Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám

SZOMBAT, 1991. MÁJ. 25, DÉLMAGYARORSZÁG A HEYZET 3 Fürdővízzel a gyereket is? Ciiikán Ágnes Fotó: Nagy László Fesztiválváros - csupaszon Eltűnt kerthelyiségek nyomában A történet minden­képpen a régi közterü­let-foglalási díjjal kezdődik, ami egy négyzetméterre, egy hónapra 8 forint volt. Az első langyosabb tavaszi napsugarak érkeztével ki is települ­tek a vendéglátósok az éttermek, az esz­presszók elé s csak a kitartó őszi esők tüntették el onnan a kerti asztalokat, a mmömtmmmmmmmm napernyőket. Ez a pénz nem pénz. a várost is működtetni kell, törvény­szerű tehát, hogy a bérleti díjhoz hasonlóan a közterület-foglalásért is többet kér az önkormányzat. Az első ajánlat mindenkit fejbe vágott; egy belvárosi négyzetméterért egy hónapra 500 forintot kell fizetni. A kezdeti indulatok után tárgyaló­asztalhoz ültek az érintettek, de nagyon messzire nem jutottak. A jelenleg érvényes rendelet szerint a vendéglátóipari élőikért belvárosi négyzetméterára havi 350 forint, főszezonban. A június pedig napokon belül megérkezik ­egyelőre úgy tűnik - kerthelyiségek nélkül. A hét közepén kis társaság verődött össze a Szeged Étterem belső helyiségében s tartott mini „sajtótájékoztatót" az eltűnt kert­helyiségekről. Mészáros Ferenc, Gyertyás Imre, Aranyos Gabriella, Puskás László üzletvezetők egy figyelemreméltó listát is össze­állítottak. Szeged Étte­napernyo vagy a ponyva. Az utóbbi pél­dául a Szeged Étterem teraszára éppen ne­gyedmillió forint s ezzel egy újabb lénye­ges pontot érintünk. Az elmúlt években az alacsony díjak mellett mindenki érdemesnek tartotta a befektetést, székeket, asztalokat vett, vázszerkezetet és ponyvát gyártatott. A < < ísí - * megtérüléshez hosz­A kereskedők és a vendéglátósok körében nem kis vihart kavart az üzletbérek, illetve a közterület-foglalási díjak drasztikus emelése. Lapunkban bőven írtunk már erről s néhány esetben kompromisszum is született az ügyben az önkormányzat és az érintettek tárgyalásai nyomán. Nem sikerült mindenben egy ezségre jutni s ennek látható nyomai is vannak. Az igazán bőséges májusi esők elmúltával Szegeden is kisütött a nap, a városképhez már elengedhetetlenül hozzátartozó népszerű kerthely iségek azonban nem bukkantak elő. Néhány napot még kibírnánk, de itt többről van szó, lehet, hogy sokukat egész nyáron nélkülöznünk kell. denki kiválaszthat néhány kedvére valót, mást azonban a dolgok jelenlegi állásának ismeretében egyelőre nem tehet. A vendéglátósok maximum tízszeres bérleti díjat tartanak elfogadhatónak s úgy tűnik, nem engednek a 80-ból. Vagyis egy hónapra egy négyzetméterért ennyit fizetnének. Sérelmezik továbbá, hogy a rendeletalkotás előtt az érintetteket nem kérdezték meg, az önkormányzat nem is próbált egyeztetni. (Nagyobb kerthelyiséggel jelenleg csak a Virág Cukrászda dicsekedhet, ók azonban komolyabb összeggel szálltak be a tér felú­jításába, s így kedvezőbbek a feltételek - tudtam meg.). Csökken a fizetőképes kereslet, vele együtt a vendéglátósok forgalma és sokan éppen a nyári hónapokban szeretnének egyenesbe kerülni. A kerthelyiségek költségéből a közterü­let-foglalás díja csak az egyik tétel, hol van még az asztal, a szék, a 1.1. A rendelet 2. §. (6) bekezdésének szövege hatályát veszti, a (7) bekezdés számozása pedig (6)-ra változik. 2. |. A rendelet melléklete a következő ponttal egészül ki: (július 1-től augusztus 31-ig) 90.-Ft/nm/hó (az év többi hónapjában) 60.- Ft/nm/hó rem, Roosevelt téri Halászcsárda, Liget Étterem. Kék-fekete Söröző, Gulyáscsárda. Debreceni Étterem, Stop Bisztró, Lila Akác, Móravárosi Vendéglő, Búbos Étte­rem. Rókusi vendéglő, Gösser Söröző, Tarján Bisztró, Korzó Biszt­ró. Boszorkány Ételbár és végül a Sörkert a könyvtár mögötti gö­dörben. A meglehetősen hosszú listából min­Darmstadt újabb ajándéka 17. Vendéglátóipari előkert - körtöltésen kívüli terület kórtöltés és Nagykörút (Újszegeden Temesvári krt.) közötti terület - Nagy körúton és Temes­vári krt-on belüli terület 180.- Ft/nm/hó 120.- Ft/nm/hó szú évek kellenek, a „kerti bútorok" azonban egyelőre a raktárakban porosodnak. A megoldását az is nehezíti, hogy a vendéglátósok tudnak egy korábbi 100 Ft/nm-es javaslatról, amelyet a kereskedelmi oszlály terjesztett be az ügyben. (Lehet, hogy innen á 80 forint?) Sérelmezik azt a szabályt is, hogy egyetlen nap kitelepülés már egész havi bérleti díjat jelent. Furcsának találják azt is, hogy a közterület-foglalás csupasz aszfalt­jáért többet kell fizetni mint az étterem bérletért. A megegyezésnek egyelőre semmi nyoma. A polgár­mesteri hivatal az ügyben nem tehet mást, hivatkozik a közgyűlés rende­letére, illetve annak legújabb májusi módosítására. A tét nagy, a felsorolt egységek 1500-2000 embert tudnak szabadban leültetni és a város is csupasz lenne nyáron a színes napernyők nélkül. Azt hiszem ez azért mindenkinek hiányozna. Kérdés természetesen az is, milyen erős a szoli­daritás, mit hoz június eleje, hányan pakolnak ki végül - ha csak néhány szék, asztal erejéig is. Huszonöt százalék esetén a város körülbelül pénzénél, a vendég asztal nél­kül, az étterem ven­dég nélkül marad. 350.- Ft/nm/hó 200.- Ft/nm/hó k a Négy, súlyos szívbeteg csecsemőt szállítottak gyógykezelésre Romániából Münchenbe, illetve Darmstadtba tavaly télen. A hóvihar útjuk megszakítására késztette őket. s néhány napig Szegeden kelleti várakozniuk. A SZOTE Gyermekklinikája tápszert, infúziót - s mindent, amit a gyermekek ellátására kértek a darmstadti kollégák - adott a kényszerpihenőre ítélteknek. A németeket meghatotta a szegedi klinika nemes gesztusa, s később sorra érkeztek a köszönő, mondhatni hálálkodó levelek, és a kérdés: hogyan tudnák viszonozni a bajban nyújtott segítséget. Előbb tápszert küldtek, majd amikor a darmstadti orvos - aki akkor télen a mentőcsoportot vezette - Szegedre látogatott, ismét csak azt kérdezte: mivel honorálhatná a szívessége*? Boda professzor úr tudott volna néhány dolgot sorolni, de kényelmetlennek érezte, hogy előhozakodjék a hiányokkal. így csak az Életveszélyes Beteg Gyermekekért Alapítvány németországi népszerűsítését kérte. A történet a minap végződött, amikor is a Szeged Nézem Czeizel Endre műsorát a tévében. Most éppen arról beszél, amitől évek óta hangos egész Amerika - és közben egyre egészségesebbé válik. Mi, magyarok azonban jószerével még azt se tudjuk, mi fán terem a koleszterin. Azaz most kezdjük fölfogni, hogy nem ott terem, hanem a vérünkben, s ha túl sok van belőle, bizony belehalhatunk. Miként a magyarok sorai valóban ritkulnak is, igen drámai módon. Negyvenes, ötvenes éveikben járó fiúkat, férjeket, apákat veszítünk el. míg kortársaik más országokban éppen legszebb férfikorukat élik. Tudnunk kell tehát a koleszterinről, arról is, mennyi van belőle a vérünkben, s ha túl sok, tennünk kell ellene: megfelelő diétával, mozgással. Föltéve persze, ha nem akarunk infarktus miatt idő előtt búcsút venni az élettől. Czeizel doktor tanít, érvel, magyaráz. Fehér köpenybe bújik, pápaszemet biggyeszt az orrára, és sokmillió szem közt beszélget a páciensével. Nem egy kollégája azt mondja: „Mit bohóckodik itt ország-világ előtt?" Nekem ez meg sem fordul a fejemben. Miként az sem. hogy ő most netán magát reklámozza. Nekem, nekünk több hasznunk van a műsorából, mint amennyi előnye neki a reklámból. Sőt, kezdem hősként is tisztelni, mint aki daccal, elszántan vállalja az ostoba gúnyolódást, a megbélyegzést is - az ügy érdekében. Olvasom ugyanis a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának állásfoglalását az orvosi tevékenységek hirdetéséről, és egyre kellemetlenebbül érzem magam. Én, az újságíró és a potenciális beteg ember szorongok: az általam oly nagyon tisztelt doktornők és doktor urak ki ne öntsék a fürdővízzel a gyereket is. Zsumalisztaként elképzelem, mit élhet át az a szegény orvos, akit kérdéseivel megkörnyékez valamelyik kollégám. Föltételezem, válaszadás előtt számba veszi a tilalmakat, jól meghányja-veti, mit. mikor és hogyan szabad mondania, nehogy megsértse valamivel is bármelyik orvostársa érzékenységét. Hogy közben, netán többszáz, többezer embert óvhatna meg az átadott tudás a bajtól, fájdalomtól, betegségtől? Az más kérdés. Mindenesetre az orvos, saját szakterületén alkalmazott vizsgálati és gyógyító eljárásokról csak „kizárólag tudományos szaklapok részére írhat cikket, illetőleg adhat nyilatkozatot". E/t is csak akkor, ha közérdekű, és csak úgy, ha az nem szolgálja saját népszerűsítését, és ha erre a cikk - rádió-, tévényilatkozat - nem alkalmas. Az állásfoglalás szerint ugyanis „az orvosi hivatás méltóságával nem fér össze, ha az orvos saját személyét vagy saját tevékenységét az orvosi kar tekintélyét sértő módon ajánlja, vagy kínálja föl valamely médium útján." Helyteleníti az etikai kollégium a saját orvosi tevékenység reklámozását, kórtörténetek, műtétek ismertetését, orvosi szakkérdések, betegségek és gyógyítások leírását, bemutatását, ..tudományos szaklapnak nem minősülő bármely médiumban." Tollforgatóként és betegként is megértem, sót egyetértek, ha az orvosok érdekvédelmére hivatott szerveződés etikai kódexe igyeL/ik szigorúan óvni a szakma méltóságát és tekintelyét - éppen egyes orvosoktól. De mint a gyógyító tevékenység alanya és tárgya, hadd kérjem tisztelettel: az orvosok egymás iránti kötelezettségei mellett ne feledkezzék meg az erkölcsi kódex a betegekről és az egészségüket megőrizni akarókról sem. Ok ugyanis igénylik a felvilágosítást, a tájékoztatást, az információkat. Annál is inkább, mert enélkül aligha tudnak egy üttműködni az orvossal a gyógyulás és a megelőzés érdekében. És ha a kamara valóban tagjai érdekeit - és a betegekét - védi, nem helyes, ha kiváló szakembereket elriaszt a nyilatkozatoktól. Az egyes kollégák népszerűsége miatti túlzott aggodalom esetleg oda vezet, hogy a tapasztalt, a szaknu és a betegek által is elismert orvos néma marad, míg a gomba módra szaporodó sarlatánok tömege akár gátlástalanul hallathatja hangját. Márpedig a sajtó - amellett, hogy a természetes gyógymódok létezése előtt se huny szemet - főként a hiteles, a tudomány által igazolt nézetek népszerűsítésére törekszik. Persze, csak ha az orvosok segítőkész partnerei ebben. Előszezon üres medencékkel Az éves meteorológiai távprognózis szerint, mely a Szegedi Vízművek fűrdó-főüzemvezetőjének fiókjából került elő, a hét végétől ismét rossz időre számíthatunk. Bár a strandszezon hivatalosan június 15-ével kezdődik - a strandbelépők is ekkor drágulnak tovább - a Part­fürdő és a Sziki már fürdőzőkre vár. A Tisza partján megnyitották a SZUE és a Partfürdő közötti átjárót, a kempinget, a vízzel azonban csín­ján bánnak, nem töltik még meg az 1000 köbméteres medencéket. A hűvös előidény ellenére a Szikin és a Partfürdő területén megjelentek az első kempingezők. Az igénybe vehető szolgáltatások színvonala a tavalyihoz hasonló lesz, mivel űj beruházásokra a vízművek költségvetéséből nem futotta: a für­dőztetés ráfizetéses, az önkormány­zattól várt 27 milliós támogatás helyett csupán 15,5 milliót kaptak. A 30 százalékos áremelés mellett a strandokon, ahol lehet, takaré­koskodni próbálnak - főleg a vízzel. Az előidény első hónapja hasznot nemigen hozott, de Dóra József ü­zemvezető a tavalyinál több külföldi turistára számít. Szerinte a jugoszláv helyzet kedvező hatással lesz a magyarországi idegenforgalomra. Június végéig a felnőtt strand­belépők 40, a kedvezményesek 30 forintba kerülnek, július l-jétől pedig 10 forinttal többet kell fizetnünk ér­tük. A kabinokért a Partfürdőn 800 forintot kémek. Sajnos, a termálfür­dő, bár a tetőzet javítását befejezték, az év végéig biztosan zárva marad, pénz híján lassan halad a „gomba" felújítása. A már említett távprognózis, melyet az üzemvezető vízügyes kollégáitól szerzett, június közepéig 20 fok alatti napi középhő­mérsékletet es sok esős napot jelez. Az előidény így kevés fürdózőt csalogat majd vízközeibe. Varga Iván napjára vendégségbe érkező darmstadti polgármester­helyettes egy EEG-készüléket hozott ajándékba a SZOTE Gyermekklinikájának. Az egymillió forint értékű műszer - amely az agy elektromos jeleinek vizsgálatára hivatott - egyik nagy előnye - kicsiny mérete miatt -, hogy könnyen bárhová vihető, s így nem az életveszélyes állapotban levő beteget kell mozgatni, szállítani, mint korábban a régi nagy súlyú EEG-készülék esetében. A világszínvonalú műszer számítógépes lemezre rögzíti az agyi jeleket, amelyek a vizsgálatot követően bármikor videón visszajátszhatok. A készülékhez tartozó számítógép, videoberendezés a közeli hetekben érkezik Szegedre, de az alapműszer addig is használható. Németországi testvérvárosunknak egyébként nem első ajándékműszere ez a minap átadott. Éppen egy esztendővel ezelőtt a SZOTE Bőrgyógyászati Klinikájának ajándékoztak egy szintén korszerű lézerkészüléket. itic

Next

/
Oldalképek
Tartalom