Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-15 / 63. szám

8 1991. március 15., péntek magazin Hadmérnökeink a szabadságharcban * Al 1848-i polgári forradalom vívmányainak védelméért, a Habsburgok és szövetségeseik támadásai ellen kibontakozott szabadságharcban számos mérnökember vívott nemes küzdelmet, szolgálta a magyarság ügyét. A honvédsereg táborkara részeként alakult meg a hadmérnöki kar, amely később önálló egységként szerepelt. Parancsnokuk előbb Gaál Miklós, majd Török Ignác tábornok volt, akinek működése alatt mintegy ötven mérnökkari tiszt dolgozott. Ok irányították többek között Szeged erődítéseinek munkálatait 1849 tavaszán. (Török Ignác hadmérnök tábornokot az aradi vértanúk sorában másodiknak akasztották fel. Nemrégiben Szegeden laktanyát neveztek el róla.) A honvédség mérnökeinek nagy része a császári seregből hozta magával hadmérnöki ismereteit, de mintegy húsz a polgári mérnökök sorából került ki, köztük Margittay Gábor, az erdélyi építész, akit Szegednek Klauzál Gábor fedezett fel, és terveztette meg vele a szeged-csongrádi takarékpénztár elsó épületét a Széchenyi térre. Sajnos a századforduló körül lebontották. A szabadságharc folyamán a tábornokok és a törzstisztek között - Görgey Artúrt és Török Ignácot leszámítva - alig találunk mérnököt. Ugyanakkor számos törzstiszt, százados és főtiszt között sok mérnök szerepelt. A nemzetőrök, az önkéntesek és a gerillák sorában ugyancsak számos mérnököt találunk, mint Csanád és Csongrád vármegye önkéntes zászlóaljában is. Az 1849. február 21-én Szegeden kibocsátott kiáltványban pedig fegyverforgatásra szólították fel a mérnököket is, valamint a szakmai értőket. Ekkor állt a sereg szolgálatába Sieged egyik nagyszerű fia, Czimeg János, aki a bujdosást követően Párizsban tükörgyáral alapított, és később elsőnek ó rendezte a Széchenyi teret. De ekkor állt a seregbe Bakacs Sándor gyógyszerész, majd Böjtfalvi Ferenc mérnök-százados, aki augusztus elején Újszegednél vívott harcban sebesült meg súlyosan. Hasonló sorsra jutott Csanády Mihály, aki Jellasics ellen harcolt, majd Pozsonyban volt parancsnok. A Csongrád megyei harcokban több helyütt is kitüntette magát Csemegi Ignác mérnöktiszt, aki a Kazinczy-hadtest fegyverletételéig harcolt. De itt is megemlítem a hódmezővásárhelyi születésű Dombrády László mérnök-századost, aki odaadóan vett részt a szabadságharcban. Érdekes és említésre méltó Farkas György életútja, aki Nagyváradon született és Szegeden lett önkéntes mémöktiszt 1848-ban. Harcolt a Délvidékén és a tavaszi hadjárat ütközeteiben, majd Buda bevételénél az elsők között tört be a várba. Ekkor figyelt fel rá Görgey Artúr, és mindjárt nagyobb sarzsit kapott. Garibaldi önkéntesei között, Klapka légióiban további katonákat, mérnököket találunk, miként a két Beszédest, Beszédes Józsefet és testvérét, az egykori szegedi piarista diákokat, akik hazánk kiváló alkotó mérnökeivé váltak később. Igazán csak sajnálhatjuk, hogy a szabadságharcot mérnök-századosként végigharcoló. Szentesen élt. és ugyanott 1887-ben meghalt Kosztka Károly golyószórója a harcokban nem nyerhetett alkalmazást. Görgey Artúr, ez az igen érdekes személyiség is tulajdonképpen mérnök volt. a prágai egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. A nemzetközt irodalom jegyzi, hogy ő fedezte fel a laurílsavat. de más szakmai kérdésekben is tett új megállapításokat. 1848 májusában az erősödő szerb mozgalmak miatt Szegeden is megkezdődött a honvédség és a nemzetőrség szervezése, létrehívták a hadi bizottmányt, és nem sokkal később többezer ember harcra készen állt, csak hát fegyverrel voltak híján. A fegyverekkel való ellátásban nagy szerepet kaptak a hadmérnökök, elsődlegesen a muníciókkal történt biztosításban. A sok küzdelem, a lelkes hazafiúi lelkesedés azonban 1849. augusztus 5-én véglegesen meghalt, Haynau igen súlyos csapást mért a rosszul taktikázó Dembinszky-vezette magyar erőkre. Ezzel Szegeden és környékén a szabadságharc befejeződött, a több mint négye/.ernyi halottat az újszegedi kamaratöltés lábánál közös sírba temették. Dembinszkynek. Guyon Richardnak és az olasz Monti ezredesnek sikerült megmenekülnie. Ezzel a csatával minden egészen eltörött, minden szabadságvágy semmivé lelt. és következett a megtorlás. Az újszegedi csata elesett harcosainak emlékére a szóregi főtéren szerényemlékmű áll. BÁTYAI JENŐ Az első koszorúk Amikor az idei március 15-én ismét szegediek ezrei tolonganak ünnepi emelkedettségben a szegedi 4H-as emlékmüvek körül. talán keveseknek jut eszébe ama első ünnep, az avatás. Kevesen gondolnak talán derék eleinkre, akik kitartó buzgalma, hazafías lelkesedése teremtette közterünkre Kossuth, Széchenyi szobrát, a Szöregi csata büsike gránátoszlopát. Petőfi emlékcsarnokheli emlékművét. Nélkülük most nem volna mit koszorúzni... Az ünnep fényéből essen egy szerény ke csóva a korabeli eseményekre. A Szőregi csata emlékműve eredetileg Honvédemléknek készült. Sokáig így is emlegették a városban. A névváltozásra az emlékmű előtörténete ad választ. A Honvéd Segélyező Egylet volt az emlékállítás kezdeményezője. Köllő Miklóst bízták meg az emlékmű megtervezésével. Eredetileg láncos oszlopokkal övezett, magas oszlopon álló. kardot emelő honvédalakot képzeltek el, fölötte, mögötte magasodott volna a „nemzet géniuszának" alakja. A nagyszabású emlékműből végül pénzhiány miatt csupán a gránitoszlopra futotta és az ágyúgolyót markoló turulmadárra. A városi közgyűlés ugyanis nem tudta pótolni a hiányzó összeget, mert ekkor már a Kossuthszoborra elkötelezte magát. A turulmadaras emlékoszlop igy is szép jelkép. A turulmadárban a harciasság, a bátorság megtestesítőjét tisztelték, amely itt a legyőzhetetlen nemzeti akarat megszemélyesítője. Az emlékművet színpompás ünnep keretében avatták 1896. augusztus 6-án, amely nap egybeesett az alsóvárosi búcsúval. A szőregi csata 47. évfordulója augusztus 5-én volt. A korabeli sajtótudósítás szerint az. impozáns ünnep fölvonulással kezdődött, elöl díszruhában a lovasbandérium vonult, őket követték a népkörök, magasba emelt lobogóikkal, majd a különféle egyletek, iskolák következtek. Jó fél óra múltán az egykori bajtársak, az életben maradt 48-as honvédek zárták a sort. Avatóbeszédet Fluck Ferenc, a szoborbizottság elnöke mondott, s a szobrot Lázár György akkor polgármester-helyettes, számos szegedi köztéri szobor későbbi kezdeményezője - vette át a város nevében. Kossuth Lajos szobrának története az 1894. március 22-én tartott rendkívüli közgyűléssel kezdődött, amikor a közgyűlés 1000 koronás alapítványt szavazott meg Kossuth emlékére. Eblxíl szegcdi joghallgató és egy ipari tanuló képzését segítették volna. Két nappal később Pillich Kálmán javasolta az ügyvédi kamara részéről a s/oborállítást. A Szegedi Napló és az ügyvédi kamara szervezte a gyűjtést és az emlékmtíállitast. A szoborbizottság a kor kedvelt neobarokk stílusában dolgozó szobrászát. Róna Józsefet kérte föl az emlékmű megtervezésére. Róna tervei szerint a szobor ..eredeti magyar fölfogással megalkott mű leend mellékalakokkal". A szobrászi mentalitás, a történelmi mozzanat Kossuth szegedi toborzóútjának emléke - és a szegediek elképzelése az emlékműről egyaránt kedvezett annak, hogy hűséges illusztráció készüljön. Az. emlékmű Kossuthot szónoklása hevében ábrázolja, bronzba merevítve azt a pillanatot, amikor azt mondta: „Szegednek népe. nemzetem büszkesége... " - ezt a biztonság kedvéért rá is vésték a talapzatra. Róna a neobarokk szobrászat lobogó pátoszának engedve, el sem tudta volna képzelni emlékművét mellékalakok nélkül. A fónézetre három is jutott, hátulra pedig egy. Elöl, a talapzaton öreg, harcsabajszú parasztgazda szegzi tekintetét Kossuthra, hozzá kisgyermek simul, velük szemben díszes öltözetű honleány nyújtja át a dicsőség virágát a szónoknak. Hátul szegedi pórleány fon • koszorút a halhatatlannak, szájában virággal. A jelenet megkoronázásaként magasodik Kossuth fenséges pózba merevült ércalakja, mely közelről nézve egyenest a/ égre vetül. Kétségtelen, hogy ma már talán túlzónak véljük a neobarokk emlékműszobrászat kelléktárát. hatáskeltő eszközeit, de nagyon is érzékletesen jelenik meg benne a századforduló kora. szemlélete, a nemzeti, függetlenségi eszmék érzülete, az, hogy végső soron a Kossuthemlékek a hivatalos kormányzat ellenében születtek. Az emlékmű az epikus tartalom függvényében szemlélve lenyűgözően korrekt, szakszerű munka. Kitűnő a térbe helyezése. Mi szegediek ilyennek szeretjük, amilyen. A szoborhoz illó pompával avatták 1902. szeptember 19-én. Előző este fáklyás menet jelezte a nagy nap közeledtét. Az avatas napján munkaszü nelet rendeltek el. 9 órakor hálaadó istentisztelet volt a/ evangelikus templomban, majd díszközgyűlés következett. A pompázatos ceremónia keretében Tóth Pál polgármester-helyettes szónokolt, majd Pósa IMJOS mondta el erre az alkalomra írt sersei (A zengő szobor), végül koszorúztak. Este díszkivilágítással tisztelgett a város és bankettel emelték a nagy nap fényét Petőfi árkádok alatti szobra a Nemzeti Emlékcsarnok első 56 emlékszobrával együtt került Szegedre. Az iménti emlékművekkel ellentétben ez a szobor nem a szegedi polgárok kezdeményezésére készült. Külön nem avatták föl, ünnepélyes birtokbavételére 1930. október 25-én került sor. amikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyes keretek között átadta a köznek az elkészült egyetemi épületeket és az Emlékcsarnokot. Horvay János Petőfiszobra szenvelgő, érzelgős, teátrális fölfogásban készült. A költő alakja a dúsan aláomló köpenyből éppen csak kivillan, jótékonyan elfedve a szobrászilag megoldatlan részleteket. Petőfi szellemétől idegen, hanns ideálképet képvisel az emlékmű. A márciusi ünnepen mindig jutott virág, sót koszorú is Széchenyi István szobrának Kevesen tudják, hogy az egész alakos márványszobor magánkezdeményezésre készült, a Holtzer család. Emil. Tivadar és Aladár vállalták a költségek kétharmadát, ók rendelték meg a szobrot Stróbl Alajostól. 1912. augusztus 2(>-ára tervezték az avatást, a szobor el is készült erre az időpontra, de fölavatását elhalasztották, mert a város szerette volna Deák Ferenc, ugyancsak készülő szobrával együtt avatni. Zala György azonban jo két ével késett Deák szobrával. Széchenyi alakját ponyvával burkolták be. s szégyenszemre 1914 nyár derekáig így állt a s áros főterén. A kettős s/oboravatast vegüi 1914. szeptember 6-ára tűzték ki, ám közben kitört az első világháború. A szobrot (gy sohasem avatták föl. Mintha érezte volna ezt a szobrász. Széchenyi lábaihoz köböl pálmaágat faragott. \z ünnepen bőséggel jut virág a Belváros emlékműveire. Aki teheti, vigyen virágot a Panteonba Széchenyi mellszobrához is. a gimnázium udvarán a névadó szobrát ugyancsak megilleti a tisztelet. Petöfi-domborművét sem szabad elfelednünk a petófitelepi iskola falán. Mindkét szoboremlék Borbás Tibor alkotása. A szdregi csata emléktáblája Szóiregen ugyancsak az ünneplés egyik színhelye. Tőle nem messze Szeged felé közeledve, a benzinkút mellett a Kamaratöltés koronáján 1988-ban elkezdték egy nagyszabású emlékmű földmunkálatait. A csata hőseinek terveztek emlékművet állítani. A lelkesedés mára a múlté. A földhányásokat benőtte a gyom. Március idusán legalább ültessük be virággal! TÓTH ATTILA