Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

1991. március 19., kedd Állapotok 3 Sándorfalvi áfész-filozófia Termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz Évente 17-18 millió forintnyi — lakossági célrészjegygyei támogatott — tőkét mozgat a helyt áfész Sándorfalván. A közelmúltban megtartott küldöttgyűlés tanulsága szerint közmegelégedésre, a falu lakóinak javára, hasznára. Pedig a gazdasági válság ezt a környéket sem kerüli eL Fenyegetéseinek azonban itt eléjo vágnak. Hogy miként. arról beszélgettünk a napokban Darázs Józseffel, a Sándorfatva és Vidéke Afész elnökével. A gazdasági rendszerváltás általuk teendő legfontosabb lépései között az inflácjó ellensúlyozását, a magántőke fokozottabb bevonását, a személyes tőkeérdekeltséget, a közvetítő (s ezzel árfelhajtó) cégeknek az áruforgalmazásból történő kikapcsolását említette. Törekvésük az. hogy tagjaiknak, a község lakóinak kedvező árakon jó ellátást biztosi tsanak. (Például akcióznak; tagjaik 15-20 százalékkal olcsóbban juthatnak náluk alapvető élelmiszerekhez) Mennek az áruért Üzleti filozófiájuk alapjának tekintik azt. hogy kiiktassák a nagykereket, trösztöket, ipari céheket, a „közbeeső állomásokat", ahol pluszköltségeket raknak a termékekre. A termelő vállalatoktól, helyiipari szövetkezetektől, téeszektől, kisgazdáktól szerzik be az árut. Olyat, ami a helyi igények szerint szükséges és kelendő. Sándorfalván és Dócon lévő hat terményboltjukba a szemestakarmányt úgy biztosítják a gabonaiparnál olcsóbban. hogy előre megállapodnak közös gazdaságokkal, söt a pénzt is megelőlegezik rá, nekik. Olcsóbb vegyi árukért, növényvédő szerekért a gyártókhoz mmnek, például Bács-Kiskun megyébe. Szénért pedig még messzebb; egyenesen a bányákból szállítják, hogy ne legyen rajta közvetítőknek haszna. Most épülő húsáruházukba — amit augusztus 20-án nyitnak meg — a környékbeli húsüzemekből hoznak majd olcsó árukat. — Mindez persze nem jelenti azt, hogy a falubeli termelőktől ne vásárolnának. A központi ábécében évente mintegy másfél milliós forgalmat bonyolítanak sándorfalvi zöldségfélékből. A diákés szociális étkeztetést végző vendéglőik is helyi nyersanyagokkal főznek: az óvodásoknak 200-250 adagot ad a Fehér Akác, a központi étterem konyhájáról pedig 500 kisdiák étkezik, s természetesen ellátják az idős embereket is ebéddel. Alkalmazkodnak az igényekhez Az ellátás biztonsága, a község lakóiról vabi gondoskodás vezérelv, hiszen tagjaikról van szó: pénzüket forgatják. S gyarapítják: idén januártól az egy évre lekötött tagsági pénzek után bruttó 32 százalékos kamatot fizetnek. Náluk a tagsági bizalom alapja a megfelelő osztalak, a jó ellátás, a kedvezmények, az igényekhez igazodas. Ennek érdekében, ahol szükséges, váltanak, A ruhakereskedelemben például megszüntették a szerződeses rendszert, s azóta körülbelül húsz százalékkal csökkenthették az árakat. A Tüzép-telepen úgy alakítják át a kínálatot, hogy több anyag legyen azoknak, akik építés helyett már csak lakásfelújításra vállalkozhatnak. Üj igények iránti érzékenységükre apró, de jellemző példa, hogy a házi tejértékesítés lehetőségének felvetődésekor vas-műszaki boltjuk azonnal beszerezte az ehhez szükséges eszközöket. A gazdákra egyébként is igyekeznek jobban gondolni: támogatják a gazdakör megszervezését (helyiséget is biztosít inának számukra); kisgépeket, műtrágyát forgalmazó boltot akarnak nyitni vállalkozói alapon. Kamatozó szellemi tőke A vállalkozókat ugyanis nem egészségtelen konkurenciának tekintik, hanem az áfész tevékenységét kiegészítőknek. akikkel együtt lehet működni. Olyannyira, hogy ha a húsáruház emeletén megépülnek majd az irodák. a község kereskedői, iparosai, vállalkozói részéré ügyvitelszolgálatot szerveznek: jogi, pénzügyi, adótanácsadast, ügyintézést. Saját központi apparátusuk tevékenységét is átalakítva ezzel, jobban hasznosítva iskolázott szakembergárdájuk szellemi tőkéjét és gépparkjukat. Amivel már bekapcsolódtak az országos információáramlásba, s ami a naprakész tájékozódással, a gyors döntés-előkészítéssel, elhatározással és cselekvéssel szépen kamatozik, a sándorfalvi áfész-tagok javára, és szolgálja az egész község megfelelő ellátását. Szabó Magdolna Szakszövetkezetek Uszályos gazdálkodás A 9 mezőgazdasági szakszövetkezet 1990. évi munkájának értékelése, a téeszektől eltérő vonások miatt, mindenképp más megközelítést kíván. E gazdaságok jellemzője a tagi egyéni gazdálkodás túlsúlya. A szakszövetkezetek zöme kedvezőtlen termőhelyi adottságú, s így a korábbi támogatási szisztéma a tei-mékfelvásárlást ösztönözte. Itt az igazi döfést a költségvetés kivonulása jelentette, a támogatások év eleién a korábbi szint kétharmadára zsugorodtak, s e tendencia év közben is folytatódott, egészen az egyharmados szintig. A gazdálkodási eredmények romlása ebben a szektorban elsősorban emiatt robbanásszerű. Míg 1989-ben egy gazdaság volt csak veszteséges, 5 milszázalek 120 100 hó forint erejéig, addig tavaly öt szövetkezet 28,7 milliós hiányt könyvelt el. Így az összesített eredmény is negatív előjelű. Az értékesített árukért kapott bevétel csak minimálisan nőtt. s a magasabb árszintek miatt könnyen belátható, hogy mindez tetemes mennyiségi csökkenést mutat. Mindez elsősorban az aszály számlájára írandó. A bevételkiesések sokkja már tavaly kényszerintézkedéseket követelt A bértömeg és az idea évet megalapozó vásárlások nemösak mennyiségben, hanem összegszerűen is csökkentek. A gazdaságok pénzügyi helyzete rendkívül differenciált, s az átlagegyensúly emiatt csalóka. T. SJL I. Eradmány -0.014 érpevetal 1 57 Md Bértömeg 0.17 Md Készlet 0.13 Md Sodródnak a gödör felé... rr Őrület, már harmadik éve Lassanként három éve lösz, hogy lapunk riportot közölt az újszegedi Vívó közbeli állapotokról. Arról a lehetetlen helyzetről, melybe egy legalábbis szakszerűtlenül megkezdett házépítés sodorta a két szomszédos telken már elkészült családi házak tulajdonosait. Újabban már nem csa k a tulajdonosokat, hanem a két épületet is sodorja a gondatlanság a közöttük tátongó munkagödör felé. Lábazatuk szétnyílt, repedeznek a falak — irtuk 1988 júliusában. Annyit kell ehhez most hozzátennünk, legújabb fejleményként, hogy a veszélyeztetett falakat „megerősítő" támaszok a közelmúltban beomlottak, meglehetős jjedtsé. get keltve az ugyancsak edzett környékbelieknek, főként a két érintett — illetve, immár nem „támogatott" — ház laikőiban. A „legújabb fejlemény" kifejezést tessék szó szerint venni: 1988 nyara ós 1991 tavasza között érdemben más nem történt. Ha csak azt az aktakoteget nem tekintjük „valaminek", mely korabban még a tanácsvb — napjaitokban az önkormányzati ügyfélszolgálat — építési osztályán gyült-gyűlik szakértői véleményekből, helvszínelési jegyzőkönyvekből. fellebbezésekből, bírság beíi. zetésére kiadott felszólitásökbői. És ha az olvasó ezek után figyelmesen megnézi a jelenlegi állapotot megörökítő fotót lesz elképaelése arról, mit állhatott ki időközben a két szomszédos család. Az utca (a rövidke Vívó köz) házaiból kitekintők ezt a látványt élvezhetik három éve, sj még örülhetnek, ha sötétben nem pottyannak bele a védőkorlátok nélküli munkagödörbe. Ahová a pincét képzelte el az építtető „köztes" szomszéd, csak hát a pénze fogytán, e szándékáról jó ideje letett. S nincs hatósági eszköz, mely Újszegednek ezen a részén — vagy bárhol — véget vethetne a huzavonának? Nos, az építési osztály újabb és újabb papírokat gyárthat, bírságolhat — a nvegbüntetettnek még mindig ott van a fellebbezés, vagy az építkezés folytatásánál jóval kisebb összegű bírság megfizetése. „Nincs módunk arra" — tájékoztatott Zsebök János, az osztály tehetetlenségét indoklandó —, „hogy állami pénzből kényszerépitkezést kezdeményezzünk, s utólag megtéríttessük a telektulajdonossal" Marad tehát, hogy az állékonyság védelmére — bocsánat a szörnyű kifejezésért, de így szakszerű — újabb felszólítást adnak ki. s újabb építési szakértői véleményt kérnek: további veszelv ferivegeti-e a szomszédos épületeket. S mert ezt nem először teszik. a kör bezárul, immár az önkormányzati képviselő. Csillag János személyes asszisztálása ellenére. Rózsa Zoltánná. az egvik szomszédos (kész) ház, az 5-as számú tulajdonosa szerint ez kesz őrület. Ott laknak a városrósz egyik legszebb helyén épült házban, a garázs fölötti hálószobából kiköltözve, az orruk előtt egv teleknyi gödörrel, repedező garázssaL földrengés hatású támfalleomlásokkal, csak a méreggel, a bo&szúságigal. Igen, ez alighanem kész őrület Már harmadik éve. (Somogyi Károlyné felvételén a gödör, ahogy a Vívó közben járók láthatják — háttérben Róasáék garázsával.) P. K. „Reklám rt Sándorfalvi polgár nem szívesen nézi a távközlési vállalat reklámjait a visszahivható telefonfülkékről. Mert menten az jut eszébe róla, hogy az ő falujában olyan fülke sincs elég. ahonnan hívni lehet (egyéni előfizetői. közintézményi vonal sincs elég). Nem is lesz 1992 —93-ig „vonalasabb" a helyzet, akkor kerülhet sor a hálózatfejlesztésre. A várakozás idejére a távközlésiek két új nyilvános állomás felszerelését ígérték a falubelieknek (talán „vigaszdíjként") az idei év eleiére. Azaz hogy „akkor, ha beáll a jó idő". Jelentjük. Sándor falván jó idő van. A Dózsa György utcán és a Rákóczi utcai élelmiszerboltnál azonban még nincs ott a ket nyilvános telefonfülke. Pedig nagyan-nagyon tarják. Sz.M. Á Kemira bemutatkozik A Kemira finn, s egyben nemzetközi cég. Sokrétű tevékenysége jórészt a mezőgazdaságot szolgálja. Biotechnológiai részlege a növényi mikroszapontáshan világelső, műtrágyagyártásuk a második legnagyobb. Magyarországi bemutatkozásuk Hódmezővásárhelyhez és Szegedhez kötődik. A Növény, és Talajvédelmi Szolgálat vásárhelyi intezetében Simon Erzsébet növényvédelmi szakmérnök 1986ban kezdett el egv olyan biopreparátummal kísérletezni, amely környezetbarát növényvédelmi technológia kialakításához vezetett. A mycostop tula.ibaktérium, mely a jellegzetes földszagot adja, a finnek kutatási programjában is szerepelt. Az itteni eredményekre felfigyelve, Simon Erzsébetet meghívtak a saját laboratóriumukba, ahol tudományos főmunkatársként dolgozott E kapcsolat revén hazánk az elsők között juthat hozzá e készítményhez, amely elsősorban virág-, dísznövény, és vetőmagtermesztésben használható, a tulajból fertőző kórokozók ellen. Magyarországon ez az első biopreparátum, s többek között a gyökérre) thadás és palántadőlés ellenszere. A maradék nélkül oldódó kertészeti műtrágyák tesztelésében ls részt vett az intézet. E készítmény előnye, hogy csepegtető öntözéssel kijuttatható. Mivel megyénkben a hajtatásos kertészet számottevő. a finnek a forgalmazás szervezésében is ezt a térséget szemelték ki. a Szegedi Agroker bevonásával. A leendő felhasználók ma délelőtt 10 órakor a Hungária Szállóban kaphatnak szakmai útmutatást a fejlesztőktől. gyártótól és forgalmazótól. T. Sz. I. ff ff Lóra nem ülünk vissza' Ár ellen a Merkúr Csendes mostanában a Merkúr szegedi telepe, a Csongrádi sugárút végén. Madár meg talán jár arrafalé. autó azonban annál kevesebb. Tavaly egy átlagos napon 50-70-et is átadtak, idén — a januári áremelés óta elteit két cs fél hónap alatt mindössze 26 Dacia, s alig egy tucat új Trabant talált vevőre Szegeden. Közép-Európa egyik legkorszerűbb — kétszintes vagonok kirakására is alkalmas — autósrampáján nem gördülnek mostanában a gépkocsik. Az óriási, gondosan bekerített telep szinte üresen tátong. Megemelte magát a Merkúr. Nem egy kocsitípusnál több mint 50 százalékkal, 100-150 ezer forinttal is fölé ment az addigi szabadpiaci áraknak. Közülük a szegedi telephely által forgalmazott Daciák, Trabantok, kis Polskik magasabb árát, úgy tűnik, egyelőre nem hajlandók megfizetni a vásárlók. Tiszta Nyugat — mondják önironikusan —, bejön a vevő, és azonnal viheti a kocsit Nem erre vártunk évtizedek óta? Ez tényleg így van, bárki vehet azonnal Trabantot potom 330, ötsebességes Daciát 360 ezer forintért. Polski nincs, no nem azért, mert elfogyott, hanem mert idén eddig még nem kaptak A jelenlegi autókészlet a normális forgalomhoz hasonlítva egyébként nem túl magas, 60 Trabant és 270 Dacia vár vevőre Szegeden. Keresi a megoldást a Merkúr — többek közt az eddig ismeretlen részleUizetéssel —, ehhez azonban kell egy pénzintézet, amelyik 3040 százalék közötti kamatra hajlandó hitelt folyósítani. — „Lóra mégsem ülünk vissza" — mondja Papp György igazgató, aki bízik abban, hogy előbb-utóbb mégis csak betérnek hozzájuk a vevők. A sokat szidott Daciáról az a véleménye, hogy ezt az autót újra össza kell rakni — a garanciális idő alatt —, s akkor lehet belőle egy 7 literes fogyasztású, kényelmes kocsi is. Egyelőre azonban a felhalmozódott készlet értékesítésén törik a fejüket, túlságosan sok pénz áll az eladatlan autókban. Jelentős árengedménnyel Trabantot, Daciát is lehet most kapni, úgy 240 ezer forint körül. Az árban nincs benne a vizsgáztatás, s a rendszámért is a vevőnek kell szaladgálnia. Ezeket egyébként használt autóként értékesítik, garanciát sem vállalnak érte, csak szavatosságot. Kovács András Ha lesz autó ... A hagyományosan forgalmazott gépkocsik utánpótlásának egyelőre még nyoma sincs, a Trabant ayártásával lealltak c németek, a románokkal pedig eddig méa nem sikerült megegyezni. Hogy mit árulnak ezután Szegeden? Talán Yugo Skálát, vagy Marutit, az előbbi ára jelenleg 460. az utóbbié 410 ezer forint. Ügy hírlik. Pesten általában mindkettő kapható, annyi azonban nincs, hogy vidéken is terítsék. Eladható autók tehát egyelőre nincsenek Szegeden, tervek azonban lehetnek. A közeljövőben raktárbázisként használják majd a telepet, s Csongrádon. Kiskőrösön, Mólé. ér. Baján is adnak r> •'' át autókat új tulajdonosaiknak. A különböző szn vi.zKulött szerződések eredményeként a vevők megtakaríthatnak néhány órás uta. zást, s a lakóhelyükhöz legközelebbi állomáson vehetik át a gépkocsit. Most már csak az kell. hogy az átadás helyszíne mellett az árakkal a választékkal, a minőséggel u közelebb kerüljön vevőihez a Merkúr. K. A.