Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-17 / 89. szám

1991. április 18., csütörtök Gazdaság A helyzet 3 TEXTILMŰVEK: JULIUSI PARTNERKERESŐ Uj piacokra kacsingatva „Eladni" Szegedet, mint régióközpontot - igv lehet a legtö­mörebben megfogalmazni az 1991. július 8-a és 14-e között meg­rendezendő kereskedelmi hét célját. A szervezők olyan hetet ál­modtak. amelyen a Dél-Magyarország, a Bánát és a Vajdaság gazdálkodói szándékaikat, terveiket, ötleteiket és vágyaikat összevethetik, megmérhetik egy piacorientált közegben: a tőkés világ kereskedőivel. Ezen a héten a gyakorlatban és fölerősödve találkozhat információ az információval, privatizációs igény a működő tőkével, fejlesztési elképzelés a befektethető pénzzel, áru a vásárlóval, gyártó a kereskedővel - pénzügyi tanácsadók, idegenforgalmi és kereskedelmi szakemberek, és nem utolsósorban a médiák, a sajtó, a rádió, a televízió segítségével. Egyre több kérdőívvel kopogtat naponta a postás a KSH megyei igazgatósága címén, a kereske­delmi hétre jelentkezők válaszai­val. Ez is jelzi, milyen nagy igény él Szeged gazdaságában arra, hogy kitekintsen a világra, Nyu­gat-Európára. A válaszolók közül, ma a Budaprint-Secotex Rt. szegedi Textilmúvének igazga­tóját, Vajtay Józsefet kérdeztük a cég mindennapjairól, terveikről ési természetesen arról, mit várnak egy ilyen rangos rendezvénytől. - Lassan két esztendeje, hogy megalakult az rt. így részesei vagyunk egy teljes textilipari vertikumnak.Szegeden évtizedek óla hagyománya van már ennek az iparágnak, igaz, az elmúlt években alaposan megváltozott a helyzet. A hagyományos profilt megőriztük, de minőségben ma már sokkal többet tudunk, mint néhány évvel ezelőtt. A textilipar legnagyobb „fej­lesztője" maga a divat. Ez diktálja a technikai, a technológiai váltá­sok. az anyagok, a kikészítés mikéntjét. A világpiacon ugyanis KERESKEDELMI HÉT SZEGED, 1991. JÚUUS 8-14. egyre szorosabb a verseny. Mióta megjelentek a rendkívül olcsó távol-keleti textíliák, árban nem könnyű versenyben maradni. - Éppen ezért mi a minőségre rendkívül nagy hangsúlyt fekte tünk.Az elmúlt három-négy évben félmilliárd forintért vásároltunk új. a szakmában is csúcstechnoló­giának számító, gépeket.Szegeden a szövés, a fonás, azaz a nyers textiliák előállítása a profil, a végső kikészítést Budapesten végzik. A Budaprint termékei az elmúlt években keresettek voltak a Szovjetunióban is. A termelés közel egynegyedét exportálták a nagy keleti országba. A gazdasá­gi változások miatt azonban ez a csatorna az idén „bedugult". így a tavalyi 37 millió négyzetméter szövet helyett az idén már csak 30 milliót készítenek. Ez a változás többek között arra is sarkallja a gyárat, hogy új piacok után nézzen. - Teljesen elveszett a szovjet piac? - Bízunk benne, hogy nem. Reménykedünk, hiszen nem csak a termékeink egy részét értéke­síthettük itt. hanem a nyers­anyagok jelentós részét is a Szovjetúnióböl szereztük be. Most - a budapesti központ mellett ­önállóan is igyekszünk új piacokat felkutatni. Ezért kapóra jön a szegedi kereskedelmi hét ötlete ­jó lehetőségnek tűnik arra, hogy új partnereket szerezzünk. Ter­mékeink 20-30 százaléka eddig is a tőkés piacokon talált gaz­dára. Júliusban bartellüzletekben is szeretnénk lépni. A meglévő kapacitásunkat igyekszünk job­ban, gazdaságosabban kihasznál­ni. így a konkrét üzletkötés mellett a nyugat-európai tapasz­talatok. a jó tanácsok is érdekel­nek bennünket. - Külföldi partner bevonását is tervezik az rí-be? - Elképzelhető, ha kapunk kedvező ajánlatot. Olyan céget keresünk, amelyik piacot is tudna magával hozni. R. G. LAKÁSSZÖVETKEZETEK PRÉS ALATT Megoldás: a per Pólós István, a Lakásszövetkezetek Csongrád Megyei Ágazati Szövetségének helyettes vezetője szerint nem olyan egyszerű a dolog, hogy a „bűnöket" egy ik vagv másik lakásszövetkezeti veze­tő nyakába lehetne varrni. Majdnem mindegy, ki állt akkor és ki áll most egy szóvetkezet vezetői posztján, a korábbi „érdekvédelmi szervezetek": a Szövosz (országos), és a Mészöv (helyi) sugallta politika egyfelé terelte a dolgok menetét. Aki lakást akart, és tanácsira nem volt joga (házat építeni meg nem tudott), egyet tehetett: föl­(ratkozott a listára, és ha a lakáshivataltól megkapta a kiuta­lást, a ház többi lakójával egye­temben máris szövetkezeti tagnak érezhette magát. így jöttek létre a lakásszövetkezetek - nélkülözve minden önkéntességet. Később - a Mészöv ajánlatára ­önerős építkezőként is be lehetett lépni a szövetkezetbe. A tanácsok olcsó telkeket jelöltek ki ilyen célokra. A jelentkezők pedig aláírták a szövetkezeti törvény ide vonatkozó passzusát - a belépési nyilatkozat részeként -. amely szerint minden költséget az épít­tetőnek kell vállalni. A bajok ezután kezdődtek: a „nyomolt" költségvetéssel (min­denből a legolcsóbbat!) számoló tervek csak ritkán valósultak meg - az elkészült ház szinte mindig drágább lett. mint az eredeti összeg. Az építtető a lakás árának tíz százalékát saját munkájával vált­hatta ki (például vállalta a festést, tapétázást, parkettázást), s arra fedezetet sem kellett felmutatnia. Aztán menet közben inkább a szakemberekkel végeztette el a munkát, ami ugyancsak növelte a rá eső költségeket. A pénzintézetektől nehéz volt kölcsönhöz jutni, ezért a szövet­kezeti törvény megengedte, hogy átmenetileg fölhasználják a felújítási alap 70 százalékát ­visszapótlási kötelezettség mellett! Az új ház lakói viszont néha nem tudtak (nem akartak) többletköltséget fizetni, így aztán a pénz nem került vissza az alapba. Bonyolította a helyzetet, hogy kivitelezői szabálytalansá­gok miatt nem egy helyen hosszan elhúzódó pereskedés indult, s ez is hátráltatta a pénz visszakerülését. A lakásszövetkezeteknek ráadá­sul még hasznuk sem lehetett az építésből, csak a bonyolítási költ­séget számolhatták föl - úgyhogy igazán nem állt érdekükben épít­kezni. A lavina nőttön nőtt, az új építés pénzét bevitték az előzőbe, s aztán már nem volt megállás. Az elveszett felújítási alap egyféleképpen térülhetne meg: ha behajtanák a lakások tulajdo­nosain a tartozásukat. Ellenkező esetben a teljes szövetkezeti tagságnak kell állnia a cehhet. Nyilas Péter Nemzeti Casino „Minden magyarnak, pártoktól, politikai meggyőződéstől, hitvallástól függetlenül, helye van a Casinóban" - mondotta Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az Országos és Nemzeti Casino Egyesület keddi sajtótájékoztatóján. A most újraszervezett egyesület - amelyet a múlt században Széchenyi István alapított - a jövőben is a „nemzet szellemi koncentrációját" és hagyományainak védelmét állítja tevékenysége központjába. A harmincöt alapító tag a politikai kérdésekben állást foglaló, vitatkozó, politizáló szervezetet képzel el, amely nem lenne a kormány ellenzéke, de szükség esetén bizonyos döntésekkel szemben kritikával lépne fel. Az egyesület rendezvényeit egyelőre az Astoria Szálló különtermében tartják, de - mint elhangzott - tárgyalni kívánnak a fővárosi önkormányzattal, hogy megkapták a volt Nemzeti Casino épületét. Külföldiek hazánkban Az első negyedévben 5 millió 83 ezer külföldi látogatott Ma­gyarországra, mindössze / száza­lékkal több, mint az elmúlt év első három hónapjában - közölték az MTI kérdésére a Központi Statisz­tikai Hivatalban, hozzátéve, hogy márciusban viszont már 11 száza­lékos visszaesést jelez a statisztika 1990 harmadik hónapjához képest. A Szovjetunióból 258 ezerrel (30 százalék), Jugoszláviából 1,18 millióval (22 százalék). Auszt­riából pedig 839 ezerrel (6 százalék) érkeztek kevesebben, mint az elmúlt év első negyedé­ben. Az Egyesült Államokból is 6, míg Franciaországból 4 százalék­kai csökkent a hazánkba látogatók száma. Jancsó Miklós-emlékünnepély Korának egyik legnagyobb tudású gyógyszertan­kutatójára, a nemzetközi hírű, kétszeres Kossuth­díjas tudósra, Jancsó Miklós akadémikusra emlé­keztek tegnap, halálának negyedszázados évfor­dulóján. A tizsteletadás - mint évek óta mindig - a professzor egykori munkahelyén, a gyógyszertani intézetben, elhelyezett emléktáblájánál kezdődött. S szokás szerint egykori tanítvány - ez alkalommal dr. Takács István, a SZOTE főtitkára - emlékezett a nagyhírű professzora. Az emlékünnepély elmaradhatatlan aktusa, a Jancsó Miklós-emlékérem átadása. Ezt minden esztendőben annak a kutatónak ítélik, aki a gyógy­szertan, az élettan.a kórélettan vagy e tudományok határterületein kiemelkedő tudományos eredmé­nyeket ért el. Három évenként legalább egy alkalommal olyan személyt javasolnak, aki nem a SZOTE kötelékébe tartozik. így most pécsi professzor vehette át az emklékérmet dr. Szilárd János egyetemi tanártól, a SZOTE rektorától. Az ép és kórós szövetek szubmikroszkópos szerkezetének feltárása terén elért eredményeinek elismeréséül dr. Romhányi György akadémikus, a Pécsi Orvos­tudományi Egyetem nyugalmazott professzora kapta a Jancsó Miklós-emlékérmet. (Gyenes Kálmán felvételén jobbra dr. Romhányi György professzor, középen dr. Szekeres László egyetemi tanár, a SZOTE Gvógxszertani Intéze­tének igazgatója, balra dr. Csillik Bertalan professszor. az Anatómiai Intézet vezetője.) „Kockázatos" elképzelések A mezőgazdasági termelés kockázatos foglalatosság. Aszály, belvíz, jégverés, piaci feszültség egyaránt felboríthatja az előzetes kalkulációt. Aki jobb időkben nem tud félretenni, azt a legkisebb balsiker is a padlóra küldi. A kezdő vállalkozásokra különösen jellemző a tőke­szegénység, így sérülékenységük fokozott. A profi biztosítók a kockázat egyreszét is csak borsos áron valialják át. Az érdek­képviseletek minderre tekintettel kezdeményezték, hogy a termelői közösségek állami hozzájárulással maguk is csökkentsenek a védtelenségükön. Az Ország­gyűlés által elfogadott elv szerint a nyereségadó-törvény mó­dosításával 1991-tól n jövede­lemkockázati hozzájárulást el lehel majd számolni a ráfo­rdítások között Tekintve, hogy a költségvetés így kevesebb adóhoz jut. ezt a/ engedményt egy új törvénnyel kell megerősíteni. A Magyar Agrárkamara által is támogatott megoldás szerint a termelók területi tagozódásban, termékcsoportonként is szerve­ződhetnek. A Földművelésügyi Minisztérium javaslata kimondja, tíz termelő, egymillió forintos hozzájárulással indíthat egy ilyen kockázati alapot. A kamara két termelő százezer forintos csatla­kozására szeretné leszűkíteni a kört. A minisztérium az árbevétel három százalékáig kívánja e befizetési lehetőséget megadni. A számítások szerint így közel 3 milliárd forintos induló tőke jöhet össze. A kamara itt is szeretné feljebb srófolni a határt, mondjuk 5 százalékra. Az alapok kezelői egyesületek vagy érdekképviseleti szervezetek lehetnek, amelyek kötelesek ar összegyűjtött össze­get pénzintézetnél lekötni. A kamara a tagsági befizetések mellett költségvetési hozzájá­rulással is számol, arra hivat­kozva, hogy a kormány korábban is milliárdokkal vállalt részt az elemi károk rendezésében. T. SZ. I. 5J A légitársaságnál sem volt semmi bajom jj Mull év őszén lett Kapus György az Osztrák Utazási Irodák Szövetsége budapesti képvisele­tének igazgatója. Kapus úr, rend­kívül ambiciózus, 35 éves fiatal­ember közreműködése nélkül, úgy lehet, nem siettek volna oly na­gyon az osztrák idegenforgalmi szakemberek tegnap Szegedre. - Valamennyi tartomány jelentősebb irodájának képvi­selője itt van. Szegedről Pestre megyünk, onnan Pécsre, majd Győrbe. Mindenhová ugyan azzal a céllal: ismerjék meg honfitár­saim a vidéki Magyarországot. - Mintha szívügye lenne ez a kérdés. Ugyanilyen lelkesen dol­gozna. ha a francia külképvi­seletet vezetné? - Édesapám magyar, tovább nem is magyarázom. Egyébként mielőtt Pestre kerültem egy légi­társaság igazgatója voltam. Ott sem volt semmi bajom, főleg pedig okom nem, hogy megváljak a pozíciómtól. Az idegenforgalmi képviseletet pályázattal nyertem. Jelenkeztem. mert Budapestre szólt, mert a magyart anyanyelvi szinten beszélem. Ez utóbbi egyébként általános követelmény. Aki Párizsba kerül, annak fran­ciául kell tudnia, aki Olasz­országba. annak olaszul és így tovább Ön azért van itt. hogy az osztrák érdekeket képviselje, hogy tud a magyaroknak segíteni. - Számtalan a közös, kölcsönös érdek, hagy ne soroljam most. Ami a magyar idegenforgalmat illeti, azon. azt hiszem, egy igen magas színvonalat tartalmazó követeimenyrendszer nagyot lendítene. Ezért hoztuk létre a magyar irodák számára az Auszt­ria Klubot Jelenlegi 17 tagja az osztrákok feltétel nélküli bizalmát élvezi. Gondolhatja, nem könnyű bejutni, nagyon szigorúak vá­gyunk. A tagok viszont a világ piacát kapják cserébe. Legutóbb Idegenforgalmi tanácskozás Ahogy egy külföldi meghallja: Magyarország, azonnal a Balatonra és Budapestre gondol, ami önmagában nem lenne baj, ha mi nem tudnánk, nem is ismer, szegény, más említésre való helyet országunkban. Példának okáért, itt van mindjárt Szeged, a mi szép városunk és környéke, melyet, ugye, nem lehet nem ismerni és nem szeretni. Ide is érdemes eljönni az idegennek, mondjuk az osztrákoknak. Az utazás lehetőségének megteremtetésére tegnap igazán jó alkalom kínálkozott. Ausztria valamennyi tartományából jöttek Szegedre idegenforgalmi szakemberek. elfogadván a magyar irodák szövetségének valamint Roczkov Györgynek, a Tisza Volán idegenforgalmi üzletágvezetőjének meghívását. A 27 osztrák szakember személyesen tájékozódott, milyen üdülési, utaztatási és szálláslehetőségekkel továbbá prog­ramkínálattal rendelkezik Szeged és környéke de a Csongrád, Bács-Kiskun, és Békés megyei kollegáikkal való üzleti talál­kozójukon bepillanthattak az egész dél-alföldi régió idegen­forgalmi kínálatába. Természetesen az osztrákok sem jöttek üres kézzel, hozták a maguk ajánlatait. A Forrás Szállóban tartott tárgyalásokon egyformán érvényesült mind az oszt­rák, mind a magyar keresleti, kínálti piac. Az más kérdés, hogy a tárgyaló felek valójában egészen más súlycsoportba tartoznak: gyakorlottságuk, felkészültségük, lehetőségeik szinte összehasonlíthatatlanok. -mag­például a magyar lehetőségek iránt érdeklődő kanadai cs brazil irodáknak küldtük meg a klub tagok névsorát. - Szegedi vagy környékbeli van-e köztük? *- Egyelőre nincs. Tudja a vidé­kiek nagy hátránya, hogy minden nagy városban megtalálhatók a legnagyobb állami irodák kiren­deltségei, nehéz velük verse­nyezni. S ahogy én látom a ma­,gyar idegenforgalmi piac alaku­lását, így, ahogy most próbál­koznak , hát így nem is lehet helyes üzletpolitikát megho­nosítani. - Hanem, hogyan' - Nézze, a madzagnak két vége van. Képzelje az egyikbe a pro­fitot, a másikba a pénzforgalmat. Én egyet tudok. Egyszerre mind­kettőt nem lehet húzni. Vagyis lehet, de minek... - Hogyan tudta érdekeltté tenni Ön a Szegedre ellátogató osztrák szakembereket? - Nagyon egyszerűen. A lehe­tősegge! önmaguktól éltek volna, biztos vagyok benne. Hát még így, hogy igazolást kapnak tőlem, amely bizonyítja, népszerűsítették Ausztriát külföldön. Az igazolást bemutatják a helyi önkormányza­tuknak. amely arra megtéríti az összes felmerülő költségüket Mag Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom