Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

4 Röviden 1991. február 5., kedd Nem parcellázzák a Kertész utcát... „Mozog" a talaj az utolsó újszegedi sportegyesület, az UTC alatt? Szeged három legpatinásabb sportegyesülete közé tartozik az UTC. Az újszegedi sportklub a múltban sokkal több örömöt adott szurkolóinak, mint napjaink­ban. A közelmúltban pedig felröppent a hír. miszerint eladják a pályát, megszüntetik a megyei II. osztályban szereplő labdarúgócsapatot. Ez ügyben tnár hetekkel ezelőtt megkeresett Nemes István edző. Aztán lemondta a megbeszélt találkozót, de az elmúlt napokban sike­rült összejönnünk, s beszélgetnünk az egyesületről. — A SZAK-pályán nevel­kedtem, de nagyon jól is­mertem az UTC labdarúgó­csapatát is — emlékezett az egykori NB I-«.s labdarúgó. — Még most is fel tudom sorolni az 1948-as NB Il-es együttest: Ébner — Bozóki J., Hetest, Bodó — pétervári, Biczók — Gyimesi. Héger j. Czene — Tóth K., Héger //. Érdekelt a sorsuk, de soha­sem akartam a klub színei­ért játszani. A sors azonban közbeszólt-. 10 évvel ezelőtt a fiam leigazolt az UTC-hez! Három évvel ezelőtt pedig nagyon érdekes szituációba kerültem. A Kender a me­gyei I. osztály utolsó fordu­lójában csapatommal, a Ti­sza-Új KSK-val mérkőzött. Ha kikapnak kiesnek . . Mondanom sem kell, szembe kerültem a családdal, mert azóta a megyei II. osztályban játszik az UTC . .. Akkor megfogadtam, ha módomban lesz, visszasegítem őket az első osztályba! Az ősztől én vagyok az edző... — A Nemzeti Sportban olvashattuk, eladó az a sportlétesítmény, amely a magasabb osztály követel­ményeinek is megfelel, amelynek gyepét egyik leg­jobbnak tartják a városban. — Éppen ezért jöttem; El­kezdtük az edzéseket, de. mind a játékosokban, mind a szakosztályvezetésben ren­geteg a bizonytalanság. Ügy •tudjuk, hogy a bázisvallalat, .az Újszegedi Szövőipari Vál­lalat nagyon nehéz körülmé­nyek Köze került, s a vezetői csak abban látják a kiutat, ha eladják a pályát és a környékén lévő üres telket. Mi arról értesültünk, már a nyáron megszüntetik a csa­patot, s vele együtt a pályát — Valami nem stimmel, a város annak idején, amikor szanálta a régi UTC-pályct a Sportcsarnok építése miatt, akkor nem a Kertész utcai területet adta az elvett fejé­ben? — Én is _ illetve mi is — így tudjuk. Csakhogy a Ken­der, mint a csapat bázisa, jo­got formál a pályára! Sze­rintem ötéves „bábáskodás,' fejében, nem adhatják el alólunk a pályát. Egyébként a csapat évente 500 ezer fo­rintba kerül. Nem nagy ösz­szeg, szerintem más vállalat is könnyen ki tudná gazdál­kodni, s továbbra is lenne Újszegednek egy csapata, hiszen — az UTC-t kivéve — valamennyi megszűnt. — Szegény embert még az ág is húzza, s ez érvényes a csapatra is. Igaz a hír, hogy életveszélyessé nyilvánítot­ták az öltözőket? — Az ÉMI-vizsgalat sze­rint az öltözők életveszélye­sek! Ez az építmény húsz év­vel ezelőtt, az IKV tervezése, és kivitelezése alapján ké­szült. Kiderült, hogy többek között a válaszfalak alá nem készítettek alapot; Nekünk csak alapanyag kellene, jó­magam építész vagyok, a já­tékosok között is vannak mesterek, azt hiszem, mi tár­sadalmi munkában meg is tudnánk csinálni. Hétfőn reggel telefonon felhívtam Széli Jánost, az Újszegedi Szövőipari Válla­lat igazgatóját, akinek sport­szeretetéhez semmi kétség sem férhet. — Mi az igazság a pályá­val és az egyesülettel kap­csolatban? — kérdeztem tő­le. — Előre bocsátom, mind­kettő sorsa rendben van! El­ismerem, veszélyben volt a pálya és az egyesület is. A vállalatnak a pálya környé­kén van egy 80 ezer négyzet­méteres, teljesen kihaszná­latlan területe, amire állag­megóvás címén, milliókat költünk. Mellé ez egy szu­perértékes terület, amit si­mán lehetne értékesíteni. Mindössze egyetlen problé­ma van; csak a pályán lehet megközelíteni az eladandó részt. Egy hatméteres utat kell kialakítani, és ezt csak a pálya területéből lehet .ki­szakítani. Száz szónak is egy a vége, a pálya és a sportkör megmarad, de kivesszük a szabadterületből is a pénzt! Ha pedig ez sikerül, akkor az új öltözőre is jut pénz. Az fel sem merült, hogy mi az UTC-t nem támogatjuk anyagiakkal! „ Tudom, ma egy gazdasági nehézségekkel küszködő vál­lalatnak nem az a legfőbb gondja, hogy megmentsen egy sportegyesületet. Az Új­szegedi Szövőipari Vállalat, úgy láttuk, megtalálta a megoldás kulcsát — így az­tán a kecske is jól lakik, s a káposzta is megmarad .. . Süli József Úszó Világ Kupa Á magyarok is indulnak? Egy ideje mind több sportágnál tetten érhető tö­rekvés, hogy igyekeznek — az eleve tágan értelmezett' amatórizmus határait to­vább tágítandó — pénzdíjas versenyeket is szervezni. Az efféle „fél professzionista" akcióik közé ágyazható be a Nemzetközi Üsző Szövetség (FI NA) áJtaJ támogatott Vi­lág Kupa-sorozat ds, amely­nek azonban jócskán akad­nak ellenzői, s 'korántsem csupán a meglehetősen ala­csony dollárdotálás miatt. Az egyik fő ikafogás a VK ellen, hogy azok, akik pe­dig d gazán behozhatnák az uszodákba a nézőket, tehát a nemzetközi klasszisok, rendre távol maradnak a szériától. A „zsebpénznyi" dijakon kívül sokkal riasz­tóbb hatása van annak, hogy a sorozat állomásai szinte lélegzetvételnyi időt sem hagynak a feltöltődés­re — a fizikai felikészülésre pedig végképp nem! —, időben olyannyira közel es­nek ugyanis egymáshoz. Hűen jellemzi a versenyki­írás átgondolatlanságát az idei Világ Kupa programja is, amely március 13-án rajtol az olaszországi vetél­kedővel. Közvetlenül a kétnapos nyitóverseny után például már Németországban kell vízbe merülniük a vállalko­zó kedvűeknek, s a további állomások között is rendkí­vül szűkre szabott az „át­szállási" idő. íme, a teljes menetrend. Március 13—14.: Milánó. Március 16—11.: Bonn. Március 19—20.: Malmö Március 22—23.: Rostock Március 26—27.: Lenin­grád. Március 29—30.: Sheffield Április 9—10.: Vancouver. Vagyis tényleg nagy a ka­lendárium! zsúfoltság, egye­dül a VK kanadai befejező állomása hagy egy hét „gon­dolkodási" időt az európai­aknak annak eldöntésére, hogy átrepüljenek-e a ten­gerentúli próbára. Ami a magyar szereplést dillet.i, Mégsem lesz argentin—magyar Horvátország ellen : ligaválogatott? — Még egyszer a „rúpiaügyről' Hétfőn az MLSZ-ben iz­gatott hangú megbeszélés zajlott le. Ennek részletei­ről Czékuq Lajos ügyvezető igazgató tájékoztatta az MTI-t. — Argentína ellen tervez­tünk egy hivatalos váloga­tott összecsapást idegenben — mondta. — Mivel azon­ban a türát Szervező me­nedzsernek mi január 17. és február 17. közötti időpon­tot szabtunk meg, és ezen belül nem tudott egy másik erőpróbát is „lekötni", hát nem lesz Argentína—Ma­gyarország összecsapás. A Mar del Platába tervezett válogatott csata mellett ugyanis szó volt arról, hogy a chilei Colo Colo ellen is pályára lépnek futballistá­ink. A Colo Colo azonban olyan választ adott, hogy nem tudják időben befejezni stadionjuk korszerűsítési munkálatait, s csak február végére láttak volna vendé­gül — akkor is egy nemzet­közi tornán. Mivel az MLSZ február 17-éig kérte ki a válogatott kerettagokat a kluboktól, ezt a „határidő­módosítást" nem tudtuk vál­lalni. Egy mérkőzés erejére átrepülni az óceánon, ez bi­zony, nem túl gazdaságos! — Es mi a helyzet a már. cius 13-ára tervezett, Hor­vátország elleni, zágrábi ta­lálkozóval? — Végül is abban marad­tunk, hogy a magyar ligavá­logatottat küldenénk ki. Kérdés, erre milyen választ kapunk a horvát szövetség­től. Így hát az április 3-ai, a ciprusi EB-selejtező előtt mindössze a spanyolok elle­ni 90 perc kínál előkészületi lehetőséget, március 27-én. Utóbbival kapcsolatban immár végleges, hogy 26-an a két ország olimpiai együt­tese Bilbaóban játszik, más­nap pedig Santanderben a két A együttes méri össze tudását. Czékus Lajos röviden még visszatért a Nehru Kupa körüli kisebbfajta félreértés­sorozatra is. — Alaposan megkaptam a magamét, mert állítólag én tehetek arról, hogy nem dol­lárban, hanem rúpiában ve­hettük fel a második helye­zésért járó összeget. Hadd mondjam el: tavaly tavasz­Sízal, amikor Gelei József indiai szövetségi kapitányi szerződése ügyében nálunk járt a szövetség elnöke, Das Munsi úr, határozott ígére­tett tett, hogy az első helye­zett válogatott 50 ezer dol­lárt kap. Trivandrumban az­után kiderült: szó sincs dol­lárról. mindenki rúpiában vette fel a pénzt. Természe­tesen kérdeztem Munsi urat. miért változtak meg a kö­rülmények, azaz a pénzne­mek? Azt válaszolta, Buda­pesten mi félreérthettünk valamit. Pedig mi semmit nem értettünk félre, elvégre a dollár és a rúpia „vonz­ereje" között azért van né­mi különbség. — Végül is mennyit kap­tak és mire fordították? — A második helyért 25 ezer rúpiát, és azonnal ki­osztottuk a játékcsck között Ösztönzésként. .. Asztalitenisz Már a tavaszi első mér­kőzésén rangadót játszott a Szegedi Tömegsport SE, mely a 2. helyen áll az NB 11-es asztalitenisz-bajnok­ságban, az ellenfél az őszi listavezető Eger volt. Á ta­lálkozó végül is döntetlen­nel zárult. Egri Afész— Szegedi Tömegsport SE 8:8 A 6zegedi győztesek: Bár­kányi 3, Vdkor 3, Baj 2. Röplabda NB I. Visszavágott a Lehel Vasárnap délután a női röplabda NB I. B csoport já­ban szereplő Szegedi DRE Jászberényben, a táblázat élén álló Lehellel csapott össze. Az őszi idényben a köt szovjet játékossal meg­erősített hűtőgépgyáriak egyetlen vereségüket éppen Szegeden szenvedték el, de a hét végén hazai környe­zetben „bosszút álltak" a diák róplabdázókon A szegedi lányok mindhá­rom játszámában csak pil­lanatokig tudtak egyenran­gú partnernek lenni ... Lehel SC—Szegedi DRE 3:0 (5, 6, 5). Női mérkőzés. Jászberény, 200 néző. V.: Rádi, Harpai. Jó: Doncsen­ko, Sápi, ül. az SZDRE-ből senki 6em játszott átlagon felül. Noszály és Főidényi Á teniszranglista élén Széchy Tamás úgy véli, hogy a Világ Kupa miatt nem volna érdemes felborí­tani a nagy világverse­nyekre, így az 1992-es olim­piára történő felkészülést. Darnyiék mestere egyéb­ként sincs valami jó véle­ménnyel e sorozatról, sze­rinte sokkal kelendőbb lenne — amellett a világ­sztárokat is jobban vonza­ná — egy-egy alkalmi, ám jelentős pénzdijakért kiírt úszópárbaj. Például a pert.hi visszavágónak is beillő via­dal Darnyi Tamás és a két amerikai 'vegyesúszó-csil­lag, 'Eric Namesnik és Dave Wharton, vagy a két szuper mellúszó, Rózsa Norbert és a brit Adrián Moorhouse között! Ezzel együtt elképzelhető, hogy egy-két Világ Kupa­versenyen, ha beilleszthető az 1991-es programba, azért magyarok is. rajthoz állnak. Erről később születik dön­tés, mivel a januári vb utá­ni pihenőt követően a válo­,»(piV felkészülése a jövő héten kezdődik el. A Magyar Tenisz Szövet­ségben elkészítették az új ranglistát, amin a hazai versenyek mellett a külföl­di eredményeket. js figye­lembe vették. Mind a férfi­aknál, mind pedig a nőknél a két nemzetközileg legjob­ban jegyzett teniszező, No­szály Sándor (ATP 309) és Főidényi Annamária (Wita 176) all az élen. Az Ameri­kában tanuló diákok sem hazai versenyeken, sem pe­dig ATP-viadalokon nem tudtak rajthoz állni (Lányi András, Vágó László, Kö­ves Gábor, Nándori Leven­te). Férfiak: 1 Noszáily Sándor (Bp Építők). 2. Krorefkó József (NYVSC), 3. Fekete Rudolf (Ű. Dózsa) , 4 Markovits László (Vasas), 5. Nag\ Viktor (Vasas). Nők: 1 Főidényi Annamária (Vasas), 2. Szikszay Réka (Bp. Spartacus), 3. Csurgó Virág (Bp Spartacus), 4 Zsoldos Mária (Vasas), 5. Kocsis Katalin (Vasas). Totónyeremények A Szerencsejáték Rt tájékoztatása szerint a totó 5. játékhetére 7 millió 951 ezer 877 darab szelvény érkezett be. A nyeremények: 13 plusz 1 találatos szelvény 658 da­rab, nyereményük egyenként 10 ezer 273 forint: 13 talá­latos szelvénv 1006 darab, nyereményük egyenként 5 ezer 574 forint; 12 találatos szelvény 23 ezer 349 darab, nyere­ményük egyenként 265 forint; 11 találatos szelvény 149 ezer 983 darab, nyereményük egyenként 41 forint; 10 ta­lálatos szelvénv 566 ezer 544 darab, nyereményük egy én­ként 20 forint Toborzó A Tájfun Sportegyesület mongol hagyományokra épü­lő, pusztakezes küzdelem el­sajátításához tanfolyamot indít a Madách utcai általá­nos iskolában. Jelentkezni minden kedden és pénteken délután fél 6 és fél 8 között lehet Ferencz Pál edzőnél. Elsősorban 14 illetve 16 éves kortól várják a lányokat és fiúkat. Reakció — Birkózás A Szegedi VSE birkózói az elmúlt hétvégén két verse­nyen is Szőnyegre léptek, de sajnos, nem kísérte szeren­cse szereplésüket. Budapes­ten a Szilvási Miklós fel­nőtt kötöttfogású emlékver­senyen a 62 kilogrammosok között Bodai László az 5. lett. Tatabányán a diák B­korcsoportú szabadfogásúak találkoztak a Mikrolin Kupa keretében, a versenyen 160­an indultak A szegediek he­lyezése; a 60 kg-ban Mészá­ros Róbert a legjobbnak bi­zonyult, a 35 kg-os Lengyel Roland a 4., míg a 66 kg-oa Somogyi Sándor a 6 l«tt. ff M ondják- nincs új a nap alatt... A tollal felfegyverkezett homo sapi­ens (nem. inkább maradiunk az erectus jelzőnél) már régesrégen feltalál­ta a késleltetett véleményalkotás — leg­gyakrabban a „dolgok" !k>1cs megfontolá­sával magyarázott — intézményét. Ha jol belegondolunk, a világon szinte minden­nap'— na. jó, minden héten — történik valami szokatlan, valami szenzációs, vala­mi deviánsnak minősíthető. Még a sport­ban is. Amit vagy meghallunk, vagy elol­vasunk. Csak az a biztos, hogy előbb­utóbb mindenképpen megtudjuk. Aztán egy bizonyos reakció (..emésztési?") idő elteltével, kicsit ..megrágva", átértékelve a meghökkentő információt — éw persze engedve a belső késztetésnek — mi is közreadjuk azt. Hátha valaki még nem ismeri Itt van mindiárt Lothar Mattháus ese­te „telhetetlen" és fölöttébb szószátyár hit­vesével. Mint azt kizárólag labdarúgással foglalkozó hetilapunk nyúlfarknyi híréből megtudtam, az aranyszőke Silvia asszony imádott férjét. a világbajnokságot nyert „Nationalclf" kapitányát, „minden (értsd: kelet- és nyugatnémetek" bálványát nyil­vánosan ügyetlennek titulálta! Esküszöm, amikor először (vérben forgó szemekkel, így érthetően felületesen) nekiveselkedtem a rágalmazásnak (sőt válóoknak!) is be­illő soroknak, még a szám is remegni kez­dett Hálátlan némber!" — ez vr»H a legenyhébb kifejezés, ami azokban a pil­lanatokban eszembe jutott. Hát létezhet, az. hogy ez a nő még egyszer sem látta márkamilliókat „összeügyetlenkedő", aranylabdás párját védők között szlalo. mozni. szabadrúgást, lőni. vagy egyszerű­en csak focizni ? Még,hogy ügyetlen . . . Néhány perc múlva — valamivel hig­gadtabban — másodszor is átsiklott tekin­tetem a „felségsértő" mondatokon. És mi tagadás, egy csapásra megbocsátottam (is­tenem, milyen boldog lenne, ha tudná!) az „árulkodó" feleségnek! Silvia ugyanis nem urának lábait kritizálta, hanem csu­pán manuális készségét szólta meg. Mert szerinte a nagy Lothar „még egy szöget •sem képes beverni a falba, a bonyolul­tabb. nagyobb kézügyességet igénylő fel­adatokról már nem is betvzélve . .." Ennvi kellene a tökéletességhez? Ko­molyan mondom, az „ügyes" Mattháust csak sajnálni tudnám. Képzeljék csak el. nappal az Inter kék-fekete mezében még az edzéseken is sziporkázna, kora este egyedi kivitelezésű kerti bútorokat fabri­kálna. álmatlan éjszakáin pedig unalom­űzőként gyermeke „kibelezett" iátékautőit szervizelné. Ugye — még nekünk is —, szörnyű lenne? Akkor már inkább azért szorítok, hogy Lothar milánói villájának étkezőjében is csak a villájával és makaróniiával bíbe­lődjön .. Réthi J. Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom