Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

2 Körkép 1991. április 11., csütörtök A befogadó nemzet Szűcs Jenő. a fiatalon elhunyt, jelentős életművet hátrahagyó történész írja a 750. éve (1241. április II. a muhi csata napja) ránk zúduló tatárjárás következményeinek elemzésekor: „ —Csongrádban és Csanádban az arány eléri, sőt meghaladja a 75 százalékot..." Az embcrveszteségről van szó. ,Jior-Kalán nembeli Pósa fia Nána ispánnak a tatárdúlás előtti huszonnégy Csongrád megyei birtoka közül mindössze három maradt „falu", a többi a számbavételkor (1266, 1276) puszta .Jöld", terra volt, s ezek közül is csak három népesült be utóbb. A régész ásója Orosháza környékén harmincegy elpusztult falu nyomait hozta felszínre a tatárjárás előtt virágzó negyvenhárom településből" - példálózik. Nos, bárhogy kerülgetjük a könnyen felfoghatót, mi a megmaradók leszármazottai vagyunk. Muhinak, Mohácsnak, Rákócziéknak. "48-49-nek. a kiegyezésnek. Trianonnak, a bécsi döntéseknek és '56-nak a „kedvezményezettei". Ki mit vállal, miként dolgozza fel a távoli és közeli múltat, egyéniség kérdése habár a jövő szempontjából nem mindegy, a társadalmi közmegegyezés milyen kiadásban „fehér könyvesíti" végleg pl. október huszonharmadikát. A Szűcs Jenő-idézetet újraolvasva, érdemes körülkémlelni e régióban. Hétszázötven esztendő átsuhant, átdübörgőit, tűzszekér módjára nyomot hagyva a manapság Tisza-Maros szögnek. Vajdaságnak. Temcsi Bánságnak. Bácskának nevezett vidék fölött. Milyen erőnek tulajdonítható, hogy e népesség képes volt olyfokú regenerálódásra, mely megtöltötte - jobb szó híján, kérem, tessék elfogadni - ezt az életteret? S miként vált Szeged városa e folyamat stratégiai és humánbiológiai központjává? Az egyház szerepét - különös fontossággal a hódoltság idejében leírt - megvilágították a történészek. A közember, mindenfajta intézményi rendszer alapja azonban sok esetben a vizsgálódáson kívül esik. Illetve: számokban (a „tömeg"-érzékeltetés végett) még megjelenik alakjuk - esetleg a rétegekig lebontva Az egyénekből felépülő kisközösségek életrevalóságát, „tűzről pattant" voltát legközérthetőbben az irodalom és folklórkutatás éri tetten. Elég föllapozni Móra. Tömörkény, Móricz. Bálint Sándor műveit, Mikszáth és Gárdonyi publicisztikáját - választ kapunk a miértet követő hogyanra. A befogadó, önnön értékeire szellemi Tiszaként ügyelő „szögedi nemzet" azért volt képes falvak tízeit benépesíteni, éltetni, saját képére formálni, útjára bocsátani e régióban, tnlvel nem törekedett kizárólagosságra, önpusztító befelé fordulásra így éri e várost az újabb, évezredre szóló kihívás, amit maga is építgetett: elébe kell menni a változásoknak, a várható, kiszámítható gazdasági és kereskedelmi földindulásnak, sohasem tapasztalt regionális fölpezsdülésnek. A nagyobb „befogadó nemzet" számon tartott, szerves részeként. Muhi pusztájáról nézve: légvár, ma viszont dobbantó valóság. P S. Választás -1992? Nem az Egyesült Európáról lesz szó. Az utóbbi hetekben többször láttam az 1992-es évszámot a parlamenti patthelyzetről, a kormány melléfogásairól szóló cikkekben, mint a külpolitikai oldalakon. Lehetséges, hogy ez a következő általános valasztás dátuma? Három hónapja ez még megdöbbentő jóslat volt. ma egyre több (parlamenti és parlamenten kívüli) ellenzéki politikus beszél az új választásról. De ez nem új gondolat, már két évvel ezelőtt, a Délmagyarország 1989. április 2-i számában a „Vita a választójogi törvény előkészítéséről" alcímű .jegyzőkönyvben" is olvashattam: „A választásokat sem előrehozni, sem elhalasztani nem célszerű. Amikor lejár a mostani parlament mandátuma, (azaz 1990-ben - J. A.) újat kell választani (...) maximum két-három évre (...) utána pedig át kellenne térni a négyéves ciklusokra." 1989 tavaszán már tudni lehetett, hogy a következő egy év nem lesz elegendő az újjáéledt és új pártok politikai programjainak megfogalmazására, megismertetésére, tudatos szavazótáboruk meghódítására - tehát e feladatok zömét az 1990-es és a következő választás között kell elvégezni. Éppen ezért nem célszerű, hogy az a választás túl hosszú ideig határozza meg a parlamenti erőviszonyokat. Most többen fölvetették, hogy a Fidesz által szorgalmazott „hatpárti tárgyalások" egyik témája a Parlament mandátumának lerövidítése legyen. Orbán Viktor, a TV1 áprflis 9-i vitamösorában; lenyűgöző őszinteséggel, az általuk javasolt témák sorában a Parlament létszámának csökkentését és az új választási törvény megalkotását is említette Ha ezek megvitatására az MDF urai is hajlandók, (a jelenlévő Horváth Balázs nem reagált Orbán Viktor szavaira) akkor ezzel elismerik, hogy föl kell készülni a következő választás kiírására. Csakhogy nagy a különbség egy eleve kétévesre tervezett országgyűlési ciklus és egy „megfelezett" között. Az 1992-re kitűzött második választás talán nem a kampányt prolongálta, hanem a teljesítmény-kényszert erősítette volna. („A határidő a Múzsám" - mondja Bródy János is.) Senki sem számíthatott két éven belüli gazdasági fellendülésre - tehát a kormány nem engedhette volna meg magának sem az időhúzást, sem a felelőtlen ígéreteket. A négyéves ciklus megrövidítése viszont most azonnal a kampány legrosszabb napjaira emlékeztető állapotokat idézne elő. (Nem árt emlékezni: a rágalmazásért első fokon elitélt MDF-es képviselőt nem a hátsó padsorba ültették, hanem a frakcióvezetőség tagjává választották...) De talán van remény, egyre több kormánypárti képviselő érzi. lassan tudja is. mit jelent a „teljesítmény-kényszer", az oly sokszor emlegetett „az ország jövőjéért érzett felelősség", és ez a választások előrehozatala nélkül is fokozható. Még nem szükséges meghatározni a következő választások időpontját, elegendő, ha egyre többen érzik: lehetséges, hogy az nem 1994-ben lesz... Amíg a kormánypártok megállapodásaikat saját parlamenti frakcióikkal sem tudják elfogadtatni, addig semmi értelme a csodatévő „hatpárti paktum"-ról szőtt ábrándoknak. Ha a koalíció renitens pártjával szemben az MDF ellenzéki képviselők szavazataira akar támaszkodni, akkor a koalíció formális fönntartása értelmetlen és erkölcstelen. Egy komolyabb tárgyalást csak akkor lehetne - talán - elkezdeni, ha előbb a három kormánypártnak sikerülne végre egy három papnál hosszabb életű megállapodást kötnie egymással és ezt követően a kormány alkudozna az ellenzékkel. Akkor viszont már nem is lenne szükség Parlamenten kívüli egyezkedésre, hiszen éppen erre való az Országgyűlés.. Jankó Attila SZDSZ AGRÁRKAMARAI KÖZGYŰLÉS Ez még nem az összeomlás Az élelmiszergazdaság túltermelési válságokban kicsúcsosodó ellentmondásai elodázhatatlanná teszik az ágazat irányításának. közgazdasági környezetének mielőbbi megváltoztatását Ma már nem él a tervgazdaság, s a piacgazdaság sem tudott ilyen rövid idő alatt kiépülni. Ebben az átmeneti időszakban a gazdaság minden szereplőjében tudatosult, hogy a saját érdekeinek érvényesítését, sorstársaival összefogva magának kell kiharcolnia. A mind sokszínűbbé váló érdekvédelmi palettán a Magyar Agrárkamara egyre erőteljesebb pozíciókat mondhat magáénak. Az elmúlt közgyűlésük óta eltelt egy évben elfogadott, működőképes szervezetté vált. Érveiket, helyzetfeltáró tanulmányaikat, megoldási javaslataikat egyre inkább figyelembe veszik a döntéshozók. Ezen aktív tanácsadói szerepet azonban csak a várva várt kamarai törvény elfogadását követően vállalhatja fel a nyugat-európai mintájú aktív kamarai munka. Ez az 1992-es közös piaci társult tagságunk egyik alapfeltétele. A kamara és a kormány munkamegosztása addig csak eseti jellegű. A teljes körű agrárválság elkerüléséért addig is mindent meg kell tenni. Farkas Károly, az Agrárkamara elnöke a szervezet tegnap, szerdán megtartott közgyűlésén beszámolójában elmondta, hogy a magyar élelmiszergazdaság még nem vesztette el annak esélyét, hogy a korszerű piacgazdasággá alakulása értelmetlen tragédiák, munkanélküliség és élelmiszerhiány nélkül menjen végbe. Az ágazat van és lehet olyan erős, hogy érdeke egy protekcionizmusmentes világpiac A támogatottság egyoldalú feladása azonban egyet jelent az önfelszámolással. A termelőknek a nyugati technika és minőségi fölénnyel szemben kell állniuk a versenyt, aminek sikerét meglévő természeti és strukturális előnyeink biztosíthatják. Az irányításban meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a vállalt versenyben az esélyegyenlőséget. Az intézkedések egy része az átmenet problémáira vezethetők vissza, ezért azok maguk is átmenetiek. Az élelmiszerárak más termékekhez viszonyított alulértékeltsége nem tartható, s ez a fogyasztói árak erőteljes növekedésén keresztül állhat be a nemzetközi szintre. Az átmeneti fogyasztás és piacvesztést átmeneti intervencióval kell kezelni. A nagyobb feladat a megfelelő közgazdasági környezet kiépítése. Kulcsszerep jut a több termékre kialakítandó védőáraknak Az agrártermékek támogatottsága töredéke az európai szintnek, célszerű lenne ezt alacsonyabb adókkal kompenzálni. Külpiaci kapcsolatainkban mind a Közös Piaccal, mint a Szovjetunióval áttörést kell elérni. Az előbbinél a diszkrimináció megszüntetése a cél. A Szovjetunió élelmiszerpiacáról nem szabad átmeneti gondok miatt kivonulni, helyette új marketing szemlélettel kell megerősíteni hagyományos pozícióinkat. Vállalkozók, hegymenetben A közgyűlési hozzászólók egyike, egy szekszárdi magánkereskedő igen szemléletesen szólt a frázisok és a valóság közötti szakadékról. Lépten-nyomon vállalkozásbarát gazdasági rendről beszélünk, s hangoztatjuk, csak a vállalkozók húzhatják ki a kátyúból a gazdaság megrekedt szekerét. - Apámnak volt két gyönyörű almásderes lova. A téeszszervezés idején nem volt más választása, eladta egy lócsíszár kinézetű embernek. Az kipróbálta, mit bírnak Lekötözte a kocsi kerekét, s hegynek föl megzavarta őket Becsületükre legyen mondva. így is helytálltak Két év sem kellett neki. az egyik ló megdöglött... Külkereskedelmi tevékenységet folytató kft. keres tőkével rendelkező partnert belvárosi pincehelyiségüzletének üzemeltetéséhez. „Leinformálható 18175" jeligére a Sajtóházba. - Termál habfürdő - sampon, reumakrém - karcsúsítózselé. Slank klipsz rs „OTTHON-LUX" i-?J Dózsa Gy. u. 4. rt* Telefon: 16-814. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter az elgondolásokat az FM megítéléséhez közelállónak minősítette. A jelen gondokat a makacs tények, vagyis a keleti piacok összeomlása és a népgazdaság más ágazatainak gyengélkedését is mutató költségvetési nehézségek okozzák. Véleménye szerint a védőárak jövőre bevezethetők lesznek, de a gazdaságtalanul exportálható termékeknél ez a termelés önkorlátozását is feltételezi. S ekkor tényleg jelentós feladat hárul az érintettek önkormányzó szervezeteire, így a kamarára is. Antall József miniszterelnök elmondta, olyan magántulajdonon alapuló mezőgazdasági rendszert kell létrehoznunk, amelyben egymás mellett léteznek a működőképes magángazdaságok, valamint a modernizált szövetkezetek, és korlátozott számban az állami gazdaságok. Cáfolta azt az állítást, hogy a magyar mezőgazdaság érdekeit a kormány feláldozná az Európai Közösségbe való bejutás oltárán. Végezetül kifejtette, hogy régiónkban szükségszerűen omlott össze a korábbi rendszer, tzt tudomásul kell venni, s helyébe újat kell építeni T. Sz. I. Dinamikusan fejlődő kereskedelmi kft. arany ékszer és óra nagykereskedelmi tevékenységéhez igényes munkatársat keres. kiemelt jutalékrendszerben dolgozó kollektívájába, önéletrajzot „Precíz 120942" jeligére a Sajtóházba kérjük. l.ÉPCSÓKj élszerkezete éve • 10 é uzív r CSÚCSMINŐSÉG >ális ár •vezés-kivité ? 16253-162' A Szatymazi ÁFÉSZ felvételt hirdet élelmiszer-gazdasági ágazatvezetői, vágóhíd-vezetői, és másodállásba Üzletkötői munkakörökre. Érdeklődni lehet: n iitsi elnökénél, vagy a főkönyveidnél. Szatymaz. Felszabadulás u. S. Telefon: 73-422 CSERÉPKÁLYHAépítés, -átrakás, KÉMÉNY, SZELLŐZŐ építése, javítása, CSÖVEK hőszigetelése Szegedi VGV Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Osztály, Szeged, Pacsirta u. 1. Telefon: 23-9881 l-es mellék. AGROKERINFORMÁCIÓ Tisztelt mostani és leendő vásárlóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy alkatrészosztályunkon üzembe helyeztük hidraulikacső-gyártó üzemünket. Kitűnő minőségű hidraulikacsövet gyártunk méretre, az ön igényei szerint. Amíg elfogyaszt nálunk egy kávét, mi addig a rendelt csöveket elkészítjük Ne feledje címünket: AGROKER Békéscsaba alkatrész-kereskedelmi osztály. Szeged megyei jogú város polgármestere az Állami Vagyonügynökség által államigazgatási felügyelet alá vont Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatói munkakörének betöltésére pályázatot ír ki. Az igazgatói munkakörre határozott idejű munkaviszony létesíthető, mely az 1990. évi LXXIV. sz. törvény hatálya alá tartozó privatizáció, illetve társasággá való átalakulás végrehajtásáig tart (kb. 1 év). Feladata továbbá, a bolti élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenység eredményes irányítása. Pályázati feltételek: - felsőfokú szakirányú, kereskedelmi végzetttség, - kereskedelemben eltöltött legalább 3 éves szakmai gyakorlat - büntetlen előélet. A pályázat tartalamazza: - a pályázó szakmai tevékenységével bővített önéletrajzát. - az ellátandó feladatkörrel kapcsolatos szakmai koncepcióit. - a felsőfokú végzettséget bizonyító oklevél másolatát, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Bérezés megegyezés szerint A pályázatot 1991. április 25-éig kell benyújtani. Szeged megyei jogú város polgármesteréhez (Szeged, Széchenyi tér 10. sz.) A pályázatok elbírálására Szeged Megyei Jogú Város Képviselő-testületének májusi közgyűlésén kerül sor