Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
1991. február 1., péntek Hangsúly 3 Újra az ex-KISZ-iskola (2.) „Miért lennék önmagam ellensége?" Tóth Tamás január 1-je óta a Dcl-magyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvany kuratóriumtitkára, azelőtt ..társadalmi munkában" (fizetés nélkül), a tanács/önkormányzat ifjúsági és sportosztályának munkatársaként „törődött" az Alapítvány és az ex-KISZ-iskola ügyeivel, melyutóbbit régről ismerhette, hiszen városi KISZ-titkár volt. anno ... — Egyértelműen cáfolni tudom a rosszindulatú feltételezéseket. ökrös Tamás lehet, hogy jólértesült, de nem jól értesült. Itt semmiféle volt KISZ-es összefonódásokról nem lehet szó. Ezt az állást pályázat útján nyertem el; személyes erkölcsi és anyagi érdekem, hogy az Alapítvány a céljainak megfelelő, gazdaságilag minél előnyösebb üzleteket kössön. Miért lennék az alapítvány és önmagam ellensége? Ami a politikai felhangokat illeti; sok félreértés az előzményekből adódik. Ez a kuratórium azonban bizonyítottan politikamentes volt eddig. Elnöke, Póda Jenő parlamenti képviselő, akinek személye és magatartasa garancia arra, hogy itt semmiféle átmentési ügyletről ne lehessen beszélni. Nem tévesztendő szem elől az sem, hogy nem a rossz emlékű botrányokkal övezett KISZ-Ssikala alapítványa a miénk, hanem egy gyermek- és ifjúsági célokat szolgáló alapítványnak egyik intézménye a Fürj utcai objektum. Más kérdés, hogy bár megígértük, a pályáz^r tokát bizalmasan kezeljük, valahogy kiderült, kik és milyen feltételekkel pályáztak. Ez a kuratóriumi tagok felelőssége. — Arra gondol, hogy a Talent emberei ismerték a decemberi pályázatokat? — Nekem azt mondták, erősen gondolkodtak, pályázzanak-e, végül azért nem tették, mert nem volt bizonyosságuk a pillanatnyi anyagi erejükről. — December végétől j anuar elejére bizonyosságuk lett? — Ezt a Talent ügyvezetőitől kell megkérdezni. — Miért hiúsult meg a szerződéskötés a Hermésszel? — Még a pályázatok első olvasata után 4 elvi sarokpontot állított föl a kuratórium, ezek figyelembevételével bírálták el az ajánlatokat. A Hermes, valamint a Spilszol és Adu Kft. ajánlata volt a legelőnyösebb, a kuratórium a Hermes paraméterei mellett voksolt, akik december 28-án aláírták a szerződést. De közben a kuratórium elnöke — aki matematikus — rájött, hogy a bérleti díj értékállósága nem biztosított, s ez nem felel meg az alapítvány hosszútávú érdekeinek. Ezért mi nem irtunk alá, hanem folytattuk a tárgyalásokat, de nem tudtunk megegyezni. A Hermes január 9-én közölte, hogy visszalép. Én megbeszéltem Póda Jenővel, hogy ezek után fogadjunk minden korábbi megrendelést, ami az ifjúsági központba érkezett, amit a pályázat idején csak föltételesen fogadtunk, hiszen nem akartuk a jövendő bérlőnket kész helyzetek elé állítani. Erről nyilatkoztunk a Délmagyarországnak is. Január 10-én levelet írtam a kuratóriumi tagoknak, jelezve, hogy elképzelhető, a 17-i ülésen új döntések szükségesek. És persze kerestem további megoldásokat az ingatlan hasznosítására. hiszen ezért fizetnek. — tgy bukkant ra a Talent Kft.-re? — Valóban, a véletlen segített, bár talán inkább ők bukkantak ránk. Korábban munkakapcsolatban voltunk, az ó ingatlanügynökségüket bíztuk meg, keressének irodát az alapítvány számára, s eközben akadtunk össze, telefonon. Január 16-án estére elkészült a bérleti szerződés tervezete, mely több pontjában kedvezőbb volt bármelyik addigi pályázó ajánlatánál. Tulajdonképpen a kuratóriumi szavazás nélkül is aláírhattuk volna, hiszen a 14 fős kuratóriumot nem lehet minden egyes döntéshez összehívni, az elnök és a titkár önállóan is jogosult dönteni. De összehívtuk őket, kézbe kapták a szerződést, 9-en voltak jelen, 5-en — plusz az elnök — igennel szavaztak, egy ellenszavazat volí, és ketten tartózkodtak. Volt egy telefonos szakvélemény az egyik kuratóriumi tagtól, amely a szerződés néhány pontját kifogásolta, és amelyet igyekeztünk érvényesíteni a Talenttal folytatott végső tárgyaláson. Aztán aláírtuk a szerződést. Azóta a Talent gőzerővel dolgozik, kérdezze meg őket, mi mindent terveznek. Az alapítvány nem járt rosszul, ellenkezőleg. — Miért nem hirdettek új pályázatot, vagy miért nem versenyeztették a Talenttel a decemberi pályázat Hermes melletti másik esélyesét, az Adu és Spilszol K/t.-t? — Azért nem hirdettünk új pályázatot, mert a kuratórium igényei ismertek, és egyértelműek voltak, joggal gondolhattuk, ajánlatát mindenki megtehette a pályázaton, s az időhúzás az alapítványnak káros lett volna. Az Adu és Spilszol a kuratóriumi ülésre nem tett sem a régit megerősítő, sem új ajánlatot. — És talált már az alapítványnak irodát a Talent ingatlanügynöksége? — A szerződésünk kiegészítő megállapodásában fölajánlott a Talent, egy három helyiségből álló irodát számunkra, a Tisza Lajos krt. 17-ben, amely az ő tulajdonuk. Ugyanebben a mellékletben rögzítettük, hogy a Talent átveszi a Fürj utcai ingatlan dolgozóit, akik átvészelték ezt a cirkuszos másfél-két évet. Mi az ingóságokat fölajánlottuk a Talentnek megvételre, de az alapítvány működéséhez szükséges dolgokat előbb kiválaszthatjuk. Sufyok Erzsébet (Folytatjuk.) Februári Kincskereső A címlapon Szecskó Tamás remek elefántjai, a hátsó boritón Vass Mihály bájos gyerekbohóca — már a szemnek is vonzó a Kincső kereső februári száma, s aki belelapoz, a kincseket sem hiába keresi — Aprily Lajos, Babits Mihály, Szepesi Attila és Borit)'. Paszternak versei, Karinthy Frigyes, Bálint Tibor és Örkény István humoros kisprózái a „kezdő" és a már igényes, tájékozott gyerek(sót, felnőtt-) olvasót egyaránt kielégíthetik. Február lévén, a szám hangulatát a tél határozza meg: Fekete István novellája, A két szánkó, Aprily Lajos: A februári hó dalol. Cseh Károly: Hóbábuk című verse, valamint a két Paszternakköltemény az évszak különböző arcait villantják fel előttünk. A VILÁGVÉGE AZ ÜJVILAGBAN sorozat Amerika meghódításáról beszél — ezúttal Erdödy János szavaival, melyek a Mexikót meghódító Cortez, és az azték uralkodó, Montezuma találkozását beszélik el. korabeli rajzokkal illusztrálva. Janikovszky Éva—Réber László felújított Az úgy volt.. .-ja arról szól (s ez teszi napjainkban ismét aktuálissá), hogyan lehet pénz nélkül is megajándékozni szeretteinket. Mikri'áth Kálmán történelmi mondája, a Királyok vára, Visegrádot mutatja be. Sta" nislaw Lem hőse (A viláfpűr csavargója, 6. rész), íjon Tichy alig szabadul az őt és önmagukat víz alatti életmódra kényszerítő pintaiak fogságából, máris Pantára kerül, amelynek minden lakója tökéletesen egyforma, és felváltva apa. anya, testvér, illetve bíró, ügyvéd es vádlott — a közéjük vetődött szabálytalan idegent (szerencséjére) száműzik a bolygóról. Az ÉDES ANYANYELVÜNK rovatban a finnugor rokon népeket felkutató Reguly Antalról ír Illyés Gyula. A KÖNYVEK KÖZÖTT Gaál Éva Elefántföldön című rajzos útinaplójából közöl részletet. A gyerekszerzőket az IGY ÍRUNK MI és a MI ÜJSAG, SULIŰJSAG? rovat szerepelteti. A februári szám rajzolói: Barczánfalvy Ferenc, Buday György, Kaján Tibor, R. Scarry, Szecskó Péter, Szecskó Tamás és Szyksznian Wanda. Morzsák a Bibliából „BOLDOGOK az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek" (Máté ev. 5:7.) íme az újabb lehetősége boldogságvágyó életünknek. Ez valahogy közelebb érezhető, nem olyan ellentétesnek tűnő, mint a sírás vagy a lelki szegénység. Itt az ember jó szíve szerint tehet valamit Bizony, az irgalmasság szivkérdós; a szó eredeti rokonságban áll a szívhasadás, a részvét, a belső megindulás fogalmával. Abban a korban es azon a világtájon. ahol a görög müveltseg es a római zsarnokság volt ismerős, in. kább az irgalmatlanság volt divatban. A kor nagy szellemei: Platón. Arisztotelész vagy Seneca, egyaránt úgy ajánlják, hogy a hitványnak, gyengenek született kisgyermeket el kell pusztítani, mint egy kismacskát. Irgalmatlanul gyűlölte a római a zsidót. a zsidó a 'barbárt a görög a műveletlent. Sajnos, a lelki sivárság ma sem hiánycikk, a krimi és horrorfilmek az irgalmatlansággal szórakoztatnak, de nem is boldogítanak Azt mondja Isten bölcsessége: „Az igaz törődik még állatjának kívánsá. gával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen." (Példabeszédek 12:10 ) Az Ószövetség Istene Mózesnek és a prófétának gvakran beszél irgalmasságrol' .irgalmasságod cselekszem ezer ízig azokkal, akik szeretnek engem es megtartják parancsolataimat" (II. Mózes 20:6.); örök hűséggel irgalmazok neked — mondja megváltó Urad" (Ézsaiás 54:8.); „Még ha megszomorít is. irgalmaz, mert nagyon szeret" (Jeremiás siralmai 3:32.); „Megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg' (Zsolt 103:4 ); „Örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat" (Jeremiás 31:3). Isten irgalmas és irgalmasságaban boldog. Ebben kívánja részesíteni kepére formált teremtményét is ugv. hogy az irgalmasságra ' való készségünket Szentlelke erejével töLti be, hogv irgalmunk ne legyen kegyetlen. Kegyetlen lélekkel lehet vallási törvényeket betű Szerint megtartani, áldozatokat is hozni, de már Hóseás prófétánál kijelentette Isten, hogy „irgalmasságot akarnak és nem áldozatot" (6:6.), amit Jézus is idéz a Máté ev. 12:6. versében. Az irgalmas samaritánus történetében állította Jézus hallgatói és olvasói elé a példát arról, hogy a szertartási tisztaságnál fontasabb az. hogy az ember lehajoljon a rászorulthoz, emelje fel. feszítse ereiét. szenvedjen el kényelmetlenséget hozzon anyagi áldozatot ónként jó lélekkel még a számara ellenséges érzületű ember érdekében is. Ebből ugyanis, csak a készség a sajátja. a többit mind Is. ten adja ennek megjcselekvéséhez (Lukács 10:25—38). Az irgalmasságra való elkötelezettségünket érzékelteti Jézus az adós szolga példázatával, aki tízezer talentummal, megfizethetetlen összeggel tartozott urának, aki alázatos kérésére elengedte adósságát, teljes aszszegében. A szolga viszont egv szolga társát. aki neki volt adósa 100 napszám értékű dénárral, ezért az adósok börtönébe vettette. Ura erre visz. szavonta az elengedést. „Legyetek irgalmasok, amir.t Atyátok is irgalmai." (Lukács ev. 6:36.t Ezzel nem mintát állit elénk, hiszen mi arra magunktól képtelenek vagyunk, hanem Atyánkhoz vonz, hogv Irgalmának továbbadói legyünk. Sőt. boldogságot nemcsak annak véghezvitelében ígéri, hanem abban, hogy „Irgalmasságot nyernek". A nyeremény: kis belét ellenében, annak értékét messze meghaladó, tulajdonképpen igazságtalan kedvezmény, mert emberi gyakorlat szerint keveseiknek jut. Jézus viszont mindenkinek ígéri: „Boldogok az irgalmasok. mert ők irgalmasságot nyernek". Papp László református lelkész Egérfogó A világ egyik legelismertebb közvélemény-kutató intézete 1091 elején közzétett felmérésében a magyarokat a világ legpesszimistább nemzetének ítélte. Pesszimizmusunk nem ismer határokat — ezt eddig is tudtuk —, bizonyítja ezt nemzeti irodalmunk, a balsorsverte nép borongós képei tói a szerelem szakadékaiban vergődő fiaink-lányaink világfájdalmáig. Szomorúság, vereség, bú, sírás, halálhörgés élteti ezt a népet több, mint ezer esztendeje. Olvasom a múlt századi erdélyi sírverseket, s megállapítom, a magyarnál optimistább nép nem is létezhet. Olyan emelkedett bölcsességgel, kifinomult ízléssel. végtelen optimizmussal kezeli a halált, a végzetet, az elmúlást. E bölcsesség, e tiszta és őszinte önirónia bizonyára kötőanyaga megmaradásunknak. íme, mondhatnánk, itt a híres magyar ló, melynek egyik oldalán a pesszimizmus felhős, mocsaras terepe, másikon a napsütötte Kánaán. Hogy milyen lehet a nyeregben?! Még nem tudjuk. Nézzük, hallgatjuk, olvassuk az Öböl-háború élőben zajló eseményeit Dermedten, borzongva és félve gondolunk arra, hogy- ilyen még előfordulhat a XX. század utolsó évtizedében, hogy itt talán csak nem, hogy ez a föld már annyi... Aztán összedörzsöljük tenyerünket, hogy milyen mázlisták vagyunk, hogy ilyen messzire csapódnak be a rakéták, nem a Tiszán úszik az olajsziget, nem a körtöltésnél ásták be magukat a szövetségesek szárazföldi csapatai. S gúnyrajzokat közlünk: a teve fenekéből rajtolnak a rakéták; Bush elnök — mint egy vásott kölyköt — fenekeli a Szaddám Huszeint. Holott... Idézzem, néhány évvel ezelőtt kiket támogattunk pénzzel, fegyverrel, tömegtájékoztatási attakkal? . Emlékeztessek arra. miként igyekeztünk fekete-fehér képet festeni aktuálpolitikai érdekektől vezérelve a Közel-Kelet országairól, népeiről, politikai villongásaik okairól? ... öntik a tejet a szennycsatornába, holott tejben-vaióan fürödhetnénk. Volt az elmúlt években krumplimizéria, almazür, hús.- és persze tudatzavar. Most éppen a tej van soron. S tejügyben: részint ingyen osztjuk, öntjük, folyatjuk, pocsékolunk; részint tüntetünk, elkötjük a tehenek tögyét, vágóhidra küldjük szegény marháját. Emlékezetes példák: amikor nálunk emelték a kávé árát. a dél-amerikai partokon tonnaszámra öntötték a tengerbe a szemeket; amikor itthon égi magasságokba emelkednek a benzinárak, akkor más országokban lefelé zuhan a tankolási költség; jó néhány, disznók nyakának estek az elmúlt hetekben, telistele a mélyhűtők gyomra — a hizlalók viszont bereteszelik az ólak ajtaját, nem éri meg, drága a táp. sok a vesződség, kevés az átvételi ár, a szerződési fegyelem nulla, dugig vannak a nagy feldolgozók raktárai, bedugultak a piaci csatornák Patt. Most nézegetjük a mélyhűtők húshalrrazait, s úgy érezzük, becsaptuk a világot. Örömünk majdhogynem megolvasztja a mélyhűtött húsokat. De mi lesz fél, vagy egv év múlva? A ló másik oldalán nincs hús. vagy ha van, akkor választék nincs, s az is méregdrága, s virágzik a feketepiac ... Optimizmusra adhat okot. hogy megszületett végre Magyarországon a demokrácia. De. ha a demokrácia az, ami most Magyarországon tapasztalható, akkor nem kérek a demokráciából. Hazánkban parlamenti rendszer ós jogállamiság alakul. Ez örömteli dolog, vártunk rá éppen eleget. De ha ez a hetenkénti showműsor. ez a személyeskedő, intoleráns hordószónoklás, ez a sértettségből táplálkozó magamutogatás marad a parlamentáris demokrácia módszere és munkastílusa, akkor bizony pesszimista leszek. Elégedettek lehetnenk. ha pusztán az ország vezetőinek prograrnbeszedeit hallgat, nánk, s nem kellene naponta bevásárolni, utazni, levegővételért is pénztárcánkat nyitogatni, múltunkat félteni. Pesszimizmusunk erősödne, ha csupán a holnapi kenyeret kellene megvenni, s nem bíznánk abban, hogy ennél rosszabb már nem lehet. Nézem a tévét, s egyre-másra hallom, hogv nyugati szakértők, kereskedők, vállalkozók és politikusok mily elismerően nyilatkoznak a hazánkban végbement változásokról, a most zajló folyamatokról, hogy szembedicsérnek bennünket. Talán csak nem valamiféle érdekük fűződik ahhoe, hogy bennünket rózsaszinebbre fessenek a valóságnál, s velünk is próbálják elhitetni, hogy tapasztalásaink megcsalnak bennünket, hogv szegénységünk csak rossz vicc, s hogy mi tulajdonképpen jól élünk, szabadon, vidáman, hittel teli és optimistán. Ettö] aztár. valóban pesszimista lesz az ember Mert kiderül, hogy nem ismernek bennünket, csak a rólunk készült — honnan is emlékezetesek?! — kozmetikázott jelentéseket és felszíneket Mert sorolhatnánk a helyi példákat is. hogy annak a külföldi tőkésnek, aki meg szerette volna vetni a lábát akár a Tisza partján, mindjárt arcára fagyott a mosoly, amikor az idétlen, egymásnak ellentmondó jogszabályok dzsungelébe. a bürokrácia útvesztőibe került, a józan észnek és elemi érdekeinknek ellenálló falakba ütközött Vette a kalapját, s odébbállt. Legtöbbször nem nyilatkozott. Optimizmusunkat illetően pesszimista vuK • . pesszimizmusunkat viszont — optimistán — túlzónak ítélem. Hej, ha rajta maradnék ezen az ágaskodó paripán! De miért pont nekem sikerülne?! Fabrikáljak inkább bölcs sírverseket? . ..