Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

4 Kapcsolatok 1991. április 11., csütörtök Olvasószolgálat KI levélcímünk: Délinagyarors/.ág szerkesztősége. Szeged. Sajtóház, Pf.: 153. 6740. Telefon: 12-825. Hol vannak a képviselők? Kénytelen vagyok tollat fogni és elmondani, hogy a „szabad választásokon" megválasztott képviselő urak ígéreteik dacára nem tartják meg a szavukat, csak nagy ritkán és nem ott számolnak be a „munkájukról", ahol megválasztották őket. legalábbis az Északi városrészbe még nem jöttek el. Fogadóóráikat a Victor Hugó utcában tartják, ahová a választók nem mennek el. Csak addig érdekelte őket a választók véleménye, amíg el nem érték a bársonyszéket? Véleményem szerint csak a felső tízezer és a középosztály tud ebben a káoszban megélni, mert csak ők keresnek annyit. Vannak olyanok - és nem is kevesen! akiknek az éves jövedelme a 60 ezer forintot sem éri el! Ók mihez kezdjenek ebben a szabadáras világban? A „szegény ember kenyere", a fehér kenyér 14.80-ról 28 forint lett, a tejdemonstráció is hiába volt... Ajánlatos volna, ha a parlamenti üléseken komolyan dolgoznának, és nem egymást marnák. A gazdasági helyzetről szólva arra hivatkoznak, hogy az elődök tönkretették az országot, sok kölcsönt fölvettek. De hol van a kölcsön, hová tették, hogy mindig több és több lelt az adósság? Vonják végre felelősségre a bűnösöket! Egy szegedi nyugdíjas (név és cím a szerkesztőségben) Munkára várva Január elseje óta munkanélküli vagyok. Előzőleg a Fogtechnikai Vállalatnál dolgoztam, pénztárosadminisztrátorként, közgazdasági érettségivel, de a cég kft.-vé alakult és többen az „utcára" kerültünk. Azóta folyamatosan próbálok állást keresni, eddig reménytelenül. Minden héten bejárok a munkaközvetítőbe, ahol nagyobbrészt olyan állásajánlatokat adnak, amik, mire odaérek, vagyis kiközvetítik, már betelt, vagy közlik, hogy pár nap múlva érdeklődjek, s akkor megtudom, hogy huszonévest vettek föl. Én 43 évesen már nem kellek, pedig nem tartom meg magam öregnek, s koromhoz képest Fiatalosnak és reprezentatív megjelenésűnek mondanak, s tapasztalatom is van az adminisztrációban. Elvált vagyok, két leánygyermekem van, a nagyobbik 17 éves - ő már dolgozik a kisebb még tanul. Egy plusz kettes OTP-s lakásban lakunk, s akkora a lakás rezsije, hogy nem tudom fenntartani a havi 3700 forintos munkanélküli segélyből. Elcserélni sem tudom, mert a hitelemet nem tudtam visszafizetni - merő véletlenségből. Ez egy nonszensz helyzet, ördögi kör! Gondolom, ez nem egyedül az én gondom, a városban és az országban sem. A munkaadók miért csak a kort nézik és aszerint veszik föl - ha huszonéves jöhet, övé az állás. A munkaközvetítőnél olyan állások vannak a gépbe táplálva, hogy már nem is léteznek, sőt olyan is volt, kettő is. ami nem is azon a címen volt, amit ők adtak. Kérem a szerkesztőséget, hogy levelemet Közzétegye és nézzen utána, milyen a munkanélküliek helyzete! Csermák Istvánné Nyitra u. 7/B. Köszönöm neki! Édesanyám gyászközleményében is megköszönhettem volna körzeti orvosunk lelkiismeretes munkáját. Ám amiért mégis külön levélben teszem, annak oka. hogy szeretném példaként állítani azt az orvosi-emberi magatartást, amit dr. Tichy-Rács Csaba körzeti orvosunk tanúsított. Anyám már ágyhoz kötött, magára nem hagyható beteg volt. amikor engem is és ót is letámadott az influenza. Hétvége lévén az ügyeletet kellett volna hívnom, de én Tichy-Rács doktor urat kértem. Jött azonnal, megvizsgált mindkettőnket, gyógyszert írt. Látván, hogy nincs aki elmenjen a patikába, a szombat estéjéből még áldozott arra is időt és fáradságot, hogy a gyógyszereket kiváltsa és visszahozza nekünk. Vasárnap éppúgy eljött, hogy megnézze mi van velünk, mint március 15. ünnepén. Az ó embersége, meleg gondoskodása adott erőt ahhoz, hogy anyám lassú és visszafordíthatatlan legyengülését, majd halálának tényét el bírjam viselni erővel. Köszönöm neki. Zsolnai Józsefné Bécsi krt. Legyen t virágkiállítás! Még az ántivilágban történt, hogy egy országgyűlési képviselő beszámolóján egy idős néni megkérdezte, „mi is lesz azzal a virágkiállítással?" A kérdés némi derültséget váltott ki, és a kitérő válasz is sejttette, hogy a döntés már az új rendszerre marad. A határidő lejártához közeledve a megrendezés hívei lendületbe jöttek: a TV-Híradó immár szemérmetlen világkiállítási propagandát folytat, a programiroda egyre derűlátóbb adatokat publikál, és egyre többen - például a hat alföldi megye - kötelezik el magukat az Expo mellett. A világkiállítással kapcsolatban vitáról immár nem beszélhetünk, az ellenzők elhallgattak, pedig az ellenérvek talán még világosabbak, mint korábban. Az érzelmi jellegű érvekkel, miszerint „most majd megmutatjuk a világnak", „a magyarságnak nagy célokra van szüksége", és hasonlók, talán nem is kell vitatkozni. Bizonyára tucatszám lehetne olyan országokat felsorolni, amelyek Expo nélkül „mutatták meg." Az is kiderült mostanában, hogy a nagy nemzeti céloknál nagyobb népmozgalmat idézhet elő egy kis családi cél. Például egy fagyasztószekrény, amelyet honfitársaink egyetlen rohammal szereztek be tavaly, Ausztriában. Az utóbbi hónapokban a varázsszó a vállalkozói világkiállítás, amit a programiroda mint üdvözítő megoldást kínál. Az általuk nyilvánosságra hozott adatokról azonban a Nemzeti Bank szakértői azt állapították meg, hogy a számokkal igen sajátosan bántak (el) az azokat összegzők. A programiroda szerint az Expóra 8,5 milliárd dollárnyi ajánlatot kaptak, csupán azt felejtették el közölni, hogy az ajánlkozók döntő többsége nem hozni, hanem vinni szeretné a pénzt. A világ nálunk kapitalistább országaiban sem rendeztek még nyereséges világkiállítást, így ha a program egyszer elindul, akkor annak finanszírozását - az állami költségvetésen keresztül - nekünk kell vállalni. Ez a befektetés azonban a főváros és a Budapest-Bécs tengely mentén fekvő területek fejlesztését jelenti majd elsősorban. Az ország keleti részének nehéz lesz az Expóra hivatkozva költségvetési pénzekhez jutni, és a vállalkozóknak is ott éri meg befektetni, ahol majd a turisták forognak. Ha a Budapest-Bécs Világkiállításról nem illúziónk alapján akarunk dönteni, akkor e tényeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Talán érdemes lenne mégis megfontolni egy szerényebb virágkiállítást? Nagy Sándor A színházról Engedjék meg nekem, hogy most, amikor egész társadalmunk a változások korát éli, amikor az egyes emberek napi megélhetési gondjaikkal küszködnek, amikor igazán sokadrangú kérdéssé vált az egyébként is egyre szűkebb szabadidő eltöltésének mikéntje, szót emeljek a lelki erőnket megújító, emberi létünk nagyszerűségének érzésével megajándékozó művészetek mellett. Egészen pontosan essen néhány szó ezúttal a színházról. A művészetrajongók kultúrszomja értő kielégítésre talált a Szegedi Nemzeti Színház ez évi műsorpolitikájában. Olyan népszerű. a közönséget vonzó operák kerültek bemutatásra, melyekkel mintha mindannyiunk kedvét kereste volna a színház vezetése. Nagyszerű élményben volt részem családommal együtt március 15-én este, a Szegedi Nemzeti Színház Bánk bán előadásán. Különösen a Melindát megszemélyesítő Szilágyi Erzsébet hangját hallgattuk elragadtatottan, akit szerencsére hamarosan viszont láthatunk Puccini Bohémélet című operájában, Musette szerepében. De talán még ennél is nagyobb örömünkre szolgálna, ha gyönyörködheténk hangjában a következő évad előadásainak egyikén, amikor Verdi halhatatlan remekművének, a Traviatának Violettájaként üdvözölhetnénk. Büszkeséggel és boldogan tekintettem körül a nézőtéren, és úgy éreztem azokban a percekben, nincs is még egy ilyen szép vidéki színház az országban. Egy színházbarát (név és cím a szerkesztőségben) Tisztelt Főszerkesztő Ur! Március hetedikén Ön közölte dr. Varga Magdolna levelét, aki nem kevesebbet állít, mint hogy Tamás Gáspár Miklós külföldi lapokban tudósításokat jelentetett meg, „melyeket volt szerencsém olvasni, s melyek szerint erősen nacionalista, soviniszta, antiszemita nép vagyunk, a kormány a trianoni határok revíziójára spekulál, persze főként Erdély felé... Megrögzött antiszemiták vagyunk valamennyien, itt szünet nélkül üldözik a zsidókat..." Levelezőjük ehhez hozzáfűzi: ..Haraszti Miklós is hasonlóképpen nyilatkozott legutóbbi, USA-ban tett látogatásakor a hazai viszonyokról." Később kisbetűs tamásgáspármiklósozás közepette ezeket a szavakat használja: rágalmazás, mocskolódás. Azt üzenem: hinni szabad, de nem helyes azt írnia, hogy ő maga olvaste e/.eket az állítólagos tudósításokat. „Jó barátaim Pestről azt mondják, így meg úgy van. és én nagyon hiszek nekik.." - cz volna a helyes fordulat. Hadd szögezzem le: dr. Varga Magdolnát jégre vitték. Soha semmi ilyesmit ntm mondtam. Nem indítok pert, mert unom <. szagát is. Megelégszem azzal, hogy egy láda pezsgőt fizetek a főszerkesztő úrnak és egy másikat dr. Varga Magdolnának, ha bemutatják a lapjukban nekem tulajdonított nyilatkozatot. Per nélkül is elvárom persze visszakozásukat. csak úgy, a jóérzés kedvéért. S ugyan TGM sem szorul magyarázkodásra. de azért megkérdeztem TGM-et, mit nyilatkozott. Azt válaszolta, amit vártam: ilyet vagy akár „hasonlót" soha. De már Shakespeare tudta, Jágónak mindig sikerül a keverés, merthogy nem az igazság érdekli. Tényleg beszélt újságírókkal hasonló kérdésekről. Csak éppen ahogyan az anekdotában: az autókat nem osztogatják, hanem fosztogatják. Ugyanis azok az átkozott külföldiek, akikkel mindig baj van. képesek Csurka valamelyik reggeli gyűlölködő rádiószózatát, vagy a Raffay-féle irredenta emlékművisszaállításról szóló híreket, vagy a Hitelből valami jó kis intellektuális zsidózást. vagy a miskolci MDF által kiadott nyilas számonkéró-harcos memoárját meglobogtatva megkérdezni: erről mit gondolnak maguk, akik oly régóta harcolnak a demokráciáért ebben az országban? Bizony az angol, amerikai, francia, holland, japán és egyéb követségek munkatársai, meg az újságírók szoktak kampány idején budapesti utcákon sétálni, és nem vakok. És bizony lefordíttatják maguknak ezeket a falrafirkákat, szózatokat, jelentéseket és cikkeket. És bizony nyugtalankodni szoktak, mert bíznak ugyan országunkban, de jobb szeretnék, ha nem ilyen firkák és pártvezérek és államtitkárok ellenére kellene bízniuk, hanem mondjuk azért, mert nem volnának ilyen firkák és államtitkárok és pártvezérek. S ez az, amit TGM és én is és remélhetőleg mindenki elmond, ha megkérdezik. Hogy ezek az emberek nem azonosak országunkkal. Hogy megbecstelenítik országunkat, mert a mi népünk nem soviniszta, nem irredenta, nem antiszemita. Hogy izgalmaik meghamisítják valóságos gondjainkat. Hogy nem hisszük cl, hogy mögöttük állna az ország, még akkor sem, ha pártjukon belül (mely a nemzetet képviselő pártnak állította be magát, akárcsak korábban az MSZMP) a legutóbbi időkig senki nem volt hajlandó elítélni ezeket a veztőket. Akik még ma is (akárcsak korábban az MSZMP) kívülről, a CIA által vezetett ármánykodóknak állítják be azokat, akik pártjukon belül vagy kívül szóvá teszik a nemzetféltőnek hangzó, valójában nemzetünket rágalmazó és bajba hozó előítéleteket. És hogy ha ezerszer telekiabálják is szegény aktivistáik fülét azzal, hogy az ellenzék tehet róla, ha országunk botránykővé válik a külpolitikai spekulációik meg a nemzetünkre egyszer már katasztrófát hozott gyűlölködéseik miatt, a mi népünk demokráciára érett, tökéletesen európai nemzet, amely el fog fordulni a félrevezetőktől. Haraszti Miklós Csak tiszta „Forrás"-ból! 1990. november 27-én az anyakönyvi hivatalban sikerült fiam esküvőjét 1991. május 25-én, délután 5 órára bejegyeztetni. Az időpont véglegesítése után mentünk ki a Forrás Szállóba, hogy a lakodalom helyét és anyagi feltételeit megbeszéljük. Ádám Sándor gazdasági igazgató közölte, hogy most előttünk nyitja meg a májusi határidőnaplót, tekintsük véglegesnek és biztosnak a hely lekötését. Megmutatta a helyszínt, elmondta, hogyan szokták berendezni, hány szál virágot vegyünk az asztalokra, mi az, amit a két család az éttermi szolgáltatásokon kívül bevihet. A szerződéskötés időpontjára március első hetét javasolta. A közben eltelt időben a két család a szokásos előkészületekbe kezdett: szerződést kötött a zenekarral, bort és tortákat rendelt, stb. Március 13-án fiam és a menyasszonya még több mint egyórás, minden részletre kiterjedő megbeszélést folytatott Ádám úrral. Másnap Sándor Péter igazgató telefonon hívatta a fiamat és azt közölte vele, hogy helyettese hibát vétett, mert az adott időpontra már egy másik lakodalmi rendezvény jóval előbb be volt jegyezve!(??) Pótmegoldásként, bár igaz, hogy mi 50 fővel többen lennénk, felajánlotta a jóval kisebb méretű konferenciatermet. Ezt mi természetesen nem fogadtuk el. Nem vagyok hivatott annak eldöntésére, hogy korrekt volt-e az eljárás és a vezetés megfelelően látja-e el a feladatát. (Ezt a tisztelt olvasóra bízom!) Kérdésem csupán annyi, hogy a két családot ért erkölcsi és anyagi károsodásért ki a felelős: (Vagy nc keressük a felelősség „forrását"?) Erdei Imre tanár Mea culpa Erdei Imre panaszát megírta, melyet a közkedvelt lap, a Délmagyarország meg is jelentet. Erre a panaszlevélre úgy érezzük, válaszolni illik, hogy tiszta „Forrás"-ból kétoldalú tájékoztatást kapjon az olvasó és természetcsen maga a panaszos is. A panaszos nem tért ki levelében arra, hogy az egyeztető tárgyalásnál tájékoztattuk, hogy az esküvői ütközési időpont másik megrendelője az őket megelőző időben (1990. október) lekötött két esküvőt, melyből az egyik január 19-én lezajlott és az első esküvői lekötés pillanatában a május 25-i rendezvényt oly formában foglalta le, hogy ragaszkodik a nagyteremhez, mint helyszínhez. A vendéglátásban minden ilyen vis maior sajnálatos eset, de számunkra MINDEN VENDÉG kedves vendég, ezért mindenképpen az elsőbbség jogához kell ragaszkodunk minden megrendelés esetében. Nagyon sajnáljuk, hogy ez az eset megtörténhetett, de úgy érezzük, hogy jobb hetven nappal a rendezvény előtt a megoldást keresve intézkedni, mintha a rendezvény napján robbanna a bomba. Sándor Péter igazgató A FOT - van A Délmagyarország március 22-i számában M. E. monogrammal „A FOT - volt" címmel megjelent cikk olyan dolgot közölt tényként, amiről sző sem volt a „Fogyasztók Kiváló Boltja" oklevelek kiosztásakor. A lakosság hiteles tájékoztatása érdekében kérem, szíveskedjék közzétenni az ünnepségen általam - idevonatkozóan - szó szerint elmondottakat. „Bármennyire is előnyösnek tartjuk a Fogyasztók kiváló boltja versenyt, mégis úgy döntött szervezetünk, hogy 1991-re szünetelteti a versenyt. Ennek oka, hogy a boltok privatizációja és az új vállalkozások ez évben előreláthatólag nagy változásokat, s vele együttjáróan személyi mozgásokat is maguk után vonnak, s ezzel a verseny realitiását kérdésessé tennék. Kérem ennek tudomásulvételét. A sajtószervek tisztelt képviselőit felkérem, hogy ismertessék a lakossággal a most elismerésben részesült üzletek jegyzékét, s közöljék a verseny ez évi szüneteltetését és annak indokát. Közreműködésüket előre is megköszönöm." Dr. Csada László, a FOT Csongrád Megyei Szervezet elnöke A Fogyasztók Országos Tanácsa tehát van, létezik, csak a boltverseny szünetel. Mindazonáltal a díjkiosztó ünnepségen, igaz nem hivatalosan, s nem a megyei szervezet elnöke győzködött, hogy a szervezet funkciója, hatásköre felülvizsgálatra szorul, mert jelenlegi formájában gyakorlatilag se oszt, se szoroz a vásárlók szerint. A FOT bizottságainak, egyébként hozzáértő és szakszerű, följegyzései nyomán nem intézkedtek még egyetlen esetben sem. Valóságos és erélyes fogyasztói érdekvédelemre lenne szükség, amelyre jelen pillanatban nem hogy a FOT, de a kereskedelmi felügyelőség sem képes. Abban a reményben kívánok jó munkát a létező tanácsoknak, bizottságoknak, hogy az előrelátható nagy változások a jelenlegi szervezet realitását kérdésessé teszik. Mag Edit Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdésére adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége, Szeged, Sajtóház, Pf.: 153.6740. Mikor jár szülési segély kft.-tagnak? T. S.-né Szeged. Magánszemélyekből álló kft. tagja vagyok aki egyben munkaviszonyt is létesített a társasággal. Szeretném tudni, hogy ha szülök, jogosult leszek-e a szülési segélyre és a gyesre? Olvasónk leveléből az tűnik ki, hogy a társaság tevékenységében nem működik közre* hanem csak munkaviszony alapján végez munkát. Ez esetben a társadalombiztosítási jogszabályok szerint biztosított. így ha két éven belül legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, jogosult lesz szülési, terhesség-gyermekágyi segélyre és azt követően gyedre, illetve gyesre is. Megjegyezzük, hogy a személyi jövedelemadó szempontjából a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó szabályok alá tartozik. Dr. V. M.