Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

1991. január 12., szombat DM családisam Kertmester Kertbarátok számára a tél nemcsak a szabadba, a ..birtokra'" áhítozás ideje, hanem az önképzés lehetősége is. A szakirodalom gazdag választékából a „Mesterfogások"-al ajánljuk figyelmükbe. Második kiadásban is megjelent dr. Bálint György könyve kezdó és haladó kertészkedők számára. 75 praktikát leírva. Az évszakok rendje szerint csoportosítva — téltől ószig — olyan fortélyokról, trükkökről olvashatnak a könyvecskében, amelyek — a szerző több évtizedes tapasztalatai nyomán — hozzásegíthetnek a sikeresebb munkához- A kertészkedés titkaiba avat be Bálint gazda. Megtudhatjuk tőle többek között a borral kapcsolatos téli teendők mesterfogásait; az örökzöldek, a hibiszkusz teleltetését; a begóniagumók tárolását; a Cofura használatát; a gyógyteaforrázás. -főzés, -áztatás praktikáit. A tavaszi fejezetben szól a jó tápanyagellátásról; a gyümölcsfák metszéséről, sebkezeléséról; vetőmagvakról; palántákról. A nyári teendők közül is számosnak mesterfogását közli a gyümölcsritkítástól a hernyófogó övek és a feromoncsapdák készítéséig; a málna nyári metszésétől a fűszernövények szárításáig; a komposztálás és a fűmagvetés „titkaiig". Az őszi fejezetben pedig a gyeptémát a téli felkészítéssel folytatja, külön szól a tarackirtásról, a talajjavításról, s tanácsokat ad a csemegeszóló aggatásához, a must tartósításához, a szárazvirágok kezeléséhez. 1 Az olvasmánynak is érdekes, rajzokkal illusztrált, a Mezőgazdasági Kiadó által megjelentetett könyvet minden „kiskertész" haszonnal forgathatja. 99 Zöldövezet" „Kiskertje" télen legtöbb családnak a lakásban lévó néhány cserép virág. A szobanövények természetesebbé. szebbé, egészségesebbé teszik otthonunkat — megérdemlik, meghálálják a velük való törődést. A téli hónapokban kevés a gond velük, de jó. ha tudjuk mit igényelnek. A téli fény- és párahiány lassítja a szobai növények életműködését. A lassúbb anyagcsere miatt kevesebb vízre van szükségük, vigyázzunk hát az öntözéssel. A locsolás gyakorisága függ a növények fajtáitól és talajától is. Cserepes növényeink többségét elég hetente egyszer öntözni, figyelembe véve persze azt is, hogy például a kevert föld tovább őrzi. á tőzeg gyorsabban átengedi és elpárologtatja a vizet. (Sok növény érzékeny a pangó vízre!) A talajban lévó nedvesség „időtartama" függ a növény lombozatának nagyságától is, hiszen ha a levelek párologtató felülete nagyobb, a vizet gyorsab-vs ban feléli. — Ngm mindegy, .hogy milyen xfczef fiiűtözünk. Hároéf$é|í* lete lehetőleg legyen azonos a szobáéval, s jó, ha nem csapvíz, hanem esővíz (mégjobb lenné a hólé). Az öntözővízbe havonta egyszer tegyünk pár csepp tápsói. szüksége van rá a növénynek. (Ami egyébként a levélszélek sárgulásával jelzi a túlöntözést.) A borongósabb téli napokon se feledkezzünk meg a virágok fényigényéről: az ablak közelébe tegyük óket (szellőztetéskor figyelve arra. hogy ne legyenek a beáradó hideg levegő útjában). A vastag, árnyékol*? függönyöket nappalra húzzuk félre, hogy a növények minél több fényt kapjanak. Az autó, az autózás is jóval többe kerül az idén. mint korábban bármikor. Sok család(fó) kényszerül arra, hogy jobban vigyázzon kocsijára, „pátyolgassa", házilag szerelgesse. A rendszeres karbantartás és az óvatos vezetés forintot ér (s nem is keveset) a családi kasszának. A már nem tanulóvezetők sem veszik talán zokon, hogy felhívjuk a figyelmüket ezzel kapcsolatban erre-arra — most éppen a télidószerű tudni- és tennivalókra. A csillaggarázsban álló autók gazdái fagyos reggeleken nehezen tudják kinyitni a kocsi ajtaját, mert befagyott a zárja. A kézrátétel\e\ történő melengetés segíthet (az öngyújtó lángja pedig rongálhat), de „nem az igazi". Ha drágának tűnik is, vegyenek egy zárspravt — évekre megkímélhetik vele magukat a mérgelódéstöl. A megfagyó pára következtében az is előfordul, hogy a kéziféket nem tudják kiengedni. Ne rángassák! Inkább próbáljanak meg előre-hátra gurulni lassan néhány métert, ezzel kioldhatok a fékpofák. Óvatos fékezéssel mindjárt győződjenek is meg a hatékonyságukról! A mínusz 5-10 foknál hidegebb időben az utcán éjszakázó, sokáig álló kocsikbán besúrúsödik, megA növényeinknek kedvezőbb klíma biztosítása érdekében (is) törődjünk a párásítással: célszerű a közvetlen közelükben növelni a páratartalmat. A legegyszerűbben úgy lehet, hogy porlasztós, szórófejes flakonból (ami lehet a vásalandó ruha nedvesítésére szolgáló spriccelő vagy egy kiürült hajfixálós flakon is) permetezzünk vizet a növényekre. (Különösen hálásak érte a sima felületű levéldísznövények és a szobapáfrányok. A pálmák, a diffenbachiák. a pileák, a krotonok. a broméliák, a monsztéra páraigényesek.) Párásításra alkalmazható az a módszer, hogy a nagy lombozatú cserepes virágot vízzel teli edénybe tegyük egy felfordított kistányérra. A páraigényes növény cserepét süllyeszthetjük nedves tőzeggel teli tálba is. Párát biztosíthatunk úgy, ha egy nagy edénybe kb. 2-3 centis homokra ugyanannyi kavicsot terítünk, ezt állandóan nedvesen tartjuk És rátesszük a cserepes növényt - A panellakások szárazlevegójét it átlagosnál jobban tűri ugyan az agavé, a szanzavéria. az aloé, a senecio fajai, az agleonéma. de ezek közelében sem árt. ha ott a párologtató a fűtőtesten. A hőmérséklet egyébként ugyancsak befolyásolja szobanövényeink téli életét. A kaktuszokat, a szobafenyőt. a pozsgás levelűeket célszerű a lakás hűvösebb pontjaira tenni. A lakótelepi 18-20 fokos lakáshómérsékletet legjobban a szanzavéria. a páfrányok, a filodendron. a szcindapszusz. a spatifillum. az aglaonéma. a diffenbachia tűri. Jó vágás spórolás Sokan és szívesen választanak olyan frizurát, amit azután idő és anyagiak megtakarítása céljából otthon maguk ápolnak. Egy ilyen jól fésülhető és kezelhető a bemutatott fazon is, amit azonban az elsó alkalommal érdemes „hajszobrásszal" levágatni. íme: 1. Frufrutól. fejtetón át a tarkóig a haj lépcsőzetesen van vágva, hossza 6 cm, a fül alatt és a nyakban mintegy 4 cm. 2. A frizura hátul V-alakban van összefónözve, a haj kacsafarokszerűen fut össze. 3. A hajat hengeres kefével mindenütt hátrafelé fónözik, a fül félig takarva, a homlok és a halánték teljesen szabadon marad. Hogy a frufíu ne essék előre az arcba, hajiakkal, illetve hajsprayvel fújják be. A sűrű, soknak látszó hajat egy könnyű; gyenge dauer alapozza meg. (Természetes hullámos hajnál ez mellőzendő.) Akinek otthon a fönözés nem megy, csavarja fél a tincseket vastag gurigákra, hátrafelé irányítva és béfelé csavarva, s ha megszáradt a haj, mindén szálat hátrafélé kefélve, alakítsa ki a leírtak alapján a kívánt frizurát. HAZIVARRODA: Otthon is csinosan dermed az olaj, a motorban lévő kenőanyag, s indításkor nagyobb erőkifejtésre kényszeríti az akkumulátort. Ha gyengébb az aksi, ne restelljék elévenni a kurblit, kézzel forgassák meg párszőr a főtengelyt (persze üresbe tett sebváltóvall). Az akkumulátorra egyébként is különös gondot kell ilyenkor fordítani. Megspórolhatják a töltögetéssel járó munkát, ha vigyáznak rá. Úgy. hogy rendszeresen ellenőrzik, a cellákban lévó sav ellepi-e a lemezeket, ha nem, töltsenek rá. A sarukat is ellenőrizzék, ugyanis a rajtuk kicsapódó savréteg akadályozza az „áramáthúzást". A sarukat drótkefével, csiszolóvászonnal tisztítsák meg, kenjék be vékonyan saválló zsírral. Természetesen nem elég az álló kocsira vigyázni — télen a csúszós utakon menet közben leselkedik a legtöbb veszély és kár a vezetőre és autójára. Ahhoz, hogy csökkentsük, mindenekelőtt mindig kifogástalan műszaki állapotban kell lenni a gépjárműnek — és körültekintőnek, óvatosnak a „pilótának ". Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jeges, havas, csúszós úton megváltozik a fékhatás. A „blokkolás", a hirtelen fékezés következtében a kocsi irányíthatatlanná válva csúszni kezd — át a szemközti sávba. az útpadkára, az árokba, a balesetbe. Elkerülhetik ezt úgy, hogy a kocsin „megfelelően mintás" kerekek legyenek, s ne simára kopott gumiköpenyek. A fékezés technikáján is változtatni kell: a „pumpálás ". a fékpedál többszöri, gyengébb benyomása és felengedése legyen a lassítás módja. Úgy, hogy közben gondolnak arra: csúszós (vizes, sáros, nyálkás, jeges, hókásás) úton a fékül hosszabb, nehezebben tudnak megállni! Ennek megfelelően kell tehát megválasztani a haladási sebességet. a követési távolságot. Sót, figyelembe kell venni az úton velünk együtt haladó jármüvek vezetőinek „stílusát" is, s lehetőséget hagyni magunknak arra, hogy esetleg az ó bakijaikat (és a belőle kővetkező karambolt) elhárítsuk. A nagyobb követési távolság mellett oldalirányba is nagyobb távolságot célszerű tartani, ugyanis a csúszós felületen csökken az úttartás biztonsága és növekedik a koccanás veszélye (meg a szerelő azt követő számlája). Hogy a csúszós utakon történó autózás közben minél kevesebb meglepetés érje, nem szégyen kicsit „tréningezni": kihalt úton próbálgatni, hogy a különböző vezetői manőverek következtében hogyan viselkedik a kocsi, s ehhez alalu'tani a technikát Szerencsére, sokan szeretnek otthon is — a házimunkák befejezése után — csinosan mutatkozni maguk és a család kedvéért. Ehhez legalkalmasabb egy kellemes szabadidőruha, vagy egy „gálaotthonka". Az otthonka lehet rövid, lehet hosszú. Készülhet a legváltozatosabb anyagokból: karton, vászon, pamutdzsörzé, frottír, selyem, kordbársony, mind alkalmas hozzá. Szabásmintánk (mely rövidre is megvarrható) 96 cm mellbóségre, 75 cm derékbóségrc és 90 cm csípöbóségre alkalmas, rajta 1 kocka = 10 cm2. Először a karcsúsító mellvarrásokat tűzzük le, majd beszegjük a nyakkivágást, amihez ugyanolyan alakú alátétpántot szabunk, mint a pontokkal jelölt nyakkivágás, de minden oldalán 3 cm-rel szélesebb. A nyakkivágásnál kieső részből varrjuk a zsebet. Utána visszahajtjuk és letűzzük az ujjak szélét, majd összevarrjuk az oldalait. A kényelmes mozgást biztosítja a kétoldalt hagyott magas hasíték. Utoljára felszegjük az alját. Vékonyabb alkatra sodort övet is tehetünk a derékra. Régi-új ruha „Egyszerű szabású, hegyes kivágású. enyhén bóvüló, egyszínű, régi. de nagyón finom anyagból készült ruhámat széretném úgy átalakítani, hogy irodába is viselni tudjam" — írja egyik olvasónk. Mivel hasonló ruhája és ilyen jellegű elképzelése másnak is lehet, a következőket ajánljuk: Az alakításhoz vegyünk — a ruhával harmonizáló — elütő színű kelmét (például szatént) annyit, hogy kiteljék belőle: a kivágást, szegé: lyezó széles paszpól, két hamis zsebst l&ní. • ' : i. aSáiVfSi patni, és a ruha aljára egy keskenyebb és egy szélesebb csík, valamint széles kézelő, 3 behúzott golyógombbal. A ruha ujjából levágunk és megtoldjuk az új kézelővel, s rávarrjuk a többi „újdonságot". A ruha nyakába beköthetünk kis háromszögletű kendőt, hosszú csipkesálat. De köthetünk vékony fonalból patentkötéssel egy T-alakú betétet, hátul gombolva. Sót. ilyet varrhatunk a vásárolt kiegészítő anyagból is,,,és ezl is helyezhetjük a nyakkivágásba ellen. Nem véletlen, hogy a kalap, a sapka eredeti rendeltetése az volt, hogy a napsütéstől, a hótól, a széltől, az esőtől védje a fejet. Hideg ellen csuklya, nap ellen széles karimájú szalmakalap. Ez volt régen a divat. És ma? Sokan nem is gondolják. hogy mennyire fontosak ezek a kiegészítők. Szeles, hideg, esős időben nem előnyös fedetlen fejjel járni, mert a korai hajhullás oka legtöbbször a fej bőrének átíázása. A divatos gyapjúsálak praktikusak és egészségesek. No és a kesztyű? Jó, ha hordjuk, kedveljük. De melyiket? Legjobb a puha szövésű, tág. mert különben romlik a vérkeringés, és ilyenkor érezzük azt. mintha apró tűkkel szurkálnák bőrünket. Melyik lábbeli az egészséges? A szakemberek szerint fontos a sarok állása. Mert, ha dói a boka, lúdtalp alakulhat ki. A magasság sem mindegy. Kisgyerekeknek az 5-20 milliméter az ideális, 12 éves korig a 35 millimétert ne haladja meg. Az állandó használatra szánt női cipók sarka ne legyen magasabb 50 milliméternél Ellenkező esetben a láb elülső része túlterhelt lesz, ennek következménye az oly gyakori harántsüllyedés. Ilyenkor már fáj a derekunk, a lábunk, hamar kifáradunk. A molettek különösen figyeljenek a sarok magasságára, mert a láb nagyobb súlyt hord, és ez már önmagában is megterhelő. Tehát egyáltalán ne hordjanak a nők magas sarkú cipót? Nem erről van szó Már őseink is hódoltak e szenvedélynek. Az elsó magas saroka XVII. században Velencében tűnt fel. Most is nyugodtan vegyük fel a gyönyörű, a molett nők számára különösen elónyös magas sarkú cipellőt. de csak akkor, ha színházba vagy vendégségbe megyünk, tehát rövid idóre. Semmi esetre sem akkor, amikor egész nap lótunk, futunk. Még egy fontos dolog. Ne vegyünk meg semmi pénzért sem szűk cipőt, mert bütyköket okozhat. A férfiaknak könnyebb — cipóik, csizmáik idcálisabbak. már ami a sarokmagasságot illeti. De őket is. meg a nóket, gyerekeket is sokszor elkeseríti a merev, kemény műbőr cipó... KATONA EDIT