Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

DÉLMAGYARORSZÁG t Sl- évfolyam, 2. szám 1991. január 3., csütörtök ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Kamat matt Szabadon emelkedik az ár — Sávváltás — Világkiállítás: csak vállalkozói alapon — önkormányzati „csináld magad" E gy máris bizonyos: az áremelések és sztrájkok esz­tendeje lesz az idei. Ezenkívül viszont semmi sem biztos. Legalábbis ez derült ki abból a körkérdés­ből, amit munkatársaink igyekeztek feltenni a vállalatok, kereskedelmi cégek vezetőinek. Áremelés lesz, de hogy mi és mennyi, azt ma még senki sem tudja megmondani. Bizonytalan a napokban megszavazott kedvezményes la­káshitelek törlesztésének mikéntje is — a technikai rész­letek kidolgozása most folyik, hiszen nem csak a polgá­rokat, az OTP-t is váratlanul érte. a változás. Minden bi­zonnyal csak a hét vége felé derülnek ki az „aprósá­gok". A vasutasok viszont nem vártak tovább: tegnap reggel két órára országszerte megálltak a vonatok. Hát így zajlott az élet az új esztendő első munkanapján Sze­geden és országszerte... Ikarus Nemzetközi járat összegeket fordítani. Dolgo­zói részvények vásárlására is lehetőség lesz. A leendő tulajdonosok az idén több mint 10 ezer busz legyártására és értékesítésé­re látnak esélyt. Eszerint a tavalyi 9 ezer 600 darabos teljesítmény tekinthető a mélypontnak is, s nem a leépülés folyamata folytató­dik. A gyűlés résztvevői való­színűleg azt hallgatták leg­szívesebben, hogy a gyárral továbbra is, mint az Ikarus szerves részével számolnak. A változások bér- és jövede­lememelkedést ígérnek, a január elsejei tíz százalék feietti alapbéremelést köve­tően teljesítménymegköté­sekkel további korrekciók várhatók. T. Sz. I. Még egy kis haladék Lehet, hogy az évindító munkásgyűlések kimentek már a divatból, s ha tarta­nak is efféle összejövetelt, másként nevezik, az Ikarus sizegedi leányvállalatánál az idén sem szakítottak a ha­gyománnyal. Az érdeklődés minden eddigit felülmúlt, hisz a Csepel Autógyárral együtt szanált nagyvállalat sorsában nagv jelentőségű döntések évadja kezdődött. A privatizációs pályázat eredményéről ebből az alka-i lomból sikerült több részle­tet megismerni. A négy érvényes ' pályá­zatból a Közép-európai Fej­lesztési Bank által összefo­gott konzorciumé nyert. Eb­ben a körben egy tajvani, égy amerikai és egy francia befektetési társaság mellett egy szovjetunióbeli konzor­cium is résztvevő. Az utóbbi köztársasági és városi köz­lekedési vállalatokat és javí­tóbázisokat ölel fel. Ebből a momentumból az is kiolvas­ható, hogy a volt „keleti pi­ac" más rendszerű megtar­tása szerves része az elkép­zeléseknek. A végleges szer­ződést előreláthatóan a hó­nap végéig megkötik. A hol" ding rendszerű szervezetet áprilisban kívánják kialakí­tani, s ebben a szegedi vál­lalat is, mint önálló rész­vénytársaság fog működni. Az átalakulás közel 200 millió dolláros azonnali be­fektetést igényel, emellett a szovjet javítóbázisokat 50 millió dolláros apportként veszik számításba. Lz ezt követő stratégiai, fejlesztést szolgáló beruházásokról elő­zetesen annyit lehet tudni, hogy a tajvani befektető hajlandóságot mutat a busz­gyártáshoz szükséges háttér­ipari fejlesztésekre nagyobb Bár január 2-án nem c-gy üzletben még tavalyi ára­kon lehetett hozzájutni az élelmiszerekhez, csak na­pok, legfeljebb hetek kér­dése az általános drágulás. Az élelmiszer-ipari vállala­tok döntő többsége ugyanis már tájékoztatta a kereske­delmet az — egyébként szabadáras — árucikkek ún. ajánlott fogyasztói áráról, s a megnövekedett költsége­ket a kereskedelemre, vég­ső soron a vevőkre hárítják. Az már csak technikai kér­dés, hogy egy-két héttel előbb, vagy később jelen­nek meg a magasabb árak az üzletekben. A szinte egész Budapestet ellátó Alfa Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat vezérigazgató-he­lyettese Hajdú György az MTI kérdésére elmondta, hogy január 2-ától szállít­ják drágábban a lisztet, a cukrot és néhány vegyi árut, de már most dolgoz­nak azon az árlistán, amely a január 21-ei áremeléseket tartalmazza. A kávén kívül egyébként nem is tudott olyan termékeket megne­vezni; amelynek drágulását ne jelezték volna már eddig a termelök. Elmondta azt is, hogy a cég forgalma az ár­emelkedések miatt már ta­valy is mintegy 15 százalék­kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, s attól tart, hogy ez a tendencia az idén tovább folytatódik. A vállalat a termelői árak nö­vekedéséből semmit nem tud vállalni, hiszen saját költségeik is folyamatosan növekednek. Naponta 300 gépkocsival szállítják az élelmiszereket a budapesti és vidéki üzletekbe, 6 az üzemanyag-költségek emel­kedését csak az tudná.,ellen­súlyozni,, ha a forgalmát nö­velhetnék. Erre azonban a jelenlegi és a várható árak ismerétében nincs kilátás. (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) PM-grafikon~]Meflfi»ozdiilf az adótábla Megszületett az új adótáb­la, így nem csoda, ha azon­nal szembe tűnnek a sokszor elátkozott régi előnyei is. A régi természetesen még korántsem annyira idejét­múlt. hiszen az elkövetkező hetekben nagyon is sűrűn nézegetik majd az adóbeval­lásra kötelezett állampolgá­rok, 1990-re vonatkozó nyom­tatványaik kitöltésénél. Ha már érdemeket kere­sünk, akkor a kevés adósáv, az egyszerűség, a kezelhető­ség mindenképpen a tavalyi adótáblát dicséri. (Ezt a va­lóságban csak ezután értéke­lik majd a bérszámfejtésben dolgozók.) Szóval az elmúlt évben ritkábban ugrott magyar — mármint adósá­vot. Ha valaki például alul­ról beverekedte magát a kö­zépső sávba, akarta, • nem akarta, többnyire egész év­ben ott maradt. Ehhez az „eseménytelen" adósávhoz — alkalmazotti kedvezményt levonva — szűk 9 ezer fo­rint is elegendő volt havon­ta. Ahhoz, hogy valaki fe­lülről mondjon búcsút a kö­zépső — 30 százalékos — sávnak, átlagosan 25 ezer forintos havi bruttóval kel­lett rendelkeznie. (A. statisz­tikák ilyen ütemű béreme­lésekről — legalábbis tömeg­jelenség szintjén — nem szólnak.) Az új, 1991-re vonatkozó adótáblában már hiába ke­ressük ezt a megbízható sá­vot. Feldarabolták. De néz­zük most a teljes adótáblát. Az 55 ezer forintot meghala­dó, de 90 ezer forintnál nem magasabb éves jövedelem­adó-alap a korábbi 15 szá­zalék helyett csak 12 száza­szazalek Adósávok - adókulcsok 1991 Százhárom szerelvény vesztegelt, öt „sztrájktörő" is akadt És a vonat állt... Ez az év is „jól" kezdődik: mindjárt az első munka­napon sztrájkkal. A mozdonyvezetők tegnap reggel or­szágszerte figyelmeztető munkabeszüntetést tartottak. Reggel 5-től 7 óráig álltak a vonatok. A masiniszták megmutatták az országnak, milyen az, ha megáll az élet a síneken. Szegeden mindenesetre nyugodtan, fegyelme­zetten zajlott a sztrájk. •••••• /—71 •••••• I • ••••• I • ••••• l • ••••• I • ••••• ' ő k"*-* * 4 / •••••• •••••• ,,,,,, •••««« •••••• *• • • • •••••• • • » • • • i ,,,,,, •««••«i — Az utasok többsége tudta, hogy reggel nem jár­nak a vonatok, így a szo­kottnál is jóval kisebb volt a forgalom — mondja Áb­rahám Lajos, a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának üzem­viteli igazgatóhelyettese. — A vasút kára azonban így is óriási, milliókban mérhető. A MÁV mostani veszteségé­nek közel ötödét a szegedi­ek viselik. Hogyan fajultak idáig a dolgok? Az éppen csak el­búcsúztatott év vége felé, a MÁV Vezérigazgatóság 20 százalékos béremelést ígért minden dolgozójának 1991­re. Ehhez járult még, hogy a novemberből áthúzódó béremelés hatása újabb 5 százalékot lendített volna a vasutasok idei keresetén. A mozdonyvezetők azonban nem fogadták el az aján­latot: harmincszázalékos béremelést követeltek, ki­látásba helyezve a sztráj­kot. Bonyolította a helyze­tet, hogy egyszerre három szakszervezet is képviseli a vasúti dolgozók érdekeit. Érdekegyeztető tanács ala­kult, ahol két szakszervezet engedett, a mozdonyvezető­ké viszont kötötte az ebet a karóhoz. — A MÁV vezetőinek ál­láspontja az, hogy nem le­het egyes dolgozói rétegeket kiemelten kezelni — foly­tatja az igazgatóhelyettes. — I December 27-én a szakszer­vezetek kiegyeztek a mun­káltatóval: mindhárom ér­dekképviseleti csoport írás­ban elfogadta, hogy 25 szá­zalék lesz a béremelés. — Akkor miért a sztrájk? — Számunkra is érthetet­len, mi történt közben a mozdonyvezetők szakszerve­zetében. — És mi történt Szege­den? — Teljes volt a leállás az igazgatóság területén. Száz­0-55 65-90 (90-j_20_ J20-150_ 150-_300] 300-500 500­ezer forint Hl Adótartalom [H3 Jövedelemtartalom lékkai adózik. Ebből azon­ban szinte semmi sem ma­rad az eddigi alkalmazotti kedvezmény helyébe lépő új adókedvezménynek kö­szönhetően. A gyakorlatban tehát va­lahol 90 ezer forintos éves bruttó jövedelem körül kezd el adózni a magyar, s ha ta­valy nem ugrált sávot, idén annál sűrűbben teheti. A korábbi, valóban túl széles, 90—300 ezer forint jövedel­met felölelő adósáv három­felé szakításával az eddigi összemosás helyett különb­ségeket próbál tenni a pénz ügyi kormányzat. Tulajdon­képpen az évj 120 ezer — havi 10 ezer — forint alatti jövedelmeknél csökken je­lentős mértékben az adóte­her, a korábbi 30 százalék­ról 18 százalékra. Ez min­denképpen érdemi enged­mény, még akkor is, ha gyorsan megeszi az elszaba­duló infláció, s ha a havi 10 ezer forintból az év végén már nemigen lehet jóllakni. A háromfelé szabdalt adó­sáv második harmadában, vagyis 120—150 ezer forint között maradt a 30 százalé­kos adókulcs Csak 2 száza­lékos emelés, mondhatnánk a 150—300 ezer forint közöt­ti jövedelmekre vonatkozó 30 százalékos adókulcs 32 százalékra emelésére — ez azonban korántsem elhanya­golható. Hogy a két százalék valójában mennyi bevétel­többletet eredményez, most még nehéz kiszámítani, de a végeredmény tiszteletet pa­rancsoló lehet. Annál is in­kább, mert valahol ebben — no és az ezt megelőző 30 százalékosban fog adózni a bérből és fizetésből élők egy igen tekintélyes hánya­da. Kovács András három személyvonat és 18 tehervonat vesztegelt az ál­lomásokon. — A pályák szabadok vol­tak? — Igen. Az utasok bizton­sága miatt kötelező volt a szerelvényt elvinni a követ­kező állomásig. A mozdony­vezetők nem hagyhatták el a mozdonyt, fűtöttek és vi­lágítottak az utasoknak. Azért mégsem volt „töké­letes" a munkabeszüntetés: öt szerelvény „vezére" úgy döntött, megtörik a sztráj­kot, mert nem értenek egyet a szakszervezet módszerei­vel. — Vásárhely és Makó kö­zött, Baja és Budapest kö­zött például zavartalan volt a közlekedés. — Hit történt 7 óra után? — Tizenöt szerelvényt már nem volt értelme elindítani, mert utolérte a menetrend­ben a következő járatot. A többiek viszont — ha ' je­lentős késéssel is, de to­vább folytatták útjukat, '.C Minden utast elszállítottunk. A messzire utazókat azzal i kártalanítottuk, hogy a sze­mélyre szóló jeggyel is el­vittük gyorsvonaton, sőt, az expresszeken is elfogadtuk az olcsóbb jegyeket. — Lesz-e valamilyen kö­vetkezménye a sztrájknak? — Nem. Senkivel szemben nem alkalmazunk szankciót. Azt azonban a mozdonyve­zetőknek is be kellene lát­niuk, hogy óriási kárt okoz­tak a MÁV-nak. A vasutastársadalom min­denesetre vegyes érzelmek­kel fogadta a sztrájkot: a Vasutasok Szakszervezete és a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete is elhatárolta magát az akciótól. Lehet, hogy 1991 a sztrájkok éve lesz Magyarországon? Ki tudja ... R. G. Hitel, vállalkozóknak Személyenként 100-500 ezer forint hitelt igényelhet­nek január 15-től az ipar­testületek tagjai, s a pénz­hez, melyet piaci kamattal fél évre kölcsönöznek nekik, három napon belül hozzá­jutnak. Erről állapodott meg a Budapest Bank és az Ipartestületek Országos Szö­vetsége (Ipo6z) vezetősége. Mint Szűcs György, az Iposz elnöke az MTI-nek elmondta: a vállalkozások élénkítésére, illetőleg a már meglévők likviditásának megőrzésére a magánvállal­kozók érdekvédelmi szerve­zete régóta tervezi, hogy bankot alapít. Ez azonban mindeddig nem valósulhatott meg, mert egy új pénzinté­zet régóta tervezi, hogy san 1 milliárd forintos alap­tőke szükséges. Ilyen pénz­ügyi forrással az Iposz nem rendelkezik, és erre a jövő­ben sincs remény. Éppen ezért kerestek olyan part­nert, amely hajlandó a kis­vállalkozók igényeinek ki­elégítésére. Végül is a Bu­dapest Bank vállalta, hogy elkülönít 1 milliárd forintot a vállalkozók átmeneti pénz­ügyi gondjainak megoldásá­ra. Ez idáig a vállalkozóknak nagy gondot okozott, ha hi­telt igényeltek, a garancia­vállalás külön költsége nö­velte terheiket, illetőleg ne­hezen találtak a barik által is elfogadható fedezetet. Most — a megállapodás ré­szeként — elegendő, ha az ipartestület vállal garanciát tagjáért, így az országban íriűködő 250 ipartestület va­lamelyikénél kitöltött igény­lőlap alapján juthat köl­csönhöz az iparos

Next

/
Oldalképek
Tartalom