Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

Rozsdásodó géppisztolyok Litván ötvenhat — Izrael békét kíván? — Beke Kata lemondott Számolják az órákat New Yorkban Nincs pánik Tel-Avivban M

oszkva visszafogottságra intette a nemzetközi közvéleményt. A szovjet vezetés „kiegyensúlyozott, építő szellemű és a tények objektív elemzésén alapuló" hozzáállást vár a világtól a vilniusi események kapcsán. Ezt a szovjet külügyi szóvivő, Vitalij Csurkin állította, mondván, hogy a szovjet vezetés határozottan elkötelezte magát a peresztrojka, s a demokratizálás mellett. Ebhói adódóan a litván probléma politikai rendezését óhajtja. Nem áll egyedül e véleményével: J. Samir is azt hangsúlyozta, hogy Izrael nem kíván belekeveredni az esetleges öböl-háborúba. II. Kohl kancellár szerint a .„száz kis lépés politikáját" kell folytatni. Csurkin úgy vélekedett, hogy az eseményekben sok volt a spontán elem; a mai szovjet politikai életben gyakran előfordul, hogy nem a jó és a rossz között, hanem a rossz és a még rosszabb között kell választani — mondotta. Lemondott Bcke Kata államtitkár; aki egyébiránt a közoktatásért volt felelős. Annak idején Budapesten tüntetést rendeztek: „Kultürfalvy űr, menni kéne!", valamint „Tanár úr, mit is ígért?" feliratokkal ékeskedő transzparenseket hordozván magukkal. Hitelt érdemlő forrásokból tudjuk, hogy Magyarország nem célpontja az esetleges (arab) terrorakcióknak; tovább rozsdásodnak tehát a kivonulófélben levő orosz katonáktól szerzett géppisztolyok. Államtitkárok mennek. AMD 70esek maradnak. — telefoninterjú dr. Benedek Pállal Parlament Úszunk az árral • A társadalombiztosítással kapcsolatos két törvénytervezet- részletes vitájával kezdte keddi munkáját az Országgyűlés plenáris ülése. Napjrend előtt Szabad György, az Országgyűlés elnöke felolvasta dr. Ternák Gábor levelét. Az MDF-es képviselő tagja annak az orvoscsoportnak, amely hétfőn Szaúd-Arábiába utazott. A személyes hangú írásban a képviselő kifejezésre juttatta : erkölcsi kötelességének érezte, hogy részt vegyen a küldöttségben, reményei szerint a csoport az elvárásoknak megfelelően, a rájuk ruházott megbízatást az ország érdekéhez híven fogja teljesíteni. Ugyancsak napirend előtt kért szót Gyarmati Dezső {MDF) és emlékeztette a képviselőket a magyar úszósport napokban elért ausztráliai sikerére. Felhívta a figyelmet arra, hogy az úszók mostoha viszonyok között készültek a világversenyre, mégis sikerült bizonyítaniuk, hogy igenis lehet eredményt produkálni. Reményének adott hangot, hogy amikor majdan a sport és a testnevelés anyagi támogatásáról dönt az Országgyűlés, képviselőtársai nem lesznek szűkmarkúak. A társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény módosításáról szerdán dönt a Parlament. A Társadalombiztosítási Alap ez évi költségvetéséről folytatott részletes vitában több képviselő azt szorgalmazta, hogy a társadalombiztosítás önkormányzati törvényjavaslatát a kormány május 31-éig terjeszsze a Parlament elé. Az Öböl-válságot értelmező szakemberele szerint a térség legveszélyeztetettebb országa Izrael. Az ott 34 éve élödr. Benedek Fáit, az Üj Kelet című magyar nyelvű lap újságíróját az ENSZ-ultimátum határidejének lejárta előtt tíz órával telefonon hívtuk, arról kérdeztük, milyen a hangulat Izraelben. — Izrael hogyan készül a háborúra? — Az ország mozgósítása régen megtörtént. A legmagasabb fokú készültségben élünk, ám közben az élet nyugodt: színházba, moziba járnak az emberek. Most, kedden este társasági össze-, jövetelen vettem részt én is. Egy helyi közvéleménykutatás szerint az emberek 67 százaléka teljesen elégedett azzal, ahogyan a várható háborúra készülünk. Hogy mást ne említsek: minden lakásban egy szobát alkalmassá tettek arra, hogy gáztámadás esetén a család oda biztonságosan visszavonulhasson. Az esti hírmagazinban is arról beszéltek, hogy holnap reggel 7 órakor várhatóan szokásos munkanap kezdődik: a gyerekek iskolába, a felnőttek munkahelyükre mennek. — Az iraki háborús készülődés feszültséget gerjeszt az emberekben nálunk is. Milyen az izraeli polgárok hangulata? — Izraelben nem szokás például a buszon beszélgetni. Az emberekben halmozódó feszültség jele, hogy egymással szóba elegyednek idegenek, a felnőttek tranzisztoros rádióval a kezük ben járnak az utcán, s fo lyamatosan hallgatják a híreket. Ebben az országban eddig három háborút éltem át. Most ez a negyedik konfliktus, s elmondhatom, ilyen fokú feszültséget. háborús hangulatot korábban nem tapasztaltunk, de ez a pánik szintjét nem éri el. — Egyes elemzők szerint Izraelnek érdeke, hogy minél előbb túlessen az Irak szította háborús konfliktuson. — Izraelnek érdeke a béke. Ez biztosíthatja annak az óriási nemzetközi vállalkozásnak a sikerét, melyet a Szovjetunióból érkező egymillió menekült befogadása jelent. Az ön által is említett szakértői okoskodásnak az az értelme, hogy Izraelnek az is elemi érdeke, hogy véget vessen az Irak szította konfliktusnak, felszámolja Szaddam Húszéin háborús gépezetét. Kétségtelen, ha most a háború méregfogát kihúzzák, s mondjuk az amerikaiak és szövetségeseik * kivonulnak a térségből, akkor Izraelnek két-három év múlva egyedül kell megvívnia az Irakban felhalmozott hatalmas hadi arzenállal. Ugyanakkor az utca embere itt sem háborús párti: szeretné nevelni a gyerekeit olvasni a karácsonyra kapott könyveket, élni az életet. Családunk nagy örömére közelmúltban kislány unokánk született. Szeretném megélni a gőgicsélését, azt hogy leérettségizett ... Én is a béke oldalán állok. Űjszászi Ilona Búcsú a lőterektől Belovai Pál, Dóc polgármestere nemrég beadvánnyal fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz a falu határában levő katonai lőtér ügyében. A községi elöljáró, lakossági panaszokra hivatkozva, a lövészeti gyakorlótér azonnali lezárását kérte, mivel az — úgymond —- a gyakori nappali és éjszakai lőgyakorlatok zajával zavarja a dóciak nyugalmát, s a nehéz járművekkel felvonuló honvédség a település önerőből épült útját használja anélkül, hogy annak javításában részt vállalna. DM grafikon A Gallup amerikai közvélemény-kutató intézet szerint akár a rekordok könyvébe is beverekedhetnénk magunkat, mint az egyik legpesszimistább nemzet. Derűlátásra ugyan nem sok okunk akad. Kár, hogy a külföldi statisztikusok nem a kormány gazdasági szakembereit kérdezték meg — sóhajt az ember, amikor rápillant az ábrára. A kormány hároméves gazdasági tervének még csak kontúrjai ismertek, de már így is látszik, a fordulat éve következhet: jövőre! 1992töl ugyanis — öt szűk esztendő után — szinte minden fontosabb hazai mutató átfordul a nullán. Csak ezt a fránya idei esztendőt kell(ene) átvészelnünk, túlélnünk valahogy? Azután már nem is marad más hátra, mint módosítani a hét szűk esztendőről szóló közmondást. No meg átélni a fordulattal járó sokkot. (rafai) Sok, ami sokk Gazdasagi varakozasok 1990 - 1993 szazalek 1990 1991 K\\\N bruttó termeles 1H 1992 i t bruttó hazai termek 1993 beruházások Ábránkon a 0 szint az 1986-os értéket jelzi Az ügyben megkérdeztük a létesítményt fenntartó hódmezővásárhelyi katonai egység törzsparancsnokát is. Pető János alezredes szerint a lőtér elleni indítvány mögött egészen más érdekek húzódnak. — Egy lőteret nem lehet csak úgy bezárni. A dóci ráadásul körzeti létesítmény, amelyet nemcsak mi, de a szegedi egységek és a határőrök is használnak. Mi tiszteljük a polgármester urat, de ezt az elképzelését indokolatlannak tartjuk. Különösképpen most, miután a szovjetek kivonultak, és a lövészetek száma lényegesen lecsökkent. Februárban például egyáltalán nincs lőgyakorlat, és az áprilisban is csak egyhetes. Márciusban persze zsúfoltabb a program, hiszen akkor jönnek az újoncok. Egyébként csak gyalogsági fegyvert használunk, s ez nem kelt akkora zajt. A dóci lakosokkal nem is volt soha nézeteltérésünk. — Hanem? — Hanem a sándorfalvi termelőszövetkezettel annál inkább. Belovai urat is régről ismerjük, mint a téesz tisztviselőjét, aki a kártérítési igényekkel foglalkozik. A téesz főbb kártérítési pert indított már az egység ellen, és némelyiket meg is nyerte. Szóval, ez a mostani beadvány sem lepett meg. — Belovai úr szerint a katonaság felvonulási útként használja a község egyik útszakaszát. — Ha gyakorlatra menet az alakulatok . nem akarnak Szegeden átvonulni, akkor egy kis szakaszon kénytelenek végigmenni a dóci úton. De ez igazán rövid távolság; az említett útra csakis kerekes harci járművekkel térnek rá. Amúgy sehol nincs kiírva, hogy az magánút volna. Természetesen arra is rákérdeztünk, hogy a beadványnál melyik érdek volt a döntő: a lakosságé, avagy a termelőszövetkezeté. Belovai Pál válaszol. — Egyetlen községnek sem tetszene, ha az önerőből épített, alapozás nélküli útján egyik-másik napon 30-40 nehéz jármú haladna át; s a közeli robbanások sem akkora erejűek, hogy beleremegnek a falu széli házak ablakai. Olyan esetről is tudok, amikor ablakok törtek be a detonáció miatt. — Azért bizonyára a sándorfalvi téesznek sem tetszik a Jötér ... — Nemcsak a sándorfalvinak, de a Csongrádi Állami Gazdaságnak sem. Tudomásunkra jutott egy olyan elképzelés, amely szerint a lőtér biztonsági sávját 5 kilométerről 10-re terjesztenék ki, vagyis majdnem a Tiszáig. Több ezer hektáros, művelés alatt álló, jó minőségű termőterület kerülne így korlátozás alá. Ezenkívül pedig vannak olyan gazdák, akik ebben a traktusban kérik majd vissza a háztáji földjeiket. Lehetetlen lenne, hogy a honvédség száz emberrel egyezkedjék majd, s kártérítésre pedig aligha lesznek hajlandóak. — Tapasztalatból mondja? — Igen, részint. A sándorfalví Magyar—Lengyel Tsz a közvetett akadályoztatási, és a közvetlert taposási károk miatt régóta pereskedik már az egységgel; 1988-ig ennek eredményeként rendszeresen megkapta a kártalanítást, az 1989-es összeg pedig jelenleg is per alatt áll. De: akárhogyan is van, a lőtér bezárását lakossági panaszok nyomán kértem. A lötérügyben további érdeklődésünkre a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán .Keleti György ezredes a töle megszokott készséggel elmondta, hogy az utóbbi évben az ország több lövészeti gyakorlótere ellen érkezett hasonló bejelentés. Elismerte, hogy a lakosságot olykor, különösen a szovjet csapatok kivonása előtt zavarhatták a lőgyakorlatok, de ezek száma és intenzitása mostanra jelentősen csökkent. A közelgő haderőreform és az alakulatok átcsoportosítása nyomán egyegy lőteret felszámolnak majd, ám valamennyi kérésnek nem tehetnek eleget, mert a honvédségnek szüksége van gyakorlóterepre. Hogy elképzelhető-e a dóci lőtér felszámolása? Természetesen minden komoly bejelentést megvizsgálnak, és igyekeznek egyeztető tárgyalással rendezni-'a nézeteltéréseket — válaszolta a HM sajtófőnöke. Végül a legutolsó fejlemény: a Magyar Honvédség gépesített lövész- és harckocsizó főnöksége az ügyet kivizsgálásra átvette, és Holló József ezredest bízta meg vele, aki e hét közepén a helyszínre utazik. Somogyi P. Sándor