mármost van itt azért egy olyan jelleg­zetesség, ami mégse hagyható figyelmen kívül, és hát a darab nemzetközi története szempontjából sem akármi, hogy tudniillik ilyen nagy és ennyire szabad téren még nem játszották, s persze a másik oldal szempontja sem mellékes, vagyis a Dóm téren se nyávogott és dorombolt még ennyi cicamica és kandúrbandi. Az első kérdés a/ lenne tehát, hogy ami bent, a barokkos kószinházban sikerrel és szépen működik, teszi-e Szeged éji ege alatt, a mi színpadunkon, hová római romokat álmodott a díszletekért felelős Götz Béla. Jó álom volt, mind­azonáltal ne beszéljük túl a dolgot. Igen, működik, vagyis hat, mondom még egyszer. S ha így, akkor tán még inkább meglátható ama, először is nyilván alkotói, majd pedig az ebből táplálkozó rendezői és koreográfusi szándék, amely, eltekintve a viszonylag jelentéktelen kerettörténettől, a tánckarra alapozza a darabot, s annak mozgásaiból bontja ki a jellemeket, s a különféle, egymással laza kapcsolatot tartó helyzeteket. E musical szerkezete tehát nem lineáris, hanem olyan, mint maga a tánc, koncentrikus, örvényszerű. A tánckar pediglen, köszönhetően Seregi Liíszló koreográfus szigorának és hozzáértésének, nagyon jó. Az együttes formák feszesek, kidolgozottak. Ugyanakkor az is fontos, honnan, miből lettek maguk a táncos cicák. Szirtes Tamás rendező a kezdet kezdetén jó néhányukat a nézőtérről „vitte föl" a színpadra, miközben a macskák kontaktust teremtettek mmmmmmm IIHWIIItüMHWIHIMtlMIII a nézőkkel, beszélgettek, fújtak, ijesztgettek és dorom­boltak, s hogy például megsimogatták magát a recenzenst is, az igen példamutató és kedves gesztus volt. Szóval úgy nézett ki. hogy a macskák mibelőlünk, lentiekből jönnek, vagyis hogy a macskák emberek, luít persze. Es akkor most a jellemformálás speciális, helybéli prob­lematikájához érkeztünk. Hiszep lenne itt a nagy térség és a tánc kapcsán egy másik észrevétel is. Tud-e vele valamit kezdeni az ere­dendően prózai színész? Annyi a jóleső tanulság, hogy a karakterisztikus, erőteljes színészi egyéniség áthatja, átjátssza ezt távolságot is. Mert szjn és különösség a darabban a valóban életveszélyes helyzetekbe is kerülő Micsel Rumli, polgári nevén Szerednyey Béla, vagy például a vasutas macska. Elvisz Trén. akit Cseke Péter megejtő könnyedséggel formál kedves-idétlen vasúti dolgozóvá. Hirtling Istvánnak azonban nemigen megy. Az az igazság, az öreg színész-macska jelenetében v an a legtöbb lehetőség mindenféle fényekkel felragyogtatni azt a bizonyos életet, annak múlandóságát, a nosztalgia! és a fájdalmat, mindezt telibe öntve jó adag iróniával ­mert hisz a Vasmacska szerepében volt legjobb egykor régen Gastrofár - de Hirtling nem tudja megoldani a feladatot, ez nem az a macska. Bár úgy mondják, Webber úrnak eleddig a szerep korábbi magyar tulajdonosa tetszeti leginkább mindenik Gastrofárok közül, vagyis Haumann Péter, aki bár nem volt jelen, jó néhány moz­dulata visszaköszönt ezen az estén. A meleg estében pedig üdítő volt Hűvösvölgyi Ildikó tiszta, szép hangja, és hát a reprezentatív szerepbe került Grizabella macska­hölgy formálója, most Bencze Ilona sem érdemtelenül szállt egy különös szerkezet segedelmével a csillagok beragyogta éji magosba. Ám nemcsak a csillagok ragyogtak. Tudnivaló, hogy a macska misztikus lény, varázsló. A gonosz macska csak nagyot durrant, ám az igazi varázsló ért a szép tűz­eső elkészítésének fortélyához is. Megtörtént az is. DARVASI LASZLO Üdvözlet Mihail Gorbacsovtól Mihail Gorbacsov szovjet elnök ország - a kel nép javára és az új augusztus 20. alkalmából üdvözölte £urópa építése érdekében - a jövő­Gtíncz Árpád köztársasági elnököt és Antall József miniszterelnököt. A jó­kívánságok kifejezése után a szovjet államfő annak a reményének adott han­got, hogy a Szovjetunió és Magyar­ben is törekszik a jószomszédi kapcso­latok sokoldalú fejlesztésére és a kölcsönösen előnyös együttmű­ködésre. ItttMIitHMNMMflülMMMMBMNMMI Szabad György balesete Az angol alsóház doyenje Magyarországon Szabad György, az Országgyűlés elnöke szombaton a Parlamentben fogadta Sir Bernard Braine-t, az an­gol alsóház doyenjét, az Emberi Jogi Vegyesbizottság elnökét, az angol Koronatanács tagját, aki péntek óta tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen Szabad György tájékoztatta vendégét a magyar Parla­ment törvényhozó tevékenységéről. Hangsúlyozta: az Országgyűlés foko­zatosan visszatér a magyar nemzet legjobb demokratikus hagyomá­nyaihoz, és azokat egyesíteni igyek­szik azokkal a vívmányokkal, ame­lyet a szabad világ a mai napig elért. A törvényhozást demokratikus ala­pokra helyezték, megteremtették a Parlamentnek felelős kormány mű­ködési feltételeit, valamint az önkor­mányzatok tevékenységének kereteit. A gazdaság és társadalom dina­mizálása érdekében a törvényalkotók hozzájárultak a tulajdonviszonyok tisztázásához, és megteremtették a tőke szabad áramlásának jogi kere­teit. Az államadósságról szólva az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: célunk az adósságok teljes vissza­fizetése és a kamatterhek pontos tel­jesítése, mivel - mint mondta -„nem koldusok, hanem partnerek kívánunk lenni". Sir Bemard Braine nagy elisme­réssel szólt a hallottakról, és remé­nyét fejezte ki, hogy hazánk túljut a nehézségeken, és hamarosan a Közös Piac teljes jogú tagja lesz. * Karambolozott a Szabad Györgyöt szállító gépkocsi - közölte az MTI­vel szombaton délelőtt Suba György. az ORFK szóvivője. A baleset az Or­szággyűlés elnökének autója mögött haladó jármú hibájából történt, amely szombaton reggel a Budapest Szálló előtt belerohant az állami Mercedes­be. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár mintegy 100 ezer forint. (MTI) Harcok Horvátországban Túszul ejtett utasok Szombat délután erős páncélos alakulat vonult be a horvátországi Okucaniba. ahol az utóbbi 24 órában heves harcok voltak horvát és szerh erők közölt. Szintén a délutáni órák­ban elindult Belgrádból a jugoszláv államelnökség tűzszünetet ellenőrző megfigyelő csoportja, amely a testü­let fegyvemyugvást felügyelő bizott­ságának keretében fejti majd ki tevé­kenységét Kelet-Szlavóniában és Baranyában. Okucaniban zágrábi lelentcsek szerint az első jelente sekben közöltnél több volt az áldo­zat, kél horvát rendőr is életét vesz­tette. Belgrádban eddig csak egy halálos áldozatról számoltak be. Zágrábban délután közölték, hogy estére összehívták az államelnökség ülését, amelyen a tűzszünet megsér­tését, az okucani helyzetet vitatják majd meg. termcszetesen csak abban az esetben, ha a testület valóban összeül a megszabott időpontban. Az elnökség ülését a horvát kormány rendkívüli ülésén sürgették, kértek Stipe Mesic elnököt a testület össze­hívására, amelyre a horvát megfogal-v mazás szerint a köztársaság elleni újabb agresszió miatt van szükség. Szerb fegyveresek pénteken túsz­ként foglyul ejtették egy egész vonat horvát utasait a horvátországi Gabos közelében. Szlavóniában, s hat órán át fogva tartották őket - jelentette a HINA horvát hírügynökségre hivat­kozva az AFP. A jelentések szerint a milicisták egy társuk szabadon bocsátását köve­telték, aki korábban a horvát gárdis­ták fogságába esett. Ez utóbbiak engedtek a követelésnek és a hely­színre hozták, majd több órás alku­dozás után átadták foglyukat a szer­beknek Stipe Mesic szövetségi elnök az olasz sajtónak adott interjújában köz­vetlenül Szerbiát vádolta a tűzszünet megsértésével. Mesic úgy nyilat­kozott, hogy a hadsereg fegyverzi fel a szerbeket, és a katonai alakulatok teszik lehetővé a szerb fegyveresek számára a/t. hogy továbbra is ellenőr/csuk alatt tartsak a korábban elfoglalt körzeteket. Mesic szerint Slobodan Milosevic szerb elnök becsapja a világot az/al a jelmon­dattal. hogy minden szerbnek egy országban kell élnie. Milosevic - fejtegette Mesic ­valójában minél több horvát területet akar megkaparintani, és meg akarja valósítani a Nagy-S/erbiáról szőtt álmait. Az államelnök visszauta­sította azt a vádat, hogy Horvát­ország törvénytelenül fegyverkezik, hangoztatva, hogy minden fegyvert törvényes úton szereztek be. Jugoszlávia három legfejlettebb köztársaságának egyes kereskedelmi bankjai feketepiaci árfolyamon váltják be a konvertibilis valutákat ­jelentette a Tanjug jugoszláv távirati iroda Egyes szlovéniai, horvátországi es szerbiai bankok jelenleg 22 dinárt fizetnek egy német márkáért, miközben annak hivatalos árfolyama 13. A dollárért a hivatalos kurzus szerinti 22 dinár helyett 35 dinárt adnak (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom