Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-06 / 55. szám
1991. március 6., szerda Gazdaság 3 DM-grafikon Benzinfalók Az autózásról mindig eszembe jut egy néhányévzel ezelőtti fővárosi sajtótájékoztató, ahol a kis fogyasztású nyugati kocsik behozatala is terítékre került. Az akkor ügyeletes ipari államtitkár kérdésünkre, hogy mikor honosodnak meg nálunk végre a kis fogyasztású nyugati kocsik, rezignáltán csak ennyit válaszolt: „Az ilyen autók behozatala felérne a kormánynak egy szesztilalommal". Autóparkunk igazi korszerűsítése — az ábrát figyelve — valóban nem lenne gazdaságos az új kormánynak sem. Kilencliteres átlagfogyasztással számolva, bizony már tekintélyes összeg a literenkénti 33 forint, ami liberalizáció ide, vagy oda, továbbra is a kincstár zsebébevándorol. A benzinfalók gazdóira azonban a közeli jövőben újabb csapás vár. No nem az 1 forintos literenkénti benzinárcsokkentésre gondolok. Az évi kilencezer forintos kötelező felelősségbiztosítás viszont már komoly tétel. Havi bontásban ugye ez már nyolcszáz forintot jelent, ha hozzáveszszük azt is, hogy az átlag autós legalább 400 forintot fizet még cascóra is, akkor ez már 1200 havonta, a kocsi pedig meg sem mozdult. Nem igazán érteni azt sem, hogyan számították ki azt, hogy ha a benzinárba építenék vissza a kötelező biztosítást, akkor literenként 9 forint 40 fillérrel emelkedne az ár. Ez ugyanis azt jelentené, hogy évi 12 ezer kilométeres átlagos autóhasználattal kalkuláltak azok, akik a javaslatot tették. De kinek futja már arra, hogy ennyit autózzon? A kocsik ugyanis egyre szomjasabbak. (rafai) Szomjas kocsik 100 km-re jutó fogyasztás (liter) A félelem éve Évtizedekig konszolidáltnak tűnő világunkat az elmúlt időben igencsak kibéleltük félelmekkel: a munkás fél a munkanélküliségtől, a polgár retteg az inflációtól, a nyugdíjas az áremelésektől. De hogy egy bankár is féljen! No, ezt sosem gondoltam volna. Tracanl Skoda Dacia Lada Wartburg Moszkvicj Átlag Logikus következtetésinek tűnne. hogy ahol kiépítették a gázvezetéket ott jóval kevesebben igénylik majd a palackos gázt. Ám a mindennapi gyakorlat mégsem ezt igazolja. Példát hozhatnánk bármelyik Szeged környéki településről, mindenütt hasonló a helyzet. A szállítást követően szinte perceken belül nyoma sincs a szürke tartályoknak, a sorban állas megszokott jelenség a cseretelepek előtt Oly annyira kurrens a gáz-,.butélia", hogy képesek az emberek a szomszédos falvakat is végigjárni, csakhogy hozzájussanak. Márpedig ekkora áldozatvállalásnak oka van. Valamire nagyon kellenek a palackok. De mire? Nem sejtés, hanem tény: fóliaházakat fűtenek vele, és legyen bármennyire is szabálytalan (sőt: büntetendő!). gépkocsik üzemeltetésére használják jel. Az is közismert a honi vevőkön kívül nagyarányú a jugoszláv állampolgárok által történő jelvásárlás. A jugoszláv törvények ugyanis nem tiltják a gázpatackos tankolást. A cseretelepek dolgozóinak viszont se joga. se kötelessége firtatni: ki. hová viszi, milyen célra használja fel az általa kiadott palackokat Altalános a gázmtzéria sok-sok településen. hogyne lenne tehát indokolt minden olyan kezdeményezés közreadasa. amely segíti ennek a feszültségnek a feloldását. Forráskúton a Haladás Termelőszövetkezet igyekszik jobbítani ezen a szolgáltatáson. Nem állapot — hangzott el nemrégiben egy közéleti fórumon —. hogy egy ekkora településen csaíc 8-tól 10 óráig vehessenek palackot az emberek. Nem beszélve arTól. hogy nagyon sokszor kénytelenek üres kézzel távozni. Jogos igényt vettek tehát figyelembe a téesz elöljárói, amikor elhatározták: saját erőből egy cseretelepet hoznak létre. És nem is akármilyen megoldást választottak. Nonstop nyitva tartást terveznek: a benzinkút üzemelésével hangolják össze a palackkiadást a kútkezelők vállalják majd a palackok árusítását. A téesz 150 ezer forintos költséggel immáron kialakította a tárolóhelyet. Ha sok huzavona után is. de végre beszerezték a szükséges engedélyeket. A nyitás egyelőre azért odázódik el. mert a kiszolgálöszemélyz.et még nem vizsgázott le. no meg palackok síneseinek még a bekerített telephelyen. A tervek szerint kilencven tartályt vásárolnak a Dégáztól. de termeszietesen az igények arányában növelhető lesz ez a készlet. Előreláthatóan május l-jén kezdik árusítani a .,teesz"-palacknkat. G. E. Janus-arcú helyi adó A szocialista párt konstruktív ellenzékiségét ezúttal is bizonyítandó, elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a demokrata fórumnak a helyi adókról vallott nézeteivel egészében és részleteiben is egyetértünk. Elfogadjuk, mint elvi alapot és támogatjuk, mint elfogadható megoldásokat sugalló gyakorlati segédletet. Költségvetésről os adókról szólva könnyen vonható — az önkormányzatunkra nem túl hízelgő — párhuzam az országos és a szegedi szemlélet között, a közügyekben tetten érttető felelőtlenség alapján: ez a szemlélet pedig nem egyéb, mint a „gombhpz mért kabát" esete. (Helyi) adókról mindaddig szót ejteni sem bölcs dolog, amig nem rendelkezik a tisztelt önkormányzat olyan — a köz többsége által ismert és támogatott — városüzemeltetési és -fejleszési elképzeléssel, amely nem a régi rossz automatikus életbentartásán, nem is a mindenáron való abortálásan, hanem és kúMrólag csak egy jól rangsorolt érdekstruktúrán alapszik. Egy jól kialakított, minden részletében a helyi, társadalom sokféle közössége által alaposan „kivitatott", reális önkormányzati elgondolásnak csupán eszköze lehet a város költségvetése. Az önkormányzat elképzeléseinek sorában (ha jobban tetszik : az önkormányzati programban) szerepelni kell az úgynevezett elsődlegességet élvező céloknak éppen ügy. mint a város működését, A múlt héten közöltük lapunkban — a szegedi polgármester aláírásával — a helyi adókról szóló elképzeléseket. majd a Magyar Demokrata Fórum erről alkotott véleményét. Most a Magyar Szocialista Párt állásfoglalását tfeszsziik közzé. mozgását biztosító rendszer, vagyis a ráfizetéses önkormányzati vállalatok rentábilissá tételére! vonatkozó koncepciónak. Ez azonban nem azonosítható azokkal a vállalati felügyelő-bizottságokkal, amelyeket városatyáink laikus testületként kreáltak. Ahogy az idő — önkormányzati szempontból — eredménytelenül telik, úgy fogy a polgárok bizalma, s áthághatatlan pszichikai gátként magaslik a helyi adók és kivethetóségük realitása közé. Demokratikus polgári társadalomban a központi államigazgatás és az önkormányzatok előtt is csak egy szent cél lebeghet, ez pedig a köz boldogítása. Magyarországon helyi választási veresége miatt a kormány (és parlamentje) (adó)íityiszt mutat az önkormányzatoknak, a politikai kudarcért anyagi revanst véve. Akárhogy is vesszük, ez már valódi (pénzügyi) diktatúra; A demokrata fórum szegedi szervezetének álláspontja csak ennyiben értékelhető nehezen. Ma még tisztázatlan. hogy tudathasadásról van szó, avagy ez már az tij viszony a kormánypart és párt kormánya között. A szocialisták „helyi adókoncepciója" következetes Helyi adó kivetését csak akkor támogathatjuk, ha a város önkormányzata rendelkezik a fentebb részletezett elképzelésekkel, felmérte az összes és lehetséges gazdasági tartalékát, és ha garantálni tudja, hogy nem a bérből és fizetésből élőkre aggat újfent — immáron cipelhetetlen — terheket. Ha felmérte, hogy minden vérrelverítékkel behajtott (helyi adó) fillér mennyi ráfordított (költségvetési) forintba kerül. Ha rendelkezik az adókivetéshez nélkülözhetetlen nyilvántartásokkal és alapadatokkal. Ha tudja, hogy miből, mikor és mit akar csinálni! A szocialisták a helyi adókkal egy idóben a helyi adókedvezmények rendszerét is javasolják kidolgozni. Ajánljuk, hogy az önkormányzat a legfontosabb közcélok finanszírozására hozzon létre alapítványokat, és ösztönözze a jómódú vállalkozókat és polgárokat azok támogatására (az alapítványokra befizetett összegek tudniillik csökkentik a befizető adóalapját). Amint látható, ötletek és megoldások is akadnak egy mégoly népszerűtlen intézkedés igazságossá és elviselhetővé tételére. Szakértelmünket ezúton is jószándékka! a köz javára ajánljuk. Szeged) szocialisták — Márpedig 1991 a félelem éve lesz a bankoknál is — vág a beszélgetés közepébe Mészáros János, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. — Mitől félhet egy jól menő falusi bank? — Hát vegyük sorra, mi minden vár ránk. Az elmúlt években jól meg lehetett élni az inflációból is. A betéti kamatok, míg el nem szabadultak az árak, megélhetést jelentettek azoknak, akiknek volt megtakarítása. Ma már megváltozott ez a helyzet. Egy évnél tovább nem érdemes lekötni a pénzt. Mobilizálni, forgatni kell, hogy legalább megközelítően megtartsa értékét. — Ezért még nem kell lehúzni a bankok rolóit! — De vegyük az emelkedő kamatokhoz az egyre romló fizetési fegyelmet is. Az elmúlt években, ha tartósan ezer forint kintlevőségünk volt. már sokalltuk. Most meg több százezerrel tartoznak nekünk. Olyan ügyfél is akad. aki képes a kereseti igazolást is meghamisítani, hogy hitelhez jusson. Aztán bottal üthetjük a követeléseinket, mert nem tud fizetni. — Hogyan védekeznek? — Ma már a két kezes is kevés. Mindenki tartozik mindenkinek. Mi is ragaszkodunk a Garancia Biztosító kezesi biztositásához. — A kintlevőségek növekedésében van-e szerepe annak, hogy Szegeden is nyitottak fiókot? — A városi és falusi ember szemlélete egészen más. Falun megfontoltabbak és óvatosabbak az emberek. A városiak könnyebben beleugranak a kölcsönbe, hogy vásárolhassanak. Majd csak lesz valahogy — gondolják. Egyébként, ha nem nyitottunk volna Szegeden fiókot, nem tudtunk volna kölcsönt se adni. — Miért? <— Mert az itteni eredmény volt többek között a fedezet. Igaz, hogy a ?0 milliós kölcsönből 65-öt a szegediek vettek fel. A nyolc község lakói viszont csak 5 milliós hitelt kértek. — Es a betétek? — Az év végen félmilliárdos betétállománnyal zártunk. De az idén sok minden változik: 112 milliós hosszú lejáratú építési kölcsönünk van kint. Ez hatalmas rizikó. Most, hogy féláron ki lehet fizetni a kedvezményes lakáskölcsönt, másfél hónap alatt több mint 11 milliót kértek kölcsön tőlünk, hogy befoltozzák az itt keletkező lyukakat. — A félélmek mit változtatnak az üzletpolitikán? — Évek óta nyílt, őszinte pénzpolitikát folytatunk. Ez most tovább erősödik. Tagsági találkozókat rendezünk, ahol elmondjuk, hogyan áll a szövetkezet, ki, mire számíthat. Kiterített kártyákkal játszunk. A szerencselovagok kora minden bizonnyal hamar leáldozik. Éppen ezért én az arany középút elvét vallom. — Ez mit takar? — Csak annyit ígérünk, amit bizonyosan be is tudunk tartani. Én sem mindig gondoltam így, de az élet rákényszerített erre. Hiába vagyok én vállalkozáspárti, ha nem éri meg vállalkozni. Melyik az az üzlet, amelyik kitermel 3536 százalékos hozadékot? Mert lassan már ilyen szinten mozognak a kamatok. Az lesz a pénzvilág sírba eresztő kötele, ha nem sikerül megfékezni a további emelkedést. Egyelőre azon<ban egyetlen cél lebeg mindnyájunk előtt: megtartani a fizetőképességet. , R. G. Csirkefogócska A Földművelésügyi Minisztérium két kulatója nemrégiben néhány termékre összehasonlítást végzett, melyik állítható elő nagyüzemben, illetve az integrált árutermelő kisgazdaságokban gazdaságosabban. A paradicsom és a vágómarha a nagyüzemekben általában veszteséges, míg a burgonyából itt könyvelhetnek el nagyobb hasznot. A tej és vágósertés valamelyest kifizetődőbb a kisgazdaságokban. A húscsirke mindkét szektorban ráfizetéses, de ennek mértéke a kistermelésben számottevőbb. Utóbbi egy helyi példával Is érzékeltethető. A Sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben korábban egyaránt foglalkoztak nagyüzemi és integrált tartassal is. Most mindkettő befuccsolt. A központi telepen a veszteség elől úgy zárkóztak el, hogy lelakatolták az ólak ajtajait Harminc asszony maradt munka nélkül. A vállalkozói kör folyamatosan morzsolódott le. tekintélyes számlát hagyva maga után. Keresztúri István elnök elmondása szerint 3,8 millió forinttal tartoznak partnereik. Egy részük törleszt, míg másokat bírósági perrel igyekeznek fizetésre birni. E jelentós summa '87-től '90 őssteig halmozódott föl. Álláspontjuk szerint főleg a korábbi veszteségeket nem a közgazdasági problémák okozták, inkább a szakértelem hiánya, s olykor a felelőtlen gazdálkodás. Hallani lehetett olyan esetekről, hogy a pénzügyi zavarba került termelő a kiszállított takarmány egy részét olcsón kótyavetyélte el. Így papíron irreálisan magas takarmányfelhasználást regisztráltak. Ezt a költséget már nem fedezhette az értékesítési ár. Felmerülhet a kérdés, miként függ ez össze a nagyüzemmel. Az integrált termelést közös érdekeltség szülte A vállalkozónak nem volt annyi pénze, hogy az egész ternrselést finanszírozza- Szerződés keretében. utólagos elszámolásra kapta a naposcsibét és a takarmányt. E hitelezés és a beszerzés, valamint az értékesítés bonyolítása, esetleg a szaktanácsadás fejében a téesz fix összegű jutalékra tartott igényt Mindennek fedezetét az értékesítési ár adta. Az elmélet ott siklott ki. amikor ez az elszámolás mínuszba futott. Az első botlás után az újabb turnust ismét meghitelezték, hisz azt a szerencsétlen körülmények összjátéka is okozhatta. A folytatásra isi közös érdek motivált: a továbbiakban a tartozást így a legegyszerűbb megszüntetni, s a gazdálkodó sem akarja az első kudarcra felszámolni azt amibe időt munkát és pénzt áldozott s amitől a megélhetését várta Ha az újabb próbálkozások is sikertelenek voltak. tovább gyarapodott a kifizetetlen számla. egészen a csőd beismeréséig. A közös gazdaság érvényes, aláírt szerződésekre hivatkozva követeli a pénzét, úgymond, „tőlünk is mindent behajtanak, mi sem jótékonykodhatunk ..." A bordányi Révész István egyike a perbe fogottaknak, öten álltak össze a személyenként 100-500 ezer forintnyi követelés megalapozottságát vitatva, igazuk bizonyítására. Első fokon vesztettek, s ebbe nehezen tudnak belenyugodni. Való igaz. ezek a százezrek családokat tehetnek tönkre, a védekezés és ellentámadás érthető reflex. Főleg, ha igazuk van. csak épp bizonyítani nem tudják. Révész István állítja, hogy jelezték a problémáikat amikor szerintük gyenge volt a csirke, vagy nem ette a jószág a kiküldött takarmányt Csakhogy minderről igen hiányosan tudnak papírokkal szolgálni. A kirendelt szakértő sem tudott sokra jutni, évek távlatából nehéz per. döntő bizonyítékokat előhalászni. Védekezésük inkább közvetett: „A befuccsolt harminc ember nem lehetett egyszerre hülye és kalandor. Valami, a téesz számlájára írható. objektív mulasztásnak is kell lenni a dologban. S akkor már az egyoldalú kockázatvállalás sem indokolt." A bordányi gazda tavaly egy másik téeszhez pártolt át s tapasztalata szerint az onnan kapott táptői könnyebben hízik a csirke, amely ránézésre is életrevalóbb. Az ól, a gondozás ugyanaz, s most nincs veszteség. Ha így igaz, a közgazdasági viszonyok ismeretében ez nem kis teljesítmény. Egy figyelemre méltó adalék az ügy megítéléséhez, s nem több. Talán ebben az esetben nehéz rámondani, hogy dilettáns, nem hozzáértő a kárvallott Ha nem fellebbez sike. Tesen, a korábbi kisiklásért fizetni kell. ha bírja, ha nem. E csirkefogócskában valakit el kell kapni. A világ könyörtelen. Ha valaki szerződést ir alá. gondoljon erre is. Tóth Szeles István