Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)
1990-12-29 / 326. szám
80. évfolyam, 326. szám 1990. december 29., szombat ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint A kirúgáshoz is engedély kell Csökkenő adóhatárok — Vizsgálat a kisgazda elnök ellen Világkiállítás még nincs, jelkép már van V asárnap is folytatja munkáját az Országgyűlés. A honatyák komolyan veszik az év végi finist. Üjabh hivatal fölállításáról döntött a kormány, mely többek között az elbocsátásoknak is határt szabna. Hogy ezzel a klasszikusan szakszervezeti feladattal miért a miniszterek tanácsa kíván foglalkozni, az egyelőre rejtély ... A Parlament egy sor változtatást fogadott el az adórendszerrel kapcsolatban. Ezek egy része arról szól, milyen plusz adókat vethet ki ránk az önkormányzat, másik részük az szja-táblák változtatásáról beszél. A magyarázatok szerint a változások azt jelentik, hogy nőtt az adómentes jövedelemhatár. Ügy legyen. Szegeden tegnap leginkább színházi események keltettek érdeklődést. A tegnap esti balettelőadást három beugrás mentette meg, s tette izgalmassá. Hó még nincs, csak köd. Várjuk a szép, új esztendőt. Országgyűlés Adó adó hátán Az Országgyűlés pénteken elsőként a helyi adókról szóló törvényről határozott. A plénum a néhány, de annál fontosabb módosító indítvánnyal együtt 158 egyetértő, 124 ellenző és 26 tartózkodó szavazattal elfogadta a törvényjavaslatot. Az űj törvény szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzatok illetékességi területükön rendelettel helyi adókat vezethetnek be. Budapesten a fővárosi önkormányzat jogosult rendelkezni arról, hogy a helyi adók közül a fővárosi kerületi önkormányzatok melyeket vezethetik be. Az adózás részletes szabályait viszont a •kerületi önkormányzatok állapítják meg. Az önkormányzatok a törvényben meghatározott adók bevezetésén túl megállapítják az adó mértékét — a törvényben rögzített felső határokra figyelemmel —, bővíthetik az adómentességek és -kedvezmények körét. A törvényhozók a kormány javaslata ellenére döntöttek ügy — Békési László (MSZP) javaslatát elfogadva —, hogy az önkormányzatok által megállapított helyi adó mértéke és összege nem befolyásolhatja az önkormányzatok részére, a költségvetési törvényben megállapítható állami támogatás jogcímét és mértékét. Az adómentesség köréről szóló módosító indítványok elbírálásakor meglehetős vihar támadt. A plénum ugyanis a lakásokra vonatkozó valamennyi módosító javaslatot, és az eredeti törvényszöveget egyaránt elvetette először. Ebből ügyrendi vita támadt az ellenzéki és a kormánypártok között. Végül Gál Zoltán (MSZP) javasolta az újbóli szavazást, mondván: ha egy ilyen kedvezmény kimarad a törvényből az a szándékoltnál jóval több állampolgárt sújthat. Ugyancsak a vagyoni adók körébe tartozik a telekadó, amelyet az önkormányzat illetékességi területén levő beépítetlen belterületi földrészletre lehet kivetni. Az adó alapja szintén az önkormányzat döntésétói függően, a telek négyzetméterben számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke. Mentes a telekadó alól például az építési tilalom alatt álló telek a tilalom idején, illetve a közhasználatú tevékenység céljára használt telek. Az idegenforgalmi adót — ha kivetik — azoknak kell megfizetniük, akik nem állandó lakosként tartózkodnak 48 órát meghaladóan az adott önkormányzat területén, akiknek ugyanilyen területen olyan, üdülésre, pihenésre alkalmas épületük van, amely nem minősül lakásnak. Az adó felső határa személyenként és naponta 100 forint, vagy épület után évente 300 forint négyzetméterenként. Az adó megfizetésével foglalkcxzó rendelkezések között szerepel, hogy ha az önkormányzat bevezeti a telekadót vagy a kommunális adót, akkor hatályát veszti egyidejűleg a telekhasználati és -igénybevételi dij, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás. a telekadó, és e földrészletek után a magánszemélyek földadó-kötelezettsége. Az e törvény alapján bevezetendő adókkal egyidejűleg hatályukat vesztett rendeletek alapján a korábban jogerős határozattal engedélyezett adó, díj és hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentességek, illetőleg kedvezmények szintén hatályukat veszítik. Egyetlen kivétel az új építésű lakásokra a megállapított házadómentesség. Ezek lejártukig érvényben maradnak. Pénteken, az esti órákban az elhúzódó költségvetési vita miatt Szabad György, az Országgyűlés elnöke bejelentette: módosítják a renctkívüli ülés reggel meghatározott menetrendjét. Pénteken este fél 9-ig folytatják a jövő évj költségvetési törvény tervezetének vitáját, majd szombaton 10 órakor ismét a költségvetés részletes tárgyalásával töltik a délelőttöt a képviselők. A jövő évi költségvetésről így a rendkívüli ülésszak utolsó napján, vasárnap döntenek a képviselők. (MTI) Vizsgálat az FKGP elnöke ellen A Független Kisgazdapárt országos tisztségviselőinek legutóbbi megválasztása alkotmányellenesen történt — állítja Kabar Lajos, a nagyválasztminy tagja, aki a Fővárosi Bíróság cégbíróságánál vizsgálatot kezdeményezett Nagy Ferenc József pártelnök ellen. Kabay Lajos — egyébként a kisgazdapárt hajdúszoboszlói szervezetének a tagja — pénteken arról tájékoztatta az MTI debreceni tudósítóját, hogy beadványa szerint a pártelnök a december 14-én és 15-én megtartott nagy választmányon a küldötteken kívül hozzávetőleg húsznegyven résztvevőt látott el küldöttigazolvánnyal. Néhányuk szavazását sikerült megakadályozni — erről jegyzőkönyvet is vettek föl —, többen azonban jogtalanul szavaztak. A nagyválasztmány tagja ezért kéri a cégbíróságot: az ügy teljes körű kivizsgálása után nyilvánítsa érvénytelennek a szavazást és a Független Kisgazdapárt országos tisztségviselőinek megválasztását. Csökkennek a költségvetés kiadásai Létrejött az egyetértés a Parlament költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága, valamint a kormány között, hogy milyen mértékben csökkentsék a beterjesztett jövő évi költségvetési tervezet kiadásait, s a megspórolt pénzt hogyan használják fel — tájékoztatta a plenáris ülésen a képviselőket a bizottság előadója, Becker Pál. Elmondta: egyetértenek abban, hogy 24 milliárd forinttal kéli csökkenteni a jövő évre tervezett kiadásokat, s ezt a pénzt az adótábla valorizálására, az önkor(Folytatás a 2. oldalon.) Köztérhasználatról, illegális parkolásról — Harmincnyolc ... harminckilenc ... negyven! — számlálta az alpolgármesternő — no nem valamely betegének szívdobbanásait, hanem — a beszivárgó képviselőket (a város szabályos érveréséért felelő önkormányzati testület összlétszáma egyébként 53 fő), ugyanis Szeged város közgyűlése tegnap délelőtt 9 órától tartotta évzáró ülését a városháza dísztermében. A kezdet kezdetén az egyik el nem kötelezett képviselő — csoportjuk megalakulásáról már korábban hírt adtunk — demonstrálva, hogy még az el nem kötelezetteknek sem elkötelezettje, visszaült eredeti helyére: nyugtalan ember vagyok, nyugtalan időkben — mondotta magáról. A képviselők megvitatták és elfogadták a jármüvek elszállításáról és a közterület-használatról szóló helyi rendeleteket (utóbbi tartalmazza az engedélyezéssel és a pályázati rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a díjtáblázatot: ez a helytől — külterület, belváros — és a profiltól — pavilon, benzinkút, taxiállomás, iparvágány, totó-lottó lada, céllövölde stb. — függően változik. A közgyűlés a képviselők jövedelem- és költségtérítéséről az alábbiak szerint rendelkezett: a képviselőt havi négyezer forint költségtérítés és havi 1500 forint bruttó jövedelemtéritési átalány; a bizottsági tag képviselőt havi 5500 forint költségtérítés és havi 1500 forint bruttó jövedelemtárítési átalány; a bizottsági titkárt 7 ezer forint, a bizottsági elnök és a tanácsnok képviselőt havi 8500 forint költségtérítés és havi 1500 forint bruttó jövedelemtérítési átalány illeti meg. A jövedelemtérítési átalány csak a képviselő igénybejelentése alapján fizethető. Rögzítette a közgyűlés bizottságainak feladatait és hatáskörét a felügyelt vállalatokkal és intézményekkel szemben, egyúttal megválasztotta a szakmai állandó bizottságok tagjait, s döntött a külső szakértők személyéről. (Ismeretes, korábban csak az elnököket és a titkárokat szavazták meg a képviselők.) A közgyűlés — dr. Bánfalvi Géza munkaviszonyának megszüntetése után — 1995. december 31-ig dr. Hampel György szájsebészfőorvost nevezte ki a Szeged Városi Kórház-Rendelőintézet orvos-igazgatójává. O. J. Ad(na) — kap(na) Á hiány: a szeretet A beugrások a tegnap esti balettelőadást mentették meg. Ahogy Imre Zoltán balettigazgató, a Szenvedélyes viszonyok című est egyik művének (Vonzások és választások) alkotója kifejezte, ez volt a „hármas halálugrás". A súlyos szó használatára talán azért ragadtatta magát mert — ő voLt az egyik beugró. Saját koreográfiájában az öregúr szerepében láthatta a kisszínházi közönség, Ugy saccolom, a neves művész hat éve nem táncolt színpadon; s bár az öregúr — korához illón — nem túl nehéz táncosszerep. ám határozott karakter a táncműben, mely markáns vonások inkább pantomimikus eszközökkel fejezhetők ki. az alkotónak azért mégis csak próbatétel lehetett színp>adi megjelenítése. Nos, ragyogóan sikerült. Érdekes, hogy beugrással jött haza Imre Zoltán — 1984-ben — Magyarországra is. Egyenesen az operaházi színoadra. Az első szegedi korszakát követő külföldi táncos és alkotói periódus után. a Hullámhosszok uíisa című balettjét mutatták be az operában. Tizenhat év után először itthon... S mi tortént? Be kellett ugrania Majdnem belehaltam" — kommentálta az esetet, s kellő öniróniával holmi pocakkörvonalakra utalt, melyek, úgymond, meghaladták a bevett táncosméreteket. Legutóbb viszont a tévében láthattuk (úgv négy-öt éve) tánco6szerepberv, méghozzá Krámer György Sakálok című. emlékezetes, pompás kiállítású balettfilmjében. Metzger Márta partnereként Bodor Johanna volt a tegnapi est másik hőse. A megbetegedett Prepeliczay Annamária helyett táncolta a Vonzások és választások különös négyesfogatának egyik hölgyét úgy, hogy semmi sem utalt arra: néhány órája volt a betanulásra. Bravó! S a harmadik: Sárközi Attila a „Veszekedő házaspár" férfiúját Kiss István Róbert helyett táncolta el. A beugró hármaknak hála, nem kellett lemondani a tegnapi előadást vagyis megszakítatlan maradt Bodor Johanna, az egyik beugró az a kétségtelen sikerszéria, amit a Szegedi Balett idei első bemutatója óta könyvelhetünk. S. E. Hirdetni annyit tesz, mint akarni valamit: eladni, cserélni, munkát vállalni, társat találni stb. De köszönteni?! Ez ritkaságszámba megy. Lapunk karácsony előtti számát böngészve a hirdetések között bukkantam a nekem is szóló ünnepi köszöntőre. „Adjon az Isten mindenkinek szerencsét, egészséget, hitet és reményt. Adjon az Isten mindenkinek békét, hogy ne ismétlődhessék meg az út Betlehemtől Golgotáig. Adjon az Isten mindenkinek eröt, hogy az ártatlan ember ne roskadjon minduntalan a földre, a kibírhatatlan „teher" alatt. Adjon az Isten mindenkinek nyugodt, alkotó munkásnapokat, áldott ünnepeket. Adjon az Isten mindenkinek kegyelmekben gazdag, kellemes karácsonyt. Ad.ion az Isten mindenkinek eredményes, boldog új évet! Ezt kívánom mindenkinek". Név, cím, telefon ... — Hogyan jut valakinek eszébe egy mindenkinek szánt köszöntőt — szavanként tíz forintért — hirdetésként föladni? — kérdeztem a hirdetési oldal „Egyéb" rovatában olvasható „apró" alján álló telefonszám tárcsázása után. — Az ajándéknak nem szokták kérdezni az árát és célját — hárította el a kérdést Klára asszony. — Anynyit mondhatok, nagy keserűség váltja ki az emberből az ilyen köszöntőt... — Nevének, címének, telefonszámának közlése milyen következménnyel járt? — Rengetegen — vagy hatvanan, nyolcvanan — kerestek telefonon. Többségük — egy-két kivételtől eltekintve — egyedül élő aszszony volt. Egy ismeretlen, magát „három műszakos melósként" bemutató férfi kétoldalas levelet írt. Ebből is látszik, mennyire igényelnék az emberek a szeretetet... — Mit mondtak önnek azok, akik telefonon hívták? — Köszönték a jókívánságokat. Volt, aki csak köszönetet mondott, s letette a kagylót. Volt, aki elpanaszolta, hogy gyászol, s mennyire magányos ezen a karácsonyon. Volt, aki örömét fejezte ki, mert személyes ajándéknak érezte a soraimat. Egy fiatalasszonyka is hívott, aki két és fél hónapos gyermekéről mesélt. Aztán olyan is volt, akiről kiderült, hogy hozzám hasonlóan a férjével együtt, nagy-nagy szeretetben él. — Ezek szerint Klára aszszony nem magányosan, hanem családja körében töltötte a karácsonyt? — Mi nem szenvedünk a szeretethiánytól. Férjem 59 éves, nyugdíjas tanár. Én 57 esztendős vagyok. A lányunk Budapesten él, de most nem volt velünk, mert a munkája Vietnamba szólította. Mi szépen élünk. Ügy éreztük: ebben az ínséges időben szólni és adni kell — szeretetet, mert abból a legnagyobb most a hiány ... A sok-sok telefonhívás jólesett, mintha egy-egy láthatatlan gyertya került volna a karácsonyfánkra. (újszászi)
