Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-13 / 189. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. AUG. 13. Búzaexport olajért és vodkáért Háromezer tonna Pótlás a hús-akcióhoz Előrehaladott tárgyalások folynak Moszkvában 500 ezer tonna magyar búza exportjáról, s várhatóan még a héten megszületik a szerződés is közölte hétfőn a távirati iroda kérdésére az NGKM illetékese. Timár László főosztályvezető elmondta, hogy az Exporthleb szovjet külkereskedelmi vállalat 18 hónapos hitelre kívánja a gabonát megvásárolni. Mint ismert, a magyar kormány összesen 1,3 millió tonna búza szovjet exportjának megfinanszírozására adott állami garanciát. Szintén küszöbön áll a megállapodás a Tatár Autonóm Köztársasággal, amely 250 ezer tonna búzát akar venni, s ezért kőolajjal fizet. Ezen kívül Ukrajnában is élénk az érdeklődés a magyar búza iránt, amelyet a vodkagyártás alapanyagának kívánnak felhasználni, s cserébe vodkát szállítanának Magyarországra. Nemcsak s Szovjetunió kíván magyar búzát vásárolni, hanem a többi között Albánia, Egyiptom és Irán is - mondták a Földművelésügyi Minisztériumban. Még ezen a héten hazánkba érkezik egy iráni delegáció, amely elsó lépcsőben 200-300 ezer tonna gabonát kíván importálni. (MTI) Félévi körkép a költségvetésben Az ez évi állami költségvetésben ez első hét hónap során 61,1 milliárd forintos hiány alakult ki. A deficit júliusban 9,8 milliárd forinttal növekedett, 5,2 milliárd forinttal kisebb mértékben mint az előző hónapban. A bevétel az első hét hónapban 412,4 milliárd forint volt, a kiadás pedig 473,5 milliárd forint tartalmazza az a tájékoztató, melyet a Pénzügyminisztérium juttatott el hétfőn a Magyar Távirati Irodához. A gazdálkodó szervezetek nettó befizetése júliusban 20,6 milliárd forinttal növekedett, s elérte a 85,3 milliárd forintot. A nyereségadó befizetés növekedése mellett emelkedett a támogatások igénybevétele is, főleg a termelési árkiegészítés bővülése és a növekvő mezőgazdasági élelmiszeripari exporttámogatások miatt. A fogyasztáshoz kapcsolódó költségvetési kiadások és bevételek egyenlege a hét hónap folyamán 127 milliárd forint volt. Júliusban a költségvetés bevétele 14,8 milliárd forinttal növekedett, a korábbi havi átlagnál 3.9 milliárd forinttal kisebb mértékben. Elsősorban az áfa-befizetések csökkentek, ez okozza az elmaradást. A költségvetés hiányát nagyrészt az Országgyűlés jóváhagyása alapján felvett 45 milliárd forint értkű jegybanki hitel fedezi. Egyre jelentősebbé válik azonban a pénzpiac szerepe a költségvetési deficit finanszírozásában. A növekvő hiányhoz újabb forrásokat értékpapír-kibocsátással lehet biztosítani. Az elsó hét hónapban a forgalomban lévő kincstárjegyek teljes állománya 11,6 milliárd forinttal nőtt, és így július végére elérte a 21,8 milliárd forintot. Rekordforgalom a magyar-osztrák kereskedelemben Az első félévben több mint I milliárd dollár értékű volt a magyarosztrák kereskedelmi forgalom, s ez majdnem másfélszerese az elmúlt év hasonló időszakának - mondták a távirati iroda érdeklődésére hétfőn a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, hozzátéve, hogy Németország után Ausztria lett a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Az elsó félévben a magyar export megközelítette az 500 millió dollárt, Háromezer tonnás pótkeretet biztosít a Földművelésügyi Minisztérium az e hónap 7-én kezdődött hús-akcióhoz. Ez 120 millió forinttal terheli meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint az agrárpiaci rendtartás költségvetését. E döntés azon az államtitkári egyeztető tárgyaláson született, amelyet hétfőn tartottak a hús-akcióban résztvevő húsipari vállalatok, a Húsipari Egyesülés, valamint a Húscéh vezetőinek részvételével a Földművelésügyi Minisztériumban. Nagy István, az FM kereskedelmi főosztályának osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta: az akció az eredeti terveknek megfelelően augusztus 17-ig tart. A 3 ezer tonna többlet már valószínűleg elegendő lesz az akció zökkenőmentes lebonyolításához. Az a 8 ezer tonna hús, amelyei így végül is az akció ideje alatt értékesíteni fognak, az ország mintegy 2 havi fogyasztásának felel meg. A vállalati vezetők elmondták, hogy az ellátásban elsősorban a fővárosban vannak gondok, tníg vidéken kiegyensúlyozottabb a helyzet. Arra is lehetőséget kaptak a húsipari cégek, hogy fagyasztott, zsírnélküli húst is forgalomba hozzanak. Erről az osztályvezető elmondta, hogy ez az áru egyenértékű a friss hússal, ám csak úgy tárolható tovább, ha a lakosság még fagyott állapotban teszi a hűtőszekrényekbe. A szakemberek véleménye szerint a pótkerettel együtt már várhatóan elegendő lesz a hús mennyisége az akció befejezéséig. Mindennek ára van A rendteremtök biztonságáért ez 30 százalékos növekedésnek felel meg. Az import elérte a 600 millió dollárt, ez 40 százalékkal több a tavalyinál. Polacsek János főosztályvezető-helyettes felhívta a figyelmet, hogy Ausztriával hagyományosan kereskedelmi passzívumunk van, ami önmagában nem hátrányos, ugyanis nyugati szomszédunktól fejlett technológiákat vásárolunk. Az idén a gépek, berendezések behozatala több mint kétszeresére nőtt, s 150 millió dollárt tett ki. (MTI) Megerősödött Szeged közterület-felügyelete. Tegnap a városi önkormányzat és az angol-magyar érdekeltségű Securicor Biztonsági Szolgáltató Kft. között létrejött keretszerződés értelmében kutyás és „erős" emberekkel, valamint két gépkocsival erősítették meg a közterület-felügyelók eddig gyalogos és gyakran „védtelen" csapatát. A közterület-felügyelőket ezentúl egy-egy, az önvédelemben s a kutyák pórázon tartásában jártas egyenruhás biztonsági rendész kíséri el útjuk során. A tilosban, füvön parkolókra, az engedély nélkül közterületen árusítókra ügyelő Szeged Önkormányzat Rendészete továbbra is korábban megszokott munkáját végzi, de fellépése várhatólag magabiztosabbá válik, hiszen a fegyvertelen járőrök kísérete megfelelő védelmet biztosít az esetleg rájuk támadókkal szemben. A Securicor segítsége január elsejéig 2 millió 939 ezer 200 forintba kerül. Az önkormányzat ez áron igyekszik rendet teremteni saját illetékességi területén. A két, kék színű Opel Corsa gépkocsi megnöveli a járőrök mozgásterét is, így az engedély nélkül árusítók által leginkább látogatott Árpád. Dugonics és a Csillag tér, valamint a Diófa és az újszegedi ABC területén túl a csatolt települések környékét is szemmel tarthatják majd. Más kérdés, hogy az érvényben lévő rendelkezések mennyire hatástalanítják a közterület-felügyelők ezért többnyire ellentmondásosnak tűnő munkáját. Nehézkesen betartatható jogrendszerünk felügyelői tehát védelemre szorulnak. Mi rendre vágyunk és reménykedünk. VARGA A csehszlovákok és lengyelek már mosolyognak Adalék a választójog természetrajzához A nyugati magyar kolóniák szervezettségi szintje igen változó, Aucklandtól Torontóig megtalálható esetükben az önszerveződés minden formája. Gravitációs központjaik az úgynevezett Magyar Házak. A kulcsemberek áldozatkész értelmiségiek, akik a maguk idejében többnyire politikai okok miatt hagyták el az országot. Szerepük azonban - az idő bizonyította! - túlnőtt ezen meghatározottságon. A Magyar Házak kapcsolattartó készsége az anyaországgal változó tendenciát mutatott; tudunk a pártállami nagykövetségekkel jóindulatú kapcsolatot teremtő közösségekről, magánszemélyekről, nagy részük azonban elutasította a „lekenyerezésnek" minősített bárminemű közeledést. Napjainkra, a hazai változások egyértelmű hatásaként, javul a helyzet. Bárhol is éljen a magyar emigráns, van egy közös gondjuk. Erről beszélgetünk Hübner Gézával, a belgiumi Liége városában működő Magyar Egység egyik ügyvezetőjével. Mérvadónak tekinthető az elhangzott vélemény, ugyanis Liége ipari központ - nehézipar, fegyvergyártás, bányászat biztosít megélhetést a lakosságnak. Ily módon a magyarság tagolódása is egyértelműsíthető: javarészt kétkezi munkásokról van szó. Akiktől távol áll az értelmiségiekre ráfogható „hőzöngés." - Mi az a közös gond. amit a Magyar Egység nevében szóba szeretne hová? - Az emigrációban élők választójogának kérdése. - Mihez, kihez viszonyítva merüli föl a városban élő magyar munkásság körében ez az igény? - Cseh, Szlovák és lengyel társaink emigránsként az anyaországtól megkapták a választójogot. Rajtunk mosolyognak. Mi feszengünk. - Milyen lépéseket tenez a Magyar Egység ez ügyben? - Szeptemberben vendégünk lesz Granasztói György brüsszeli nagykövet. Ó már tud a követelésünkről. Alkalmunk lesz részletesen kifejteni az érveinket, amit a kormányzatnak, illetve az Országgyűlésnek a figyelmébe ajánlunk. - Röviden összegfoglalva, kíváncsian hallanánk érveik lényegét. - A tömeges rehabilitálásnak, az erkölcsi jóvátételnek ez a legjárhatóbb útja. Ez nem zárja ki konkrét esetekben az egyének rehabilitációját. Amit továbbra is kívánatosnak tartunk. - A Granasztói nagykövettel való találkozás alkalmával ezek szerint újfajta mozgalom elindítását tervezik? - Ezt a lehetőséget sem zárjuk ki. Tisztában vagyunk azzal, hogy a politikusoknak nagyobb gondjaik lesznek ősszel, minthogy a Liége városbeli Magyar Egység kérésével foglalkozzanak: meggyőzésünk azonban, hogy a világ bármely táján felvetődik ez a gond, az emigránsok hasonló állásfoglalással fordulnak a kormány hivatalnokaihoz, illetve a nemzet választott képviselőihez. Nem kerülhető el, nem vehető le napirendről óhajunk. - Három év múlva. 1994-ben lesz esedékes a választás Magyarországon. - Addig is: ki korán kel, választójogot nyer! Ismétlem: az erkölcsi jóvátétel halaszthatatlan, s azt ne kössék semmiféle kampányhoz. Végeredményben félő, hogy a választások előtti időszakban kerül napirendre a mi ügyünk, s akkor könnyűszerrel ráragasztják az elkerülhetetlen politikai címkét. '-...amitől óvakodnak? - Annyi jogunk csak van, hogy figyelmeztetőleg szóljunk? Jósolni is bátorkodom: a mi esetünkben 90 százalékos választási részvételt biztosítunk. A véleményünk a hazai viszonyokról kiforrott, kezelhető és ily módon muníciót biztosítunk a politikusok számára. Reméljük: igénylik. PATAKI SÁNDOR mmmmmmmmmmnmmmm mmsimmímmmmmm>immmmmm>mmmmmm!.t Ki ez a pápa? 0 Ez év tavaszán, egy párizsi tévériport során bátorkodtam megkérdezni a Saint Denis-i külváros piaci árusát: - Monsieur, mi a véleménye a szentatyáról? - Uram, nyolcvanban - amikor itl járt nálunk legalább kétszáz méter távolságban voltam tőle. így hál közelről nem ismerem. Ez a kissé frivolnak tűnő, de őszinte válasz azt is jelzi: szinte lehetetlen feladat emberközelbe hozni Szem Péter római helytartóját, több mint félmilliárdnyi katolikus fejét. Én is csak távolról ismerem őt. Nem úgy mint nagy elődjét, XXIII. Jánost. Akivel - hála az isteni szerencsének - még velencei pátriárka korában beszélhettem is. Majd - ezt a nagyapásan közvetlen és mégis nagy egyházi újítót, a II. Vatikáni Zsinat kovácsát láthattam viszont 1962-ben, egy pápai audiencián. De már akkor felfigyelt a Zsinat egy fiatal, negyven körüli, markáns arcú krakkói érsekre, akinek nagy szerepe volt a házasságról szóló, az egyház számára bonyolult. sőt kényes zsinati állásfoglalás kidolgozásában (természetesen nem a papi nősülés eshetőségéről volt szó). A véletlen úgy hozta másfél évtizeddel később, hogy 1980 tavaszán, a párizsi Parc des Princes ifjúsági nagygyűlésen jelen lehettem, amikor egy fiatalember a következő kérdést intézte II. János Pálhoz: - Az egyház álláspontja szexuális jellegű kérdésekben elég hajlíthatatlan. Szcnialya, nem fél attól, hogy a fiatalok egyre jobban eltávolodnak az egyháztól? A pápa így felelt: - Az kérdezitek tőlem tehát, hogy melyek azok az alapelvek, amelyeket az egyház a nemi erkölcs terén tanít. Litván, milyen nehéz ezen elvek szerint élni, attól tartok, hogy a fiatalság emiatt elfordul az egyháztól. E (éren az egyház csak az igazi, hiteles hitvestársi szeretethez, vagyis a felelős szeretethez fűződő követelményeket támasztja. Azt igényli, amit a személy méltósága és az alapvető társadalmi rend megkövetel. Nem tagadom, hogy ezek igényes követelmények. De éppen ez a probléma lényege. Hogy tudniillik az ember csupán abban a mértékben valósítja meg önmagát, amennyire képes önmagával szemben követelményeket támasztani. Az ellenkező esetben „szomorúan távozik", ahogyan az evangéliumban olvashatjuk. A szabadosság az embert nem boldogítja. A fogyasztói társadalom sem teszi boldoggá az embert. Soha nem is tette. öt évvel ezután a krakkói pálosok kolostorában, az egyházak szociális feladataival foglalkozó nemzetközi konferencián ugyancsak a véletlen ültette mellém a krakkói egyetem gyóntatóját, Páter Potockijt. - Elég jól futballozott, kitűnően úszott. Kant egyik legmélyebb ismerőjeként és nagy tisztelőjeként is ragaszkodott keményen elveihez, és úgy tudott beszélni a diákok nyelvén, mintha nem szódagyári munkásként lett volna a német megszállás alatt az egyetem titkos szeminaristája - mesélte a páter, ötvenes évekbeli egyetemi gyóntató elődjéről beszélt, akinek neve Karol Wojtyla, azaz húsz évvel később II. János Pál. E néhány közvetetten személyes benyomás után itt az ideje bemutatni azt a férfit, aki ez év-augusztusában hazánk vendége lesz. Mint felekezethez nem tartozó hívő ember - mégha nem is hiszek a pápai csalhatatlanság kánonjogi tételében - szeretném a következő írásokban azzal is megtisztelni a szentatyát, hogy igyekszem tárgyilagos lenni benyomásaimmal, tehát vele magával is. - Úgy fogadjuk, mint népünk küzdelmeiben és szenvedéseiben edzett legjobb fiát - mondotta Wysinszki bíboros. Lengyelország prímása, amikor 1978. október 16-án - I. János Pál tiszavirág életű, tragikus végű egyhónapos pápasága után a Sixtusi-kípolna kéményéből űjra felszállt a fehér füst. Öt évszázad után egy „idegen" pápa! - döbbentek meg főleg a rómaiak. Ráadásul egy szláv! A katolikus világ egyik legkonzervatívabb egyházának fia Szent Péter székében! Nos, ki hát ez a pápa? A wadoviczei plébánia anyakönyvi adatai szerint 1920. június 20-án látta meg a napvilágot - munkásszülők gyermekeként. - Húszéves koromra már elvesztettem mindazokat, akiket szerettem, sőt akiket szerethettem volna... így azt a nővéremet, aki születésem előtt hat évvel halt meg. Még nem voltam első áldozó, amikor elhunyt édesanyám. aki két fiút szeretett volna: egy orvost és egy papot. Bátyám, Edmond egy skarlátjárvány idején halt meg, abban a kórházban, amelyben pályakezdő orvosként indult el. Belőlem pedig sok minden ellenére mégis pap lett... - Apám csodálatos ember volt. Az őt ért csapások mérhetetlen lelki mélységeket tártak fel benne. Bánata imává nemesedett. Rendkívüli lény volt. Váratlanul halt meg a náci megszállás alatt. Karol Wojtyla - a gimnázium után egy mészkőbányában kezdte felnőtt életét. Azután a szódagyár kazánjait tisztította, miközben antifasiszta szellemű alkalmi színészként állt először dobogóra a negyvenes évek elején. Egyúttal filozófiát és filológiát tanult esténként a krakkói Jagelló Egyetemen, amit azután a németek bezártak, s a professzorok többségét deportálták. így került ismét a húszéves Karol a kőfejtőbe. - Bár sokat köszönhetek a legrégibb lengyel egyetemen eltöltött egyetlen tanulmányi évemnek, mégsem habozok kijelenteni, hogy a munkáskörnyezetben eltöltött rákövetkező négy esztendő a Gondviselés ajándéka volt. Az életemnek e szakaszában szerzett személyes tapasztalatom megfizethetetlen. Talán fontosabbnak és értékesebbnek tartom egy doktorátusnál is, ami nem jelenti azt, hogy nem értékelem nagyra az egyetemi diplomákat. A féllegális krakkói Rapszodikus Színház ifjú szerzője és versmondója, a művészet- és irodalomrajongó munkás-diák csak apja halála után, 1941-ben kezdett elkötelezettséget érezni a papi hivatás után. 1946-ban szentelték pappá, majd a római Angelicum pápai egyetemen avatták a filozófia doktorává. Hazatérve a krakkói egyházmegye több plébániájának káplánja, egyetemi lelkész és a krakkói, illetve a lublini katolikus egyetem etika professzora. 1958-ban, 38 éves korában ő Lengyelország legifjabb püspöke, 1964-től pedig Krakkó érseke. Három évvel később VI. Pál szenteli bíborossá. Akkoriban már aktívan részt vesz a Zsinatot követő Püspöki Szinódus munkájában. Különösen a munkások lelkipásztori gondozásával kapcsolatos állásfoglalásai keltik fel a világ katolikus püspökeinek figyelmét. (gy érkezik el tizenhárom évvel ezelőtt az a nap, amikor az újabb „keresztségben" Karol Wojtyla őeminenciája már maga választhat nevet: a nyitás és a dialógus két nagy elődjének nevét választja: II. János Pál. (Folytatjuk) RÓBERT LÁSZLÓ