Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
1991. január 12.. szombat családi magazin J)f/[ Hogy könnyebb legyen dönteni Szempontok a pályaválasztáshoz Ezekben a napokban a nyolcadik osztályos gyermekek pályaválasztási döntés' előtt állnak. Arról kell határozniuk: rtíélyik iskolában tanuljanak tovább, rtiilyen pályára készüljenek fel. A gyermek életének egyik legjelentősebb állomása a pályaválasztás, hiszen jövőbeli szakmáját. foglalkozását, társadalmi szerepét és , kapcsolatrendszerét. életformáját és életmódját lényegesen befolyások) — esetlég meghatározó kérdésben dönt, A pályavalasztás a gyermekévek végét jelzi• Míg a gyermek teljes természetességével tárulkozik ki a világ dolgai, jelenségei felé, kíváncsian gyűjtögeti a legkülönfélébb információkat a tárgyak világából, addig á serdülő fiatal befelé fordul, s önmagát teszi a vizsgálódás tárgyává. Egyre az izgatja: „ki vagyok én?",.„mit is érek én?". A dolgok, jelenségek, emberek átszíneződnek, más jelentőséget nyernék Fogékonysága elsósórbáfí'az emberi kapcsolatok, tulajdonságok, szemé,-• lyiségvonások megismerése irányában növekszik. Érdeklődésének köZéppQntjúba Éerü! az ember helyének, szerepének megfigyelése. Érzékenysége az ót, a személyiségét ért hatások iránt erősen fokozódik, ezért nevelését, a vele való bánást alapvetően meg kell változtatni. Komoly — olykor a családban kellemetlenül ható — önállósodási törekvése sem ellentmondásmentes. Egyre nagyobb teret kíván önmagának, ugyanakkor szorong az esetleges következményektói — a szülóktól való érzelmi eltávolodás gondolatától. Erősén megviselik azok a konfliktusok. amelyek a szülőkkel való szembcszdllás nyomán keletkeznek. Viszszateró gondot okoz neki a kortárscsoportban kiharcolt, elfoglalt helye. helyzete, mivel megtartása erőfeszítéseket igényel. Sorolhatnánk még tovább a serdülő fejlődését jellemző gondokat, hogy érzékeltessük: -ez az életkor nem a legalkalmasabb a pályaválasztási döntés meghozatalához. Gyermekeink eddig még soha nem éltek át igazi döntési szituációt, általában elbizonytalanodnak, sokszor konfliktushelyzetbe .kerülnek. Ezért rendkívül fontos a környezet, a család szerepe a gyermek támogatásában. Hogy segíteni tudjunk, ismernünk, kell gyermekünket, a pályákat, szakmákat es a lehetőségeket. ísmpmi a gyermeket! \.s7tiUYaz első lepcsekre. az anyain elv" legszebb szavaira tanította gyermeket, jelen volt a nagy örömöknél' és bánatoknál, a sikerek, kudarcok tudója, gyermekének legjobb ismerője. Ismereteit azonban át kgll rendeznie a pályaválasztást elősegítő szempontok,szerint, reálisan látnia kell gyermeke képességeit. •"' Mi al, ámít legjobban tud elvégezni, miben Ügyes, mit csinál jól, melyik tantárgy tanulásábán éri el a legjobb eredményt, viszonylag kevés energiaráfordítással? Ezek ismerete segít annak eldöntésében. hogy az intellektuális-, szellemi, gondolati tevékenység a fiatal erósebb oldala, vagy inkább a fizikai munkamódok sokasága közül valamelyik irányban nyújt jó teljesítményt. Tudni kell arról is, melyik az a tevékenységi kör, ahol a legkevésbé megbízható a fiatal. A képességek tettenérhetők — az iskolai teljesítményen túl — az otthoni munkavégzés során. Ismerni kell a fiatal terhelhetőségének mértékét is. Ez függ többek között az egészségi állapottól.a fizikai és szellemi erőnléttől, valamint az idegrendszer erősségétől, stabilitásától Egy jól fejlett képességcsoport több pályára, szakmára teszi alkalmassá a fiatalt. Egy jól működő vagy gyengén fejlett képességcsoport nem tesz mindenre alkalmassá vagy alkalmatlanná, csak bizonyos pályacsoport választását vagy elutasítását indokolja. (Ez teszi lehetővé, hogy az elhelyezkedési lehetőségeket figyelembe vegyük — anvjre egyre inkább szükség van — olyan szakma,: pályaválasztása indokolt, amivel az elhelyezkedés nagy valószínűséggel biztosított. Az ember hosszú távon csak akkor teljesít jól, ha érdekli az, amit csinál, és szereti azt. amivel foglalkozik. Az érdeklődés biztosítja a munkavégzésben az aktivitást, a kitartást. A fiatal képességeit az érdeklődése, vágyai, kívánságai mozgósítják. (Ne a szülő vágyai, elhatározásai, előítéletei stb. érvényesüljenek! — Mivel foglalkozik szívesen, hogyan tölti szabadidejét, mi érdekli különböző helyzetekben, melyek a vágyai, milyen elképzelése van a jövőjéről, mit szeretne elérni? E mozgató erők jelentóséget könnyú belátni, ismert jelenség életünkben: ha valami érdekel, kíváncsiságot vált ki belőlünk, ez áz'állapot minden mást képes elfojtani Igen fontos a gyermek érzelmi életének. társas kapcsolatteremtési igényének ismerete. A helyes pályaválasztáshoz szükséges, hogy a fiatal pályakívánsága, alapvető érdeklődési iránya és képessége egybeessék. Ismerni a pályákat, szakmákat! Milyen alapvető dolgokat kell tudni a pályákról? Mi a pályán, szakmában dolgozó ember munkafeladata (mit készít, milyen anyagból, milyen eszközzel), milyen követelményeket támaszt az emberrel szémben (képességek, fizikai alkalmasság, emberi tulajdonságok stb.) milyen a munkahelyi környezet (tárgyi feltételek, légkör), milyen továbbjutási lehetőségeket, perspektívát nyújthat a szakma a fiatalnak. Ezek az információk a pályaismeretnek csak a vázát képezik, de elegendőek ahhoz, hogy a fiatal elvárásait, érzelmi adottságait ezekkel egybevetve nyilvánvaló legyen, milyen mértékű a megfelelés a személyiség és a pálya között. Csakis ennek ismeretében lehet eredményes a szülői tanácsadás. Az ember harmonikus életviteléhez, személyiségének állandó megújításához elengedhetetlen feltétel, hogy azon a pályán működjék, ahol leginkább megfelel, és ami számára is legmegfelelőbb. Ismerni a lehetőségeket! A gyermek szándéka sok esetben hiúsul meg azért, mert nem veszi számba lehetőségeit. Például olyan szakmát választ, amelyben esetleg képzés sem indul a továbbtanulásra jelentkezés évében, vagy olyan mellett dönt, amelyre esélyei alacsonyak, vagy az adott szakmában túlképzés van. Komoly kudarcként éli meg ezt a visszautasítást a fiatal, önismeretét, saját személyiségéről kialakított képét negatív irányba torzítja, alkalmatlanságát látja benne. Megkímélni ettől csak úgy'leHei'yfta-tnárijó' előre tájékozódunk a megyéi pálya ' választási és elhelyeZÉgdésíMhefőyé-gekről. Napjainkban különösen fontos, hogy a fiatalok olyan alapképzettséget szerezzenek, amely átszervezés, itiunkakör megszűnése stb. esetén lehetővé teszi pályamódosításukat. Ugyanis valaki pl. nem csak autószerelőnek alkalmas, hanem a szereléssel, javítással kapcsolatos más munkavégzésre is. A pályaválasztási döntés meghozatalát többéves előkészítő szak előzi meg, akkor válhat megalapozottá, ha nem csak a nyolcadik osztályban foglalkozunk vele. Az iskola, a fiatal és a szülői ház együttes tevékenysége szükséges a reális pályaválasztási döntéshez. Ne feledjék, a döntés a gyermekük joga, de az Önök felelőssége! Tapintatos irányításukkal, tanácsaikkal segítsék ót. hogy minél kevesebb kudarccal és vargabetűvel találja meg a számára legalkalmasabb pa lyát. DR GYIFKÓ MÁRIA Ötletet, tanácsot T öbb mint egy esztendeje már a Délmagyarország (1910-ben kelt hagyományt felelevenítve) kifejezésre juttatta azon szándékát, hogy jobban a családok felé forduljon, s ehhez felkínálta a Családi Magazint. Azon alapvető „rendezőelv" szerint, hogy «... ezzel az összeállítással a családok mellé álljunk hétköznapi problémáik, gondjaik (sót: örömeik) felismerésében, fel- vagy megoldásában: az élet mindennapi terheinek cipelésében, könnyebbé tételében. S természetesen azzal a szándékkal is, hogy „... felmutatjuk, mit is jelent igazából szeretteink köre. a család, a közösség és otthonteremtés". Családi körnek szólt ez a rovat minden héten, családtagjaink olvasóink voltak — sok száz levéllel bizonyítva mindmáig, hogy hála az égnek, jó nagy ez a Délmagyaros-család, és sok famíliában családtag a DM. Amit megtiszteltek azzal, hogy megosztották vele gondjaikat, elmondták véleményüket, jelezték óhajukat, kérdeztek, segítségét kérték (olykorköszönték). azaz felénk fordultak — családiasan. S ez arra kötelez bennünket, hogy megfeleljünk a bizalomnak és a várakozásoknak. Vagyis a jövőben, a nehezedő életkörülmények közepette, a gazdasági, politikai és morális bizonytalanságok szorításában még inkább olvasócsaládunk mellé álljunk, segíteni próbáljunk sok emberi jó szóval, praktikus tanáccsal oldani a feszültséggócokat, igyekezzünk könnyíteni a terheken. Továbbra is arra „tanítva", miként lehet és kell a családban megteremteni és meglelni azt a biztos hátországot, ami védelmet nyújthat a külvilág nyomasztó hatásai ellen. Mint lehet házi fortélyokkal felvenni a küzdelmet a megállíthatatlannak tűnő inflációval és elszegényedéssel. Hogyan lehet egy-egy Családi Magazint átböngésző időre megállni a rohanásbán, „okosodni", s talán még szórakozni is — minden korosztálynak. Mert mostantól összeállításunkban külön oldal szól a gyerekeknek — kicsiktől a nagykamaszokig: remélve, hogy általa ők is jobban körébe vonódnak olvasóink nagy családjának. Annak a famíliának, aminek a Családi Magazin szól, és amitől továbbra is szót vár: véleményt, kérést, ötletet. így szeress, hogy szeressenek! „Szeretni akar valakit? És azt akarja, hogy viszontszeressék? Hát persze, hogy ezt akarja. A legtöbb ember ezt akarja. Akkor mégis miért van az, hogy annyi ember nem tud kijönni egymással? Hogyan lehet megoldani ezt a problémát? Hogyan érhetjük el, hogy szeressenek minket, és hogv ez a szeretet sokáig tartson? " *3<r. ' mb»!*$fr,*i ÍY.wriGX Ifi jg Patil Hauck teszi fel ezeket a kérdé/'Sfeket, és keresi rájük' a válászt így szeress, hogy szeressenek című könyvében. Azzal a szándékkal, hogy megmutatva, hol romlanak el. illetve miként tehetők jobbá kapcsolataink, segítsen könnyebbé tenni az életünket. A világhírű pszichológus olvasmányos, szórakoztató és roppant gyakorlatias művében arról szól, hogy a szerelemről, a szeretetről alkotott hagyományos elképzeléseink modern világunkban mint vezethetnek tévútra és csalódásokhoz bennünket. Hogy manapság a szeretet gyakorlásához nem elég a vonzódás, a kedvesség, a türelem, az alkalmazkodás, a másik fél Okos? Nem tudom eldönteni, hogy a nők olyan okosak-e, mint a férfiak, de az bizonyos, hogy nem olyan ostobák. (Johann Gottfried Seumc) Ne szalmalángot! Esztendő végén a „leltárkészítés" napjait éltük. Számba vettük: mit végeztünk, mire vittük, mit értünk el egy év alatt, s (a következetesebbek) azt is, mire nem futotta és miért nem. A számadással egyidejű — részben abból következik — a tervezés, á fogadkozás: mit szeretnénk, mint lesz az új esztendőben. , . Az emberek többsége — természetéből adódóan, inelv igényli a viszonyítást, a fogódzókat, a kezdőpontokat — az új év indulásához köt fogadalmakat Ósidók ota „sorsfordító dátum" január elseje: a kezdés, az újrakezdés, a „szent esküvel fogadom "-ok napja. Nincs olyan család, amelyben valaki éppen e naptól ne akarna leszokni valamiről, másikuk rászokni valami jobbra. Elhatározzák, hogy a hibáktól, a rossz szokásoktól , a káros szenvedélyektől megszabadulnak, legyőzik azokat, változtatnak magatartásukon — szebben, jobban élnek együtt. Fogadkoznak, hogy az új évben több időt szánnak egymásra, többet törődnek családtagjaikkal, segítőkészebbek lesznek, megosztják az örömöket és a gondokat, szerétóbbek és szeretetre méltóbbak lesznek. Megígérik. megfogadják, nekibuzdulva csinálják is egy ideig — aztán az ünnepi fogadkozásokat a hétköznapok lassan feledtetik. Mert megfeledkeznek arról, hogy az egyszeri fogadalom. a kezdeti jó szándék és lendület nem elég. Elszántság, erős akarat és egymás támogatása kell ahhoz, hogv valóban képesek legyünk megújulni. Minden napon. Magunkért és szeretteinkért. Boldogulni, újra- meg újrakezdeni — különösen itt és most — csak az képes, akiben nem egyszeri, nem csak s/almalángú az akarat, hanem folyamatosan égő tűz. amit embersége, az övéiért való felelősségérzet táplál napról napra, s azok Szerető segítsége. akik hozzá tartoznak. A család összefogása, a szeretet, a megértés, a segítőkészség, a bajoktól megóvó, azokat kisebbítő, levezető familiáris háttér, fogódzó nélkül a legeslegelszántabb fogadkozásokat is elsodorhatja az idő. Pedig 199 l-re szükségünk van a nekibuzdulásokra, a változtatásokra, amikkel talán körtnyíthetünk a ránk, a családunkra nehezedő terheken. Nemcsak fogadkozni kell, a próbát meg is kell állni! — Ha együtt, ha családi összefogással tesszük, jobban sikerülhet . SZ. M. érdekeinek „szolgálata", hanem aría is oda kell figyelni, ami nekünk kell, amit mi akarunk kapni. Megismerhetjük a könyvből a „szerelmi rendellenességeket", a kölcsönös szeretet és az „üzleti házasság" elméletét; a tisztelet, a szeretet és az együttműködés alapszabályait. Gyakorlatból vett példákkal ismertet rá . saját' kétetkeUéséjnkcé: gondja-^ inkra, arra a. tizenkét i^acipnájis elképzelésre,"amin úííá kétliennünk, s arra a négy lehetőségre, amikkel elkerülhetjük a frusztrációt, meg tudjuk változtatni a viselkedést. Arra figyelmeztet, hogy „az egészséges szeretetben és szerelemben mindent megadunk a másiknak, amire szüksége van, de nem mindent, amit akar". Aki rászánja magát, hogy végigolvassa a könyvet, képes lesz szembenézni partnerkapcsolatai, családi problémáival és segítséget kap, min és hogyan változtasson ahhoz, hogy jól szerető és szeretetre méltó legyen. (Park Kiadó, 1990.) Nem mese... A gyermeknevelés legszebb korszaka a kisgyermekkor, ez tartogatja a legtöbb örömet. de ez veti fel — különösen az első. gyerek esetében — a legtöbb nehéznek tűnő kérdést a szülők számára. Egy kismama arról érdeklődött, hogy „az anya, az apa hangja mikortól fontos a kicsi számára, mikor érdemes mondókát, mesét mondani, énekelgetni nekik ". A szülök hangja kezdettől fogva fontos, és semmi mással nem pótolható a picinyeknek. A párhetes, hónapos apróság már figyel a hangokra, s ha nem is érti a beszédet, az kapocs számára apjához, anyjához. Egyéves kora körül a kicsi már „veszi " a dallamos versikéket, népi mondókákat. amiknek hangulatából megérzi, hogy azok neki szólnak. aki mondja, az most csakis vele foglalkozik, reá figyel. A nyugodt, kedves, halk hangon ismételgetett versek, mondókák örömet okoznak a kicsinyeknek, igénylik ezeket, majd később a meséket. — A sok házimunka, a temérdek tennivaló közepette is szakítsanak időt, kedves mamák, papák a személyes „beszélgetésre"; az Önök hangját nem pótolja semmiféle magnószalag, meselemez vagy zenélő játék! Szülő és gyermeke igazi kontaktusa a nagyon sokszor elmondott „ Tente, baba. iente'!-bf>\ kezd kialakulni.