Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

SZOMBAT, 1991. JÚL. 13. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Hosszú, forró nyár FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Még néhány éve is a Balatonnál nyaralt a fél ország. Ma ezt meg­tenni kész vagyon. Kéthetes SZOT-beuta­ló - négytagú család­nak - tízezer forintba kerül, s hiába kap ezért reggelit, ebédet, vacso­rát, a másik tízet, ti­zenötöt is elkölti könnyedén, mert a gyerek kéri az 50 fo­rintos fagylaltot, kaja­pótlékként 30-ért. L. egyhonapos szabadságáról megtérve, meggyótortebbnek látszik, mint amikor évi rendes pihenőjére ment. Maszek melót vállalt s éjjel-nappal verte a gépet. Kell a pénz, mert a kölcsönök visszafizetendő részletei havi bérének felét elviszik. Z. kétkezi munkás barátom csak legy int a nyaralás szóra. Neki nem újdonság, hogy a szabadság otthon, a panelben telik. Évek óta így van ez. Vesztesége ma már csak annyi, hogv családjával a strandra sem mehet. A belépők árát nem az ő tizenegyezres nettójához és a felesége gyeséhez igazították. K.-nak szerencséje van, hogy jó tíz éve bagóért vett tanyát. Legalább ott, a természet idegnyugtató csendjében töltődhet fel a következő menetekre. 40-ért, de helyenként 50-ért is a lángost, a aimwiwwiffliiiMiiii^^ papa csak megiszik a tikkasztó hőségben félszázért legalább egy sört naponta, és a mamának is kijár tán tízén egy pohár hideg szódavíz. E csillagászati árak miatt nem meglepő, hogy még júliusban is úgy tűnik, mintha előszezon lenne a Balatonon. Pincérek ácsorognak az üres éttermek bejáratánál. A divat-, a bizsu-, a giccs- és egyéb árusok ­vásárló híján - egymást szórakoz­tatják. Ha nem lennének németek, mindannyian lehúzhatnák a redőnyt. A középosztály felélte tartalékait - Az idegenforgalmi szakma ér­zékeny műszerként reagál a gazda­sági élet változásaira - tájékoztatott dr. Bottyán Éva. az Atlasz Utazási Iroda vezetője. Mint mondta, meg­változtak az utazási szokások, ter­mészetesen a pénzhiány miatt. Míg korábban a teljes ellátást biztosító utakat igényelték az emberek, most a külföldre utazók döntó többsége - a pénzmegtakarításra lehetőséget adó ­önellátós üdülésekel keresi. Észre­vehető, hogy mind többen kénysze­rülnek lemondani a külföldi utakról. de még azt megengedhetik ma­guknak, hogy belföldi pihenésre elutazzanak. Fáradtak, zaklatottak az emberek. Kitűnik ez abból is, hogy csendes, nyugodt környezetre vágy­nak, míg régebben a divatos­zajos-nyüzsgós helyekre volt nagy igény. A leghűségesebb utazók: a középosztály, lassanként elmarad, mert az idénre felélte tartalékait. A tehetősebb réteg pedig a luxusutakat. az egzotikus tájakat keresi. Körükben nem számít luxusnak az úszóme­dencés, európai, tengerparti hotel, hisz némelyikük saját házában van medence, s egyéb főűri kényelem. Számukra az idén a sláger a három­négyszázezer forintos ausztráliai, űj-zélandi, floridai utazás. A kifulladásig A luxusutakról legfeljebb csak álmodó többség a lehúzott redőnyök árnyékában ..piheni ki" egy külö­nösen zajos, megrázkódtatásokkal teli munkásév fáradalmait. S vannak nem kevesen, akiknek még ez sem adatik, s a szabadságuk bérpótló munkával telik - S ez igen nagy baj - mondja a pszicho­lógus, dr. Erdei Ka­talin. Hiszen az éven­kénti - legalább egy­szeri - hosszabb pihe­nésre még azoknak is szükségük van, akik munkájukban örömet lelnek, s emiatt észre sem veszik a kifá­radást. A psziché, az idegrendszer, a test nem terhelhető a végletekig, megsza­kítás nélkül. A fáradt embernek lassul a munkatempója, csökken a koncent­rációképessége, majd egyre nyug­talanabb lesz. emberi kapcsolatai lazulnak, apátiába esik. lassan érdektelenné válik minden iránt, s végül teljesen kimerül. Ezt nem szabad megvárni, hiszen a végletekig feszített húr könnyen elpattan, s a regenerálódáshoz mind több idő szükségeltetik. Tudom. az embereknek nincs pénzük utazásra, pedig az igazi pihenésnek, kikap­csolódásnak a környezetváltozás hihetetlen fontos feltétele. Elég, ha csak tíz kilométerrel távolabbra utazunk, máris kizökkenünk a munkát, a hétköznapok monotóniáját idéző közegből. Az ember terhel­hetősége véges, és aktív pihenéssel lehet csak olyan állapotban tanani a testet, a lelket, hogy a nyugdíj­korhatárig meg tudjuk őrizni erőnket. Sajnos, eme lélektani alapszabályt sokan nem tudják betartani, legfő­képp a pénzhiány miatt. KALOCSAI KATALIN Turistaként menekülnek Jugoszláviában valami készül, vészterhesek az éjszakák. Egyre többen tartanak a szlovéniai eseményeknél is véresebb, totális polgárháború kirobbanásától. A jugoszláv nephadsereg, ugy tűnik, Szerbiában általános mozgósítást rendelt el, s ez természetesen a Vajdaságban és a Bánatban élő magyar nemzetiségű tartalékosokra is vonatkozik. Tapasztalataink szerint számtalan fiatalember keres turistaként menedéket Magyarorszagon. Menekülnek, de többségük egyelőre nem tartja magát a szó szoros értelmehen vé­ve menekültnek, hi szen aki a behívó kéz­hezvétele előtt indult el otthonából, az három hónap múlva gond nél kul visszatérhet, ha nem érzi veszélyben mmmmm-mmmmmmwxxMsmMttmmmsim magát. Azok. akik már kézhez kapták behívóikat, s ezt követően vették útjukat hazánk felé - azaz dezertáltak -, mint szolgálat­megtagadók, akár hazaárulóknak is minősíthetők. A Vajdaságban maradt hadkötelesek tehát a rettegett, öldöklő polgárháború túlélési esé­lyei vagy a majdnem biztos felelős­ségrevonás következményei közül választhatnak A várt jugoszláv menekültáradat­nak Szegeden eddig alig van nyoma. A Vöröskereszt 300-400 ágyat, kon­zerveket, igény esetén melegkonyhai ellátást tud részükre biztosítani. Mint megtudtuk, a Károlyi Mihály Kollé­gium és a Talent Kft. ajánlotta fel ed­dig segítségét. A Károlyi kollégium és a Tisza Lajos körüti ..olajosház" étterme konyhai ka­pacitását is bevetné szükség esetén. Nehéz azonban fel­merni, valójában há­nyan érkeztek mene­kültként Jugoszláviá­ból, hiszen a „turisták" másutt keresnek szál­lást. Azok, akik mégis a Vöröskereszthez eddig négy fiatal és egy kétgyerekes család -, mikor megtudták, hogy be kell jelentkeyti­ük a rendőrkapitányságon, azonnal továbbálltak. Ilyen körülmények között senki nem kért a Vöröskereszt által biztosított segítségből. A félelem, a bizonytalanság nem ismer határokat. fordultak V. 1. Az epicentrum: Temesvár környéke tHtttMttlIMMM Tegnap kora dél­után, háromnegyed egy körül a magasabb sze­gedi lakóházakban meglendültek a csillá­rok, és a lakók gyors lökést éreztek a talpuk alatt. Földrengés. A belváros emeletes épü­leteiből s az iroda­házakból több helyen az utcára menekültek az emberek. A lengést több erős földlökés nem követte. Tíz perc­cel az esemény után telefonon érdeklődtünk az MTA Budapesti Szeizmológiai Obszer­vatóriumában, a rengé­seket ott is észlelték, akkor azonban még mindössze annyit lehe­tett tudni, hogy nem magyarországi epicentrumú, vi- mellett volt. A földmozgás erős­szonylag nagy területen észlelt. ségérő| ű; MTA Szeizmológiai Meg­közepes erejű földmozgásról van szó. flgxelőállomáson. Tóth László tu­Az obszervatóriumba Szegeden kívül dománws főmunkatárstól érdeklőd­A romániai Temes megyében egy halálos áldozata és több sebesültje van a tegnap észlelt földrengésnek. A természeti katasztrófa epicentruma a bánsági nagyvárostól alig 30 kilométernyire fekvő Bánlak községben volt. A temesvári rádió jelentése szerint a szerencsétlenül járt embert egy leomlott fal temette maga alá. A földrengés erősen érződött a megyeközpontban is, ahol - mindenekelőtt a magasházakbol - az utcára szaladtak a lakok. Falak omlottak le, kémenvek rongálódták meg, sok épület megrepedt. A lakásokban a polcokról leestek a könyvek s a bútorok leborultak. A földlökéseket erős félelmetes robaj kísérte, amelyet még tovább erősített az ijesztően kilengő épületek recsegése-ropogása. A helyszínen nem tudták egészen pontosan megállapítani a földrengés Richter-skálán mérhető magnitúdóját, a temesvári egyetem geofizikai tanszékének mérőműszerei ugyanis az első lökések után olyannyira kilengtek, hogy leszaladtak a papírról. A kora esti órákban Temesvárod már helyreállt a nyugalom, mindenki visszatért a házába. A közlekedés, valamint az áram-, víz- és gázszolgaitatás zavartalan. imw)RW?3twmi:::iiix MmnHt:;!M»:: bejelentések érkeztek Békéscsabáról, Hódmezővásárhelyről. Kecskemétről és Délkelet-Magyarország több te­lepüléséről. Békéscsabán a helyzet a szegedihez volt hasonló, a tízeme­letes házak előtt még a földlökést követő órában is sokan a további fej­leményeket várták. Az ijedelmen kívül ott sem történt semmi komoly. A szegedi tűzoltóságon érdeklődve megtudtuk, hogy a délután folyamán nem érkezett kárbejelentés, ami a földrengéssel volna összefüggésben. A délután első hiteles jelentése szerint a földrengés időpontja 12 óra 40 perc, epicentruma Temesvár kö­zelében, a román-jugoszláv határ Megkoszorúzták Antall sírját Varga Béla, az 1946-47-es Nem­zetgyűlés közelmúltban hazatelepült egykori elnöke pénteken a Farkasréti temetőben koszorút helyezett el id. Antall József sírján. A kegyeletes megemlékezésen jelen volt Antall József miniszterelnök. Varga Béla, az antifasiszta nem­zeti ellenállás kiemelkedő szemé­lyisége, a nemzetközi hírű pap-poli­tikus méltatta id. Antall József ér­demeit, aki a második világháború alatt a lengyel menekültek ügyével foglalkozott, majd más nemzetek menekültjeit is segítette. Megem­lékezett arról, hogy valaha együtt dolgoztak. Mint mondotta, ebből adódóan is, és a család barátjaként is jól ismerte munkásságát, helytállását a nehéz időkben. Imádkozott a halottért, s kifejezte azt az óhaját, hogy miniszterelnökünk mindazt végre tudja hajtani, amit édesapja megálmodott, s amiért az életében küzdött. Új kormány lesz Oroszországban Kiadta első elnöki rendeletét csü­törtökön - a tanárok fizetésének fel­emeléséről és a diákok helyzetének javításáról - Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke. Az elnök intézkedett arról, hogy felemeljék a tanárok fizetésének és a diákok ösztöndíjának összegét. Adó­mentessé nyilvánította az iskolákat és a főiskolákat. A rendelet előirá­nyozza, hogy évente mintegy tízezer diákot, posztgraduális képzésben részt vevő diplomást és tanárt küld­jenek külföldre tanulás és tovább­képzés céljából. Új programot is indított az árvák és a fogyatékos gyermekek megsegítésére. Csütörtökön lemondott az orosz kormány, hogy Borisz Jelcinnek szabad kezet adjon az új testület megválasztásához. Iván Szilajev kormányfő formálisan is benyújtotta lemondását az orosz Népi Küldöttek Kongresszusán. (Reuter/APi tünk. - A földrengés magnitúdója a Richter-skála szerinti 5,8-as fokozatú volt, méréseink szerint az epicentrum helye Budapesttől 300 kilométerre van. Pontos jelentéseket csak az or­szág területéről kaptunk, így csak annyit tudok mondani, hogy a föld­lökések Szegeden észlelt intenzitása a Mercalli-skála szerinti 5-6-os fo­kozatok között lehetett. - Mi a különbség a két skála közölt? - Mint tudjak, a rengéseknek csak az erőssége változik a távolsággal, nem a magnitúdója. A magnitúdó mindig az epicent­rumra vonatkozik, ezt mérik a Richter-ská­lán. Ahhoz viszont, hogy a hatásokat a messzebb fekvő terű leteken is fel lehessen mérni, egy empirikus - vagyis tapasztalati eredményekből felállí­tott - rendszert, a Mer­calli-skálát kell hasz­nálni. Ez méri az in­tenzitást. - A; epicentrumban milyen intenzitású le­hetett a földrengés? - Hozzávetőleg 7­8-as Mercalli-foko­zatú. - Eszleltek-e utórez­géseket? - Egy ilyen föld­rengést általában több száz jóval kisebb utórezgés követ. Ezekből mostanáig is éreztünk már többet. Az elsők 2-es, 3-as magni­túdójúak voltak. Hogy a magnitú­dóesés szemléletesebb legyen: egy Richter-fok ugrás 30-szoros energia­csökkenést jelent. - Önökhöz érkeztek-e kárjelen­rések Magyarország területéről? - Mindeddig még nem... Pon­tosabban éppen Szegedről telefonált valaki, hogy a mennyezete megre­pedt. Persze, a repedés már korábban is ott lehetett. Az estig összegyűjtött adataink szerint a földrengés, amelyet Jugo­szláviában, Bácskában és Nyugat­Bánátban is észleltek, Szabadkán és Újvidéken is riadalmat okozott. Kár a jelek szerint sehol nem esett. SOMOGYI P. SÁNDOR Afrika a ludas A tegnapi földmozgást az afrikai lemez okozta, amely fokozatosan csúszik a európai kontinens lemeze alá - mondta tegnap érdek­lödesünkre dr. Szederkényi Tibor egyetemi tanár, a J ATE Ásvány tani. Geokémiai és Kőzettani Tanszékének vezetője. - Az Alföld geológiai alapjának törésvonalai északkelet-délnyugati irányban húzódnak. Jól látható ­mutatja a térképen -, hogy itt Gom­bos-Óbecse-Temesvár vonalában, a magyar-jugoszláv határtól délre van az egyik nagy törésvonal. Ettől délre-délkeletre a Kárpátok tömege húzódik. Ez tehát a „határterület". Ez a medencealjzat általános tekto­nikai képe. A medencealjzathoz akkor jutunk el, ha a fiatal üledé­keket latakarítjuk. ami Szegednél például 2800-2900 méter vastag. Ez a medence kemény aljzata. Ettól lefelé a földkéreg vastagsága itt 25-30 kilométer, elég kicsi. A földrengés szempontjából nem is az a legfontosabb dolog, hanem egy kontinensméretű mozgás. Afrika kontinenslemeze alácsúszik az eurázsiai kontinenslemez alá. Ezt azonban nem folyamatosnak keli elképzelnünk, hiszen jelentős ellenállást képez a súrlódási erő. A afrikai lemez csak akkor mozdul meg, ha mozgató ereje nagyobb lesz, mint a súrlódási erő. S amikor egy ilyen zökkenés történik, akkor földrengés pattan ki. Mivel az a csúszás széles zónát érint, olyan földrengést szokott okozni, amelyek elég nagy területen észlelhetők. - Nem volt váratlan tehát, hogy épp itt mozdult meg a föld. - Egyáltalán nem. A földmozgás időpontját azonban nehéz volna megjósolni, hiszen a kontinens lemezek elcsúszásának okát sem ismerjük pontosan. Azt pedig, hogy a nyomóerő mikor győzi le a súrlódást, teljesen kiszámíthatatlan. - De ez a terület nem tartozik a földrengésveszélyes zónák közé. - Nem, hiszen Magyarország a kontinens közepén fekszik, ráadásul elég vastag üledék takarja, ami jelen­tősen tompítja a rezgések erejét. Nem úgy, mint például a kontinens szélén, például a Csendes óceánnál, ahol a mélytengeri árkok vannak. Ott igen erőteljes a földmozgás, naponta többször is van rengés; az óceán aljzata évente 5-10-15 centimétert bukik alá. - A '84-es berliidai földrengés is hasonló jelenség volt? - Igen, ott is egy ilyen törésvonal húzódik a mélyben, az úgynevezett litéri összetolódás. Ha valahol meg­mozdul a föld, a törésvonalak által körülhatárolt területeken nincs nagy mozgás, azok viszonylag rugalmasan viselkednek A két tömb talál kozásánál. a törésvonal mentén azonban mindig heves a mozgás. Úgy kell ezt elképzelni, mini a jégtáblák szélét zajláskor. Ha jön egy hullám, ott a legnagyobb a mozgás. - Ha jól értem, a földtani folya­matokból az következik, hogy kisebb rezgésekre eztán is simíthatunk. - Igen, kisebb utórezgések le­hetnek napok, esetleg hetek múlva is, de nagyobb földmozgásra nem lehet számítani MAROK TAMAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom