Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-05 / 307. szám

-[ ^ v fc 'v u> 80. évfolyam, 307. szám 1990. december 5., szerda Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint 99 ébredés ban Á miniszterelnök beszéde — Demonstrációra készülnek a pedagógusok — Á Fidesz szegedi kongresszusa előtt — Párizsi jegyzetek — Népi kerámiák Korondról A

magyar bányászok ezer szállal kötődnek az országhoz, és az ország is ugyanilyen szorosan kötődik a bányászokhoz. Bányászat, bányászok nélkül megáll az élet az országban — kezdte ünnepi beszédét Göncz Árpád köztársasági elnök kedd este azon a megemlékezésen, amelyet Szent Borbála, a bányászok védőszentje napján, a bányászok és a kohászok köszöntésére rendeztek Budapesten, a Mátyás-templomban. A köztársasági elnök szólt szombati élményéről, amikor életében először szállt le a föld mélyébe Komlón. „Alapvető élmény volt számomra, hogy éreztem, él a föld mélye, mert élnek, mozognak lenn a gépek, él a kas, és élnek az emberek odalenn." A lakitcleki önkormányzat hétfőn, késő éjszakáig tartó ülésén döntött a polgármesteri hivatal munkahelyeire benyújtott pályázatokról. A korábbi tanácsi apparátus 12 dolgozója közül kilencen pályáztak, közülük nyolcan nyerték el ismét munkahelyüket a beadott pályázat alapján. Az önkormányzati testület egyébként összesen 27 pályázatot bírált el. A jelentkezők közül végül tízen kaptak állást A volt munkakörökhöz képest kettővel kevesebb álláshelynek az a magyarázata — mint azt Anka Balázs polgármester elmondta —. hogy megpróbálják csökkentett létszámmal ellátni a feladatokat. Törvényjavaslatok wr Őszinteséggel a nemzet bizalmáért Az Országgyűlés keddi munkanapjának kezdetén a kormány három újabb törvényjavaslatot nyújtót' K" a Parlamentnek. A családi pótlékról szóló törvény módosítását, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvényjavaslatot, illetve a megyei (tóvárosi) földművelésügyi hivatal létesítésével foglalkozó tervezetet a képviselők is indokoltnak tartották sürgősséggel tárgyalni. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője arra kérte a képviselőket, hogy csak megvalósítható javaslatokkal pontosítsák a beterjesztett törvényjavaslatokat, hogy azokról minél hamarabb, még az év vége előtt dönthessen a plénum. Soós Károly Attila az SZDSZ gazdasági szakértője a törvényjavaslatokat rendkívül rossznak minősítette, hozzátéve, hogy azok semmi lényeges változást nem tartalmaznak. A kisgazdapárt vezérszónokaként Torgyán József olyan javaslatok megtételére kérte a képviselőket, amelyek valóban kivezetik az országot a jelenlegi helyzetből. Szerinte az ország ágy lábalhatna ki a bajokból, ha a gazdasági erőket a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari exportra összpontosítaná. Békési László az MSZP frakció álláspontját ismertetve veszélyesnek nevezte, hogy a képviselők nem ismerik a kormány gazdaságpolitikai programját, enélkül viszont csak feltételezésekre épülhet minden javaslat. Varga Mihály a Fidesz frakció nevében a személyi jövedelemadó rendszer öt adósávjának négyre csökkentését javasolta. Csépé Béla (KDNP) szerint a nemzet érdeke, hogy a költségvetés még az idén megszülessen. A független képviselők csoportjának véleményét tolmácsolva Kállay Kristóf leszögezte: a kormány által benyújtott tervezet alkalmatlan arra, hogy részleteiben javítgassák. A délutáni szünet után lépett a mikrofonhoz Antall József miniszterelnök. Elöljáróban részvétét fejezte ki az autóbaleset következtében elhunyt Deák Sándor képviselő halála miatt. Ezt követően rámutatott: — Ez a Ház nemcsak egyszerűen törvényhozó hely, nemcsak vitafórum, ahol jó és rossz döntéseket nozunk. — Arra törekszem, hogy politikai, gazdasági kérdésekről őszintén szólva megnyerjük a nemzet bizalmát. Ügy érzem, hogy hazánk most válaszút elé érkezik. Recseg, ropog körülöttünk a világ, és az ébredés napjait, az ébredés óráit nem csak itt, nem csak a szomszédságban, hanem Nyugaton is most élik. Az elmúlt időszakban sokszor elmondtuk a világnak, a vezető kormányoknak, hogy ha KeletKözép-Európában nem tudjuk megoldani a gazdasági felemelkedést, ha nem tudjuk megállítani a zuhanást, akkor olyan szociális feszültségek, összeütközések lesznek, amelyek a sokszor és sokfelöl ünnepelt politikai demokráciát, a megszületett parlamentarizmust veszélyeztetik. A válaszút itt van, s a kérdés az: merre megyünk, merre halad ez a térség? Az egységessé vált Németország példáját említve rámutatott: még a jómód és a gazdagság, a hatalmas gazdasági potenciál mellett is titáni feladatokat jelent a keleti tartományoknak a talpraállitása, működőképessé tétele, a tulajdonviszonyok rendezése, a beruházások finanszírozása, a nem működő intézményrendszereknek, infrastruktúráknak az átalakítása. Ez a hatalmas gazdasági erő Kelet-Közép-Európa minden más térségében hiányzik. S abban a Németországban, amelyik azt is megteheti, hogy gyorssegélyben részesiti az éhező szovjet népet, még ott is nagyok a megpróbáltatások. Akkor mit mondjunk mi? — Én azt hiszem: a válaszúthoz érkezve fel kell tenni azt az alapkérdést, hogy van-e más, jobb megoldás? A válaszadásnál azonban figyelembe kell venni: nem a jelszavak idejét éljük. Mindenre lehet igényeket bejelenteni. Nincs olyan magyar társadalmi réteg, nincs olyan foglalkozási ág, amelyik ne mondhat(Folytatás a 2. oldalon.) Kéregető tenyerek Hogyan pörög a gázóra? Csökkent a gáz energiatartalma. Jóval többet kell fűteni ahhoz, hogy ugyanolyan meleg legyen, mint azt a megfelelő energiatartalom esetén kellene. A gázára, számlapján egyre gyorsabban pörögnek a számok, látványosan szaporodnak a köbméterek, azaz fizetni is jóval többet kell majd, ha jön a számlázó a kifizetendő összegért. Miért nincs meg az a kalóriamennyiség, mint korábban? Egvre többen kérdezik ezt szerkesztőségünktől. ezért kértük a Dégázt, adjon tájékoztatást a lakosságnak, vélt vagy valós a sérelem, amivel naponta — ki indulatosan, ki csak elkeseredve — kér tőlünk felvilágosítást Íme, a szakszerű magyarázat: ..A hidegre fordult időjárás miatt több energiát kell a lakásoknak a fűtésére és a használati meleg víz előállítására fordítaniuk, mint az enyhe őszi napokon. Visszaköszönő téma, hogy minden évben több fogyasztónk megkérdőjelezi a szolgáltatott földgáz energiatartalmát, nvrt érzékelik, hogy a vízmelegítő nem olyan hőmérsékletű vizet ad, mint korábban, és több gáz megy el a fűtésre, esetleg kisebb lánggal ég a gáztűzhely égője is. Azt gyanítják. hogy a pénzükért nem kapják meg a megfizetett energiamennyiséget. A háztartási gázfogyasztás egységára a földgáz fűtőértékének függvénye. Szegeden 37,8 MJ/köbméter az átlagos fűtőérték. Ha ettől egy hónapon keresztül 5 százaléknál nagyobb mértékben eltér a szolgáltatott gáz tényleges fűtőértéke, akkor ármódosítás történik. A gázösszetétel, vagyis a fűtőérték vizsgálata folyamatosan, vagy napi mintavétellel és elemzéssel történik, melyet a legkorszerűbb kromatográfmüszerrel végeznek el a gázüzemekben. A délalföldi térségben az utóbbi években stabilizálódott a gázminöség, a megengedett 5 százalékos tűrésen belül maradt a fűtőérték. A gázkészülékek üzemelését viszont más tényezők is befolyásolják: például a vízmelegítőnél a kifolyó víz hőfokát a hálózati hideg víz hőmérséklet-csökkenése. fűtőkészülékeknél az égéshez szükséges levegő hőmérséklete, tűzhelynél a hálózati gáznyomás változása. Ez utóbbit a láng nagyságának csökkenése is jelzi, és talán erre vezethető vissza a legtöbb reklamáció. A városok belterületein kisnyomású gázelosztó hálózatok üzemelnek, és a gáz áramlá. si nyomásveszteséoe még a Szegeden üzemelő komputeres telemecha. nikai rendszerrel sem küszöbölhető ki. A téli nagy fogyasztású időszakban a fogyasztókhoz jutó gáz- nyomása 24-30 mbar között ingadozik. Számításokkal és gyakorlati mérésekkel bizoayítottuk, hogy emiatt a fogyasztót nem éri anyagi hátrány. Ugyanis kisebb gáznyomásnál valóban hosszabb néhány perccel a főzésí^sütési idő. de a gázmérő is kevesebbet mér egységnyi idő alatt. Tavaly a Szent István téri tanácsadó szolgálatnál ezt nyilvános bemutatón demonstráltuk az érdeklődőknek. Azt ajánljuk a kétkedőknek, hogy rendszereden figyeljék a gázmérőállást, végezzenek összehasonlítást több év viszonylatában a gázfogyasztásról. Vegyék figyelembe azt is, többletfogyasztást eredményeznek az évekig átvizsgálás nélkül működtetett fogyasztókészülékek. Javasoljuk: legalább kétévenként valamennyi gázkészülék szakember által történő karbantartását, tisztítását. Tanácsadó szolgálatunknál (Szent István tér) a takarékos gázfelhasználáshoz tanácsokat adunk és technikai eszközöket tudunk ajánlani." A Dégáz tehát kész a reklamálókat fogadni: éljenek a lehetőséggel. (gombos) Nem is tudom, mit tennék, ha mondjuk tizenöt gyerekes anya lennék, és ennyi éhes szájon kívül másom se lenne, mint adósságom. A tizenöt lurkó egymást túlkiabálva követelné a neki járó napi betevő falatot. S ha olyan telhetetlen népséggel áldott volna meg az Isten, hogy az sem lenne elég nekik: asztalt verve, nekem szamárfület mutogatva. rám nyelvet öltve követelnék — minő igények! — a kenyérre kenhető vajat, meg a mézet is. Azt hiszem, a szívem csaknem megszakadna. De azért próbálnám megmagyarázni — hátha az idősebbek, az érettebb agyúak megértenék —, a nincset nem lehet 15 részre osztani. A kölcsönökből, adományokból meg csak egy-két falat üres kenyérre futja ... Azt hiszem, korgó gyomrú, beesett szemű gyermekeimnek ecsetelhetném én nehéz helyzetemet, mutogathatnék léha őseimre, akik elkártyázták vagyonukat, átkozhatnám az igazságtalan sorsot. Gyermekszobát nélkülöző enyéim talán rám is borítanák az asztalt: „Magyarázatokkal tele van a padlás. Enni akarunk." Nem irigylem a mai — s az eljövendő — magyar kormányt: kéregető. üres tenyerek nyúlnak felé, bármerre néz. Még ha alázatos, csöndes tömeg lenne, amely „még kér, de nem ragad". Vannak azonban köztük, mint az én képzeletbeli gyermekeim, akik a mézért asztalt borítgatnak, és vannak, akikkel a falatnyi kenyér féltése mondatja egyre elszántabban: „Nem fogom be pörös számat". A bírók, az ügyészek föltehetően hallgatni fognak egy darabig: a sokak által irigyelt fizetésemelésük után kenyérgondjaik egy ideig nekik nem lesznek. A pedagógusok pedig most álltak csatasorba. Az egészségügyiek lázadása eddig szélmalomharc volt. Csak ami itt, Szegeden, a szemünk előtt zajlott le, az is bizonyítja. A megyei tanácselnök által januárban megígért 2 millióból máig nem kaptak egy fillért sem, a városi tanács egészségügyi osztálya azonban novemberben „kigazdálkodott" számukra 1 millió forintot. Ezt a nemes gesztust se értékelte kellően az infláció miatt már-már nélkülöző egészségügyiek egyre népesebb tábora: véleményük szerint méltánytalanul kis összegek kerültek az egyes osztályokra. Némely állami vezetőknek olyan gondot okozott egyegy alamizsna odaítélése — hallottam az EDDSZ szegedi ülésén —, hogy a pénzt inkább visszautalták a kórháznak. Volt, ahol az egyszeri 200-300 forintos juttatást bedobták a közösbe, és csaptak belőle egy sírva vigadó bulit. A rendelőintézetben jó néhányan megalázónak tartották az egy személyre jutó összeget, szerintük segélyként kellett volna kiosztani a leginkább rászorulóknak. Mert ők is egyre többen vannak: nő azoknak a száma, akik évente kétszer is benyújtanak kérelmet a szakszervezetnék, sokan kamatmentes előlegért folyamodnak. Ilyen körülmények között aligha várható, hogy kitörő örömmel fogadják azt a hírt: a helyettes államtitkár minapi tájékoztatása szerint a 20 százalékos bérautomatizmus kifizetését május 1-jéig befagyasztják. A népjóléti miniszter néhány napja azt nyilatkozta: az egészségügyiek ne számítsanak fizetésemelésre. A megyei főorvos asszony szájából szintén ez hangzott el. Előfordult, hogy a témáról reggel 5-kor mást mondott a rádió, mint 6 órakor. Legutóbb a Parlamentből az a hír kelt szárnyra: a pedagógusok és egészségügyiek számíthatnak fizetésemelésre. Noha „a kormányülésen senki sem vitatta, hogy szükséges <az egészségügyi és oktatási dolgozók bérének felzárkóztatása", erre nem jutott több, mint amennyiből 30 százalékkal emelhetők a bérek. Azaz 20 százalékos bérautomatizmus és 10 százalékos központi béremelés várható. Hogy így lesz-e? Ki tudja? A pedagógusok lefújják a december 10-ei, Országház elé tervezett demonstrációjukat? Pedig itt, Szegeden, az EDDSZ tagjai azt gondolták: javasolják kongreszszusukon, esetleg tartsanak ők is velük. Ha nem, előfordulhat. hogy megint sétálni fognak, külön. „Úgy engedtek el" — mondta az egyik szakszervezeti küldött —,. „hogy szervezzünk tüntetést. Álljon le a kórház, csak az intenzív osztály üzemeljen." „Hajtsunk ki pénzt mi is, mint a pedagógusok! Kérjünk tanácsot a taxisoktól!" „Az EDDSZ-kongresszuson érjük el. hogy még decemberben egységes, országos demonstráció legyen!" „A KSH adatai szerint jövőre 32 százalékos lesz az infláció, a 20 százalék helyett 32 százalékos béremelés követelésével induljunk!" „Már ma egyik napról a másikra élünk." Efféde hangok hallatszottak hétvégi tanácskozásukon. Az EDDSZ szegedi alapszervezetének intézőbizottsága megfogalmazta a levelet a kongresszusnak, szervezzenek a pedagógusokéhoz hasonló országos demonstrációt, még decemberben. Hivatástudatra apellálni, sőt azzal visszaélni éppoly erkölcstelen, mint esküt megszegni. Csakhogy míg túlélünk egy-egy rövid bányászsztrájkot, taxisdemonstrációt, bizonyára a diákokat még éltetné is egy pedagógusblokád, az egészségügyiek kivonulásának lennének áldozatai. Nem kellene hát megvárni, hogy azokkal üljenek tárgyalóasztalhoz, akik a zsarolás bevált módszereiről gazdag tapasztalatokat gyűjtöttek. Azt hiszem, ha tizenöt éhes gyerek anyja lennék: mégis csak beszélnék a gyerekeimmel, vállalva inkább, hogy rám borítják az asztalt, mintsem hogy egymást falják föl. Bár az is egy megoldás. A pápuák földjén. Chikán Ágnes