Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

1991. április 11., csütörtök Versünnep 3 Személyi szám-zavar Alkotmányellenes hivatalnokok? Mit szólnak az Alkotmány­bíróság döntéséhez? Ezt kérdez­tem néhány szegedi államigaz­gatási szakembertől tegnap, a délelőtti órákban. Elementáris erővel szakadt ki belőlük az elégedetlenség, s az volt az érzésem, rögtön meg is bánták, hogy úgy kiadták magukból a mérget. Ebből pedig arra követ­keztetek. hogy a mi hivatal­nokaink igenis fegyelmezettek, szigorúan betartják a rendel (telefonozhattam is a följebb­valóknak. már akit elértem közü­lük, a nyilatkozatok engedélyez­tetése végett.) De nem csak méltatlankodtak, hanem olyan érveket is mondtak, amelyekből viszont még egy következtetés lehetséges; az államgépezet jó értelemben vett bürokratáit nem kell szeretni, sajnálni lehet. Azt hiszem, ez utóbbi érzésnek eljött az ideje. Ugyanis a személyi számos nyilvántartást nem ók találták ki. a szisztémát rende­letben írták elő nekik is. azokban az esztendőkben, amikor Nyugat­ról utánozhattunk volna korsze­rűbb, az emberi szabadságjogot nem sértő adminisztrációs mintá­kat. Sajnos nekünk személyi szántunk is a nyolcvanas évek ele­jétől van. s ha meggondoljuk, mennyi pénzt költött az állam azóta eddig a szemszám-alapú nyilvántartásra (mellesleg a mi pénzünkből is), azt hiszem, magun­kat is sajnálhatjuk kicsit. De nézzük, miként vélekednek a hivatalnokok, hangsúlyozottan magánemberként? Szegedi népességnyilvántartó csoport. Palotás Klára: Mást nem tehetünk, mint várunk az űj népességnyilvántartási előírásra. Nekünk még csak kartotékjaink vannak, nincs gépes adatfel­dolgozásunk. Elég nagy munka lesz a csere, ha sor kerül rá. Az állandó és az ideiglenes szegedi lakosok személyi számát mi is följegyeztük, hiszen az a leg­pontosabb információ a lako­sokról. El sem tudom képzelni, mi lesz helyette. Adóhivatal. Volford Lászlőné: A rendelettel a jelenlegi adónyil­vántartási formát kérdőjelezték meg. (Éppenséggel az adózás rendjéről szóló törvény a sze­mélyi szám használatát előírja.) Szerintem nagy veszélybe került az egész magyar államigazgatás, mindenütt használják a személyi számot. Mi számítógépekkel dolgo­zunk. el sem tudom képzelni, mekkora munka lesz az összes ü gyfél adatait átírni, meg hogy milyen új azonosítási lehetőség lesz. Nincs mindenkinek adó­száma. Ez a döntés összes­ségében rossz irányba befolyá­solja az adózási morált, az önkéntes jogkövetést. Hát, majd meglátjuk... Szegedi rendőrkapitányság igazgatásrendészete. Bogdán Anna: Most kezdtük el az új személyi igazolványok osztását. Az új okmányban pont a szemé­lyi szám lett a nyilvántartás alapja. Fölsőbb utasítást még nem kaptunk, egyelőre a régi rendelet szerint cserélünk. Gondolom, amikor az Alkotmánybíróság rendelkezését közzéteszik, akkor majd nem kérjük mi sem a szá­mot, de az igazolvány érvényes marad. Nagy tortúra lenne, ha vissza kellene vonni a már ki­adott igazolványokat, a meglé­vők bezúzása pedig pénzkidobás. Mag Edit Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben reagál az Alkotmánybíróság határozatára. A közlemény szerint: „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal április 10-én a tömegtájékoztatási eszközök útján értesült az Alkotmánybíróság határozatáról... Amennyiben az Alkotmánybíróság ezen határozata érintette az adóhatóság személyiszám-kérési és felhasználási lehetőségét, úgy szükségessé válik az Országgyűlés részéről az adózás rendjéről szóló törvény idevágó rendelkezéseinek módosítása...!MTI) „Szemszám j? Azt kérdi tőlem ismerősöm: te. ez az Alkot­mánybíróság azért van. hogy most mindenről bebizonyítsa - alkotmányellenes? Mi bajuk a sze­mélyi számmal, nem jó, hogy van egy egységes nyilvántartás'.' Mélyen elgondolkoztam, mielőtt bármit is válaszoltam volna ismerősömnek. Ott kell ugyanis kezdeni, hogy tudjuk, mi az a személyiségi jog. S ha már tudjuk, akkor igényünk is legyen saját, illetve mások személyiségi jogainak tiszteletben tartására. E téren eddig nem kényeztettük sem magunkat, sem egymást. S ezt az állapotot olyannyira megszoktuk, hogy sokunknak már az furcsa, ha más vigyáz a mi személyiségünk tiszteletére. A demokrácia spanyolországi fejlődését sok tekintetben állították - állítottuk - mércéül a hazai átmenet időszakában. Nos. a spanyol alkotmány azt is tartalmazza, tilos az állampolgárokat megkülön­böztető számmal, vagy jelzéssel ellátni. Mégpedig többek közt azért - s itt jön a válasz ismerősöm kérdésére -, mert az általános, személyi számmal nyújtott adatszolgáltatás alapján egy számítógépben pillanatok alatt összesíthető egy ember családi állapota, bűneinek sora, betegségeinek fajtája ­mind-mind olyan információ, melyek magánügynek számítanak, s amikkel kevéske rosszindulattal rendkívüli módon vissza lehet élni. Tudom, Magyarországon a számítógépek ilyen magas szintű összehangoltságától manapság még a legkevésbé sem kell tartani, s azt is tudom, van, aki a „rossz­indulattal" kapcsolatos felvetésre azt mondja: miért lenne érdeke bárkinek is visszaélni azzal: milyen betegségem van, vagy mit vásároltam részletre. Demokráciákban azonban nem mérlegelik a hasonló fölvetések reális, avagy nehezen elképzelhető voltát. gyszerűen" olyan törvényi szabályozást vezetnek be. ami a lehetőségét is kizárja bármiféle vissza­élésnek. Nálunk valahogy a személyiség, az adatok vé­delme is idegen. Ezernyi olyan eset van (gyermek­születés, elhalálozás, vagy akár gépkocsi-átírás), amikor az örömteli vagy kevésbé örömteli esemény után hívatlan látogatók sora csönget be a gyanútlan családokhoz. Fotós, videós, biztosítási vagy egyéb ü­gynök ... Vajon honnan tudják a házaló ügynökök a szükséges neveket, címeket? S azok az intéz­mények, amelyek - az állampolgár tudta, s bele­egyezése nélkül - kiszolgáltatják ezeket az adatokat, vajon tudják-e, hogy súlyosan sértik személyiségi jogainkat? A személyi szám - köznyelvi rövidítéssel szemszám - alkotmányellenességének kimondása efféle gondolatokat is fölvet. S tudnunk kell, ahhoz, hogy nálunk mindaz legyen, ami szemszámnak, pontosabban szemszájnak ingere - a legapróbb terü­letek alkotmányhoz hű rendezése is szükséges. Balogh Tamás KI SÜTI MEG A PECSENYÉJÉT? Megemelt piaci helypénzek Helyenként heves vita után a vásári és piaci helypénzek fölemeléséről döntött tegnap délután a városi önkormányzat pénz­ügyi ellenőrző bizottsága. \erik a Marx téri kereskedőket, a rendészeknek pedig tiltják, hogy a pavilonok közé menjenek, mivel a kereskedők nem hajlandók fi­zetni a védelemert. Ez a városházi vita egyik mellékes pontja volt. de kicsiben megmutatta az indulatok alkalmankénti elszabadulását. A vásárokról és piacokról szóló tanácsrendelet márciusi módosí­tása szerint a helypénzek megálla­pítására a húsznál is több önkor­mányzati fenntartású szegedi piac üzemeltetője, a Szegedi Ipari Vá­sár- és Piacigazgatóság jogosult ­az önkormányzat Pénzügyi Ellen­őrző Bizottságának egyetértésével. Amíg ezt az egyetértést meg­szerezték, meg kellett birkózniuk dr. Martonosi István, a Kiskeres­kedők Országos Szervezete Csong­rád megyei titkárának érveivel. Dr. Nagy István, a piac igazga­tója szerint a díjtételemelés egyik alapgondolata az volt. hogy a re­ális kereteken belül bevételhez jut­tassák az önkormányzatot, amely­nek kasszájába a működési bevé­tel vándorol. Ádám Sándor igaz­gatóhelyettes ezt azzal egészítette ki, hogy a fő cél a piaci érték­rendhez igazodás volt (a korábban mesterségesen alacsonyan tartott díjak már nem voltak tarthatók). A Marx téri csarnokban már működnek ezek a törvények (piac a piacon): 1000-1200 forintot is elkérnek négyzetméterenként a régi bérlők az újaktól, akiknek továbbadják a bérleményt - ók íersze az alacsony régi bért ftze­tik a piacigazgatóságnak. Évente 8 millió forint bevételt hoznak a városnak a piacok - ezt 1,5 millióval lehetett volna meg­toldani, ha az eredeti - helyenként tízszeres emelést tartalmazó ­javaslatot fogadják el. Ehelyett a legtöbb díjtételnél megegyeztek a piacigazgatóság és a kiskeres­kedők által javasolt tarifák közép­arányosában. A Marx téren piaci asztalt ezu­tán naponta 15 helyett 40 forin­tért. havonta 150 helyett 300, illetve (a „makói" kocsisoron) 200 forintért, évente 1500 helyett 3000, illetve 2000 forintért lehet foglalni. Ny. P. A pavilonok új helyhasználati díja négyzetméterenként és havonta: Kiskereskedők Marx téri Zöldség-, gyümölcs-, vegyes élelmiszerkereskedők 150 Ft Sütögetők, vendéglátók 600 Ft Egyéb tevékenység és szakma 300 Ft piac Egyéb 75 Ft 400 Ft 150 Ft UJ UNIKUM Zwack és a napi ügyek Nem sokat tudunk arról, mik lehetnek azok a napi ügyek, amelyekre néhány nappal ezelőtt a rádiónak adott telefonin­terjúban a külügyi tárca vezetője hivatkozott, Zwack Péter ame­rikai nagykövet visszahívásáról beszélve. De most, hogy dr. Debreczeni József parlamenti képviselővel (MDF) találkoztam, el tudom képzelni. Kilenced­magával járt Debreczeni doktor az Egyesült Államokban még karácsony előtt. Hat képviselő plusz hazánk három olyan jelese, mint például Timkó Iván. a művelődésügy meg a közoktatás mindentudója. Az MSZP kivéte­lével az összes parlamenti párt képviselte magát a hivatalos delegációban, amely a második legnagyobb amerikai kábeltévé társaság meghívására érkezett a tengeren túlra. Úgy gondolták, ha már ott vannak, tisztelgő látogatást tesznek a magyar nagykövet­ségen őexcellenciája Zwack úr­nál. Időpontot egyeztettek, másnap még egyszer telefonál­tak, nehogy valami félreértés legyen, majd a megbeszélt idő­ben három amerikai kísérőjükkel együtt megálltak Magyarország washingtoni kapujában, és ettől kezdve tényleg otthon érezték magukat. Negyedórát csöngettek. mire titokzatosan kinyílt a garázsajtó és kijött egy talán nem egészen józan rejtójenói figura, csokornyakkendóben. fehér jakóban. A garázson, a konyhán, majd egy hosszú mellékfolyosón át bevezette a küldöttséget egy tárgyalóba. „Kávét, whiskyt ki kér?!" - kiáltotta és hosszú per­cekre eltűnt, majd a tizenkét hivatalos vendégnek hozott hat kávét és két whiskyt. „Parancsol­janak." Azután senki nem szólt hoz­zájuk, ültek, hallgattak, vártak és szégyenkeztek. Végre a dele­gáció fogadására megjelent Zwack Péter, aki ebből az alka­lomból Deutsch Tamásnak öltö­zött egy nagyhatású reklám­magazin számára: hosszú ujjű, agyonmosott, kinyúlt póló és kordgátyó takarta a diplomáciai kulcsembert. Aki egy ideig az amerikaiakkal társalgott angolul, amiből a magyarok - ők már csak ilyenek sajnos - nem értettek egy kukkot se. Aztán velük beszélgetett őexcellenciája magyarul. Ez egy nehéz nyelv, nem tudja senki, nem is fogja megtanulni - úgyhogy a beszél­getésnek ebből a részéből az ami vendégek maradtak ki. Fordí­tóról nem gondoskodott a követ­ség. Ami végülis nem baj, mert a fogadás viszonylag rövid ideig tartott. Elpanaszolta Zwack úr, milyen nehezen jutnak el hozzá a gazdasági infók, és ez nagy baj, hisz mindenki a piacról él. És húsz perc műiva a homlokára csapott, hogy neki egy vacsorára kell sietnie, amihez még át akar öltözni is, mert így mégis ciki. Tényleg az. Z. M. Várható az elmúlt napokban közzétett sajtónyilat­kozataival botrányt kirobbantott Zwack Péter washingtoni magyar nagykövet azonnali hazarendelése. Közvetve ezt erősítette meg Antall József kormányfő szerdán az MDF központjában megtartott évértékelő sajtókonferenciáján, amikor a Zwack-üggyel kapcsolatos érdeklődésekre viszont­kérdéssel válaszolt: ismeretes-e a diplomáciatörténetben példa arra, hogy egy nagykövet, aki felszólítja saját külügy­miniszterét a távozásra, békésen folytathatja ténykedését állomáshelyén. A kormányfő közölte azt is, hogy Zwack-ügy­ben csütörtökön kormánynyilatkozatot tesznek közzé. KAMARAI KÉRDŐÍVEK A külföldi is többet akar Pontosan egy hete adtunk hírt először arról, hogy július 8-a és 14-e között kereskedelmi hetet rendez Szegeden a Délma­gyarország Kft. Természetesen nem egyedül, a munkába - egy sor neves cég mellett - a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara is bekapcsolódott. Indulásképpen levélben keresték meg a környék gazdálkodóit, ez azonban nem korlátozódott a 160 kamarai tagra. A hagyományos partnereken tul még több mint 500 céghez, közép­és nagyvállalkozáshoz jutott el a napokban a gondosan megszerkesztett kérdőív. Ez a gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb 1990. évi pénzügyi mutatókon, a külkereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó adato­kon túl számos olyan rovatot is tartalmaz, amelyek eddig nem ­vagy nem ilyen összefüggésben ­szerepeltek a hagyományos sta­tisztikai adatszolgáltatásokban. Ilyenek többek között a fejlesz­tési. illetve a privatizációs elkép­zelésekre vonatkozó kérdések, valamint az, hogy a termék­jegyzéken túl például az alkal­mazott gépet, a technológiát is fontosnak tartják a kérdőív összeállítói. Kamarai tapasztalat az, hogy az érdeklődő ügyfelek­nek nem elég a termék, a második kérdés legtöbbször az alkalmazott technológiára vonatkozik. A kitöltött kérdőíveket a KSH megyei igazgatósága (6726 Szeged, Jobb fasor M0.) címére kérik postázni a szervezők, legkésőbb április 15-éig. A fel­dolgozás eredményeként készült ­a város, illetve környékének vállalkozásait bemutató - elem­zést megküldik a potenciális kül­földi üzleti partnereknek, hogy azok képet kapjanak a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Menet közben kiderült az is, hogy az esemény nem korláto­zódhat csupán Szegedre, illetve közvetlen környékére, így - igaz, néhány nap késéssel - a makói és a hódmezővásárhelyi önkormány­zat is bekapcsolódott. A kérdőív, az együttműködési felkérés tehát további két város gazdálkodóihoz is eljutott. (Hasonlóan megküldték ezt a nem szegcdi székhelyű, de a városban kirendeltséget, gyár­egységet működtető cégeknek is.) A kezdeményezés megfelelő fogadtatás esetén akár egy későb­bi cég- és termékinformációs rendszer alapja is lehet, s hogy erre nagy szükség van, azt a kamaránál tudják legjobban. Betoppan egy német cég, eladni, netán venni akar valamit, s ilyenkor legtöbbször csak a 160 tagról tudnak bővebb infor­mációkkal szolgálni. Ennél pedig az ügyfelek rendszerint többet akamak. Kovács András RÉSZÖNKORMÁNYZATI ÜLÉS Tápéi költségvetés Tápé városrész önkormányzata ma este 6 órakor a volt tanácsháza épületében ülést tart. A prog­ramból: Márton György, a szegedi közgyűlés tagja, a részönkor­mányzat vezetője tájékoztatást ad az elmúlt időszakban végzett munkáról; a tápéi művelődési ház igazgatója ismerteti az intézmény terveit az idei kulturális prog­ramokról; a képviselők megvi­tatják a részönkormányzat pénz­ügyi helyzetét, s várhatóan elké­szítik Tápé költségvetését. (Ismeretes, a városrész négymillió forintot kapott önálló felhasz­nálásra.) Az ülés nyilvános MEGJELENT: a Rádió „PARTISCUM" KFT. Szeged első magnókezattája, mely a lakodalmas zenét játszó együttesek délalföldi, nemzetközi döntőjéről készült. Két oldalon 8 együttes legszebb lakodalmas ének és zenei számai Résztvevő együttesek: „ROZMARING" Becse - Kasza Béla zenekara - „Kikindai Betyárok" - EDISON együttes B - „NEFELEJCS" Tresnyevac - Vass Péter Végvár -4 + 2 ASSINKRON Újszentes - „HANGULAT" Orosháza. Megvásárolható: - a Szegedi Rádióban a Partiscum Kft-nél, Szeged, Tanácsköztársaság u. 7., - a Szeged Nagyáruház földszintjén a CARD PRESS Bt. nyomtatványszerkesztő pavilonjában, - a LILA NYULAK Bt. hálózatában Ara: 250 Ft/db. PARTISCUM KFT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom