Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

2 Kitekintő 1991. május 2., csütörtök AUSZTRIÁBA ÉS JUGOSZLÁVIÁBA Új határátkelőhelyek Hat uj koiun határátkelő nyílik Ausztria.és Magyarország között július elsejével - erről folytatott eredményes tárgyalásokat kedden Szombathelyen a megyeházán Balogh György, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka és dr. Hans Dietmar Schweisgul, az osztrák Szövetségi Pénzügyminisztérium vám főigazgatója. A megállapodás szerint GyőrMoson-Sopron megyében Pertód-Pamhagcn, Fertórákos-Mörbisch és Mosonszcntjános-Andau között, míg Vas megyében Bozsok-Rechnitz, Szentpétcrfa-Eberau között létesítenek új átkelőt és látogatható lesz a kőszegi hegységben az írott-kő kilátója is. Későbbi időpontban kerül sor a Pinkamindszent-Moschcndorf közti átkelő megnyitására. Fertőd és Pamhagen között vízummentes nemzetközi átkelő nyílik, ahol egész évben lehet közlekedni autóbusszal, személygépkocsival. kerékpárral és gyalogosan. Fertőrákos cs Mörbisch. illetve Mosonszentjános és Andau között nemzetközi gyalogos és kerékpáros átkelő lesz. Az írottkőnél lévő kilátót április elsejétől november 2-áig lehet látogatni: naponta 8-tól 20 óráig, júliustól szeptemberig pedig naponta 6-tól 22 óráig. Bozsok és Rcchnitz, illetve Szentpéterfa és Eberau között közúti átkelőt létesítenek, autóbuszok, személygépkocsik, gyalogosok és kerékpirosok részére. A tárgyaló partnerek bejelentetlék, hogy az érintett határátkelőkön meg kívánják változtatni az útlevél- és vámkezelés rendjét is: gyorsítják az átjutást. Eszerint a magyar és osztrák határőrizeti szervek alkalmazottai úgy látják el feladatukat, hogy az utazónak csak egyszer kelljen megállnia. Ennek megvalósításához azonban államközi szerződést kell kötni hangoztatták. Az MTI munkatársának kérdésére a vámparancsnokok kifejtették: a várható szovjet útlevélliberalizálás hatásait még nem lehet megítélni. Balogh György szerint Magyarország túl kicsiny ország ahhoz, hogy ilyen fantasztikus terheket vállaljon, ezért politikai döntést igényel annak meghatározása: miként szabhat gátat az emberáradatnak. Például vízumkötelezettség előírásával, vagy bizonyos pénzügyi feltételek meghatározásával. Tiszasziget - Gyáia terv Több éves bizonytalanság után úgy tűnik, a közeljövőben mégis megnyílhat majd a Tiszasziget és Gyála közötti magyar-jugoszláv határátkelőhely. Legalábbis ezzel az eredménnyel fejeződött be kedden az a tanácskozás, amelyet az új határállomás létrehozásában érdekelt szervezetek képviselői tartoltak a Csongrád megyei önkormányzat szegcdi székháziban. Az átkelőhely megnyitásának ötlete nem újkclctú; megvalósítását évek óta szorgalmazzák már a határ melletti községek önkormányzatai. mind a magyar, mind a jugoszláv oldalon. Legutóbb az átvezető út tavalyi - alkalmi megnyitása adott valami reményt ehhez, de az eseményt megismételni azóta nem lehetett. Húsvétkor ugyanis a magyar kérést jugoszláv részről azzal utasították vissza, hogy a közös határátkelőhelyek ügyében decemberben a szövetségi kormány által kiadott jegyzékre még nem érkezett magyar válasz. A mostani tárgyaláson jelenlévő Szokai Imre helyettes államtitkár ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a jegyzékben a jugoszlávok által a megnyitásra kívánatosnak tartott határpontok sora szerepel, s erre a magyar kormány valóban nem válaszolt még. Előbb azt kell eldöntenie, hogy a szűkös működtetési lehetőségek között ezek közül melyekre van valós esély. Szokai Imre szerint a kormány csütörtöki ütésén napirendre tűzi a kérdést, és valószínűleg a tiszasziget-gyálai a kiemelt állomáshelyek kö/Ött szerepifi majd. AZ elképzelés megvalósulására amint őszi István. Magyarország belgrádi nagykövete is éreztette biztosíték az, hogy a magyar kormánynak mindenképpen tennie kell valamit az utóbbi hónapokban igencsak megromlott magyar-jugoszláv politikai viszony megjavításért E biztosítékra egyébként a Csongrád megyei önkormányzatnak is szüksége van: a közeli megnyitás reményében idei költségvetéséből 6 millió forintot szavazott meg a határállomás és az oda vezető út megépítésére. Az előzetes elképzelések szerint az átkelőhely időszakosan, és egyedül a magyar-jugoszláv személyt forgalom részére üzemelne, csakis a nappali órákban. Szóba került rhég áz is, hogy próbaképpen már a pápa magyarországi látogatásának idejére célszerű volna megnyitni. Erre vonatkozóan később születik döntés. S. P. S. Agrárszocializmus ürügyén Pártvezetők sajtótájékoztatója Kamarai előőrs A németek is „hazaadják" a pénzt Az elmúlt hónap utolsó napján Orosházán a 100 éves agrárszocializmust ünnepelték. Gécii József. a Szocialista Párt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, a mozgalom feltámadásának lehetünk tanúi. Az ünnepi alkalomból Nyers Rezsőéi Vastagh Pál sajtótájékoztatót tartottak a művelődési központban. Nincs különösebb jelentősége mondották hogy a három baloldali párt (MSZP. MSZMP, szociáldemokraták) együtt koszorúzta meg a csorvási emléktáblát. nem körvonalazódik sem miféle baloldali politikai szövetség, egyszerűen arról van szó, hogy a közös politikai múltból és hagyományból senkit nem lehet kirekeszteni.. Kijelentették: az MSZP nem fordul az Alkotmánybírósághoz a kárpótlási törvény ügyében, de támogatja azokat, akik ezt teszik. Helytelenítették, hogy a tulajdonátalakítást a törvény elfogadásával egy sajátos pályára állították: a volt tulajdonosi csoport érdekeit szolgálták ki. ezeknek alárendelték az önkormányzati és a munkavállalói tulajdont, s a privatizáció egész menetét. Megbolygatták a mezőgazdaság termelési viszonyait, s veszélyeztetik a társadalmi békét. Ha a téeszek anyagi helyzete megrendül, a fizetőképtelenség dominója végigsöpör az egész magyar gazdaságon - hangsúlyozták. A kormány számára a cél nem lehet más, mint egy vegyestülajdonú nemzetgazdaság Nyers Üzenet a kirakatból Agrárszocializmus. „Megnövckedclt a nincstelen agrárproletárok száma.., Helyzetük a nagy földmunkák megcsappanása után. a kilencvenes években tovább nehezedett. Nem csoda, hogy mohón szívták magukba a szocializmusról szóló tanítást. Legöntudatosabb rétegeik a forradalmi munkásmozgalomhoz csatlakoztak". Viharsarok. A történelemkönyvek brosúraszövegei mellett sötét tónusú fotók: elgyötört arcú emberek, csoportokba verődött marcona férfiak, a háltérben néhány talicska - a sivár, könyörtelen Alföldön. Mire gondolhattak, mit akarhattak valójában? Elmosta a propaganda. Szeged egyik könyvesboltjában feláron kapható egy könyv a viharsarki agrárszocialista mozgalmakról. Akadémiai kiadvány. Az időzítéssel - úgy tűnik - bajok vannak. Tíz évvel ezelőtt kötelező olvasmány lett volna az egyetemeken, és többen meg is vásárolták volna. Ma leértékelve került az üzlet vitrinjébe. Egy mindössze 50 százalékos leértékelésben (leértékelődésben) talán az egész magyar baloldal kiegyezne. De valószínűleg csupán az egységáras kategóriában jut számára hely. Ott is a legolcsóbban. És ezen nem változtat az sem, hogy nagy belső hullámzásával az ezerarcú szociáldemokrácia, a jelentős politikai figurákkal büszkélkedhető szocialisták és a teoretikus hajlandóságukat dogmákra fecsérlő kommunisták időről-időre kirakatba küzdik magukat. Megkockáztatjuk: a komor arcú férfiak tekinteteiből érkező üzenetet ebben a pillanatban ők sem képesek dekódolni. (ód or) Rezső a mezőgazdasági tulajdon három típusát együttesen tartotta életképesnek: a nagytáblás gazdaságokat (gabona- és ipari növények termelésére) meg kell őrizni; a farmergazdaságokat állattenyésztésre ti kertészetre célszerű berendezni: a részmunkaidős kisgazdaságok (háztáji) a mellékmunka-kapacttast hasznosíthatják Pozsgay Imréről szólva Nyers Rezső megjegyezte: érdekes gondolatsornak tartja megfogalmazásait a nemzeti centrumról, de annak helyét egyetlen párt nem képes betölteni, az csak pluralista alapon képződhet. A jövőre nézve nem tartotta meghatározó erejű tömörülésnek Pozsgay Imre csoportját Ó.J. Meglehetősen nagy érdeklődés kísérte a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara keddi, szegedi rendezvényét. Ezen F.va Dude asszony, a német kamara magyarországi képviselője tartott konzultációval egybekötött tájékoztatót a német piacról, a kereskedelmi együttműködés, illetve a magyarországi tőkebefektetés lehetőségeiről. A hölgy a múlt év augusztusában érkezett hazánkba azzal a feladattal, hogy építsen fel egy magy ar-német külkereskedelmi kamarát. Az üzletasszony nyár óta berendezkedett, s így már arra is jut ideje, hogy a nem budapesti központú vállalatokat is megismerje. Erre annál is inkább szükség van, mert a német cégek folyamatosan ostromolják kamarájuk magyarországi előőrsét, partnerkeresés céljából. Náluk ugyanis az export segítését nem az államtól, hanem az ottani gazdasági érdekképviselettől várják. Szívesen kiiktatnák a beékelődő külkereskedelmi vállalatokat, s közvetlenül magyarországi gyártóval, kereskedővel vennék fej a kapcsolatot. Ez most még nem könnyű, hiába érkeznek az ajánlatok, ha nincs használható magyar cégkatalógus, illetve az csak a nagyvállalatokat sorolja fel. Pedig a német gazdaság „ízét" éppen a sok közepes nagyságú vállalat adja, s azok hasonló méretű magyarországi cégek után érdeklődnek. A megkeresések tehát folyamatosan érkeznek, mégpedig egy Németországban használatos - ott bevált - kérdőíven, s valami hasonlót várnak tőlünk is. Rövid tájékoztató a fontos paraméterekről, csak ilyeneket továbbíthatnak üzlet reményében. A kapcsolatok alakulásának az ad hangsúlyt, hogy az egyesült Németország legfontosabb gazdasági partnerünk még akkor is, ha nagy piacot veszítettünk a keletnémetek miatt. Érdekes, hogy Dude asszony előadásában mennyire különválasztotta az egykori NDK-t és az NSZK-t. A keleti oldalról pontosan azért szorultunk ki, mert annak piacára az erósebb testvér tette be a lábát, s számos vállalat meg is szűnt a korábbi stabil partnerek közül. Örvendetes, hogy külkereskedelmi kapcsolatunk egyre kiegyenlítettebb. tavaly például 22 százalékkal növekedeti az expori, miközben a behozatal 5 százalékkal csökkent. Ez természetesen összefügg aktívumra törő külgazdasági politikánkkal, a magas hazai kamatokkal és ami egyáltalán nem örvendetes, a beruházások csökkenésével Idén Németországnak is szorosabbra kell húzni a nadrágszíjai, csak 2,5 százalékos növekedést terveznek, szemben a tavalyi 4,5 százalékkal. Az ok: csökkent az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Skandinávia felvevő piaca, s ez érzékenyen érinti őket, hiszen termékeik, szolgáltatásaik egynegyedéi exportálják. Az előadást követő konzultáción - ellentétben a gyakori közönnyel - igazán érdekes, mi több, gyakorlatias kérdéseket kapott az üzletasszony. Egy szegedi magánkereskedő arról érdeklődött, hogyan használhatná ki a lehetőséget, hogy NDK-s rokonai most már németországiak lettek. Kisebb képviseletet szeretne nyitni, amelyet a sógor jegyezne, s kérdése az elgondolást megalapozó pénzforrásra vonatkozott. A válasz biztatóan hangzott, a németeknek is van egzisztenciahitel-konstrukciójuk kicsit más. mint a mienk -, amely kedvező feltételekkel ad pénzt, ráadásul három év türelmi idővel. Egy másik kérdező arról érdeklődött. miért akar minden német partner azonnal kizárólagos jogot a felajánlott magyar áru forgalmazására, amikor az egyben piacszűkítést is jelenthet. A válasz frappáns volt: természetesen mindent akarnak, s alku kérdése, mennyi valósulhat meg ebből. Lassan már szakállas témát említeti egy úr, aki nehezményezte, hogy csak olvasnak, hallanak a Németországból érkező hitelkeretekről és soha nem látnak abból valóságos pénzt. Az ok egyszerű. a nemetek is legszívesebben „hazaadják" a pénzt, vagyis azokat a vegycsvállalatokat támogatják, amelyeknek külföldi partnere az adományozó tartományában - például Bajorom szagban stb. - működik. („Negyvenmillió márka - középvállalkozásoknak" DM. ápr. 27.) Vigasztaláskcppcn egy készülő hitelkonstrukciót emiitett Dude asszony, amely mögött nem egy tartomány, hanem az egész Németország áll. feltételül pedig kiköti, hogy a kamat nem haladhatja meg a 30 százalékot. Kovács András Május 1. Budapesten (Folytatása: 1 oldalról) leoktatason énekeltették velem is. hogy Erdélyt visszaadta Hitler nékünk, én megtanultam, hogy a nacionalizmus mennyit árthat egy népnek. - És Csaba úr. vagyis az MSZMP hol szeretné folytatni, ott. ahol 1989-ben, Kadar halálakor abbamaradt? - A világéri se! - szabadkozik Csaba úr. - A kérdések kérdése, hogy a Kádár-féle kommunista mozgalom valóban kommunista volt-e. Mi munkát akarunk, létbiztonságot. békét. - Ez lényegében minden párt programjában benne van. - De nem mindegy, hogyan érjük el. Kell, hogy szülessen olyan társadalmi mozgalom, amelyik fölismeri a mai folyamatokat. Á munkásoknak nincs érdekképviseletük sehol. A kormány és az önkormányzat nem legitimek. Nagyon sok helyen 60-80 ember választott négy-ötezer helyett. Ebből irtózatos polgárháború lesz! - Nem lesz! - szól közbe valaki az MSZMP-sátor mélyéről Negyvenötben, ötvenhatban megtanultuk, hogy a vérontásnak semmi értelme. Nézem itt magunkat, olt az MSZP-t, itt az MSZMP t, amott megint egy másik baloldali csoportosulás, jól cl vagyunk szigetejve egymástól. Mit ugrálunk? Ok is ugyanarra a politikai főiskolára jártak, amelyikre én. Együtt éltettük Rákosii, aztán Kádárt, most meg nem állunk szóba egymással. Egy hang a csoportosulásból: - Oszd meg a munkásosztályt és uralkodj! Elsodor bennünket a tömeg s valaki egy másik röpccdulát nyom a kezünkbe: „Senki ne higgyen a régi rezsimet képviselő, azt visszasfró. visszaállítani akaró kádárista pártnak! Mely mit sem tanult a múltból és ott folytatná, ahol abbahagyta. Ha halalmon lenne, ma is olyanok érvényesülnének benne, akik ide juttatták az országot és most faképnél hagyva pártukat. haszonélvezőként beépülnek az új rendszerbe." - Ezt a Forradalmi Szocialisták Szövetsége (a negyedik internacionálé) üzeni a népnek. És megígéri, nem igaz. hogy a nyomorúság csak néhány évig tart. Hazudnak, akik ezt prédikálják. Május I. üzenete a negyedik internacionálé szerint így szól: ..A munkások és valamennyi dolgozó önáníítns nélkül Tel kell ismerje valóságos helyzetét, saját érdekeit, melyek ellentétesek a rendszerváltásnak nevezett kapitalista érdekekkel." Az ember mindig tiszteli a konzekvenciái. Vörös rózsákkal díszített asztalkánál Szerdahelyi István, a Kritika egykori főszerkesztője ül, ezúttal nem irodalomtörténeti munkát, hanem regényét dedikálja. Nem volt időnk elolvasni a Golyónyomok című könyvet, de gyors átlapozással is látszik, hogy '19-et, '56-ot, a fordulat évét emlegetve a nemzetet félti 6 is. A Baloldali Ifjúsági Társulás az egyetlen, akinek némi humora is van ezen a kicsit borongós, tavaszi napon. Bár clcg keserű a humoruk. Húsz forintért bárki szegénységi bizonyítványt vásárolhat tőlük, csak be kell írnia a nevét, s már mehet is - hová? Kárpótlási jegyet is kínálnak, ezt tíz forintért. A vásárló ezt is kitöltheti a saját nevére. A kárpótlási jegy szövege így szól: „A történelem folyamán (a Káma vidékétől a S/iltyaföldtól és Tibettől napjainkig) önt. családját és őseit besenyő, tatár, török. Habsburg, szerb, szlovák, román, német, orosz, magyar részről ért sarcok, megfélemlítések, üllcgck, félrevezetések, golyó- és bombabecsapódások. óvóhelyek, száraz kenyér, savanyú lej, melasz, kommunista szombatok, régi és új atyáink, vallási és ideológiai cltévelyítésck. áremelések, inflációk, ideg, elme és szervi bajok, vetélések. nélkülözések, remény- és hitevesztettség. szabadság, levegő, víz és jó szó hiánya okán erkölcsi, politikai és anyagi kárpótlásban részesítjük..." Figyelemreméltó a kárpótlási jegy aláíróinak sora. úgymint: elnök, társelnök, örökös elnök, tiszteletbeli elnök, keresztapa, sógor, koma, szerető. Olcsóbb áron vdsárolhattunk a BIT-cscktől az Európa balra van című transzparens alatt tejjegyet. százezer forintos bankjegyet és Opel-prospektust. Föltűnik egy kisebb csoportosulásban a Heti Világgazdaságból Altmüllcrként megismert ónuilndr Miklós, ugyancsak kolléga, de most parlamenti képviselő. A rádiótól a ciklus idejére fizetés nélküli szabadságol veti kí -r Miklós, itt csak a baloldaliak beszélnek arról, hogy mt május i üzenete. Végre látok, egy keresztény politikust! Légy szíves válaszolj! Segélykérően rámnéz. én azt mondom, hogy ez most komoly és végre elindul a válasz: - Az elmúlt száz év hagyományai benne vannak ebben a napban. Talán az ősi tavaszünnepek is erre a napra tevődtek át. Jó lenne visszanyerni ezt az ünnepet, megtisztítani a vörös csillagtól. a ráaggatott politikai tartalmaktól, hogy legyen végre igazi majálisunk! Fölkeressük ugyanezzel a kérdéssel Oláh Sándor kisgazda főtitkár ural, aki már befejezte a közönségtalálkozót a Magyar Hírlap fórumán. - Sándor bácsi, mit üzen május I.? - A mindenki által elhanyagolt polgdriasítandó munkásság találja meg a helyét ebben a rendszerben. Jelenleg a munkásoknak sajnos nincs képviseletük, nincsenek vezetőik. Most a század végén a munkásság már nem forradalmi elem. Az értelmiség és az ifjúság vette át ezt a szerepet. De semmiképpen sem szabad elfelejtenünk a munkásokat. A nyugati fogyasztói társadalom anyagi lehetőségei kielégítik és megnyugtatják az embereket. Mi még sokáig nem fogunk tudni olyan életformákat nyújtani. Nagyon fontos addig, hogy működjön az érdekegyeztetés mechanizmusa, hallgassuk meg cs próbáljuk teljesíteni a kéréseket. - Kedden az MSZP Orosházán a kárpótlási törvény következteben clőállható polgárháborús helyzetről beszélt. Mi erről az ön véleménye? - Polgárháborús helyzet csak akkor lesz. ha a földet váró emberek nem kapják úgy vissza a földjüket, hogy ősszel már maguk vethessenek bele. Dc akkor nem negyvenezren fognak szervezkedni. mint a taxisblokád idején, hanem valódi polgári engedetlenségi mozgalom lesz. legalább 400 ezer résztvevővel. Nem tehetek róla. megint eszembe jut Csaba Elemér a XV. kerületi MSZMP elnök, aki ezzel búcsúzott; - Nem akarok ízetlen lenni, de van egy fogadásom: lesz polgárháború! Találkozzunk mához egy évre ugyanitt* Z. M,