Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. MÁJ. 22. A dollár csak csordogál... RAF AI GÁBOR Várjuk a külföldi tőkét. De a tőke és a tőkés óvatos. Sokkal megfontoltabb. mint gondoltuk volna. Legalábbis erre enged következtetni az a legfrissebb adat. amely szerint Csongrád megyébe az elmúlt kéthárom évben összesen félmilliárd forint külföldi tőke áramlott be. Mondjuk inkább úgy, csordogált be. Mert áramlásról, tömeges, nagy tőkeinvesztálástól egyelőn: nem kell tartanunk. Tanulságos megvizsgálni azt is, hogy mely országok befektetői hozzák a pénzüket, vagy termelőeszközeiket Szegedre és a város környékére. A német beruházók valamivel több mint 256 millió forinttal vesznek részt 62 Csongrád megyei társaságban, s ezzel az összes befektetett külföldi tőke 29 százalékát ók hozták. A jugoszlávok 35 társaságba 28 millió 850 ezer, az osztrákok 30 vállalkozásba közel 80 millió, az amerikaiak pedig 18 vállalkozásba 26 millió forinttal szálltak he eddig a megyében. ( Az invesztált külföldi tőke megoszlását, arányait ábránkról részletesen is leolvashatják). Igaz. sok esetben ez az összeg nem pénzt, hanem gépi apportot jelentett. Az már igazán kuriózumszámba megy viszont, hogy a Bahama-szigetekről, Kuwaithól. Kubából és Szíriából is fektettek be környékbeli vállalkozásokba. A kétezer Csongrád megyei társaságból alig több mint kétszázban jelent meg máig a külföldi tőke. Eddig a kft. volt a sláger a kedvező adószabályozás miatt. Tavaly összesen 763 korlátolt felelősségű társaságot jegyeztek be a megyei cégbíróságon. A vegyes vállalatok alapításának igazi lendületét a társasági törvény hatályba lépésétói, azaz 1989. január l-jétől számíthatjuk. Ez a nekilódulás - a változó adókedvezmények miatt- mára kicsit alább hagyott, de így is ezerkétszáz új cég vár bejegyzésre. Mibe fektetnek előszeretettel a külföldiek? Első helyen a kereskedelem áll. majd ezt követi a vendéglátás, a szolgáltatások és a különféle ügynöki tevékenységek. Az ipari termelésbe azonban eddig minimális lőke áramlott be Szegedre. Arra sincs szabály, hogy ki hozza a nagyobb tőkét. Mint a cégbíróságon megtudtuk, ezt esete válogatja. A kü Iföldiek igyekeznek gépekkel, technológiával beszállni egy-egy vállalkozásba. Hogy az odakint már sokszor levetett technika értéke mekkora, arra nincs igazi szabály. Több hazai vállalkozó arra törekszik, hogy a kinti részvétel ne haladja meg a 49 százalékot, hiszen így továbbra is a magyar fél diktál. Igaz, sok esetben ez sem szempont, hiszen a kisvállalkozások zöme továbbra is családi . baráti és ismerősi alapon szerveződik. Az igazi nagy befektetőkre, úgy tűnik, még jó ideig várnunk kell... Honnan jön a külföldi tőke? 9% (20) 1% (3) 2% (5) 6% (12) .29% (62) 6% (13) 16% (35) B német a jugoszláv • osztrák a amerikai • svájci a svéd • olasz a francia • kanadai a angol • egyéb Minden forint kemény 5 milliárdos segítség Sok a bizonytalanság A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén várhatóan összesen 5 milliárd dollár kölcsönt nyújt a kelet-európai államoknak - jelentette ki Michael Camdessus. az IMF vezérigazgatója. Camdessus elégedetten szólt a keleteurópai államokban folyó gazdasági reformok első eredményeiről. Elismerte ugyanakkor, hogy vannak bizonyos problémák: lényegesen csökkent tavaly a termelés, s paradox módon nagyrészt a reformok által kiváltott átmeneti bizonytalanság miatt. A; infláció gyors, és a szerkezeti reform. így az állami vállalatok privatizálása, lassan halad. Mindezek a problémák azonban megoldhatóak, ha az érintett államok kitartanak reformelképzeléseik mellett, és megfelelő támogatást kapnak a nemzetközi közösségtől - szögezte le Camdessus. (REUTER) na&xmstMHim&mnmnxmximmBe&imíiwtezB Egy sikeresen működő, a törzstőkére magas osztalékot fizető vegyes vállalat az eredeti tőkefelhalmozás sajátos példájaként is emlegethető. A fő- és a résztulajdonosoknak alapvető érdekük, hogy minden nélkülözhető jövedelmet visszapumpáljanak a cégbe. Ez annál is inkább érthető, hiszen egy jobb vállalkozásnál nem ritka a százszázalékos osztalék sem. ami háromszorosa-négyszerese a jelenlegi banki kamatoknak. (Ez az osztalékarány az adómentesség hiányában természetesen 60-70 százalékra csökkenne.) Egy- két évvel ezelőtt szinte nem akadt olyan cég. új vállalkozás, amely elutasított volna egy-két millió forintot, ha valaki kívülről keresi meg őket. befektetési szándékkal. Ma egy sikeres vegyes vállalat megköszöni az ajánlatot. Az ok egyszerű, az adómentességhez tartani kell a külföldi és a magyar tőke arányát, a cég tehát csak olyan mértékben növekedhet, ahogy jön a márka vagy a dollár. A szükséges forintrész hamar - gyakran többszörösen - és természetesen még a cégen belül összejön. Az alapító tagoknak elsőbbségük van a törzstőkeemelésnél - ragaszkodhatnak az alapítói vagyon arányához nagyon meg kell indokolni tehát, ha egy később érkező sikeres menedzseri mégiscsak beengednek az üzletbe. Tiszta érdekeltségi viszonyokat teremt az a lehetőség, hogy nincs különbség az adózás előtti és adózás utáni nyereség között. Ma ugyanis az adózó vállalkozásoknak igen nagy hányada nem is törekszik eredményre. Egyszerűen csak mindent kivesznek a cégből költség címén, amit a törvény nem tilt. Vagyis létezik még a kemény és a puha forint, az utóbbiból pedig sokkal drágább a vásárlás. Cégek százai élnek abból, hogy olyan költségre elszámolható termékeket, szolgáltatásokat kínálnak, amelyek áttételesen a vállalkozások részvevőinek személyes jövedelmét gyarapítják, s ami a lényeges, adómentesen. Ennek egyik tipikus példája a személyautó-lízing, ha a gépkocsi tulajdonjoga egy éven belül átszáll a használóra. Az adómentes vegyes vállalatoknál ezeknek az ügyleteknek nincs értelme, hiszen minden forint kemény, s a költségből elvenni ugyanannyi, mint a nyereségből. KOVÁCS txmioisiimaiestmixtwmími A növekedés határai Az elektronika és a számítástechnika hullámain A Procontrol elnökével. Kovács Károllyal először a vegyes vállalat alapításának körülményeiről beszélgettünk. - Az átalakulással több célunk is volt egyszerre, ezek közül csak az egyik, hogy tőkét hozzunk, illetve azt devizában hozzuk. A továbblépéshez, a fejlesztéshez mindenképpen kemény valutára volt szükségünk. Hasonlóan fontosnak számított az új szellemi és kereskedelmi kapcsolatok lehetősége, és - miért tagadjuk - a hazai adómentesség is sokat nyomott a latba. - Ez utóbbinak milyen feltétele volt másfél évvel ezelőtt ? - A külföldi részesedésnek el keltett érni a harminc százalékot, a minimális alaptőkének pedig a 25 millió forintot. Öt évre kaptuk az adómentességet, aminek természeteaen még egyéb feltételei is voltak. Kiemelt termelő tevékenységet folytatunk, hiszen elektronikai eszközöket gyártunk - hasonló elbírálású például még a szállodaépítés és a gépkocsigyártás - és árbevételünknek több mint tele ebből a tevékenységből származik MindA Procontrol amerikai-magyar vegyes vállalat 1990 januárjától működik ebben a formában, s korábbi szervezeti változásaikkal együtt akár iskolapéldái is lehetnek a gazdaság átalakulásához alkalmazkodó, néhány év alatt óriási növekedést produkáló cégeknek. A helyi textilgyár elektronikus szakembereiből és az egyetem oktatóiból összeverődött csapat - mint sokan mások akkoriban - a gmk keretei között ismerkedett a maszek világgal, a vállalkozással. Néhány éven belül kinőtték a gyárat - mindenki ágy csinálta akkor kisszövetkezetet alapítottak. A következő lépés a másfél évvel ezelőtti amerikai-magyar vegyes vállalat létrehozása volL A kulcsszó mindvégig az elektronika maradt, amelynek hullámain ebben az országban sok cég jutott nagy on messzire. ezekkel együtt érvényes csak az adómentesség, s addig tart, ameddig eleget tudunk tenni valamennyi feltételnek. A termelő tevékenység 50 százalékos kitételének például a hagyományos ipari elektronika, a folyamatirányító rendszerek fejlesztésén és gyártásán túl a Panasonic telefonkészülékek, központok illetve rendszerek összeszerelésével tudunk megfelelni. - Önök így kezdtek - és akik később rajtoltak? - A minimális alaptőke időközben 50 millió forintra nőtt. a szükséges külföldi részesedés szintén növekedett. Egyébként ezekhez az arányokhoz mi is közeledünk, a jelenlegi alaptőkénk már 40 millió forint, s a külföldi rész is 40 százalék feletti. - Most nincs adózás előtti és uuím nyereség, de mi lesz három és fél év múlva, amikor az adómentesség után visszapottyannak a földre? - Ez nem egycsapásra történik, az átmenetet a 60 százalékos vállalkozásinyereségadó-kedvezméoy biztosítja. - Addig is milyen terveik vannak? - Még az idén szeretnénk elémi az 500 millió forintos árbevételt és be kívánunk szállni a privatizációba. Az eddig felhalmozott tőkével, valamint külföldi pénzek bevonásával nemcsak Budapesten, hanem például Sopronban, Győrben is szeretnénk nagyon jó fekvésű üzleteket megvásárolni saját termékeink forgalmazására. illetve a kereskedelmi profil bővítésére. Legmerészebb tervünk pedig egy vegyes bank. az igazi magánbank létrehozása, amerikaimagyar részvétellel. - Ehhez minimum milliárdos alaptőke szükséges, s úgy tudom, hogy a Dél-Alföldön mások már régebb óta kacérkodnak ilyen gondolánál - A verseny mindenkinek használ, s az a számítógépek területén ugyancsak hasznos végeredménnyel járt. Az elmúlt években a leglátványosabb árcsökkenést talán éppen ez az ágazat produkálta, ami annak köszönhető, hogy a kínálat, a választék óriási mértékben növekedett. A bankokról még nem mondható el ugyanez. KOVÁCS ANDRÁS Az a fránya VANYA Vegyes vállalatok barátságból? Sok szó esik arról, hogy a külföldi bektetőknek milyen buktatókon kell keresztülmenniük, hogy Magyarországon vegyes vállalatot alapítsanak. Arról már ritkábban beszélünk, hogy a magyar partnereknek vajon megéri-e házasságot kötni egy-egy nyugat-európai befektetővel. Ugyanis, ha a külföldi adja a bankot, minden bizonnyal a hazai vállalkozó húzza a rövidebbet hosszú távon. - Egyelőre Szegeden is az a tipikus, hogy a kint élő rokonok, barátok, egykori magyarok szállnak be a vegyes vállalatokba. Amolyan családi kis üzletek köttettek az elmúlt években - mondja dr. Tuszinger Margit, a Vállalkozók Országos Szövetségének helyi titkára. - A rendelet eddig olyan kedvezményt nyújtott, hogy érdemes volt kft-t alapítani egy külföldivel. Hiszen ha az egymilliós alaptőkéből kétszázezret kintről hoztak, már járt az adókedvezmény. így sokan megpróbálták kijátszani a VÁNYÁ-t. - Mi jellemző ezekre a családi vállalkozásokra? - Minimális tőkebefektetéssel igyekeznek gyorsan, minél többet kiszedni a cégekből. így azután a külföldi, nagy befektetőknek nem is igazin vonzó Magyarország. - Mikor változik ez a helyzet? - Máris változott. Januártól keményedtek a korlátok. Csak ötvenmilliós vállalkozás felett, legalább egyharmados külföldi tőkearánnyal és döntően termeléssel foglalkozó vállalkozásoknak jár az adókedvezmény. Nem is nagyon jegyeztek be az idén olyan kft-t, amely külföldi tőkével alakult volna. - Mi volt eddig a sláger? - Elsősorban a kereskedelem. A termelésbe nem igen fektettek a külföldiek. Az infláció, a fizetőképes kereslet korlátai azonban ezt a szférát is egyre kevésbé teszik vonzóvá. - Mi kellene ahhoz hogy a mainál jóval több külföldi tőke áramoljon az országba ? - Stabilitás minden téren. Hosszú távú előrelátás nélkül nem mernek idejönni a külföldiek. Velünk ellentétben, akik gyorsan szeretnénk meggazdagodni, ők tudják, hogy egy vállalkozásnál időre és türelemre van szükség. Elengedhetetlennek tartom, hogy konvertibilis legyen előbbutóbb a forint. És persze a sorban állást, a fizetésképtelenséget is fel kellene számolnunk. r~g! Halasztott START Május 2l-e, kedd, délelőtt fél tizenegy. Egyszerre pontosan öten nyomulunk be a Szegedi Ipartestület szűk folyosójára, amikor egy hölgy cédulát ragaszt ki az ajtóra. Az alkalmi plakátról minden érkező megtudhatja, a START-hitellel kapcsolatos tájékoztatók leghamarabb május 30-án állnak a tisztelt kölcsönigénylők rendelkezésére, vagyis a nagy csinnadrattával beharangozott akció a legjobb esetben is csak egy hét múlva indul Ez a hitel is csak úgy kezdődik, mint a többi - állapítja meg valaki, s igaza van. Felbátorított vállalkozók kiábrándító gyakorlat, immár sokadszor. Pedig ezt jobban akarták csinálni, csak hát a magabiztos nyilatkozatok megelőzték a felkészülést. Nincsenek még tájékoztatók, kölcsönigénylési nyomtatványok egy komplett, nem fénymásolható csomag 150 forint lesz -. s tulajdonképpen a bankok sem egyeztek meg véglegesen a hitelfolyósítás feltételeiben, a garanciák kérdésében. Ennek ellenére semmiről sem késtek le az iparosok, hiszen a pályázat benyújtásának kezdete július 1-je. A tét nagy, a százmillió márkás német kormányhitelt az MNB ennek megfelelő forintösszeggel egészítette ki, s ebből már az idén 3,4 milliárd forintot kedvező fellételekkel igényelhetnek a vállalkozók. A cél pedig nemes, ezt sugallja a még csak mutatóban látható tájékoztató első bekezdése is: „Elhatározásával egy olyan útra lépett, mely út elvezethet az Ön egyéni boldogulásához, hazánk gazdasági felépítéséhez." Ez így szép is, jó is, csak ne lenne minduntalan ekkora bakikkal kövezve. K.A.