Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

2 Körkép 1991. április 6., szombat Alakul a Campus (folytatás az I. oldalról) milliós kompenzációs tételt torolni lehet, meri a benne lévő objektumok még 1903-1905 között épültek, a szovjet csapatok csak 1957-ben foglalták el azokat; a költségek tehát ennyivel csökkennek. Elhangzott, hogy a szovjet fél változatlanul eredeti értékük 60-70 százalékára értékeli a fennmaradó épületeket, az önkormányzat által reálisnak tartott 30-40 százalékkal szemben. Szakértők szerint az épületek többségét csak mint álló falszerkezeteket lehet számításba venni, ezért a JATE rektora, dr. Róna-Tas András javaslatára egyetemi szakértőkből álló bizottság fogja április 20-áig a műszaki felmérést elvégezni. Universitason belül, és az Universitas szellemében elinté­zendő probléma az épületek funkcionális, igények szerinti felosztása az intézmények között. Ezzel kapcsolatban a résztvevők elfogadták az Élelmiszeripari Főiskola főigazgatójának, dr. Dinya Lászlónak a javaslatát, miszerint adjanak be pontos igényeket, s átfedés esetén ezeket egy bizottság koordinálja. Előzetes tárgyalásokon - figye­lembe véve a 2000-re elképzelt fejlődési állapotot - a részvételi arány elveiben az intézmények már megegyeztek: ezek alapján dolgozzák majd ki a részvételi hányadot, és a kitelepedési stratégiát. Dr. Róna-Tas András elmondta, hogy a jövő héten az Universilasban érdekeltek létre­hoznak egy önálló jogi személyt, amelyik az átvételt elvégzi. Ha mindez kész van. a tárcák is felmérhetik a számukra jelentkező költségeket, és beilleszthetik azokat az országos összesítésbe. A Népjóléti Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese, dr. Csontos András szerint a minisz­tériumok Országgyűlés által jóváhagyott költségvetésében ilyen költségvetési irányzat nem létezik, az összesítésre a kormányzatnak adandó tájékoz­tatás végett van szükség, mert a finanszírozást valószínűleg az államnak kell vállalnia. Az idő sürget. Fiircht Klára, a Belügyminisztérium laktanyaáta­dásokkal foglalkozó osztályve­zető-helyettese arra figyel­meztetett. hogy a lehető leg­gyorsabban kell határozni, mert a laktanyaközpontok akkor kerül­hetnek önkormányzati tulajdonba, ha a szovjet csapatok végső ki­vonulási határideje - július 30. ­előtt döntés születik haszno­sításukról. Ezért az igény­benyújtások határideje április II -ére került. Panek József Április 8-án aláírják azt a két okmányt, amelyek segítségével elkészíthető lesz az elszámolási mérleg - erről állapodtak meg tegnap a szovjet csapatkivonással foglalkozó magyar és szovjet kormánymeghatalmazottak találkozóján. Az egyik megállapodás az építmények átvételénél követendő eljárás módjáról rendelkezik, a másik a környezeti károk felmérésének módszertani kérdéseit tartalmazza. A pénteki találkozón a magyar állam által nem hasznosítható építmények értékesítésére magyar-szovjet vegyesbizottságot hoznak létre. Széchenyi emlékére Megtartotta első ülését a Széchenyi Emlékbizottság pén­teken a Parlamentben. A gróf Széchenyi István születése 200. évfordulójának méltó megün­neplésére alakult testület ­amelynek elnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, tagjai: And­rásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter; Antall József miniszterelnök; Juhász Gyula, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter és Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter; Szabad György, az Országgyűlés elnöke ­ez alkalommal tájékozódott a szombaton kezdődő bicente­náriumi rendezvénysorozat rész­leteiről. Az emlékév csúcspontja szeptember 2l-e, Széchenyi gróf születésének napja lesz: akkor országszerte számos kiállítással ­köztük a Magyar Nemzeti Múze­umban a Széchenyi István és kora című tárlattal - színpadi bemu­tatókkal és emlékülésekkel tiszte­legnek Széchenyi István előtt, s ez alkalomból számos könyvet is megjelentetnek. Göncz Árpád fogadta az osztrák külügyminisztert Göncz Árpád, a köztársaság elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Alois Mock-ot, az osztrák szövetségi külügyminisztert. A beszélgetésen Göncz Árpád elmondotta a többi között, hogy a magyarországi belső gazdasági problémákat - mint például az infrastruktúra hiánya, a kör­nyezetvédelem elhanyagoltsága, a kevésbé hatékony gazdaság ­súlyosbítja, hogy az országra „rászakadt" a kelet-európai piac összeomlása. Alliance- tanfolyamok Alig pár hete alakult meg Szegeden a világhírnévnek és igen nagy nemzetközi tekin­télynek örvendő Alliance Fran­caise (ejtsd: alliansz franszez) helyi szervezete, amely a francia nyelv és kultúra terjesztésére, ápolására hivatott. Az egyesületet az első pillanattól kezdve fog­lalkoztatta a nyelvtanítás gondo­lata. hiszen az Alliance-nak saját, minden más szisztémától jól megkülönböztethető nyelvtanítási módszere van. Eredményeik kiválóak, ezért tartja a francia állam a magáéval egyenrangúnak az Alliance nyelvdíplomáit, adják azokat bárhol is a világon. A szegedi egyesület április második felében 6o órás francia nyelvtanfolyamok indítását ter­vezi kezdőknek, újrakezdőknek, középhaladóknak, hala- dóknak s azoknak, akik meglévő tudásukat szeretnék tökéletesíteni. A francia nyelv iránt érdeklődőket előzetes konzultációra várják április 12.-én délután 5 órára a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumába (Szentháromság utca 2.). Az Alliance- tanfolyamokra jelent­kezők egyébként Zsivin Lászlónét keressék a Ságvári gyakorlóban, illetve Németh Jenőt a tudo­mányegyetem francia tanszékén (Egyetem utca 2.), munkanapokon 9-tól délután 3 óráig. Jelent­kezéseket levélben és telefonon is elfogadnak. Az említett tanfolyamok mellett az Alliance nyári, napi 4-6 órás intenzív francia kurzusokat is tervez, megfelelő számú jelent­kező esetén. Vállalja az egyetemi és főiskolai felvételik francia nyelvű előkészítését az eddig FEB néven ismert Tehetségért moz­galommal együttműködve Szegedi szenátorok „Kilenc évig voltam az építő­művészek szövetségének elnöke, s mivel az egy szakmapolitizált szervezet volt. így áttételesen, a politika peremén akkor is kapcsolatom volt a közélettel. Nem is könnyű döntéseket kellett akkor felvázolnunk, hisz abban az időszakban merült fel a Nemzeti Színház, a bős-nagymarosi víz­lépcső. a romániai falurom­bolások ügye - mindháromban nyakig benne voltunk. A víz­lépcső Ugye váltotta ki a leg­nagyobb indulalokat, s mi voltunk az első szervezet, akik nyíltan vállaltuk az építés ellenzését. A falurombolással szemben a világ közvéleményéhez fordultunk. Mindenesetre a politikai apró­munkát végezve, a szövetségben szereztem rutint, azt is mond­hatnám, a demokrácia know-how­ját ott sajátítottam el. Sok nemzetközi kapcsolatunk is volt, így e téren is jártasnak mond­hatom magam. Igazából aktívan politizálni tavaly kezdtem. Az MDF-bői kaptam egy megkeresést, amire némi tűnődés után igent mond­tam. gondolván, több érv szól mellette, mint ellene. Többek között az, hogy a vállalatnál, ahol dolgoztam, váltás következett be, nyugdíjba mentem, de még nem tartom magam annyira szeni­lisnek, hogy ottbon üldögéljek. Nem feltétlenül az volt a célom, hogy bársonyszékbe üljek, hanem, hogy megtaláljam azt a teriiletet, ahol még hasznossá tehetem magam. Az MDF által meghirdetett program nem áll tőlem távol, bár a plakátszínekkel megfestett nemzetieskedés nem az én üz­letem. Véleményem szerint az önkor­mányzatnak nem kell egy mini parlament szerepét fölvállalni, hisz egész más a szerepe. Nem elvi, hanem konkrét kérdésekben kell döntenie, állást foglalnia, s ez a tény csökkenti a pártmanőverek esélyét, lehetőségét. Például a helyi adók kérdésének megtár­gyalásakor nem volt olyan hang, hogy igenis ki kell vetni az Borvendég Béla Az 59 éves, nyugdíjas építészmérnök (Ybl-díjas építész, címzetes egyetemi tanár) pártonkívüliként, az MDF listáján jutott be az önkormányzati testületbe. Ott a kicsit bonyolult, de annál szebb nevű, városfejlesztési, város­tervezési és városműköd­tetési bizottság vezetői megbízatása jutott neki. Nős, két gyermeke van. Leg­kedvesebb időtöltését és kedvenc ételét egyaránt szűkszavúan fogalmazza meg. így: Zene. Halak. adókat, tehát ez a megközelítés máris közel hozza a pártok képviselőit. Egyáltalán: megelé­gedéssel töltött el, hogy a konzervatív és liberális frakció eljutott a munkakapcsolatig. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek viták, de nem látom vészesnek a helyzetet. Sokkal nagyobb gond szerintem, hogy az önkormányzat nem tudott olyan programot letenni, ami kompro­misszumot eredményezhetett volna a pártok között. Ugyanakkor igen fontosnak tartom, hogy a kezdeti nehéz­ségeket az ideiglenes bizottság felállításával sikerült elkerülni, mert hisz patthelyzet alakulhatott volna ki. ha az első lépések problematikáját nem sikerül így áthidalni. Azóta is érvényes elvnek gondolom: a közös érdekeket úgy lehet kifejezésre juttatni, hogy minél kevésbé sérül­jenek kisebbségi érdekek. Sze­ged esetében amúgy is kiemel­kedő fontosságú feladat meg­találni a város új szerepét, Buda­pest ellenpólusát, ami az európai integráció következtében most még bonyolultabb, mint korábban volt. A közép-kelet-európai munka­megosztásban itt. a Dél-Alföld. a Vajdaság és Bánát találkozási pontján különösen fontos szere­pünk lehet, ha lassan alakulnak is e téren a fejlemények. Igaz, a kereskedelmi kapcsolatok a Cserepes sori piac torz megnyil­vánulási formájában már léteznek, de hiszem, hogy egyszer ez a földrajzi helyzet hasznot is hoz majd. Igaz, haszon most is van, csak ez nem a város, az önkormányzat kasszáját gyara­pítja. Hogy mit tartok még fontosnak a város szempontjából? Az autópályák, a kelet-nyugati, s az észak-déli, aztán a repülőtér, a kereskedelmi és infrastrukturális beruházások mind rendkívüli módon a város érdekeit szol­gálják. A felsőoktatás, az orvosi szolgálat speciális meghatározó értékek, sőt vonzerő lehet, s az ezekben rejlő lehetőséget érdemes kiaknázni. Mindazt, amit elmondtam, hipotézis szintjén a választási kampány során is hangoztattam. Most már azonban tárgyi bizonyítékokkal is rendelkezem az elképzelések helyességéről, a hipotézis bizonyossággá alakult. Ennek tudatában dolgozom tovább." Lejegyezte: Balogh Tamás Egészségügyi megújhodás Szabad orvos- és kórházvá­lasztás; gyógyszertörvény; a gyógyszertárak, az orvosi rende­lők, a kórházak magán- és egyéb tulajdonformái - mindezeket részletezi egyebek mellett a nemzeti egészségügy megúj­hodási programjának nevezett tervezet. „Minket nem a sekrestyékből irányítanak" - A párt országos választmánya nemrégiben ülésezett: új országos elnökséget válsztott, elfogadta az új alapszabályt, s meghatározta a szervezet politikai irányvonalát. A három szegedi küldött közül ön volt az egyik. „Vidékről" nézve milyen a párt politikai irány­vonala? - Erkölcsi alapkoncepciónk határozza meg elképzeléseinket. Kiindulópontunk szerint a ma­gyarság fennmaradását az biztosította, hogy István király óta a nyugat-európai keresztény kultúrkör képviselte értékrendhez kapcsolódott. Ezt az értékrendet látjuk lerombolva, ennek hely­reállítását tűztük ki célul. Ennek ellenére nem tekintjük magunkat egyházi pártnak, minket nem a sekrestyékből irányítanak. - A keresztény értékeket felvállaló párt mennyire lehet független az egyháztól? - Nem csak a vallásos emberek pártja vagyunk. Egy-egy konkrét kérdésben gyümölcsöző kölcsön­hatást gyakorolhat egymásra a párt és az egyház. Mondok egy példát. Mikor az egyházi iskolák és intézmények visszaállítását szorgalmazzuk, azt nem a „papok megbízásából" tesszük, hanem azért, mert tudjuk, hogy azokban az intézményekben a fentebb említett értékrend szellemében A Kereszténydemokrata Néppárt az országgyűlési képviselőválasztásokon a szegedi szavazatoknak 4,3 százalékát szerezte meg. A párt ereje a helyhatósági választásokon nem mérhető, mert a Magyar Demokrata Fórummal alkotott szövetséget. (Együtt a szavazatoknak több mint harmadát szerezték meg. A szegedi közgyűlés konzervatív frakciójának 4 kereszténydemokrata tagja van. ) Jelenleg a megyében 408, Szegeden 54 tagja van a pártnak; a városban egy, míg a környéken 21 szervezeti egység dolgozik. A szegedi öttagú vezetőség nevében dr. Ladányi Jánosné, a szervezet elnöke beszélt a kereszténydemokraták portájáról. fognak tanítani, nevelni vagy az elesetteken segíteni. Egyébként pedig a „keresztény kurzus" emlegetése tájékozatlanságra utal, ugyanis az 1962-es vatikáni zsinat szellemében az egyház szolgálni akar, s nem hatalomra törekszik. - A másik pólushoz, a liberalizmushoz való viszonyukat hogyan rögzítették ? - A félreértések úgy kerülhetők el. ha világosan meghúzzuk a határokat: ki mit ért az adott fogalom alatt. Az a liberalizmus, mely az egyént a közösség érdekei elé állítja, mely szabad­sággyakorlatában nem tartja szem előtt a személyes és társadalmi felelősség elvét, nem integrálható világnézetünkbe. Azokkal jöhet létre a párbeszéd, akik szerint a saját jogok érvényesítése mellett tekinttcl kell lenni mások érdekeire is. - E párt ereje nehezen mérhető a választási eredmények alapján, jellegzetes arcéle sem vázolható föl könnyedén, mert eddig az MDF árnyékában, ha tetszik, háttérben maradt. „Szürkének" nevezik pártunkat, s állítják, ebben van vonzereje. Ha emögött az az észrevétel van, hogy nem vagyunk demagógok . nem keres­sük a konfrontációt, nincsenek botrányaink, akkor nem bánom a minősítést. Nem hangoztatjuk, de bizonyosak vagyunk abban, hogy az MDF hamarosan belátja, nem a kistestvérével, hanem egy önálló arculatú párttal lépett szövetségre. Népszerűtlenek biz­tosan nem vagyunk, mert taglét­számunk nyolcszorosára emel­kedett. A pártépítést befejeztük, a munka most kezdődik. - Ha már itt tartunk, a szegedi szervezet milyen eredményeket tudhat magáénak? Aktuális ügyeket a péntekenként esedékes összejö­vetelen vitatunk meg. Egy hónap­ban egyszer az önkormányzati képoviselőké a szó, a következő alkalom a 12 szakcsoport valamelyikéé. Konkrét sikerként tartjuk számon, hogy kidolgoztuk az egyetlen ma létező egészségü­gyi programot, részt veszünk a város egészségügyi koncep­ciójának megfonná- lásában, hogy tagjainkon kersztül beleszólunk az önkormányzat döntéseibe, hogy szakértelmünkkel támogatjuk a parlamenti képviselőket, hogy marad figyelmünk az ide mene­kült erdélyi fiatalokra. Most arra törekszünk, hogy a tagság 40-45 éves átlagos életkorát csökkentsük a fiatalok bevonásával, s hogy a munkásokra figyelve módosítsuk a párt értelmiségi profilját. Nyitott szívvel állunk minden, az országot előre vivő kezde­ményezés mellé. Optimista párt vagyunk, nem csak fölvetjük, de meg is válaszoljuk a problémákat. (újsséssn A céltámogatásokról Az állam idei költségvetéséről szóló törvény céltámogatási lehetőséget biztosított a helyi önkormányzatoknak, kiemelt fontosságú beruházásaikhoz. A támogatás igénylésének feltételeiről a Magyar Közlönyben hivatalos közlemény jelent meg: ismert, hogy a benyújtott pályázatokról április közepén dönt az Országgyűlés, a „szükséges egyeztetés" után. Az! azonban, hogy miben áll a szükséges egyeztetés - nem hozták nyilvánosságra. Minek alapján dönti el alkalomadtán a Parlament, hogy Baksnak például nagyobb szüksége van-e a tornateremre, mint mondjuk Röszkének? Vagy: sürgősebb-e a mórahalmi mélyfúrású kút megépítése, mint ugyanaz az ország más részén valahol. S egyáltalán, a honatyák honnan kapnak tárgyilagos képet az ország kistelepüléseinek pontos helyzetéről? A helyi önkormányzatok megállapították beruházásaik költségét, kidolgozták pályázati anyagukat, február 22-ig elküldték az illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz (TÁKISZ), s innen kezdve csak találgatni tudják, mennyi esélyük van a céltámogatás elnyerésére. Kérdéseinkre Rantal Zoltán, a Csongrád megyei TÁKISZ igazgatója válaszol. - A Szeged környékiek közül hány község pályázott? - Tizenöt kistelepülés. Ezek közül három már folyamatban lévő beruházások támogatását igényli, összesen 5 millió 685 ezer forint értékben, a többi 12 községnek pedig összesen 73 millió 891 ezer forintra van szüksége, új beruházások megkezdésére. Vízgazdálkodási, oktatási, egészségügyi és szociális igénylésekről van szó. - Mi a TÁKISZ szerepe az elbírálásban? - A TÁKISZ feladata annyi volt, hogy ezeket az igényléseket összegyűjtötte, és február 21-én továbbította a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályához. Az elbírálást a törvény szerint - országgyűlési bizottsági egyeztetés után - a Parlament végzi majd el. Ennek módjáról azonban még nem kaptunk részletes tájékoztatást, csak annyit, hogy az elbírálás szempontjait tartalmazó szabályzat már elkészült. - Felülvizsgálták-c a pályázati anyagokat? - Ellenőriztük, hogy az igények megfelelnek-e a jogszabályoknak. Ha ez rendben volt, érdemi változtatást nem tettünk. - Az így megviszgálz pályázati anyagok alapján össze lehet-e hasonlítani az önkormányzatok igényeit? - A céltámogatást nem a településekhez - inkább a célokhoz szabják majd. a törvény eleve a céltípusonként állapította meg a rendelkezésre álló keretösszeget. Akkor van baj, ha az elosztás során az azonos jellegű céltámogatások keretét túllépik az igények, hogy ilyen esetben mi dönt majd, arról még nincs információnk. * Érdeklődésünkre a BM önkormányzati gazdasági főosztályán csak annyit közöltek, hogy a céltámogatási pályázatok szakmai egyeztetése már folyik. Az erről készült anyaggal jelenleg az Önkormányzat) Érdekszövetség foglalkozik További információkkal később visszatérünk. S.P.S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom