Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
6 w életmód magazin 1991. március 23., szombat * * * Ha rágyújt, jusson eszébe A dohányfüstnek csaknem száz alkotórésze ismeretes. Egy részük a dohány természetes anyagaiból kerül a füstbe (pl. nikotin), amely a cigarettaégés hőmérsékletén felszabadul, elillan. Számos alkotórésze a burkolóanyag, a papír égésterméke. Nagy részük szervezetünket károsító, aktív anyag. Különösen jelentősek a vegetatív idegrendszerre ható alkaloidok, a rákkeltő hatású szénhidrogének, a vérméregként ható szén-monoxid és cián-hidrogén, az anyagcserét károsító arzén, arzén-hidrogén. Kimutattak radioaktív anyagokat is a doháhányfüstben. A dohány pora pedig belélegezve allergizáló hatású lehet. * Az idült hörghurut és a tüdőtágulás minden országban - így nálunk is - csaknem népbetegség-méreteket olt. hiszen óvatos becslés szerint százezer lakos közül 140-150 szenved e betegségben. Ugyanígy megnövekedett a légúti asztmás betegek száma, és sajnálatos módon a tüdőrákban meghaltak száma is. (Magyarországon évente négyezren hunynak 'el tüdőrákban.) E betegségek létrejöttére nem lehet egyetlen közös okot találni, bizonyos azonban, hogy kialakulásukban a legtöbb esetben az átlagéletkor emelkedésének, és legfőképpen a levegő szennyezettségének van szerepe. Márpedig ezért csak magunkat okolhatjuk: a gépekkel, járművekkel, vegyi anyagokkal és a dohányzással magunk szennyezzük környezetünket. A legveszélyesebbek - azért is, mert mindenkor, mindenhol jelen vannak - azok a gyulladást kiváltó és rákkeltő anyagok, amelyek a kipufogógázokban és a dohányfüstben vannak. Ezért nagyon káros a dohányosok tapintatlan, önző magatartása, ha másokat akaratuk ellenére, passzív dohányzásra 'kényszerítenek, hiszen ezzel az ó egészségüket is veszélyeztetik. De saját gyermeke ellen vét az az anya is, aki még méhében hordozva, vagy már szoptatva világra jött csecsemőjét, nem tud ellenállni a rágyújtás csábításának. * A dohányzásnak fontos szerepe van az érbetegségek kifejlődésében. A magas vérnyomás, a cukorbaj pedig a már meglévő érbetegségek rosszabbodását segíti elő. Különösen feltűnő a nikotin szerepe az alsó végtagi erek elmeszesedésének kiváltásában. Az időszaki sántításban szenvedő érbetegek csaknem 90 százaléka erős dohányos. A cigarettázás abbahagyása már önmagában is kedvező hatású: a legjobb gyógyszeres kezelés is eredménytelen, ha a beteg nem hagy fel a dohányzással. * Világszerte vizsgálják a hormonális fogamzásgátlás és a dohányzás összefüggéseit. NagyBritanniában fölmérést végeztek annak tisztázására, hogy milyen a halálozási arány szívinfarktus esetén azok között a nők között, akik dohányoztak és hormonális tablettával védekeztek, illetve ilyen gyógyszert nem szedtek. Az eredmény: a nem dohányzók között nincs lényeges különbség a fogamzásgátlöt szedők és nem szedők halálozási gyakoriságában. Szembetűnő azonban az emelkedés az« erős dohányzóknál. Ennek magyarázata valószínűen az, hogy a cigarettázás életforma. Az állandóan ható dohányfüst (nikotin, kátrány), valamint az ilyen emberek életvitele sokkal inkább tűnik rizikótényezőnek, mint a fogamzásgátlók használata. * A városlakók között nagyobb számban fordul elő az idült légúti megbetegedés és a tüdőrák, mint a falun élők között. A dohányzás erősségével párhuzamosan nő a megbetegedések gyakorisága. A napi 30-40 és több cigarettát szívók. és a 15-20 éven át dohányzók között 70-szer nagyobb a tüdőrák kialakulásának valószínűsége, mint a nem dohányzók között, noha a levegőben lévő, másoktól származó dohányfüst a nem dohányzókat is károsítja. Dohányzási bravúr: ,!im Mouth egy kisebb dohánybolt árukészletének megfelelő cigarettát szívott egyszerre, amikor dohányzásmentes napot tartottak az Egyesült Államokban. A sikeres mutatvány után a férfi elítélően nyilatkozott a dohányzásról. Akcióját elrettentésnek szánta. Telefoto- MTI Külföldi Képszerkesztőség Érintéstan LESZOKNI ROLA JAJ, A cigarettázás káros hatásairól már aligha lehet újat, s egyszersmind olyan elrettentőt mondani, amitől egy megrögzött dohányos azonnal eldobja - utolsó — parázsló büzrudacskáját. Ha ilyen egyszerű lenne lemondani erről az élvezetről, aligha találnánk széles e hazában cigarettázó orvost, sőt egyetlen füstölgő tanult, intelligens embert Kinek az akupunktúra, kinek a reiki vagy a hipnózis Nehéz élethelyzetekben sajnos, társ nem mindig, de egy szál cigaretta biztos van a közelünkben. Pedig a legfájóbb veszteségben nem is biztos, hogy az emberi szó. hanem inkább az érintés, amely igazán segít. A mozdulat, a tekintet találkozása, a szem összevillanása a szónál érzékenyebben közvetít: együtt érzek veled, szeretnék segíteni, részt vállalni a bánatodból, számíthatsz rám... Ám az ilyen mozdulatokba, szemvillanásokba koreografált mondandók mind kevésbé jellemzik emberi kapcsolatainkat.Pedig aligha élhetünk nélkülük. Nagy szükség lenne ismét megtanulni a hatni tudás, a hatni akarás képességét. Leckét venni „érintéstanból", újra megtapasztalni micsoda ez a kontaktus., Nem kitérni, elhúzódni kellene előle, hanetti meg kéne próbálni fogadni, legalábbis észrevenni az efféle közeledést, kapcsolatkeresést. Hiszen milyen magától értetődő volt ez a gyerekkorban! Mennyire könnyedén szorítottuk meg a vadidegen kezét is. Vagy ki ne emlékezne hogyan gyógyította a beütött fejet, a felhorzsolt térdet az anyai puszi, egy megnyugtató simogatás. Az érintésre épülő rgyerekkort azonban kinőttük. Gátlásoktól szenvedünk, védekezünk, féltjük magunkat. Már se merszünt se időnk, se energiánk, hogy másokat is féltsünk, hogy másokkal is törődjünk. Érintéstől megfosztott világban élünk. Ököllel, nyelvvel hatalmas sebeket tudunk ütni. Pedig a kéz, a szó. a tekintet másra is alkalmas. Lehet vele biztatni, megnyugtatni, simogatni, szeretni. Megpróbálhatnánk erre is használni... G. E. Megmásíthatatlan Amikor kamaszfejjel rászoktam, azt hittem jó és felnőttebbé tesz - meg divat is volt egyetemista társaim körében, nem akartam „maradinak" látszani. Olyan áron is lépést tartottam a „modernekkel", ha időnként a napi étkezésre szánt pénzemből ment is füstbe: reggeli vagy vacsora helyett vettem cigarettát. Közben azt nem „vettem", hogy a dohányzás szenvedélyemmé vált - észrevétlenül lettem a rabja. Huszonkét évig. Ha le akartak beszélni a pöl'ékelésről. mindig találtam „ideológiát" zaklatott közű gyeinket és magánbajaimat, a stresszt, a hivatásommal járó állandó feszültséget - s még sok mindent - felemlegetve, hogy miért nem tudom letenni. Mikor pedig a dohányzás engem kezdett „letenni" kóros mellékhatásaival meg-megtámadva egészségemet, többnyire kétségbeestem, fogadkoztam, hogy mérsékelem, abbahagyom. Próbáltam nemegyszer fokozatosan minden vagy kevesebbet alapon leszokni: megkíséreltem gyógyszerek, könyvek, tudományos módszerek segítségével. S borzasztó büszke voltam az „akaraterőmre", ha sikerült kevesebbet szívnom vagy pár napra, hétre teljesen lemondani... Aztán ugyanúgy eregettem a füstöt, mint a nagy leszokás előtt: jól mellreszívva. Az sem borzasztott el végleges cigarettaelhajításig, hogy orvos barátaim nemegyszer élőben mutatták meg a röntgen képernyőjén füstben-kátrányban fuldokló tüdőmet, s jósoltak rémséges következményeket. Szüleim, barátaim óvó-kérő-tiltó szavai is csak átmenetileg érintettek meg - rendületlenül bagóztam tovább. Míg egyszer csak ott nem álltam egy jászsági falu sírkertjében azzal küszködve, hogy megidézni próbáljam a visszavonhatatlanból szeretteimet. Leiekszorító kínlódásomban automatikus mozdulattal nyúltam a „mindent levezető cigaretta" után. rágyújtottam. Pár pillanat múlva rájöttem, nem vezet le semmit. Sót. felerősíti már törleszthetetlen adósságaim érzését. Viaskodtam egy sort magamban, máig sem tudom mi mindennel. Arra emlékezem csak kristálytisztán, hogy a páros sírhant előtt beletapostam a földbe a cigarettát: legyek méltatlan gyerekü ks ha valaha rágyújtok. ' Idestova négy év telt el. Természetesen egy slukkot sem szívtam - és biztosan tudom, hogy soha nem is fogok. Kötelez a hozzájuk tartozás. SZABÓ MAGDOLNA Egy természetes, öngyógyító módszert alkalmazó foglalkozáson találkoztam T. P.-néval. Lelkesen mesélte el, miként „hangolta be" először a híres pesti reiki mesternó, majd egy tanfolyam elvégzése után képessé válva az energiaátadásra, miként kezeli azóta is önmagát. - Erős dohányos voltam fiatal korom óta. egyiket gyújtottam a másik után. Amikor részt vettem ezen a kétnapos reiki tanfolyamon - egyéb panaszaim miatt - foglalkozás közben feszítést éreztem a fejemben, ideges lettem. Kimentem, hogy elszívok egy cigit - de rájöttem: érdekes, nem is kívánom. A tanfolyamról hazafelé indulva az utcán automatikusan nyúltam a dobozért s rágyújtottam. Meglepetésemre - akkor már a nikotintól - megszédültem. - És azóta? - Nem hiányzik olyan kínzó módon a cigaretta, inkább a mozdulat kedvéért gyújtok rá. A korábbi egy doboz helyett naponta 2 szálat szívok el. x Dr. Kertész Ágnes maga nem dohányzik, ám akupunktúrával kezeli a hozzá forduló betegeket. - Akadt-e a praxisában, aki ezzel a módszerrel kívánt leszokni a dohányzásról? kérdeztem tőle. - Hogyne - hangzott a válasz. Volt, aki már az első kezelés után megállta, hogy nem gyújtott rá, at ezt követő két megerősítő kezelés után pedig végleg fölhagyott ezzel a szenvedéllyel. - Meg tudná mondani, milyen arányban sikeres ez a kezelés? -' Az akupunktúrás beavatkozással - angliai statisztikák szerint - a fájdalomszindrómák 90 százaléka meggyógyul. Hogy a dohányosokkal mi a helyzet? Nos: ők biztos nem tartoznak ebbe a 90 százalékba. Az elérhető mindenkinél, hogy csökkenti az adagot, akarat, belső indíttatás nélkül azonban aligha lehet végleg lemondani róla. x Dr. Bnncz István pszichiáter klinikai gyakorlatában bizonyos betegségek, tünetek kezeléséhez - alkalmazza a hipnózist. Megkérdeztem tőle. vajon alkalmas-e ez a módszer arra. hogy valakit egyik napról a másikra leszoktasson a dohányzásról? - Hogyne - hangzott a válasz. - Nyugaton óriási reklámja van az efféle terápiás programoknak. Az azonban tévhit, hogy önmagában a hipnóziscsodákra képes... - ...azaz a médium közreműködésére is szükség van? - Neki is akarnia kell. hogy leszokjon a dohányzásról, a/az hogy abból a hipnotikus állapotból kiszabaduljon. - Már megbocsásson, de ezt nem értem. - A dohányos éppen attól vált e szenvedély rabjává, hogy személyiségfejlődése során szuggesztiók érték: ha rágyújt, fölnőttnek látszik, határozottabb egyéniség benyomását kelti, ellent tud állni a szülői intésnek, ha abbahagyja, hízni kezd. Tulajdonképpen dehipnózissal lehet segíteni a dohányost, hogy leszokjon a cigarettázásról. Azt olvastam egy tanulmányban, hogy bizonyos személyiségjegyek determinálják az embert, hogy dohányzóvá válik-e vagy sem. - Ez így igaz, éppen ezért a hipnoterápia során az orvos nem a dohányzásról igyekszik leszoktatni páciensét, hanem az egész személyiségét kezeli. Igyekszik elhárítani az útbó! azokat a gátló tényezőket, amelyek megakadályozzák, hogy elhatározása sikeres legyen. Végül azonban csak magának kell döntenie, hogy az adandó alkalommal kézbe veszi-e ismét a cigarettát. Szegeden kezelik-e hipnózissal a dohányosokat? - Igény lenne rá, de az igazi szakemberek - itt 20-30 orvos tud hipnotizálni - napi munkájuk során a beteg embereket és nem a potenciálisan betegeket gyógyítják. Erre van idejük és energiájuk. A biztosítási rendszernek kellene támogatni az efféle eljárásokat... Hova mennek hát segítségért a hipnózisban bízó dohányosok? - A féllaikusokhoz... Füstmentes Amerika Számomra Amerika a csoda, a füstmentes kontinens, amelyet különös tények népesítenek be. Olyanok, akik ha vendégségbe hívnak, valódi vagy művirág illatával, de illattal fogadnak, szigorúan környezetkímélő sprav-vel teremtenek tengerparti, fenyveserdei, netán gyümölcsöskertet felidéző hangulatot otthonukban. S ha a tűz, a gőz játékával is meg akarnak örvendeztetni: meggyújtják a mécsest a réz pot pourri alatt, hogy a fedő lyukain át a vízben fövő szárított virágok, füvek, fakérgek illatos elegye illanjon szét a lakásban. De vonaton ülve se kellett ablakot nyitnom szomszédom füsteregető szokása miatt, se étteremben, cukrászdában, hotelban nem szenvedtem az engem egy perc alatt krákogásra késztető füsttől, de sem az egyetemen, sem a könyvtár halljában én pöfékelő diákot vagy tanárt nem láttam. A színházi előadások, a hangversenyek szünetében szinte mindenki megitta ugyan a maga pohárka pezsgőjét, de valahogy nem érzett senki késztetést arra, hogy rágyújtson elegáns öngyújtójával elegáns cigarettájára. Már-már meg is szoktam e füstmentes életet - szervezetem meglepően jól, elvonási tünetek nélkül alkalmazkodott az új körülményekhez, amikor is egyszer csak elveszítettem Texasban is a hangom. Austinból átugrottunk San Antóniába, hogy drukkoljunk a magyar öttusa-válogatottnak. Ültem a lelátón, tele meghatottsággal, hazaszeretettel, a mieink sikere fölötti örömmel, amikor is valahonnan lassan otthoni, orrfacsaró szagok kúsztak felém. A szagot hamarost követte egy kékes füstkígyó, amely egv férfi kezéből tekergőzött felém. - Hí! - szólt rám egy hang. - Hi! - feleltem csodálkozva. Meglepetésem csak akkor lett nagyobb, amikor kiderült, egy otthonról érkezett hazánkfiához van szerencsém, méghozzá kollégához. Örültem neki, hogyne örültem volt: hiteles hírforrás az otthon történtekről. Ittam minden szavát, napokon át elhallgattam volna, ám nyeltem közben a füstjét is. Úgy elment a hangom tőle, hogy ó már rég Pesten mesélte élményeit, én még mindig csak suttogva szóltam enyéimhez. Újabb hónapok teltek el ott Texasban, füstmentes boldogságban, majd elérkezett a búcsú pillanata. Órákat töltöttünk különböző városok tiszta levegőjű repülőterein, átszeltük az óceánt, majd Brüsszelben landoltunk. A repülőtér épületében percek alatt torkomon akadt a szó, szememből patakzott a könny a tömény cigarettafüsttől. Egy-két csepp kicsordult azért a meghatottságtól is: hazaértem Európába! CHIKÁN ÁGNES Szőrszálak a nyelven? Erős dohányosok, és olyan betegek, akik huzamosabb ideig szednek antibiotikumot, akár 2 centiméter hosszúságú s2ör•szálszerű képleteket is „növeszthetnek" a nyelvükön. Ezeknek a képleteknek a színe - a valódi testi szórzethez hasonlóan - a szőkétől a mélyfeketéig terjed. Hogyan keletkeznek e képletek? Nos úgy, hogy zavar támad abban a folyamatban, amelynek során a fonal alakú szemölcsökből az elszarusodott szövetek leválnak. Ha emberünk csökkenti a dohányzás mértékét, vagy felhagy a/ antibiotikum s/edésével. e „szórok" többnyire maguktól eltűnnek. Ha azonban ez mégsem következik be, akkor - javasolja egy kiéli orvosprofesszor - a nyelvet egy olyan puha fogkefével kell ecsetelni, amelyet 40 százalékos karbamidolatba mártottak be. Ilyen fogkefével e képletek egyszerűen „ki- és lekefélhetók"