Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

2 Mező-gazda 1991. március 22., péntek MDF-fórum Szegeden lesz világkiállítás Biztosítási alapokra kell helyezni a társadalombiztosítást Siklós Csaba építésügyi, közlekedési és vízgazdálko­dási miniszter, valamint Bo­tos József, a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság ál­lamtitkári rangú vezetője volt a vendége tegnap este az MDF szegedi szervezete által összeh ívott lakossági fórumnak. Mindketten rövid összefoglalóval kezdték, az est nagyobbik részében kér­désekre válaszoltak. Az infrastruktúra elszegé­nyedett, lerongyolódott az elmúlt időszakban, s ez évente 100 milliárdot nagy­ságrendű veszteségeket okoz az országnak. Mivel a költ­ségvetésnek kevés a pénze, a fejlesztéshez igénybe kell venni a vállalkozói tőkét és a lakossági forrásokat is. 1993 végéig a telefonhálózat­ban megduplázódik a jelen­legi állomásszám, A vasút­hálózat fejlesztése során szétválasztják az állami és a vállalati feladatokat, a je­lenlegi MAV-on belül pedig elválasztják a fejlesztést, a fenntartást és az üzemelte­tést. Növelik a fővonalakon a nagy sebességgel Járható pályaszakaszokat. Belvizi ha­józási programot dolgoznak ki, és interkontinentális re­pülésekre alkalmas gépekkel bővítik a légiközlekedést. A társadalombiztosítást va­lóban biztosítási alapra kell helyezni — ennek azonban messzire vezető, a hazai la­kosság által nem is kellően ismert konzekvenciái van­nak. Az egészségügyi ellátás ingyenessége ezáltal meg­szűnik, és a létminimum biz­tosítása sem lehet többé tár­sadalombiztosítási feladat. A biztosító a biztosítási díjak­ból gazdálkodik, pénzügyei nem keverednek össze a költségvetéssel. Még nincs döntés, egy tiszta koncepció megvalósításához ugyanis az kellene, hogy az orvosok ne az állami adminisztráció (je­lenleg a Népjóléti Miniszté­rium), hanem a társadalom­biztosítás alárendeltségébe tartozzanak. Kérdésekre válaszolva Sik­lós Csaba elmondta: a nagy­marosi duzzasztómű nem épül tovább, a bősi beruhá­zásba mi nem szólhatunk bele, de remény van arra, hogy Szlovákiában is a kör­nyezetvédelmi szempontok kerekedjenek felül. A nagy­marosi Duna-szakasz helyre­állítására nincs pénz, nem­zetközi alapítványokhoz mennek „kalapolni". Kon­cessziós alapon két átlós irányban, Győr és Szeged, továbbá Nyíregyháza és Nagyatád között épül autó­pálya. Ezeken lehetőség lesz az ország gyors átszelésére — viszont használati díjat kell fizetni. A világkiállítást minden­képpen megrendezik. Ha a fővárosi önkormányzat hoz­zájárul, akkor Budapesten, ha nem, akkor a fővároson kívül. A legnagyobb költsé­get az infrastruktúra fejlesz­tése jelenti — ezt pedig vi­lágkiállítás nélkül is meg kellene tenni. Botos József kifejtette, hogy a biztosítási alapon va­ló működésre akkor térnek át, ha előbb megszületik az erre vonatkozó döntés. Eh­hez még több dolog hiány­zik, egyebek között az orvos­kamara szakmai koncepciója arról, hogy az érintettek mi­ként képzelik a teljesítmény­elven alapuló finanszírozását az egészségügyi intézmé­nyeknek. A külföldi gyógy­kezeléseket lehetne na­gyobb összeggel támogatni, erre azonban a belföldi el­látásra jutó pénzből kellene elvenni. A véradás ugyan csökkent, de még így is pa­zarló módon bánnak a levett vérrel és vérkészítményekkel (ezt a szegedi véradó álló más egyik munkatársa azon nal cáfolta). Az államtitkár szerint Ausztriában arányo­san kevesebb vérből több feladatot oldanak meg. A kérdésekből ós a vála­szokból az derült ki, hogy nálunk lényeges ismeretek hiányoznak — érthetően — a piacgazdaság működésének részleteiről, és az ehhez kap­csolódó társadalombiztositási megoldásokról. Mi már piac ról beszélünk, de még páter ­naiizmusban gondolkodunk T. I Francia kamarai küldöttség látogatása Újszentiván Egymillió a ravatalozóra Kétmillió 600 ezer forint elosztásáról kérte Talpai János, Űjszentiván polgár­mestere a helyi képviselő­testület véleményét a költ­ségvetés lezárása előtt a község múlt heti önkor­mányzata gyűlésén. A leg­többet, egymillió forintot a ravatalozónak és környéké­nek rendbehozására, a mun­kák befejezésére különí­tettek el. Jutott még pénz az iskolára, út- és járdaépítés­re, a belvizes csatornaháló­zat 'bővítésére, s az újonnan kialakítandó telkek közmű­vesítésére. Ezek változó árúak: a vállalkozók ked­vezményes építési telkeinek ára négyzetméterenként 40 forint lesz, a többi pedig 60, illetve 200 forint/négyzetmé­teres áron kerül eladásra. A faluban több helyen lesz mód új üzletek kialakításá­ra. már előre számítva ar­ra, hogy a tiszaszigeti ha­tárátkelő megnyitásával növekszik majd a kereske­delmi forgalom is. Döntés született a februá­ri falugyűlésen nem végle­gesített kérdésekről. A sze­métszállítás módjai közül például a testület a jelenle­gi, zsákos elhordású rend­szert választotta, kiegészítve azzal, hogy a meglevő sze­méttelep és dögtemető prob­lémáit hamarosan megold­ják. A kepviiselők felülvizs­gálták, és helyenként mó­dosították a köztisztasággal kapcsolatos rendeleteket is. A polgármester tájékoztat­ta a testület tagjait néhány napirenden levő gondról; szólt áriról, hogy a volt társ­községgel, Tiszaszigettel még mindig nem sikerült a vagyonelosztás kérdésében megegyezni. Sokakat érint a föld jövője is. Ezért a ool gármesteri hivatal a földhi­vatallal közösen megkezdte az újszentiváni tulajdonosok felkutatását. T. Kádár Piroska A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei agrárka­marák vendégeként vasár­nap óta Magyarországon, s főként a Dél-AIföldön tar­tózkodó Dél-franciaországi Regionális Kamara delegá­ciója tegnap, csütörtökön a polgármesteri hivatalban sajtótájékoztatón értékelte eddigi munkáját. A G. Cois­san-Marsehal úr vezette cso­portot főleg vállalkozókból verbuválták. A kapcsolatok eredője; Nizza és Szeged közötti kulturális együttmű­ködés, mely a Nizza—Szeged Rt. létrejöttével kiszélesítet­te tevékenységi körét. Első­sorban az élelmiszer-gazda­sagban érdekelt cégek mu­tatnak hajlandóságot vegyes vállalatok létrehozásához. A decemberben létrehozott Ag­roham Kft. pármai sonka­üzemet tervez Szegedre, a kiszemelt terület a szalámi­gyár szomszédságában van Mint ahogy azt Makláry Gé­za, a Nizza—Szeged Rt. el­nöke elmondta, a zöldség­gyümölcs feldolgozásra épí tett és csődbe ment bordányl Tomafrukt Kft. üzemének hasznosítására is igyekeznek megoldást találni. Ugyanígy a homoki spárgatermesztés is felkeltette az egyik francia cég érdeklődését. T. Sz. L Lengyelország után hazánk? Nagyon időszerű, hogy az Egyesült Allamők Lengyel­ország után kezdeményező­en lépjen fel Magyaror­szág és Csehszlovákia nyu­gati adósságainak csök­kentéséért is — Jelentette ki csütörtökön James Leach republikánus képviselő. örvendetes — mondta Leach, hogy az amerikai kormány vezető szerepet vállalt a kérdésben, é» rész­ben példával, részben szö­vetségeseire gyakorolt nyo­mással eflérte. hogy sikerül 50 százalékkal csökkenteni Lengyelország nyugati adós ságát. Ügy vélem, nagyon ia időszerű, hogy hasonló sze­repet vállaljunk Magyar ország és Csehszlovákia vo­natkozásaiban is — mondot­ta. A képviselő hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország te­kintetében a helyzet sokkal nehezebb, hiszen (ellentét­ben Lengyelországgal) •Magyarországnak nincse­nek tartozásai az amerikai állammal szemben, hitele­ket túlnyomórészt más nyugati országoktól, Illetve bankoktól kapott Szegedi szenátorok — Hogyan kezdödött kap­csolata a kisebbségekkel, a cigánysággal, s a politiká­val? — A férjem, korábban az országos cigány tanács elnö­ke volt, 1970 óta Dorozsmán körzeti orvos — így találtuk meg egymást. A családsegítő hálózat 1984-ben jött létre: 400 hozzám hasonló cigány­család-segítő működött ak­kor —, hogy mára hányan maradtunk, nem tudom. A cigánytelepre jártam, tanít­gattam az embereket, s tet­tem, amit vállaltam: intéz­tem problémáikat. A hiva­talos helyeken általában olyat kértem, amit a hata­lom nem akart teljesíteni, vagy ha igen, kelletlenül, hosszas huzavona árán. Hi­vatásomon keresztül tehát — a politika talált meg engem. — Valamiféle közvetítő­szerepre vállalkozott... — Arra is. Gyökeresen más gondolkodásmód, tel­jesen eltérő szemlélet jel­lemzi a cigányságot, mint a hivatalos helyeket — legyen az iskola, vagy tanácsi ön­kormányzati hivatal. Gya­koriak a félreértések. A ta­nárnő nehezen érti meg, hogy nem adhatja azt a pél­damondatot egy cigány kis­gyermek szájába: „Játszom a labdámmal", mert a ter­mészetes reakció ez lesz: „Nekem nincs labdám!" Elő­fordul, hogy a lakásosztály­ra behívatnak egyszerre 5-6 cigánycsaládot, s én segí­tek, vagy ha úgy tetszik: közvetitek — tolmácsolok itt is, ott is magyarról magyar­ra. — Munkája és politikai tevékenysége így tulajdon­képpen ugyanaz. — Sót! Munkahelyem nincs is. A 3-as számú gon­dozási központhoz tartozom az Izabella-hídnál. A szo­ciális otthontól kapom a fi­zetésemet, ott van a munka­könyvem — egyszerűen azért, mert nincs családse­gítő központ. Az MSZP fel­ajánlotta ugyan a Csongor téri székházat, de az átadás Dr. Szirtes! Zoltánné •-íimv?-,'' a»y: I-V/xtt víaí' 111 • "W*:. . • A f I ' Két gyermek édesanyja, a leány a JATE jogi ka­rán tanul, a fiú orvosnak készül. Hobbija a nyelvta­nulás. szabadidejében ol­vas. Kedvenc étele a töl­tött káposzta. Felsőfokú számviteli képesítéssel ren­delkezik. korábban gazda­sági vezetőként dolgozott, ma családsegítő — a ci­gányságot istápolja. Az SZDSZ listáján, pártonkí­vüliként jutott be a köz­gyűlésbe: az etnikai és kisebbségvédelmi bizottság elnöke. egyre késik . . . Annak ide­jén a megye két és fél ál­láshelyre adott pénzt — de másfél állásból házi szociá­lis gondozót kreáltak. En­gem is próbáltak rávenni, legyek az, de megkötöttem magam: én családsegítő va­gyok — cigánycsaládokon se­gítek egyedi problémáik megoldásában, de a cigány­ság egésze érdekében poli­tizálok. — Laikus szemlélő előtt e fogalmak — családsegítő. házi szociális gondozó — nem egészen világosak. — Ne csüggedjen I Az il­letékesek előtt sem. Képez­nek ugyan szociális munká­sokat, de szociális otthonok­ba irányítják őket — noha nem ápolónők. Más. Azt ja­vasolták például, hogy egy orvosokból, pszichológusok­ból, logopédusokból álló csa­ládsegítő központot kell lét­rehozni. Ez nonszensz. Itt nem beteg emberekről van szó! A társadalom elesettjeit kell gondozni, a bajba jutott embereken segíteni! Ez az intézmény Európában már nagyon régóta, Angliában például 150 év óta létezik. A javasolt központba soha nem fog bemenni az, aki köl­csönt vagy segélyt akar, akinek a gyerekét nem akarják felvenni az óvodá­ba, vagy aki bármilyen egyéb dolgot nem tud elin­tézni a társadalomban. Itt családsegítésről van szó — az apának munkahelyet szerzünk, a gyermeknek is­kolát. — Voltak konfliktusai? — Igen. A hatalom hozzá nem értése szülte ezeket, vagy az, hogy a probléma kezelését rangon alulinak tartotta. A leváltások ide­jén előrelépett tanácselnök­helyettes például megkér­dezte: vannak Szegeden szegények? Az elnökhelyet­tes asszony pedig kérdéssel felelt: csak nem képzeli, hogy elnökhelyettes létem­re ilyenekkel foglalkozom? A legnagyobb problémát persze az általánosan ala­csony szociális érzékenység okozza: ahová éppen tele­píteni akarják, ott kelt el­lenérzéseket a menedékhely. A szűkös lehetőségek pedig valasztásra kényszerítenek: nem tudni, az évtizedek óta itt élő kétezer cigányon kell-e inkább segíteni, vagy a frissen érkezett menekül­teken? (Gyenes Kálmán fel­vétele) (ódor) Akták és bérek Tanácsapparátus Minden rendszerváltásnak megvannak a maga képte­lenségei. Az egyik: a politikai hatalomból különösebb fel­tűnj nélkül át lehet masírozni a gazdasági szférába, ahol alkalomadtán akár az előzőnél is jelentékenyebb hatalmat lehet kiépíteni, a megfelelő pozíciók birtoklásával. Az ideológia uraiból igy lesznek a bankok urai. A másik: az elmúlt rendszer államigazgatásaban tel­jesen összemosódtak a politikai és szakmai kompetenciák, utóbbi tekintélye (az előző karára) a '80-as években meg­nőtt. emellett a közigazgatásban birtokba vehető politikai hatalom soha nem volt összemérhető a pártapparátuséval, a közvélemény egy részének dühe mégis a tanácsi appa­rátus ellen fordult. Most, a permanens rendszerváltás idején, elhangzott a lehetőségiek mindkét véglete: az államigazgatást teljesen le kell cserélni — az államigazgatást nem lehet lecserélni, mert még Rákosinak is szüksége volt közigazgatási szak­embereikre. Utóbbi elmélet volt a befutó, de vele együtt újabb aggályok is érkeztek: sokan vannak, sokat, keres­nek. sok köztük a szakmailag semmit sem érő. politikai munkásból előlépett mintakáder. Mi az igazsag? Az. Entrópia Kft, már hónapok óta vizsgálódik a vá­rosházán. Munkatársai lapunkban nyilatkoztak az első eredményekről. Az átszervezés azonban megakadt az alap­elvek deklarálásánál, s a homály mintha sűrűbb lenne az indokoltnál. Hogy némileg tisztábban 1-'ásunk, a rendszerváltás előtti utolsó pillanatra vonatkozó adatokat kell szemügyre vennünk. Az engedélyezett összlétszám 333 fő volt. de a szegedi tanácsapparátus csak 300 emberrel dolgozott, Kö­zülük 33 vezető beosztásban, 232-en ügyintézőiként. 33-an ügyviteli alkalmazottként, ketten tisztségviselőként tevé­kenykedtek. Elgondolkodtató kontrasztot kínál a vezetők számának összevetése a diplomásokéval: utóbbiak 141-en voltak — 108 felsőfokú végzettségű ember tehát egyszerű ügyinté­zőként dolgozott. (Érdemes felidézni az Entrópia Kft. nyi­latkozatát: Szeged városa az egyik legkvalifikáltabb appa­rátussal rendelkezik az orszagban!) A I4l-es szám egv másik összefüggáíben azt jelenti, hogy az apparátusnak közel 50 százaléka felsőfokú végzettségű. Érettségije 136 dolgozónak volt — vagyis az apparátus gerincét a diplo­mások alkották, s vélhetőleg alkotják ma is Hat dolgözó végzett tanácsakadémiát, 15-en az általános iskola befeje­zése után jöttek ide dolgozni. Mindössze ketten vannak, akik Dártiskolai végzettséggel dicsekedhetnek. Végezetül a legkényesebb pont: mennyiért dolgozik ez a — zömében diplomás — had? A vezetők (33 fő) átlagke­resete tavaly 25 ezer 58 forint volt; a beosztottaké — köztük azoké, akik felsőfokú végzettséggel aktatologatást, nem éppen a szellem kincseinek fölhal mázasára alkalmas ügyintézői munkát végeztek — 13 ezer 154 forintért Ó. J. Harcok Kurdisztánban Irak tegnap 1500 kuvaitit bocsátott szabadon, akik várhatóan pénteken térhet­nek haza. A Nemzetközi Vöröskereszt tájékoztatása szerint csak 1150 fogoly sza­badult. Kuvaiti jogászok úgy tudják, hogy még leg­alább 2 ezer kuvaiti van iraki fogságban. Irakban a hadsereg brutalitásai ellené­re folytatódik a felkelés Szaddám Húszéin elnök el­len Bár egyre több jelentés szól arról, hogy az iraki kor­mányerők nem riadnak visz­sza a vegyi fegyverék alkal­mazásától, az északi és déli országrészben is folytatódik a felkelés. A jelentések sze­wmnwwwwiMMiwi Finomlemez 36 Ft, durvalemez 26 Ft, kerítésvascső 32 Ft egységáron kapható. Petőfitelep, Május 1 u. 15. Nyitva; 7-18 óráig, szombaton is. rint a kurdok lakta északi országrészben most Moszul -birtoklásáért folyik a harc, s a félkelőik — saját közlé­sük szerint — e város kivé­telével egész Kurdisztánt el­lenőrzik. A hírügynökségek tájékoztatása szerint a déli — síita — területeken is folytatódik a lázongás. PAMUT PÓLÓANYAG VÁSÁR! 280 FVm helyett 180 FMn. „TILDA" Szeged, Hajnóczy u. 29. Csak diákoknak! HÚSVÉTI MOTOROZÁS a Szegedi 1. sz. Autósiskolánál. AJÁNDÉK: ingyenes elméleti vizsga A TAVASZI SZÜNETBEN. Jelentkezés személyesen vagy telefonon 1991. március 26-án 16 óráig. Csongrádi sgt. 67. Telefon: 26-188 Technológiai szerelő kft. németországi munkára, németül jól beszélő minősített hegesztőket, technológiai csőszerelőket és szerkezeti lakatosokat. • „Tavaszi utazás 94642" jeligére a Sajtóházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom