Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-05 / 307. szám

-[ ^ v fc 'v u> 80. évfolyam, 307. szám 1990. december 5., szerda Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint 99 ébredés ban Á miniszterelnök beszéde — Demonstrációra készülnek a pedagógusok — Á Fidesz szegedi kongresszusa előtt — Párizsi jegyzetek — Népi kerámiák Korondról A magyar bányászok ezer szállal kötődnek az ország­hoz, és az ország is ugyanilyen szorosan kötődik a bányászokhoz. Bányászat, bányászok nélkül megáll az élet az országban — kezdte ünnepi beszédét Göncz Ár­pád köztársasági elnök kedd este azon a megemlékezésen, amelyet Szent Borbála, a bányászok védőszentje napján, a bányászok és a kohászok köszöntésére rendeztek Buda­pesten, a Mátyás-templomban. A köztársasági elnök szólt szombati élményéről, amikor életében először szállt le a föld mélyébe Komlón. „Alapvető élmény volt számomra, hogy éreztem, él a föld mélye, mert élnek, mozognak lenn a gépek, él a kas, és élnek az emberek odalenn." A lakitcleki önkormányzat hétfőn, késő éjszakáig tar­tó ülésén döntött a polgármesteri hivatal munkahelyeire benyújtott pályázatokról. A korábbi tanácsi apparátus 12 dolgozója közül kilencen pályáztak, közülük nyolcan nyer­ték el ismét munkahelyüket a beadott pályázat alapján. Az önkormányzati testület egyébként összesen 27 pályáza­tot bírált el. A jelentkezők közül végül tízen kaptak ál­lást A volt munkakörökhöz képest kettővel kevesebb ál­láshelynek az a magyarázata — mint azt Anka Balázs polgármester elmondta —. hogy megpróbálják csökkentett létszámmal ellátni a feladatokat. Törvényjavaslatok wr Őszinteséggel a nemzet bizalmáért Az Országgyűlés keddi munkanapjának kezdetén a kormány három újabb tör­vényjavaslatot nyújtót' K" a Parlamentnek. A csalá­di pótlékról szóló törvény módosítását, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvényja­vaslatot, illetve a megyei (tóvárosi) földművelésügyi hivatal létesítésével foglal­kozó tervezetet a képviselők is indokoltnak tartották sürgősséggel tárgyalni. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője arra kérte a képviselőket, hogy csak megvalósítható javaslatok­kal pontosítsák a beterjesz­tett törvényjavaslatokat, hogy azokról minél hama­rabb, még az év vége előtt dönthessen a plénum. Soós Károly Attila az SZDSZ gazdasági szakértője a tör­vényjavaslatokat rendkívül rossznak minősítette, hozzá­téve, hogy azok semmi lé­nyeges változást nem tartal­maznak. A kisgazdapárt ve­zérszónokaként Torgyán Jó­zsef olyan javaslatok megté­telére kérte a képviselőket, amelyek valóban kivezetik az országot a jelenlegi hely­zetből. Szerinte az ország ágy lábalhatna ki a bajok­ból, ha a gazdasági erőket a mezőgazdasági és az élel­miszer-ipari exportra össz­pontosítaná. Békési László az MSZP frakció álláspont­ját ismertetve veszélyesnek nevezte, hogy a képviselők nem ismerik a kormány gaz­daságpolitikai programját, enélkül viszont csak feltéte­lezésekre épülhet minden javaslat. Varga Mihály a Fi­desz frakció nevében a sze­mélyi jövedelemadó rend­szer öt adósávjának négyre csökkentését javasolta. Csé­pé Béla (KDNP) szerint a nemzet érdeke, hogy a költ­ségvetés még az idén meg­szülessen. A független kép­viselők csoportjának véle­ményét tolmácsolva Kállay Kristóf leszögezte: a kor­mány által benyújtott terve­zet alkalmatlan arra, hogy részleteiben javítgassák. A délutáni szünet után lé­pett a mikrofonhoz Antall József miniszterelnök. Elöljáróban részvétét fe­jezte ki az autóbaleset kö­vetkeztében elhunyt Deák Sándor képviselő halála mi­att. Ezt követően rámuta­tott: — Ez a Ház nemcsak egyszerűen törvényhozó hely, nemcsak vitafórum, ahol jó és rossz döntéseket nozunk. — Arra törekszem, hogy politikai, gazdasági kérdé­sekről őszintén szólva meg­nyerjük a nemzet bizalmát. Ügy érzem, hogy hazánk most válaszút elé érkezik. Recseg, ropog körülöttünk a világ, és az ébredés napjait, az ébredés óráit nem csak itt, nem csak a szomszéd­ságban, hanem Nyugaton is most élik. Az elmúlt idő­szakban sokszor elmondtuk a világnak, a vezető kor­mányoknak, hogy ha Kelet­Közép-Európában nem tud­juk megoldani a gazdasági felemelkedést, ha nem tud­juk megállítani a zuhanást, akkor olyan szociális fe­szültségek, összeütközések lesznek, amelyek a sokszor és sokfelöl ünnepelt politikai demokráciát, a megszületett parlamentarizmust veszé­lyeztetik. A válaszút itt van, s a kérdés az: merre megyünk, merre halad ez a térség? Az egységessé vált Né­metország példáját említve rámutatott: még a jómód és a gazdagság, a hatalmas gaz­dasági potenciál mellett is titáni feladatokat jelent a keleti tartományoknak a talpraállitása, működőké­pessé tétele, a tulajdonvi­szonyok rendezése, a beru­házások finanszírozása, a nem működő intézmény­rendszereknek, infrastruktú­ráknak az átalakítása. Ez a hatalmas gazdasági erő Ke­let-Közép-Európa minden más térségében hiányzik. S abban a Németországban, amelyik azt is megteheti, hogy gyorssegélyben része­siti az éhező szovjet népet, még ott is nagyok a meg­próbáltatások. Akkor mit mondjunk mi? — Én azt hiszem: a vá­laszúthoz érkezve fel kell tenni azt az alapkérdést, hogy van-e más, jobb meg­oldás? A válaszadásnál azonban figyelembe kell venni: nem a jelszavak ide­jét éljük. Mindenre lehet igényeket bejelenteni. Nincs olyan magyar társadalmi ré­teg, nincs olyan foglalkozá­si ág, amelyik ne mondhat­(Folytatás a 2. oldalon.) Kéregető tenyerek Hogyan pörög a gázóra? Csökkent a gáz energiatartalma. Jóval többet kell fűteni ahhoz, hogy ugyanolyan meleg legyen, mint azt a megfelelő energiatartalom esetén kellene. A gázára, számlapján egyre gyorsabban pörögnek a számok, látványosan szaporodnak a köbmé­terek, azaz fizetni is jóval többet kell majd, ha jön a számlázó a ki­fizetendő összegért. Miért nincs meg az a kalóriamennyiség, mint ko­rábban? Egvre többen kérdezik ezt szer­kesztőségünktől. ezért kértük a Dé­gázt, adjon tájékoztatást a lakos­ságnak, vélt vagy valós a sérelem, amivel naponta — ki indulatosan, ki csak elkeseredve — kér tőlünk felvilágosítást Íme, a szakszerű magyarázat: ..A hidegre fordult időjárás miatt több energiát kell a lakásoknak a fűtésére és a használati meleg víz előállítására fordítaniuk, mint az enyhe őszi napokon. Visszaköszönő téma, hogy minden évben több fo­gyasztónk megkérdőjelezi a szolgál­tatott földgáz energiatartalmát, nvrt érzékelik, hogy a vízmelegítő nem olyan hőmérsékletű vizet ad, mint korábban, és több gáz megy el a fűtésre, esetleg kisebb lánggal ég a gáztűzhely égője is. Azt gyanítják. hogy a pénzükért nem kapják meg a megfizetett energiamennyiséget. A háztartási gázfogyasztás egység­ára a földgáz fűtőértékének függvé­nye. Szegeden 37,8 MJ/köbméter az átlagos fűtőérték. Ha ettől egy hó­napon keresztül 5 százaléknál na­gyobb mértékben eltér a szolgálta­tott gáz tényleges fűtőértéke, akkor ármódosítás történik. A gázösszeté­tel, vagyis a fűtőérték vizsgálata fo­lyamatosan, vagy napi mintavétel­lel és elemzéssel történik, melyet a legkorszerűbb kromatográfmüszerrel végeznek el a gázüzemekben. A dél­alföldi térségben az utóbbi években stabilizálódott a gázminöség, a meg­engedett 5 százalékos tűrésen belül maradt a fűtőérték. A gázkészülékek üzemelését vi­szont más tényezők is befolyásolják: például a vízmelegítőnél a kifolyó víz hőfokát a hálózati hideg víz hő­mérséklet-csökkenése. fűtőkészülé­keknél az égéshez szükséges levegő hőmérséklete, tűzhelynél a hálózati gáznyomás változása. Ez utóbbit a láng nagyságának csökkenése is jel­zi, és talán erre vezethető vissza a legtöbb reklamáció. A városok bel­területein kisnyomású gázelosztó há­lózatok üzemelnek, és a gáz áramlá. si nyomásveszteséoe még a Szege­den üzemelő komputeres telemecha. nikai rendszerrel sem küszöbölhető ki. A téli nagy fogyasztású időszak­ban a fogyasztókhoz jutó gáz- nyo­mása 24-30 mbar között ingadozik. Számításokkal és gyakorlati mé­résekkel bizoayítottuk, hogy emiatt a fogyasztót nem éri anyagi hát­rány. Ugyanis kisebb gáznyomásnál valóban hosszabb néhány perccel a főzésí^sütési idő. de a gázmérő is kevesebbet mér egységnyi idő alatt. Tavaly a Szent István téri tanács­adó szolgálatnál ezt nyilvános be­mutatón demonstráltuk az érdeklő­dőknek. Azt ajánljuk a kétkedőknek, hogy rendszereden figyeljék a gáz­mérőállást, végezzenek összehasonlí­tást több év viszonylatában a gáz­fogyasztásról. Vegyék figyelembe azt is, többletfogyasztást eredmé­nyeznek az évekig átvizsgálás nél­kül működtetett fogyasztókészülé­kek. Javasoljuk: legalább kétéven­ként valamennyi gázkészülék szak­ember által történő karbantartását, tisztítását. Tanácsadó szolgálatunk­nál (Szent István tér) a takarékos gázfelhasználáshoz tanácsokat adunk és technikai eszközöket tudunk ajánlani." A Dégáz tehát kész a reklamáló­kat fogadni: éljenek a lehetőséggel. (gombos) Nem is tudom, mit ten­nék, ha mondjuk tizenöt gyerekes anya lennék, és ennyi éhes szájon kívül másom se lenne, mint adós­ságom. A tizenöt lurkó egy­mást túlkiabálva követelné a neki járó napi betevő fa­latot. S ha olyan telhetetlen népséggel áldott volna meg az Isten, hogy az sem lenne elég nekik: asztalt verve, nekem szamárfület muto­gatva. rám nyelvet öltve követelnék — minő igények! — a kenyérre kenhető va­jat, meg a mézet is. Azt hiszem, a szívem csaknem megszakadna. De azért próbálnám megma­gyarázni — hátha az idő­sebbek, az érettebb agyúak megértenék —, a nincset nem lehet 15 részre osztani. A kölcsönökből, adomá­nyokból meg csak egy-két falat üres kenyérre futja ... Azt hiszem, korgó gyomrú, beesett szemű gyermekeim­nek ecsetelhetném én ne­héz helyzetemet, mutogat­hatnék léha őseimre, akik elkártyázták vagyonukat, átkozhatnám az igazságta­lan sorsot. Gyermekszobát nélkülöző enyéim talán rám is borítanák az asztalt: „Magyarázatokkal tele van a padlás. Enni akarunk." Nem irigylem a mai — s az eljövendő — magyar kormányt: kéregető. üres tenyerek nyúlnak felé, bár­merre néz. Még ha alázatos, csöndes tömeg lenne, amely „még kér, de nem ragad". Vannak azonban köztük, mint az én képzeletbeli gyermekeim, akik a mézért asztalt borítgatnak, és van­nak, akikkel a falatnyi ke­nyér féltése mondatja egy­re elszántabban: „Nem fo­gom be pörös számat". A bírók, az ügyészek föl­tehetően hallgatni fognak egy darabig: a sokak által irigyelt fizetésemelésük után kenyérgondjaik egy ideig nekik nem lesznek. A peda­gógusok pedig most álltak csatasorba. Az egészségügyiek láza­dása eddig szélmalomharc volt. Csak ami itt, Szege­den, a szemünk előtt zajlott le, az is bizonyítja. A me­gyei tanácselnök által ja­nuárban megígért 2 millió­ból máig nem kaptak egy fillért sem, a városi tanács egészségügyi osztálya azon­ban novemberben „kigaz­dálkodott" számukra 1 mil­lió forintot. Ezt a nemes gesztust se értékelte kellően az infláció miatt már-már nélkülöző egészségügyiek egyre népesebb tábora: vé­leményük szerint méltány­talanul kis összegek kerül­tek az egyes osztályokra. Némely állami vezetőknek olyan gondot okozott egy­egy alamizsna odaítélése — hallottam az EDDSZ sze­gedi ülésén —, hogy a pénzt inkább visszautalták a kór­háznak. Volt, ahol az egy­szeri 200-300 forintos jutta­tást bedobták a közösbe, és csaptak belőle egy sírva vi­gadó bulit. A rendelőinté­zetben jó néhányan meg­alázónak tartották az egy személyre jutó összeget, sze­rintük segélyként kellett volna kiosztani a leginkább rászorulóknak. Mert ők is egyre többen vannak: nő azoknak a száma, akik évente kétszer is benyújta­nak kérelmet a szakszerve­zetnék, sokan kamatmentes előlegért folyamodnak. Ilyen körülmények között aligha várható, hogy kitörő öröm­mel fogadják azt a hírt: a helyettes államtitkár mina­pi tájékoztatása szerint a 20 százalékos bérautomatizmus kifizetését május 1-jéig be­fagyasztják. A népjóléti miniszter né­hány napja azt nyilatkozta: az egészségügyiek ne szá­mítsanak fizetésemelésre. A megyei főorvos asszony szá­jából szintén ez hangzott el. Előfordult, hogy a témá­ról reggel 5-kor mást mon­dott a rádió, mint 6 órakor. Legutóbb a Parlamentből az a hír kelt szárnyra: a pedagógusok és egészség­ügyiek számíthatnak fize­tésemelésre. Noha „a kor­mányülésen senki sem vi­tatta, hogy szükséges <az egészségügyi és oktatási dolgozók bérének felzárkóz­tatása", erre nem jutott több, mint amennyiből 30 százalékkal emelhetők a bé­rek. Azaz 20 százalékos bér­automatizmus és 10 száza­lékos központi béremelés várható. Hogy így lesz-e? Ki tud­ja? A pedagógusok lefújják a december 10-ei, Országház elé tervezett demonstráció­jukat? Pedig itt, Szegeden, az EDDSZ tagjai azt gon­dolták: javasolják kongresz­szusukon, esetleg tartsanak ők is velük. Ha nem, elő­fordulhat. hogy megint sé­tálni fognak, külön. „Úgy engedtek el" — mondta az egyik szakszervezeti kül­dött —,. „hogy szervezzünk tüntetést. Álljon le a kór­ház, csak az intenzív osz­tály üzemeljen." „Hajtsunk ki pénzt mi is, mint a pe­dagógusok! Kérjünk taná­csot a taxisoktól!" „Az EDDSZ-kongresszuson érjük el. hogy még decemberben egységes, országos demonst­ráció legyen!" „A KSH adatai szerint jövőre 32 szá­zalékos lesz az infláció, a 20 százalék helyett 32 szá­zalékos béremelés követelé­sével induljunk!" „Már ma egyik napról a másikra élünk." Efféde hangok hal­latszottak hétvégi tanácsko­zásukon. Az EDDSZ szegedi alap­szervezetének intézőbizott­sága megfogalmazta a leve­let a kongresszusnak, szer­vezzenek a pedagógusoké­hoz hasonló országos de­monstrációt, még december­ben. Hivatástudatra apellálni, sőt azzal visszaélni éppoly erkölcstelen, mint esküt megszegni. Csakhogy míg túlélünk egy-egy rövid bá­nyászsztrájkot, taxisde­monstrációt, bizonyára a diákokat még éltetné is egy pedagógusblokád, az egész­ségügyiek kivonulásának lennének áldozatai. Nem kellene hát megvárni, hogy azokkal üljenek tárgyalóasz­talhoz, akik a zsarolás be­vált módszereiről gazdag ta­pasztalatokat gyűjtöttek. Azt hiszem, ha tizenöt éhes gyerek anyja lennék: mégis csak beszélnék a gye­rekeimmel, vállalva inkább, hogy rám borítják az asz­talt, mintsem hogy egymást falják föl. Bár az is egy megoldás. A pápuák földjén. Chikán Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom