Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

81. évfolyam, 80. szám 1991. április 6., szombat Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 8,30 forint Tejre, papi! Zugpiac lakásfronton - Vannak jó boltok is - Újjá, a Liget! Szobor készül Szatymazra - Hátköznapi krimik - Családi hétvége A

bagdadi rádió tegnapi állítása szerint az iraki hadsereg leverte a Szaddam Húszéin elleni felkelést, mely az ország északi kurd, és déli, főleg siíták lakta területein folyt. Ugyanakkor a kurd felkelők még mindig több területet ellenőriznek a hegyekben, s egy kurd szóvivő elmondta, hogy mindkét részen továbbra is vannak összecsapások. Az iráni ÍRNA hírügynökség arról számolt be. hogy közel egymillió kurd menekült tartózkodik az iraki-iráni határon. Egy török kormánytisztviselő szerint közel 400 ezer a Törökországba menekült kurdok száma. Moszkvában Ion Iliescu és Mihail Gorbacsov román-szovjet barátsági szerződést írt alá. Besszmertnih külügyminiszter szerint a szerződés előfutára a többi kelet-európai országgal kötendő szovjet államközi szerződésnek. Folytatódik a donyecki bányászok sztrájkja. Miután a független bányászszakszervezet tegnap elutasította a bányászküldötteknek a szovjet kormánnyal kötött megállapodását (ennek értelmében a bányászok fizetését egy éven belül megduplázták volna), a sztrájkolok nem vették fel a munkát. Alois Mock, magyarországi látogatáson tartózkodó osztrák külügyminiszter, és magyar kollégája, Jeszenszky Géza, tegnap új magyar-osztrák határátkelőhelyek nyitásáról írtak alá megállapodást. Ezt követő sajtótájékoztatójukon Jeszenszky cáfolta azt a híresztelést, miszerint nyáron kilép a kormányból, s Zwack Péter helyét foglalja el washingtoni nagykövetségünk élén. Minden remény megvan arra, hogy a kárpótlási törvényről két hét mülva határozatot hoz az Országgyűlés - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Vita az energiaárakról met: az a tény, hogy a kormány foglalkozott a törvény tervezetével, azt mutatja, hogy továbbra is számol a szövetkezetekkel. Ez annál indokoltabb, mivel az országban pontosan 6747 ilyen szervezet működik és a szövetkezeti tagok száma - a nyugdíjasokkal együtt - csaknem 5 millió. A II. világháború óta élő „lenini modellt" - amelynek magyarországi sajátossága a szociális gondolat érvényesülése - felváltja egy új „szövetkezeti ideológia", azaz ezen szervezetek jogi jellege eltolódik a társaságok irányába. Ennek lényege, hogy a szövetkezet egy vagyontömeg működési formája, amelynek jogi háttere a társasági törvény és a Polgári Törvénykönyv, a különbség azonban az, hogy fennmarad az egy tag egy szavazat elve, azaz nem a bevitt vagyon mértéke a meghatározó. Jelentős újdonság lesz, hogy jogi személy is lehet tag, de éppen ügy csak egy szavazattal rendelkezik, mint a természetes személy. Mivel a szövetkezetek mögött nem lesz konzisztens vagyon, ezért kötelesek tartalékvagyont képezni. A vagyon másik része az úgynevezett részjegyvágyon lesz, mivel a szövetkezeti tagoknak induláskor részjegyet kell vásárolniuk. Rendelet: tejutalványok Már március óta folynak az egyeztető tárgyalások az energiaárak fogyasztói árának emeléséről. ám egyelőre nincs döntés; a tárcaegyeztetések után várhatóan néhány hétén belül tűzi napirendjére a témát a Gazdasági Kabinet, azt követően pedig a kormány tájékoztatta Kardos Antal né, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője az MTI munkatársát. Emlékezetes, hogy a kormány ígéretet tett arra: a fűtési szezon végéig nem emeli az energiahordozók fogyasztói árát. Mivel a fűtési szezon április 15-én végetér, az árak várható alakulása erősen foglalkoztatja a lakosságot. Ezzel kapcsolatban az ipari és kereskedelmi tárca szóvivője közölte: tény, hogy az energiahordozók fogyasztói árát mindenképpen emelni kell, mert itt még mindig magas az árkiegészítés. A hazai termelésű szén esetében átlagosan több mint 60 százalék a fogyasztóiár-kiegészítés, és nagy az eltérés a távhő termelői- és fogyasztói ára között is. A földgáznál pedig arról van szó, hogy a lakosság lényegesen kevesebbet fizet ezért az energiáért, mint az ipari vállalatok. A kormány elhatározott szándéka, hogy a fogyasztói ár-kiegészítéseket fokozatosan leépíti. A villanyáram és a propán-butángáz esetében ez már megtörtént. Mivel a lakosság további terheket nehezen képes elviselni, az energiaárak elkerülhetetlen emelését sorozatos tárcaegyeztetések előzik meg. Ezen különféle áthidaló megoldásokat keresnek, melyeknek az a célja, hogy az érintettek - vagyis a háztartások, a költségvetés és az energiavásárlók - számára egyaránt elviselhető legyen a kormány döntése. így várhatóan többlépcsős áremelésre kerül sor, de semmiképpen sem a következő napokban - mondotta Kardos Antalné. A kormány rendeletet alkotott a tej- és tejtermék utalványok bevezetéséről. A tervek szerint június l-jétől a rendszeres nevelési, valamint szociális segélyben részesülők és a hadigondozottak, összesen mintegy 180 ezer személy tej és tejtermékek vásárlására személyenként, havonta 300 forint értékű utalványt kap. Az érintettek ezeket a termékeket 20 forintos címletű utalványokkal bármilyen mennyiségben és adagban, bármely boltban megvásárolhatják. Az igényjogosultságot a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzője állapítja meg, és az utalványokat az érintettek címére kiküldik. A fedezetet, amely 450 millió forint, a Földművelésügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium a saját keretéből bocsátja rendelkezésre. Bár maga a rendelet május l-jén lép hatályba, az önkormányzatoknak május közepéig kell az igényüket eljuttatniuk a minisztériumokhoz. Szövetkezetek megújhodása A piacgazdaságba való átmenet indokolja, hogy egy koncepciójában megújult szövetkezeti törvény lépjen életbe, és meginduljon az átmenet a nyugateurópai típusú szövetkezetek felé - jelentette ki László Balázs szóvivő a kormány csütörtöki üléséről tartott pénteki sajtótájékoztatóján. Kecskés László igazságügyi minisztériumi helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelHallathatják hangjukat a vajdasági magyarok A több mint húszezer tagot számláló Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tagozatai és szervezetei átfogják szinte az egész Vajdaság magyarlakta községeit. Az első többpárti választásokon 9 képviselőjük került be a szerb parlamentbe. Attól fogva önálló politikai erőként léphetnek fel a politikai porondon. Munkájukat lényegében különféle szakbizottságokban végzik. Tagjaik állandóan járják a Vajdaságot, szoros kapcsolatot tartanak fenn a tartomány falvainak és városainak magyar lakosságával, azok szerveivel, intézményeivel. A VMDK első kongresszusa óta - adai székhelyükön - tartottak egy rendkívüli kongresszust is. A kisebbségi közösségvédelmi szervezet tagjai részvettek az Európa különböző országaiban rendezett azon találkozókon, megbeszéléseken, ahol - kontinensünk újabb kori változásaival összhangban - szóba kerültek a kisebbségek, így a határokon túl élő magyarok is. Európai mércével gyakorolják küldetésüket. Lapzártakor vettük a hírt: egyrészt tekintettel a roppant feszült jugoszláv belpolitikai helyzetre, másrészt mivel számos jelentós személyiség - egyéb elfoglaltság miatt - nem jelenhetett volna meg, a VMDK Elnöksége úgy határozott, hogy a holnapra, vasárnapra bejelentett kongresszust két héttel később, április 21-én tartják meg, ugyancsak Szabadkán 9-18 óra között, s előtte az egybesereglettek ökumenikus istentiszteleten vesznek részt. Koliger Károly Szóbeli ígéret - pénzosztás elvben A Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács tegnapi ülésén nem kis felháborodást váltott ki Vladiszavlyev Andrásnak, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának bejelentése, miszerint a foglalkoztatási alap központi összegéből tartalékként visszatartott 2,5 milliárd forintról nem tudható mikor férhetnek hozzá a megyék, s mennyit kaphatnak a későbbiekben még. Ebből következően nem vehette figyelembe a megye számára később adandó tartalék pénzeket a helyi foglakoztatási alap összegének felosztásakor, az arányok megállapításakor. A hír hallatán többen úgy ítélték, hogy a Munkaügyi Minisztérium - a pénzvisszatartással ismét központosításra törekszik, s a megyéket végrahajtó szerepre kárhoztatja. Hamarjában megszületett a döntés arról, hogy az üggyel kapcsolatos véleményükről levélben tájékoztatják az illetékes minisztériumot és egyben kérik feladataik meghatározását, de nem önállóságuk rovására. A foglakoztatási alap másik részét szétosztották a megyék - Közhasznú munkavégzés 12,0% 15 000 000 Ft - Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 10,0% 12 500 000 Ft - Részmunkaidős foglalkoztatás 24,0% 30 000 000 Ft - Korengedményes nyugdijaitatás 4,0% 5 000 000 Ft -Átképzés 19,0% 24 000 000 Ft - Munkanélküliek vállalkozóvá válásának segítése 03% 1000 000 Ft - Munkahelyteremtő beruházás 30,2% 38 200 000 Ft Összesen 100,0% 125 700 000 Ft között, 125,7 millió forintot juttatva Csongrád megyének. Egyelőre azonban erről az összegről sincs írásos dokumentum, az Országos Munkaerőpiaci Központ csupán szóban közölte az összeget. így meglehetősen bizonytalan - mondhatni elvben történt - a megyei foglalkoztatási alap felosztása, arányainak megállapítása. Az itt közölt táblázatban látható százalékos arányokat és az ezeknek megfelelő összegeket a Munkaügyi Tanács keretjellegűnck és csak az első negyedévre fogadta el. Azzal a feltétellel, hogy az időközben felállítandó szakbizottság az igényeknek megfelelően, rugalmasan változtat az arányokon. K.K. SZEGEDI KÉPVISELŐ AZ EGYESÜLT EURÓPÁÉRT Új nemzetközi szervezet alakul Az európai egyesülés fontos szervezete lehet az a parlamentközi fórum, melynek céljáról, működési feltételeiről tárgyaltak Madridban a helsinki folyamatban részt vállaló államok parlamenti képviselői. A magyar küldöttség vezetője, Bratinka József képviselő a küldöttség hazaérkezése után először tegnap, szegedi sajtótájékoztatóján értékelte az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlését előkészítő madridi tanácskozást. Az új európai integrációs szervezet, a parlamentközi fórum létrejöttének előzménye - tudtuk meg a szegedi országgyűlési képviselőtől hogy több alkalommal megállapították: a helsinki folyamat akadozik, s a kormányszintű együttműködés lassú. Felmerült a gondolat, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamatát a nép által választott képviselők eredményesebben ellenőrizhetik, dinamikusabban ösztökélhetik. A kormányfők 1990 novemberében a Párizsi Chartában jelentették ki, hogy fontosnak tartják a parlamentközi fórum létrehozását. A koordinációs szerepet a Spanyol Országgyűlés vállalta. Az elmúlt napokban Madridban a Helsinki Megállapodást aláíró 34 ország parlamenti küldöttsége konszenzusra jutott: létrehozzák a Helsinki (vagy Európai) Közgyűlést. A már létező európai integrációs szervezetek megkérdőjelezik ezen új fórum szükségességét, illetve saját hatáskörükbe vonnák a parlamenti képviselők most formálódó közgyűlését. Éppen ezért minden létező nemzetközi szervezettől független közgyűlés alapjait rögzítették a madridi tanácskozáson. A delegátusok előzetes álláspontja eltért két döntő kérdésben: az új szervezet határozatait konszenzusos (egyetértő) vagy többségi szavazás alapján hozza, illetve a küldöttségek létszáma paritásos (egyenlő) vagy különböző legyen. Végül kompromisszumos megoldás született: a delegátusok elnökei konszenzussal állapítják meg a közgyűlés napirendjét, de a testület többségi szavazás alapján hozza döntéseit. A tagállamok delegációinak létszámát a lakosság nagysága és a nemzeti össztermék alapján állapították meg, így például Magyarország 6, Jugoszlávia és Románia 7, Luxemburg 5 fővel képviselteti magát e nemzetközi szervezetben. A közgyűlés a három helsinki-kosár - európai biztonság és védelem, gazdaság, emberi jogok - mintájára alakít bizottságokat. Az új integrációs fórum határozatokat hoz, illetve javasol a kormányközi szerveknek, a külügyminiszterek tanácsának és egyes kormányoknak; ellenőrzi a miniszterek tanácsának munkáját. A közgyűlés időnként és témánként összefoglaló jelentéseket készít a helsinki folyamatról. Tehát ez az új szervezet rugalmas, kötetlen vitafóruma lesz az egyes országok parlamenti képviselőinek, akik választóik véleményének érdekeinek legjobb ismerői és megjelenítői. A magyar küldöttség fellépését kifejezetten erdményesnek ítélte Bratinka József. Úgy értékelte, hogy az elfogadott záródokumentum lényegében azonos az előzetesen kialakított és képviselt magyar állásponttal. A küldöttség munkájának hozadéka, s a magyarországi változások értékelésének tekinthető, hogy Budapest kapta az új európai integrációs szervezet 1992 júliusában esedékes alakuló közgyűlésének rendezésijogát. (A szegedi képviselő megjegyezte, hogy több város, így például Bukarest is kérte ezt, de talán néhány közös piaci tagállam támogatásának köszönhetően - a magyar fővárost érte e megtiszteltetés.) A magyar küldöttség - a visegrádi csúcs szellemében e tanácskozáson jó kapcsolatot alakított ki a csehszlovákiai és a lengyel delegációval. Megállapodtak abban, hogy ebben a hónapban még egyszer találkoznak és egyeztetik álláspontjukat. Az alakuló közgyűlés munkájának előkészítése érdekében 1992 januárjában Madridban találkoznak a tagállamok delegációinak elnökei. A magyar küldöttség összetétele megfelelt a parlamenti erőviszonyoknak. Az új európai integrációs szervezet jelentőségéről azt mondta a hazánkat képviselő delegátuselnök, hogy úgy fogja át az egész földrészt, ahogy ez nekünk fontos, vagyis a közgyűlésnek az USA, Kanada és a Szovjetunió is tagja, sőt a Szentszék és Albánia is be akar kapcsolódni munkájába. E 36 tagországot tömörítő szervezet az egyetlen, mely az összes, Európát érintő kérdéssel foglalkozik, így megalakítása fontos lépés az Egyesült Európa létrehozásához. Újszászi Ilona NEHÉZ A SZÜLÉS, DE... Alakul a campus Sokismeretlenes egyenletrendszer lett az óthaimi volt szovjet laktanyaközpont egyetemi campusként való hasznosítása. Az ismeretlenek: hiányzik az épületek pontos műszaki felmérése, mely nélkül a szovjet féllel folytatott alkudozásban nem lehet egy reális értékkompenzációt képviselni. Az Universitasban érdekelt szegedi felsőoktatási intézmények bár felmérték, de még nem nyújtották be pontos igényeiket az épületek hasznosítására, és az átveendő terület nagyságára, az igények közti átfedések miatt pedig valószínűleg majd további egyeztetésekre lesz szükség. Mivel az intézmények három különböző minisztériumhoz tartoznak, így a főhatóságok sem tudták megállapítani, mennyibe kerül az általuk irányított egyetemek s főiskolák öthalmi igénye. A probléma megoldásának tegnapi ülésükön két minisztérium (a művelődési-közoktatási, valamint a népjóléti) kiküldöttjei, az intézményi vezetők, s a városi önkormányzat képviselői ismét nekigyűrkőztek. Elöljáróban Tóth László főjegyző közölte, hogy a városi önkormányzat támogatja a campus létesítését, akár az egész, 103 hektáros területen is. Kivételt képez egyelőre egy roncsolt külső területrész, a volt szerelői épülettel, melyet átmenetileg kiállítási térségként szeretnének hasznosítani, de, mint mondta, a campus fejlődése esetén ezt is átengednek. A szovjetekkel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban új hírrel szolgáit: a kincstári vagyonkezelő szerv kimutatása szerint egy 152 (Folytatás a 2. oldalon)