Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-25 / 173. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚL. 25. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Nadrágszíj-próba Kóborló kombájnok nyomába eredtünk Mihálytelken, s kilométereket autóztunk mire sikerült egyet elcsípni a Bodom nevű határrészben. A kalauzunk Bánkúti Albin, az Új Elet Téesz főmezőgazdásza hiába ismert minden dűlóutat, s azt is, hogy reggel hová irányították a gépeket. Nadrágszíj parcellák során hagyta ott a nyomát, ittjárt és továbbállt. Az egyholdnyi vagy annál is kisebb terü­leteken alig töltött több időt, mint egy busz a meg­állóban. A közös táblák aratását függesztették föl két napra, a háztájikat vették sorra. Az 540 hektár háztáji 90 százalékát egyénileg művelik a tagok, s bőven akad köz­tük. aki búzát vetett. Míg kollégám fotózott, Wartburg­jával megállt mellettünk Szekeres Lajos nyugdíjas téesztag. 0 is befizette a kombájnolást, érdeklődni jött, mikorra várja a masinát a földjére. Beszédbe elegyed­tünk. - Bérelt földdel együtt 4 hold gabona termésének örül­hetnék, ha volna rí okom. Utánaszámoltam, csak gépi munkákra annyit befizettem, hogy azért 50 mázsa búzát vehetnék. Azt sem tudom, mit csináljak a szalmával, bebáláztatni méregdrága. Minek költsék rá, ha abbahagyom az állattartást. Jobban járok, ha meggyújtom. - Minek vetett, ha most csak mérgelődik miatta ? - Amióta nyugdíjas vagyok, a disznótartásból teremtettem egy kis plusz jövedelmet. A tavalyi takarmányt drágillottam, gondoltam, jobban járok, ha magam termelem meg. Most, hogy nem kell a disznó, és ..féláron", nagynehezen tudtam megszabadulni a hízóktól, az anyakocákat is leadtam. - Mi lesz a terméssel, eladja ? - Nem olyan könnyű ebből a körforgásból szabadulni. A malacokat nem tudtam eladni, kénytelen vagyok őket meghizlalni. Feletetem a gabonámat, de kétlem, hogy ki tudnám belőlük venni az árát. Talán eljött az ideje, hogy „főállású" nyugdíjas legyek. - Pedig, ha régen földje volt, a kárpótlást követően most méginkább belevághatna a gazdálkodásba. - Eddig sem a föld volt az igazi akadály. Hol vannak már azok az eszközök, a tanya, amiért akkoriban 5 ezer 400 forintot kaptam, holott megért az ötvenezret is. A gépek, az üzemanyag olyan drága, hogy meg kell gondolni az újrakezdést. Most se a téeszt okolom a magas kombájntarifáért, az alkatrészt, gázolajt nekik sem ingyen adják. Aztán meg mire kockáztassak, ha nem kell a termény, az illat. Kárpótlási jegyet kérek ugyan, de nem élem magam bele, hogy abból komoly pénzt látok. A közösben is napról napra szaporodik a tarló, ilyenkor azonnal tárcsázni szokták. Az idén nem teszik, ki tudja melyik darab földre tart majd igényt a tulajdonosa, s hajlandó lenne-e megfizetni az elvégzett munka ellenértékét. Egy biztos, napokon belül learatják a búzát, közösben, háztájiban egyaránt. Madártávlatból még úgy is néz ki, rendjén mennek a dolgok. T~SiI. eWBÜOtÍWWMSSSSÍÍÍ ' Az égetőtől a koporsóig Mit kezdünk a veszélyes hulladékkal Morvái nélkül? A Morvái féle veszélyeshulladék-égető kazán változatlanul nem működik, s a hírek szerint még jó pár hónap (év?) eltelik, míg a szegedi klinikákról kikerülő hulladékot az orvosegyetem saját maga semmisítheti meg, ahogyan szeretné. Hiszen ezért kötött üzletet az országos hírű vállalkozóval, meg azt is tervezte, hogy a régió szemétjének megsemmisítését is végezték volna. A kazán áll, megkezdődött viszont a bírósági per Morvái és az egyetem között Az első tárgyalás nem sok eredményi hozott Mindössze annyit hogy a bíróság szakértőket rendelt ki (információnk szerint a vállalkozó korábbi nézeteltéréseire hivatkozva apellált a fővárosi műszaki egyetem szakértői ellen, ezért a környezetvédelmi hatóság és a miskolci egyetem egy-egy szakembere vizsgálja a Szegedre telepített kazánt). A szakértők novemberben teszik a bíróság asztalára a berendezésről készített véleményüket. Telnek a hónapok, még szerencse, hogy a városi kórház lojális, s vállal­ja a továbbiakban is az egyetemnek a bérégetést. - Úgy volt, felbontjuk íz egye­temmel kötött szerződést, de, mivel a Morvai-féle kazánból semmi sem lett, meggondoltuk magunkat ­mondta Szabó László, a kórház műszaki osztályának vezetője. ­Minimális hasznot hoz a bérégetés, ilyen jellegű tevékenységet sosem terveztünk, inkább azt hangsúlyoz­nám. feladatunknak érezzük az orvosegyetem kisegítését. Mit kezdenének a veszélyes hulladékkal? - Állítólag a kórház kazánja is a teljesítőképessége határán van, ráadásul nem is felel meg a környe­zetvédelmi előírásoknak. Igaz-e? - Teljesen megalapozatlanok ezek az állítások. Tíz éve készült az égető, most, a közelmúltban újítottuk föl. Meg tudom mutatni az Atikövizig legutolsó mérési eredményeit, meg a két hete készült jelentést. A lényeg, elenyésző mennyiségű korom és por távozik a kéményen, s egyetlen emissziós értékünk sincs - nem is volt soha - a megengedett fölön. - És a mennyiség ? - Az tavalyhoz képest valóban megduplázódott. A kazánba válto­zatlan mennyiséget raknak egyszerre, a műszakszámot dupláztuk meg. Ezt a mennyiséget még probléma nélkül elbírja a kazán. Az egészségügyből származó hul­ladék veszélyesnek minősül, ennek megfelelően szállítása, tárolása, csomagolása fokozott óvatosságot igényel. Mit jelent ez a gyakorlatban Szegeden? Ezt dr. Nagy Kamilla, az orvosegyetem mb. higiénikus főorvosa ismertette: - Hetente kétszer szállítják tőlünk a hulladékot, ki a kórházba! Meg kell mondjam, ha működne a Morv ai-féle kazán, akkor is ugyanéy a módszert alkalmaznánk. Kezdetben meglehe­tősen nehezen szokták meg az egyes osztályokon, hogy az egyszerhasz­nílatos eszközöket, a vérrel, vála­dékkal, egyebekkel szennyezett anyagokat külön kell válogatni, még a tűket is a fecskendőktől. Ez most­már nem probléma, változatlanul az viszont a hulladékok megfelelő tárolása. Egyelőre papírdobozokba helyezik a szétválogatott hulladé­kokat, a dobozokat pedig nejlonz­sákokba rakják. Míg el nem szállít­ják a zsákokat, addig az intézmé­nyek alagsoraiban tárolják A kórház csak meghatározón méretű dobozokat és bekötött szájú zsákokat fogad. - A hulladékok veszélyességéhez mérten ez nem tűnik tökéletes megoldásnak. - Szó sincs róla, hogy az lenne, mindenesetre közvetlen fertőzés­veszély nincs. A heti kétszeri szállí­tásokra általában 60-160 doboz gyű­lik össze, el is viszik rögtön. E szennyezett hulladékok közvetetten veszélyeztetik a környezetet, az embert. Az injekciós tűk szállítá­sához például legjobb lenne, ha fémtartályokat használhatnánk, de még a műanyagból valók is megfele­lőbbek lennének. Sajnos, nagyon drágák, egy 6 dl-es műnyag tálka 40-60 forint. - Mi lest a folyadékhulladékok­kal, az izotópokkal, az amputált testrészekkel? - A folyadékot Budapestre szállítják, az izotópanyagokat hely­ben, a Köjál speciális eljárással sem­misíti meg. Az eltávolított testré­szeket pedig koporsóba helyezve temetik el. MAC EDIT Mozgáskorlátozottak Csak csalással? MMIMMMMM8W Egy éve még érvényben volt az a rendelet, amely a mozgáskorlátozottak számára elengedte a vám és általános forgalmi adó fizetését, ha ny ugati típusú személygépkocsit hoztak be az országba. Aztán viszont egyre több visszaélésre derült fény - a mozgássérült nevének felhasználásával taxizásra használták a kocsit és B kedvezményt megvonták. Most új szabályozás készül, amely • az előzetes hírek szerint - igencsak hátrányos azok számára, akiket segí­teni lenne hivatott. A rendelkezés hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben. Pontos tartalmáról még Poczik Gábornak, a Mozgáskorláto­zottak Csongrád Megyei Egyesülete elnökének sem sikerült értesülnie, de amit tervezett pontjairól tud. éppen elég ahhoz, hogy aggodalommal töltse el. A hírek szerint felére csökkentik az áfa-vám támogatást, és megszabják a juttatás felső halárát is. Az áfa és vám összegének felét, maximum 200 ezer forint támogatást adnának. Ezen felül a mozgáskorlátozott jövedelméhez kötik a segélyt: az egy háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladhatja meg a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, azaz tízezer négyszáz forintot. A Porschék, BMW-k, Mercedesek „túl jók" a mozgássérülteknek ­legalábbis egyesek szerint. Nem tagadva a visszaélések tényét azt sem szabad elfelejteni, hogy a kisebb autók alig vagy egyáltalán nem alkal­masak arra, hogy a tolókocsival moz­gó ember megközelítse, és használja. (Az érintettek úgy tudják, hogy típus-, vagy köbcentiméter-korláto­zás - egyelőre - nincs a rendelet tervezetében.) Poczik Gábor szerint a tervezett rendelkezés szelleme azt sugallja, hogy a mozgássérült ember ne is próbálkozzon kitöréssel, mert ha Júl jól" keres, megbünteti az állam, nem juthat hozzá azokhoz a kedvezményekhez, amelyekre pedig rászorul - hacsak nem jut valóban kiemelkedően magas jövedelemhez, amire nagyon kevés esélye van. A Csongrádi megyei egyesület elnöke arról is beszélt, hogy a mozgáskorlátozottak költségei nagyságrendekkel nagyobbak az egészséges emberekénél. Csak gépek segítségével tudnak mozogni, cs ezek megszerzése, fenntartása sokba kerül. Az sem nyugtatja meg a mozgás­sérülteket, hogy még mindig a Pénz­ügyminisztérium számláján várako­zik az a 660 millió forint, amelyet az év elején különítettek el „közlekedési támogatás" címén. Törvényi szabá­lyozás híján még nem kezdődhetett meg az összeg szétosztása, csak felhasználási javaslatok gyűjtéséig jutottak. Ha valóban a hírek szerint készül az új szabályozás, abból az követke­zik. hogy a mozgáskorlátozottak egy része - amely jogosult lenne a támogatásra ­pénz hgán nem tud autót vásárolni. Azok pedig, akiknek lenne egy fél kocsira válójuk, csak valaki más nevén - egyszóval: csalással - jut­hatnak kedvezményhez. A budapesti MEOSZ elnökséghez máris tiltakozó levelek sokasága érkezik. De ha ez kevésnek bizonyul­na, radikálisabb eszközökhöz nyúl­nak a mozgássérültek: akár az utcára is kivonulhatnak. Két éve Budapesten már tüntetlek - akkor a segédeszköz­ellátás tarthatatlan állapotára hívták föl a figyelmet, és arra, hogy ­érvényes szabványok ide vagy oda ­az épületek tervezésekor nem veszik figyelembe azok szempontjait, akik tolókocsival szeretnének bejutni valahová. NYILAS PÉTER Világbanki hitelből Kisimult út Gyors kivitelezésű és hasznos beruházás, mondhatjuk a Dorozsmai út felújításának utolsó simításait látván. A munkálatokra kapott 34,7 millió forintos világbanki hitel • melyből az E5-ÖS utat a hcn/inkúttól a falemezgyárig, és az 55-ös utat Mórahalomtól Szeged irányába majd két kilométer hosszan újítják meg - magáért beszél, hiszen e támogatást többnyire a biztosan megtérülő beruhá­zásokra szánják. A Dorozsmai út 800 méteres szakaszán 4-8 centiméter mélységben kicserélték a burkolatot, mivel a régi az erős igénybevétel következtében megrepedezett, deformá­lódott, s a jelzőlámpás kereszteződések előtt felhul­lámosodott. E szakaszokat a hagyományos technológia mellett, a nagyobb szilárdságot biztosító hengerelt aszalttal erősítették meg. A fonógyári kereszteződésnél emellett egy új sávot is építettek, mely a fonógyári is a lemezgyári jelzőlámpás csomópontok összehangolását biztosítja majd. megnövelve ezzel Szeged talán legfor­galmasabb útjának áteresztőképességét. Mindez 20,3 millió forintba kerül. A június l()-én megkezdett munkálatok kivite­lezésével, versenytárgyalás útján a Hódmezővásárhelyi Közúti ÉpítŐ Vállalatot bízta meg a Szegedi Közúti Igazgatóság. Minden jel arra vall, hogy az útfelújítás Végső határidejeként megjelölt július 30-i időpontot a vásárhelyiek tartani tudják. __

Next

/
Oldalképek
Tartalom