Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

1991. február 5., kedd Kultúra 5 Tempus-pályázatok - Brüsszel Szegedről a JATE a befutó Tavaly benyújtott pályázatok ..versenyében" hirdetett eredményt a brüsszeli Tempus-iroda. Összesen 620 egyéni és 1357 intézményi pályá­zat (ebből 599 magyar) érkezett be. amiből 206­ot. illetve 135-öt (ebből 63 magyart) fogadtak el támogatásra. Ez a részvételi arány Brüsszelben minden előzetes várakozást fölülmúlt, úgyhogy várhatóan idén kétszer annyi pénzt bocsátanak majd a Tempus rendelkezésére, mint tavaly. A különböző országok közül Magyarországról ér­kezett a legtöbb jelentkezés, és magyar pályá­zók kapták a legtöbb elismerést is. A hazai jelentkezéseket előbb a magyar Tem­pus-iroda minősítette, majd elküldték Brüsz­szelbe. ahol egy szakértői bizottság végezte a végső értékelést. E bizottságban magyar szak­emberek is helyet kaptak. Az osztályozás tízes fokozatú skálán történt, három fordulóban. A bizottság elsősorban szakmailag osztályozott, s csak aztán vett figyelembe politikai vagy más szempontokat. A Tempus-rendszerrel foglalkozó szakembe­rek úgy vélik, hogy az idei eredményhirdetés tanulságai felhasználhatóak a jövő évi sikeres pályázáshoz. Nagy általánosságban például előnyt jelent, ha a jelentkező intézmények vala­mely ismert külföldi egyetemmel szövetkeznek. Ugyancsak sokat nyomott a latban, ha a terve­zetek távlati együttműködési programot tartal­maztak. illetve, ha az adminisztrációs költsége­ket a lelietö legkisebbre alakították. Ugyanakkor az egyéni pályázatoknál nagyobb volt az elfoga­dás esélye. A nyertés 63 magyar pályázat között Szeged­ről egyedül a JATE szerepel, négy saját és hat más intézménnyel közös tervezettel. Az egye­tem sikeréről egy későbbi lapszámunkban rész­letesebben is beszámolunk majd. Az 1991 —92-es tanév Tempus-pályázatainak beküldési határideje 1991. március 15-e. az 1992—93-asoké pedig 1991. szeptember 15-e. „Kis universitas" Alakul a kétlépcsős tanárképzés Tárgyalóasztalhoz ült a JATE és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola oktatási vegyes bizottsága, hogy kidolgozza a két szegedi intéz­mény egységes. kétlépcsős tanárképzését. A két­lépcsős képzés bevezetése lehetővé tenné a csereekvivalens kollokviumokat és vizsgákat, vagyis a hallgatók ..átjárhatnának" eloadásokat hallgatni és vizsgázni a másik intézménybe. A csereekvivalencia a tizenhat éves korosztályt oktató tanárok képzéséig lenne biztosított, a szakoktatás természetesen továbbra is az egye­'tem feladata maradna. Ez az oktatási rendszer egyébként része a nyugati oktatási szisztémának is. Magyarországon való bevezetése pedig hitel­feltételként szerepelt a Világbankkal folytatott egyeztetéseken. Első ülésén a tizennégy tagu vegyes bizottság, melynek tagja a JATE illetékes rektorhelyet­tese és a JGYTF főigazgatója is. elvileg egyetér­tett a változtatásokkal. Megállapodás csak a többfordulós tárgyalások végére várható, ami­korra a gyakorlati kérdések is tisztázódnak. Dr. Szalay Istvántól, a JGYTF főigazgatójától meg­tudtuk. hogy bár terveik távlatiak, azt szeret­nek. ha 1992-ben már megvalósulhatna az átjár­hatóság. tehát a jövő évi beiskolázási programot már az új rendszer szerint tervezhetnék. (panek) Régészszerszámokkal a markolók előtt Különleges osztrák kiállítás a szegedi múzeumban A nagy, sárga markoló, mint valami sci-fi filmből előlépett óriási rovar harapja a főidet. A kivájt árok mellett gázcső kígyózik a végtelenbe. De mielőtt Alsó-Ausztriában a Huszonöt méter széles szervizúton elindultak volna a markológépek, a Laa és Gr.-Sieharts közötti szakasz huszonnégy pontján régészek vallatták a föld méhét. Nem is eredménytelenül. A történet tanulsága miatt előbb azonban néhány szót ma­gáról a vállalkozásról. Világ­szerte elterjedt gyakorlat — legtöbb országban törvény írja elő —, hogy egy-egy nagyobb szabású földmunka megkez­dése előtt régészek veszik bir­tokba a terepet. Sok csodálatos leletet sikerült így megmenteni a végső pusztulástól. Történt pedig, hogy 1985-ben döntés született az alsó-ausztriai gáz­vezeték nyolcvanhárom kilo­méteres szakaszának1 megépí­tésére. mely a Szovjetunióból érkező energiát szállítja. A munkálatok egy évvel később indultak, s 1988-ra nemcsak a vezeték készült el. de a régé­szek által feltárt kincsek restau­rálása is megtörtént, elkészült a kiállítási anyag és a színes, rep­rezentatív katalógus — vala­mennyi . a vezetéképítő cég anyagi támogatásával felújított Móra Ferenc Múze­umban látható március végéig. Mint dr. Helmut Wtndl, Alsó­Ausztria tartomány múzeumai­nak igazgatója elmondta, az együttműködés valóban példa­értékű volt. A régészek próba­ásatások. légifelvételek és ed­digi kutatások alapján ponto­san be tudták mérni, a vezeték nyomvonalán hol szükséges elővenni ásóikat. A leletek fel­ölelik az újkókortól. a vonaldí­szes kerámiakultúrától a késő középkorig az egymást kóvetö történeti időszakokat. A kro­nológiai spektrum mellett igen különleges és értékes tár­gyakra. együttesekre is buk­kantak. Igv a bronzkorból szár­mazó. hordozható tűzhelyre, mely egyedülálló azon a tájon: aztán egy germán kovácsmű­hely teljes szerszám- és eszköz­tárára/egy bronzkori település értékes nyomaira: az égei kul­túra hatását mutató kerámiák­ra. A Tűt vezeték az őskorban Eredeti és szellemes az ásatá­(Ausztria leghosszabb ásatása) sokat bemutató tárlat installá­eímú kiállítás most Szegeden, a ciós megoldása is: az üveggel fedett árokimitációban helyez­ték el a restaurált tárgyakat, olyan ..helyzetben, abugvan megtálálták azokat. így az ása­tás illúzióját keltve a látogató maga fedezheti fel a település­nyomokat. az eredeti helyén lévő edényeket, csontokat, sír­maradvánvokat. ékszereket. Az ásatási árkot idéző installá­ció mellett tablók, térképek, fotók, ábrák, rekonstrukciós rajzok teszik szemléletessé a vállalkozást. Megkérdeztem dr. Trogma­yer Ottó múzeumigazgató ré­gészt. vajon tudják-e hasznosí­tani a hazai nagy építkezéseken az ausztriai tapasztalatokat? Elmondta, hogy igen. a feladat éppen számukra is aktuális. Az épülő E5-ös autópálya nyom­vonalan hasonló munkára ké­szülnek. Birtokukban vannak a részletes útvonaltérképek, a földnvelő helyek tervezett pontjai, ezek alapján pontosan kidolgozott program készül, s bizonyára sok értékes hazai le­let kerül ki a"leendő autópálya majdani aszfaltszőnyege alól. A munka indulásának egyetlen feltétele: még nem áll rendel­kezésre a szükséges pénz. T. L. S* .. * . m -&-ÍI i * • Ff ' »<V ! (£.. • • mm — A hőskorban kerültél a filharmóniához... — A Széchenyi téri szovjet emlékműről éppen a csillagot akarták néhányan leverni. A bámészkodók közöit téblábol­tam én is. Ott találkoztam Pol­ner Zolival, aki szintén csendes szemlélője volt az események­nek. Elpanaszoltam neki. hogy nincs állásom. Szerencsére né­hány hét múlva Zoli nevelő­apja. Lippóv Gyula által veze­tett filharmóniai irodából disz­szidált az egyetlen alkalmazott. Az ö helyére kerültem. Akko­riban jórészt könnyűzenei, úgynevezett esztrqd műsorokat szerveztünk. Pesti nagy sztáro­kat hívtunk meg. s minden hét­főn este két előadást tartottunk a színházban telt házzal. A La­tabárok. az operettpi imadon­nák — Németh Marika. Petress Zsuzsa. Honthy Hanna — óriá­si sikert arattak. Később, a hat­vanas évek elején a műsoriroda kettévált. Ettől kezdve a köny­hyumüfajjal az ORI, a komoly­zenei koncertekkel a filharmó­nia foglalkozott. — Vonzódtál a komolyzené­hez? — Igen. bár magam nem ta­nulhattam. Költséges lett volna s nem tellett rá. Akkoriban nem volt rózsás a helyzetünk apám miatt, aki horthysta kato­natiszt volt. Negyvenöt után B listára kerültünk. Nővérem or­vos. én gyógyszerész szerettem volna lenni, de örültünk, hogv leérettségizhettünk. Nem es­tem kétségbe. Úgy gondoltam, becsületes munkával diploma nélkül is elboldogulok vala­hogy. — Negyvenöt illán milyen volt Szegeden a kultürélet? — A zenei életről nem sok jót lehet elmondani. A háború előtti polgári közönség igen­csak megcsappant. Teljesen uj hallgatóságot..kellett szerv ezni. Gyula bácsi motorbiciklivel járta a várost', ugy próbálta a bérleteket az emberekre rá­sózni. Sokan azért vették meg a belépőt, hogy szabaduljanak tolunk. Pedig akkoriban szinte ingyen kapták a tömegek a kul­túrát. Nem volt probléma könyvet venni vagy moziba, színházba járni. Én kezdő fize­tésemből megtehettem, hogv egy operaelőadást négyszer-öt­Sárika „Nyugdíjba vonult. Nyugdíjba ment." A ma­gyar köznyelv legidétlc­nchh tőmondatai ezek. Nem részletezem e formu­lák tartalmát, mindenki tudja, mit jelent manapság „megérdemelt pihenést" tölteni. S némelv ismerő­sünkről azt is nehezen tud­juk elképzelni, hogyan is fog élni. ha letelik az idő. Ilyen Nógrádi I.ászióné is, aki 33 évet töltött el a Sze­gedi Filharmóniánál, eb­ből az utolsó tizenkettőt vezetőként. Sokan az asz­szony nevét nem is tudják, az ország művészei, muzsi­kusai legtöbbször így címe­zik neki a képeslapokat: Sárika részére. Szegedi Fil­harmónia. Klauzál tér. szór is megnéztem. Munkám során több ezer hangversenyt meghallgattam, luv évek alatt, ha nem is lettem szakértő, de mint afféle ..zeneértő", azt hi­szem. jól el tudtam igazodni a hazai.és külföldi zenei életben. • — A hatvanas években kik adtak hangversenyt Szegéden? — A legnagyobbak. Fischer Annié. Zempléni Kornél. Fe­rencsik Játios. Szabó Csilla. Kovács Dénes. Szvjatoszlav Richter. Dávid Ojsztrah... De rendszeresen foglalkoztattuk a szegedi opera akkori vezető művészeit: Moldován Stefá­niát. Szabó Miklóst, később a fiatalabbakat: - Karikó Terézt, Sinkó Györgyöt, Gyimcsi Kál­mánt. Grcgor Józsefet... A Vaszy Viktor vezette Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Ze­nebarátok Kórusa is állandó szereplője lett programjaink­nak. És hát ne feledkezzünk meg a zeneművészeti főiskola művésztanárairól. Mint pél­dául Bódás Péter. Delley Jó­zsef. Várnagy Lajos... Évek alatt nagyra nótt az érdeklődés a hangversenyek iránt. A het­venes évek elejére a régi szín­ház 1014 férőhelyét sikerült „bebérletezni". — Van-e jelentősége egy­iken pályán a szervező, a ve­zető személyiségnek? — A művészek, akiket mee­hívtam. remélem, nem csalód­tak bennem, illetve a körülmé­nyekben, amiket teremteni tudtam. Pályám során azt ta­pasztaltam. nem az igazán nagy művészek követelnek különle­ges elbánást, Igyekeztem kor­rekt lenni, a munkámat mindig tiszta kézzel vége/ni. — Ez utóbbi mit jelent? — Azt. hogy a minőséget tartottam fontosnak, nem a só­gor-komaságot. Azokat a mű­vészeket igyekeztem meghívni, akik igazi színvonalat képvisel­nek. Mert úgy érzem — a min­den tekintetben mostohán ke­zelt vidék is megérdemli, hogy közönsége színvonalas zenei programot kapjon. Ezért leg­többször harcolni kellett, de megérte. — Vannak-e muzsikus bará­taid? — Nincsenek. Pontosan amiatt, hogv könnyebb legyen részrehajlás nélkül foglalkoz­tatni az előadókat. — Kemény asszonynak lát­szol, hogyan érzed most ma­gad. hogy ennyi év után lekö­szönsz? — Néhány hónapig négy­órában még itt dolgozom, az­után pedig majd méglátjuk. Ki­csit elfáradtam, de ahogy ma­gamat ismerem, nem sokáig fo­gom kibírni, hogy egy helyben üldögéljek. Valahol biztosan tudom majd magamat haszno­sítani. Pacsika Emília Mozart halott (Nem tudom, miért fontosak a centenáriumok) Mozart kétszáz éve halott. Emlékezzünk meg róla! Vagyis gondoljunk utolsó napjaira, és akárcsak az időben visszafelé bukdácsoló varázsló. Merlin. mi is akkor ismerjük meg ót, amikor már egyre közelebb ér ahhoz, amit nem ismerhetett még ó sem. Mellé kell tehát lépnünk, megérinteni selyemkabátját. fel­rázni feje alatt a párnát és megsimogatva halott szemeit, közelébe hajolni s a fűjébe suttogni a kérdést: — S mondd, kedves Mozart, miiven a halál? Talán, ha visszaemlékeznénk temetésére, könnyebb lenne, de senki sem láthatta ót. amikor koporsójában lesüllyedt, akár egv tőkesúlyát veszten vitorlás: megadva magát a gravitációnak, elmerülve a melységben és a csendben. Milyen a halál? Mert nem olyan, mint a Rekviemben és nem olyan, minta Don Gtovanni végén, mert nem olyan — amilyennek ó képzelte. (Miért is kérdezném leliát?) Haladnánk ismét visszafele, fordítva hall­gatva meg müveit, bezárva a nviránvokkal. majd rápillantva a kottalapokra, a: üres borosüvegekre, az arcára: egyre kevésbé értve azt. amit zsenialitásnak merünk ne­vezni. Aztán a gyermekkor következik, egy csodagyerek visszafelé hallott dallamai, paj­kos kánonok, ahol az. elénekelt orgazmus urán csattan az első csók. maid a meztelenül felemelt, síró gyermek: Wolfgang Amadeus — és ez már egy újabb kerek évforduló. De minek is? Talán a szegedi színháznak van igaza, hogy nem mutat be épp most Mozart-darabot. Megértették ezt a mondatot!?): Mozart ha­lott. Igen. Ha Mozart halott: Isten is halott, tehát nincs értelme a jóról és rosszról való szálas­nak. Vagy ha van is. ezek már nem Isten kategóriái, hanem egy ismeretlen Úré. aki a teremtést a földre kezével csak gyengéden leengedte, s meghalt, csupán azért, hogy elnyerjük a szépről és csúnyáról való tudást. Ama-Deus. Mozart még ismerte ót. És a rosszról már nemcsak abban a kétszáz évvel ezelőtti pillanatban értesült, nem a bűnbeesést szenvedte újra. hanem tudomást szerzett a csöndről és arról, hogy minden hiábavaló. Uraim' Megünnepeljük ? Magtehetnénk. De a rádió épp aznap köz­vetíti a legunalmasabb Varrízsfuvola-eló­adást. az Amadeus című Forman-filmef vetí­tik a moziban (jó Mozart-filmet csak akkor lehet csinálni, ha egy szó sem igaz az egészből és Mozart-zene nem is szólal meg: Formánnál majdnem minden igaz és egész végig szól valami Mozartzene-szerűség), a tévében őrültnek is alig nevezhető díszlettervező be­szélget fogfájós operaénekessel, majd zongo­rázik valamit a műsorvezető, csak az egyik előadás szünetében idéz valaki a centenárium kapcsán egy Rilke-mondatot: .. Változtasd meg életed!" — neki talán még elhiszem, akar a sajnálatát is. Mozart halott De végül is így jó. — Nincs új Mozart-kép. nem keletkeznek új legendák arról, hogy soha nem hibázott, nem javított, nem irt másolatot, hisz anakronizmus mindez: végtelenszer elis­merhetik már. Bocsássák meg teliat, hogy tort ülök én is, ily módon befészkelve magam a hosszú, gyalulatlan faasztal mellett zabdiók közé. Talán a gyász kötelez. Koio/si László

Next

/
Oldalképek
Tartalom