Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-29 / 326. szám

2 Körkép 1990. december 29., szombat (Folytatás az l. oldalról.) mányiatok további támogatására. a szociális alap növelésére kívánják felhasználni. tgy lehetővé válik, hogy viszonylag kedvezően módosuljon jövőre a személyijövedelemadó-tábla. A javasolt adótábla a következő: évi 55 ezer forint jövedelemig nem kell adót fizetni, 90 ezer forintos jövedelem esetén 12 százalékos, 120 ezer forintnál 18 százalékos. 150 ezer forintnál 30 százalékos, 300 ezer forintnál 32 százalékos, 500 ezer forintnál 40, afölött pedig 50 százalékos kulcs alapján kell adót fizetni. A javaslat szerint megszűnik a havi 1000 forintos alkalmazotti kedvezmény. Helyette egy új, havi 250 forintos kedvezmény lépne életbe, ami nem az adóalapot, hanem a fizetendő adót csökkenti. így a számítások szerint az adómentes jövedelemhatár végül is 82 500 forintra emelkedhetne. (MTI) Szűkül a támogatások köre A kormány rendeletet alkotott a foglalkoztatáspolitika eszköz- és intézményrendszerének átmeneti módosításáról — közölte László Balázs szóvivő a sajtó képviselőivel péntek este. a kormány ez évi utolsó üléséről beszámolva. Mint mondta; a Foglalkoztatási Alap továbbra is megmarad, a támogatások köre viszont szűkül. Megszűnik az újrakezdők és a pályakezdők kölcsöne, mert a kamatok a költségvetésből túlságosan nagy részt vinnének el. A kormány létrehozza az Országos Munkaügyi Központot, s ezentúl a munkáltatóknak tájékoztatási kötelezettségük is lesz, ha a létszámot csökkenteni kívánják. Tizfős leépítés esetén például a tervezett intézkedés előtt 30 nappal értesíteni kell a munkaügyi központot. 300 fő esetén, ha ez a szándék az ott dolgozók legalább 25 százalékát érinti, akkor legalább a felmondás előtt három hónappal kell azt bejelenteni. A kormány a politikai pártok székházai nak, országos központjainak helyzetével foglalkozva úgy határozott, hogy az eddigi ideiglenes használat lehetőségét fél évre meghosszabbítja, A pártok kérésére a bérleti dijakat négyzetméterenként és havonta átlagosan mintegy 100 forinttal csökkenti. tatások kiegyenlítésére fogadják el majd azokat. Az 1990. december 31-ig megvásárolt bolgár leva, lengyel zloty, román lej és szovjet rubel valutákból megmaradt összegeket 1991. január 20-ig válthatják vissza forintra. Jövő január l-jétől az eddigi 4000 forintról 5000 forintra emelkedik az engedély nélkül birtokban tartható konvertibilis valuták értékhatára. A Magyar Nemzeti Bank által' nem jegyzett külföldi valuták — beleértve a volt rubelelszámolású valutákat is — január 1-je után korlátozás nélkül birtokban tarthatók, külföldre kivihetők, és onnan visszahozhatók. 1991. január l-jétől kedvezően változik a magyar állampolgárok menetjegyvásárlási lehetősége is. Ezentúl forintért vásárolható majd menetjegy az európai országokba történő utazás esetén bármelyik közlekedési eszközre, közel-keleti ország esetében a légi úton történő utazáshoz évenként több alkalommal is, a többi országba való utazáshoz pedig naptári évenként egy alkalommal. (MTI) Rádiótelex Fogolyzendülés Állampusztán Valutaügyek A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a „volt rubelelszámolású" valuták közül 1991 január 1jétól csak a csehszlovák korona árfolyamát fogja jegyezni. Az albán lek, a bolgár leva, a koreai von, a kubai peso, a lengye! zloty, a mongol tugrik, a román lej, a szovjet rubel és a vietnami dong jegyzése megszűnik. A Magyar Nemzeti Bank felhívja a figyelmet arra, hogy a csehszlovák korona január 1-je után is a jelenlegi rendnek megfelelően vásárolható meg, illetve váltható vissza. A valutaeladó helyeknél a bolgár leva, a lengyel zloty, a román lej és a szovjet rubel 1991. január 20-áig még megvásárolható a december 31-én érvényben levő árfolyamon, azonban a fel nem használt, megmaradt és a Magyarországra visszahozott valuták visszaváltására már nem lesz lehetőség. A bolgár leva és román lej fizetőeszközökre szóló fix címletű utazási csekkeket a kiutazó magyar állampolgár kifejezett kérésére, és annak kockázatára a valutaeladó helyek kiszolgálhatják, az 1990. december 31-én érvényben levő árfolyamon, azonban a kiutazóknak számítaniuk lehet arra, hogy a csekkek beváltása nehézségekbe ütközik, majd a célországokban. A csekkek beváltásából származó és fel nem használt bankjegyek visszaváltására már nem lesz lehetőség, de a megmaradt csekkeket visszaválthatják a kiutazók. A megvásárolt valutákat és csekkeket az egyes cél-» országokban várhatóan korlátozottan lehet csak felhasználni. Bizonytalan, hogy az odautazó magyar állampolgároktól milyen szolgálA Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága arról tájékoztatta az MTI-t, hogy csütörtökéin az Állampusztai Börtön és Fogházban reggel 8 órakor nyolc elítélt megtagadta a munkát, majd eltorlaszolta zárkája bejárati ajtaját. Kijelentették, hogy tettülcet azért követték el, mert nem tartják megfelelőnek az egészségügyi ellátásukat, és nincs televízió a szobájukban. A későbbiekben tettük indokait kiegészítették még azzal, hogy — állításaik szerint — az intézetben elvesznek a leveleik. Továbbá kifogásolták azt is, hogy ritkán találkozhatnak hozzátartozóikkal. Az Allampusztai Bortón és Fogház parancsnoka a büntetésvégrehajtás rendjét súlyosan veszélyeztető nyílt ellenszegülést követően azonnal megkezdte a rendkívüli esemény kivizsgálását, és megtette a szükséges törvényes, erőszakmentes intézkedéseket. Az ellenszegülő foglyok végül is az illetékes parancsnokokkal történt tárgyalások után csütörtökön 23.25-kor Önként megszüntették zárkájuk eltorlaszolását. Az intézet parancsnoka az eseményeket kővetően fogolyzendülés bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett, ezzel egyidejűleg intézkedett az ellenszegülő elítéltek biztonsági elkülönítésére, magánzárkákba való elhelyezésére és a fegyelmi eljárás lefolytatására. A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának illetékese hangsúlyozta az üggyel kapcsolatban, hogy az elitélteket megilleti a közérdekű bejelentés és panasz joga. Minden jogos kifogásuk orvoslásának megvan a törvényes útja. Elmondta, hogy az elitéltek kötelezettségeit és jogait, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek rendjét a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet, illetve igazságügy-miniszteri rendelet határozza meg. Az állampusztai intézetben a foglyok orvosi ellátása megfelel az előírásoknak. A vonatkozó jogszabályok szerint a büntetés-végrehajtási intézet nem köteles — erre nem Is képes — minden zárkába televíziót biztosítani. Ugyanakkor az elitéltnek joga van saját tvkészüléket bevinni és használni a zárkában. Az elitéltek korlátlanul Írhatnak és kaphatnak leveleket A levelek ellenőrzése csak szúrópróbaszerűen történik. A látogatók fogadására pedig a börtön fokozattól függően van több-kevesebb lehetőség. (MTI) MIHÁLY FELHÍVÁSA. Mihály volt román Wrálv a müncheni Szabad Európa Rádión keresztül arra szólította fel honfitársait, hogv harcoljanak a jelenlegi vezetés ellen egy valóban európai jogállam megteremtéséért. A 43 évvel ezelótt trónjától megfosztott és száműzött Mihály a hét elején váratlanul hazatért, de a bukaresti hatóságok néhány órával később kitoloncolták az országból. Mihály a rádióüzenetben azt hangoztatta: a mostani román vezetés fél tőle, mert ő az ország törvényes államfője — tekintve, hogy az új alkotmány nem proklamálta a köztársaságot. AZ ÖBÖL. George Bush amerikai elnök nagyon elégedetten nyilatkozott az Öbölbe vezényelt amerikai csapatok harckészültségi állapotáról. Mint elmondta, nagyon bízik az amerikai haderő csapásmérő képességében. Egyúttal cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy az amerikai csapatok az Iraknak megszabott ultimátum lejártáig, azaz január 15-éig nem tudnak felkészülni a hadműveletek megkezdésére. Irak sem a január 15-i határidő előtt, sem utána nem hajlandó változtatni Kuvaittal kapcsolatos politikáján — jelentette ki a BBC brit rádió- és televíziós álrlomásnak nyilatkozva Latif al-Dzsaszem iraki tájékoztatási miniszter. Jelezte, továbbra sincs előrehaladás abban, hogy Washington ós Bagdad megegyezzen a januári ultimátum lejárta előtti esetleges tárgyalások időpontjáról. MARCHAIS CJRA EGÉSZSÉGES. Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára, aki egy enyhe szívrohamot követően kétnapos kezelésen esett át. pénteken elhagyta a kórházat. A fótitkárt szerdán szállították, kórházba Avignon környéki nyaralójából, ahol a múlt heti pártkongresszus fáradalmait pihente ki. A kongresszuson egyébként — a reformerek bírálatai ellenére — elsöprő többséggel (99 százalék) megerósitettók hivatalában, amit 1972 óta lát el. Rendszerváltás a határon A határőrség felkészült az orosz invázióra Több fontos témáról tájékoztatták tegnap a sajtó képviselőit Budapesten, a határőrség országos központjában. Szegeden volt egyetemista Józan higgadtságot! — mondja Józsa Fábián képviseld — Figyelemmel kisért-e a szegedi politikai viszonyok alakulását? Mivel magyarázza. hogy a képviselő-választáson az MDF átütő sikert aratott, az önkormányzati választásokon pedig a liberálisok látványosan előretörtek? — Bár rengeteg kötelék fűz Szegedhez, a város politikai életének változásait csak fő vonalban tudom követni ; elsősorban szegedi képviselőtársaimmal folytatott folyosói beszélgetések útján. Igaz ez a választások alakulására is. Meggyőződésem azonban, hogy a tavaszi országgyűlési képviselőválasztásokon a magyar nép és a szegedi polgárok a habitusukhoz, lelki alkatukhoz leginkább közelálló pártot, a nemzeti középpártként fellépő, józan higgadtságot, a nyugodt erőt választó Magyar Demokrata Fórumot támogatták. A jól szervezett kampány Szegeden szerencsés jelöltállítással is párosult, ami nagyban elősegítette az MDF választási győzelmét őszre, az MDF kormányra kerülésével — megváltozott az ország gazdasági helyzete, a hatalmas méretű külső és belső eladósodás, az év közbeni hatalomátvétel ugyanis a demokrácia új kormányát kényszerpályára állította. A szabadság kiteljesedésével o lakosság csodákat várt a kormánytól a gazdaságban is, csodák pedig nincsenek. Bárki — bármely párt — vette volna át a kormányzást ugyanazokkal a nehézségekkel kellett volna szembenéznie, és lényegileg ugyanazokat a népszerűtlen intézkedéseket kellett volna meghoznia. Az új politikai garnitúra helyzetéből adódóan készületlensége időnként hibákhoz és kisiklásokhoz vezetett, amely a médiák túlnyomó többségében tőrtént tudatos ellenszenvgeltéssel párosulva azt a látszatot keltette, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, tehetetlen, alkalmatlan stb. Mindez a kormánykoalíció tényezői — közöttük is elsősorban az MDF — népszerűségét gyorsan aláásta. Az így kialakult légüres térbe látványosan nyomult be az ultraradikális Fidesz. Szegeden a Fidesz sikerét az egyetemi hallgatók demonstrációi készítették elő, de azt hiszem, az eredményhez a kormánykoalíció pártjainak gyengélkedése is kellett. Hogy a Fidesz—SZDSZ koalíció sikere egyben a liberálisok előretörését jelenti-e, azt én innen megítélni nem tudom. Kétségtelen, a két párt a liberalizmus jelszavát tűzte zászlajára, de azt gondolom, hogy erre a kérdésre csak az általuk vezetett önkormányzatnak egy huzamosabb működése adhat igazi, megnyugtató választ. — Egyetemistaként verseket publikált: többek közt a Hazatérés lehetőségei című szegedi antológiában is. Milyen a kapcsolata most — politikusként — a költészettel? — Szomorú szívvel kell mondanom, hogy az Irodalommal — az irodalmi élettel, az ifjabb generációk tagjaival és müveivel — a kapcsolatom megszűnt, vagy legalábbis szünetel. A politika, a képviselői munka túlterheltsége egyelőre nem hagy erre időt. Hogy magam újra verset írjak: ez csak a vágyálmaimban szerepel. — Végezetül: kérünk egy emlékezetes szegedi sztorit, amely önnel esett meg! — A sztori attól szegedi, került, hogy egyetemi éveimhez kapcsolódik. Egy téli reggelen gondolatokba merül ten baktattam a jogi kar Petőfi sugárúti épülete felé, ahol, ha emlékezetem nem csal, közgazdaságtanból (pardon politikai gazdaságtan) kellett vizsgáznom. Az egyik kereszteződésben egy Zsiguli elhajtott mellettem, a kocsiban egyik évfolyamtársamat véltem felfedezni. Az autó vagy 150 métert továbbgurult, majd egy ház előtt megállt, és dudálni kezdett. — Talán a vizsga marad el, vagy a főépületben lesz? — villant át agyamon, s már futottam is utána, majd odaérve, bevágódtam a hátsó ülésre. A víszszapil lant óból egy szempár kérdő tekintetét láttam, majd hátrafordulni egy idegen arcot. A meglepetéstől az autós ismeretlen sem tudott szólni, egy gyötrelmes másodpercen át némán és ijedten meredtünk össze. — Mi nem ismerjük egymást! — fakadtam ki kétségbeesetten, és éreztem, hogy abban a pillanatban valami megállíthatatlanul megindul és összeomlik bennem. Megsemmisülten szántam ki az autóból és megverten, lélekben legalábbis tántorogva fordultam vissza az egyetem, a vizsga színhelye felé. Ami ezután történt, már nem érdekes. A nap agyon volt ütve, annak ellenére is, hogy a kollokvium jól sl(saadt) Kiss Kálmán ezredes azokról a változásokról számolt be, amelyeket immár egy éve folyamatosan tapasztalhat a határainkon átkelő utazó, s amely változások ezután is zajlanak. Köztudott, hogy a határőrség fokozatosan hivatásosakból álló szervezetté válik: eddigi létszáma sorkatonákkal együtt 22 ezerről kilenc, kilenc és fél ezerre csökken. Az aggodalmakra, miszerint e leapasztott létszám képes lesz-e a helyenként alaposan megnövekedett feladatok ellátására, a szervezet vezetői úgy válaszoltak: megszabadulva a sorkatonák ellátásának, valamint a belső őrség, belszolgálat kötelezettségeitől, már kevesebb emberre van szükségük. Ugyanakkor az így fölszabaduló pénzeket motorizációra forditva abban reménykednek : a mobilitása ezáltal hatékonysága csak nó a profi állománynak. Ezentúl egyébként nem a fegyveres erők tagjaiként, hanem rendészeti szervként működnek, s klasszikus feladataik Sáliamigazgatási, nemzetbiztonsági, s a határkörzetben végzendő rendészeti munkával is kiegészülnek. Munkájuk során olyan, a kor kihívásainak megfelelő kettős elvárásnak kell megfelelniük, ami nem ígérkezik könnyűnek. Mert egyszerre kell gyorsítani, zökkenőmentessé tenni a határon való átkelést, ugyanakkor meo kell akadályozni a veszélyes cselekmények, az ország biztonságát veszélyeztető emberek és szervezetek beáramlását, a kábítószer- és fegyverkereskedelem kialakulását. Föladva tehát a totális ellenőrzés, totális biztonság politikáját, a szelektív határellenőrzés rendszerét vezetik be. Hogy ez a gyakorlatban miből áll, annak részleteit Bakodi György ezredes ismertette a hallgatósással. Január hetedikétől az utasok határon való ellenőrzésének két módozatát tapasztalhatjuk. Az általános ellenőrzésen belül sem mindegy, hogy kifelé, vagy befelé lép az illető, illetve, hogy magyar, vagy sem. A magyar állempoleárok ellenőrzése gyakorlatilag abból áll: van-e az utasnak útlevele, s az az útlevél sajátja-e. Az ellenőrzés másik módja a fokozott, amit akkor alkalmaznak a határőrök, ha gyanújuk merül föl arra: az útlevél hamis, vagy a járműben tiltott anyag van, netán valami miatt az utas nem léphet be, vagy nem hagyhatja el az országot Az ellenőrzés új rendszerének bevezetése előtt a határőrség vezető szakemberei Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban tanulmányozták az ott szokásos módszereket. Ennek eredménye, hogy nálunk is lesznek szúrópróbeszerű alapos ellenőrzések, meghatározott célú akciók, sőt különösen indokolt esetben, például kiemelten veszélyes bűnöző keresésekor részleges határzár is elképzelhető. A tájékoztató résztvevői az elhangzottak után többek közt arról érdeklődtek; hogyan készül a határőrség a Szovjetunióban hamarosan bevezetendő világútlevél nálunk várható hatásaira. Zubek János alezredes, a határőrség szóvivője a fölvetésekre úgy válaszolt; politikai állásfoglalás nem feladata szervezetüknek, de az a véleménye: a sokak által javasolt vízumkényszer bevezetése igen barátságtalan lépés lenne — különös tekintettel a kárpátaljai magyarokra —, ám, ha a kormányzat ilyen intézkedést hozna, ők fegyelmezetten végrehajtják. A határőrség inkább arra készül, hogy kulturáltan tudja kezelni a várható nagy tömeget. A menekültügyi, valamint a továbbutazás) szándékok miatti, nyugati határainkon várható problémákat pedig a kötelező valutabeváltás rendszerével, közlekedésrendészeti ellenőrzéssel, az itt-tartózkodáshoz szükséges pénz bemutatásának megkövetelésével gondolják mederben tartani. Nemzetközileg óriási a találgatás a szovjet (menekült) invázió várható méreteit illetően; 60 ezer emberről ugyanúgy beszélnek, mint akár 20 millióról. A határainkon meglévő további problémák sorában Zubek János azt említette: Romániának több olyan arab országgal van vízumegyezménye, akivel hazánknak nincs, ezért egyre nagyobb a veszélye annak, hogy keleti szomszédunkból szűrödnek át nemkívánatos sötét elemek. Az elmúlt év azonos időszakának 4,5 millió utasával szemben idén 21,5 millió ember lépte át a magyar—román határt. Az állapotok kezelhetősége érdekében a határőrségen sokat várnak az év első felében megalkotandó határőrizeti törvénytől, s hogy ez milyen tömegeket érint, arra egy adat; idén — eddig — 100 milliónál több utas lépte át határainkat. Egy biztos: ez a szám jövőre sem lesz kisebb. fbalogh)