Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-22 / 322. szám

Ttvr V Kk(Tf, kíiön íú.,, ÖNÁ1.LOSÁGOT \K TÁVHŐNEK 80. évfolyam, 322. szám 1990. december 22., szombat ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Adventi perpatvarok Sevardnadze lemondása megrendítő — Sztrájkoltak a beszolgáltatok Megyemánia — Egyetemi villongások — Szegények karácsonya S zámomra, mint a világon másoknak is, megdöbben­tő volt a hír Eduárd Sevardnadze lemondásáról. Külön sajnálom azért is, mert a közeljövőben ta­lálkoztam volna vele. Eddigi személyes találkozóinkon rendkívül jó benyomást szereztem róla, azonkívül, hogy ismertem szerepét a történelmi léptékű átalakításban, amelynek nem csak végrehajtója, hanem szerintem egyik kezdeményezője is volt — mondotta Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter pénteken, a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában. Arra a kérdésre, hogy a szovjet csapatkivonások üte­mét befolyásolhatja-e a szovjet külpolitika élén bekövet­kezett változás, Jeszenszky Géza elmondta: a szovjet csa­patkivonások érvényes nemzetközi egyezmény alapján folynak. A csapatkivonások ügyében csupán bizonyos gaz­dasági viták voltak az elszámolással kapcsolatban, de ma­gát a kivonás tényét és ütemét senki nem vonta kétség­be. A csapatkivonások továbbra is a megállapodások alap­ján történnek. A Varsói Szerződéssel kapcsolatban a külügyminiszter kifejtette: természetesen napirenden van továbbra is a Politikai Tanácskozó Testület Budapesten tartandó ülése. A szovjet vezetés ebben érdekelt, elkötelezte magát, a konkrét dátumban pedig feltehetően rövidesen sikerül megegyezni. Fölesküdött miniszterek Miniszterek eskütételével kezdődött pénteken az Or­szággyűlés plenáris ülése. Szabad György házelnök felolvasta Göncz Árpád köz­társasági elnök átiratát, amelyben arról értesítette a törvényhozást, hogy Rabár Ferenc pénzügyminisztert december 20-ai hatállyal felmentette tisztségéből, s ezzel egyidejűleg Botos Ka­talint és Pungor Ernőt tár­ca nélküli miniszterekké. Kupa Mihályt pénzügymi­niszterré kinevezte. Ugyan­csak felmentette tisztségé­ből — december 21 -eí ha­tállyal — Boross Péter tár­ca nélküli minisztert és Hoé­váth Balázs belügyminisz­tert, s ezzel egyidejűleg Bo­ross Pétert belügyminisz­terré, Gálszécsy Andrást és Horváth Balázst tárca nél­küli miniszterekké kinevez­te. Miután az újonnan kine­vezettek többsége kormány­tagként korábban már letet­te az esküt a Magyar Köz­társaság alkotmányára,' így ezúttal Kupa Mihály, Botos Katalin, Gálszécsy András és Pungor Ernő ünnepélyes eskütételének tanúja volt az Országgyűlés. A képviselők ezt követően megemlékeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulá­sának 46. évfordulójáról. Első napirendi pontként szintén a társadalombizto­sítással összefüggő kérdés került a képviselők elé. A társadalombiztosításról szó­ló 1975. évi törvény módosí­tását Kelemen András nép­jóléti államtitkár azzal in­dokolta, hogy a jövőben az özvegyi nyugdíj az el­hunyt hozzátartozó után a férfiakat is megillesse. A képviselők — egyetért­ve azzal, hogy mielőbb szük­séges a nyugdíjrendszer tel­jes és átfogó rendezése — különösebb észrevétel nél­kül lezárták a tervezet álta­lános vitáját. Az Országgyűlés késő dél­után már működési nehéz­ségekkel küzdött. A plénum döntött az álta­lános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról, majd lezárta a vállalkozási nye­reségadóról és az állami va­gyon utáni részesedésről szóló törvények módosításá­nak részletes vitáját is. Párhuzamosan két bizott­ság is ülésezett, így — uár a T. Ház állandóan kifogá­solja, hogy a sajtó ezt szó­vá teszi — a kelleténél ke­vesebb képviselő volt jelen a teremben. Jóllehet — e helyzet fonákságát átérezve — a kisgazdapárti Bereczki Vilmos indítványozta, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás rendeljen el szünetet, a hoz­zászólások folytatódtak. Sorra-rendre jelentkeztek a képviselők hozzászólásra, a helyj adókról szóló tör­vényjavaslat részletes vitá­jában, benyújtott módosító indítványaikat indokolva. Némi ügyrendi vita is ki­bontakozott arról: szabály­szerű-e egy törvényjavaslat részletes vitáját megkezde­ni és lefolytatni, miközben a bizottság még az ehhez kap­csolódó módosításokkal nem végzett. Ennek a rendkívüli és zavaros helyzetnek volt a következménye, hogy Szű­rös Mátyás már lezárta a részletes vitát, amikor kide­rült: az alkotmányügyi bi­zottság még nem végzett a módosítások tárgyalásával, sót saját javaslatot is kíván előterjeszteni. Erre tekintet­tel a részletes vitát újra meg kellett nyitni, s az szombaton folytatódik. Az Országgyűlés pénteki ülésnapja végén személyi kérdésekben döntött. Az MDF képviselőcsoportja be­jelentette. hogy Bethlen Ist­ván helyére, a, költségvetési bizottság alelnöki posztiára Bakó Lajost jelölte, ezt is támogatta a plénum. A kép­viselők tájékoztatást kaptak arról, hogy a nemzetbizton­sági bizottság elnökévé vá­lasztotta Kövér Lászlót (Fi­desz) . „Magyarok" . Tegnap Szeged város pol­gármesteri hivatalában hu­szonnégy személy vehette át — ünnepélyes, bensőséges körülmények között — az úgynevezett honosítási ok­iratot. A Magyar Köztársa­ság elnöke, Göncz Árpád aláírásával szentesített do­kumentum szerint az állam­polgárságról szóló 1957. évi V. törvény 11. paragrafusa értelmében a honosított sze­mély a magyar állampolgár­ságot az állampolgársági es­kü letételének napjával szerzi meg — ami dr. Lippai Pál polgármester, az okirat másik aláírója előtt, az ér­dekeltek szempontjából fel­emelő hangulatban, meg is történt. A magyar állampolgársá­got elnyerők között volt olyan személy, aki újraho­nosítási okiratot kapott — születése folytán ugyanis va­laha (Észak-Erdélyben) ma­gyar állampolgárként lát­ta meg a napvilágot, ez azonban nem mentesítette a szükséges iratok (eléggé kö­rülményes és tekervényes) beszerzésének kálváriája alól. Szeged polgármestere rö­vid beszédében — nem té­telesen, inkább mondani­valója szellemében — bizal­máról biztosította az egytől­egyig magyar nemzetiségű, ellenben hivatalosan most „magyarrá" váló állampol­gárokat, figyelmeztetvén őket jogaik mellett köteles­ségeikre is. A két menekült, több át­települő családot és számos, házasság révén szegedi pol­gárrá váló személyt egy­egy virágszál emlékezteti minderre — a természeti tü­nemény hervadásának múl­tával is. P. S. Meghalt a megye! Éljen a megye! Történelmi jelentőségű esemény, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásá­nak 46. évfordulóján, tegnap a régi tanács- és megyerend­szer megszűnt. Csongrád me­gye közgyűlése, azaz az új megyei önkormányzat képvi­selő-testülete megalakult. Az új megyei önkormány­zat muníciójáról Lehmann István, a volt megyei tanács elnöke adott képet A régi megye több mint kétmilliárd forinttal gazdálkodhatott az elmúlt évben; többek között 24 regionális intézmény mű­ködéséről és fejlesztéséről, 15 vállalat irányításáról gon­doskodott, különböző vállal­kozásokkal gyarapította „va­gyonát". A volt tanácselnök szerint kiegyensúlyozott gaz­dasági viszonyokat hagytak hátra az új önkormányzat­nak. A megye tanácsának igazgatási apparátusáról megtudtuk, hogy létszáma az utóbbi két évben 35 szá­zalékkal csökkent. Jelenleg 175 szakember (73 százalé­kuk egyetemi végzettséggel) várja, mi lesz a sorsa: a ko­rábbi megye feladatait átve­vő három szervezet — a jog­utódnak tekinthető önkor­mányzat, a köztársasági megbízott, a hatósági fel­adatokat ellátó állami de­koncentrált szervek — appa­rátusában megtalálja-e he­lyét, vagy új állás után kell néznie. Ezért nem véletlen, hogy a megyei közgyűlés első nyilvános ülésén az appará­tus tagjai nagy számban vet­tek részt. A maratoni ülés mederben tartása nem mindig sikerült, a bonyolult szavazási proce­dúra igénybe vette a képvi­selők figyelmét. A 250 fős megyei képviselő-testület 47 tagjának igen szavazatával négy évre Lehmann Istvánt választották meg a megyei közgyűlés elnökének. A tisztségviselő fizetését a min­denkori miniszteri fizetés 79 százalékában (jelenleg brut­tó 51 ezer 300 forint) hatá­rozták meg. A közgyűlés el­nöke esküt tett. Az eredetileg 50 fős képviselő-testület ki­egészült a testület elnökével. Az alelnökök számában és személyében koránt sem volt ilyen egyetértés, pedig a 8 körzet küldötteinek szóvivői hosszasan egyezkedtek a színfalak mögött. A testület egyetértett abban, hogy egy főállású és négy társadalmi megbízatású alelnök legyen Csongrád megyében. Abban is megegyezésre jutottak, hogy a főállású tisztségviselő bére a mindenkori miniszteri fizetés 75 százaléka legyen, a társadalmi megbízatást vál­lalóknak fjedig a miniszteri fizetés 20 százaléka járjon tiszteletdíjként. Csongrád megye képviselő-testülete nem tudott dönteni a főállá­sú alelnök személyéről; a két jelölt közül egyik sem kapta meg a szükséges kétharma­dos szavazattöbbséget. A társadalmi megbízatású alel­nökök a megye régióit kép­viselik. Most csak három személy — a csongrádi Pász­ti Tóth Gyula, a szentesi dr. Sipos Ferenc és a mindszenti dr. Szirbik Imre — kapott bizalmat. A megyei közgyű­lés következő ülésére vár, hogy a képviselők döntsenek a főállású, illetve egy társa­dalmi megbízatású alelnök személyéről. . Az új Csongrád megyei képviselő-testület határozott a főjegyzői pályázat kiírásá­ról, majd pénzügyi ellenőrző­bizottságot választott, és el­határozta, hogy a megyei rendőrfökapitányi pályázat bírálatára kijelölt bizottság­ba a közgyűlés elnökét dele­gálja. Az új önkormányzati tes­tület, a megyei közgyűlés képviselőjének 64 százaléka független, de csak három nőt választottak e tisztségre. A megyei képviselők közül több mint húszan polgármes­teri megbízatást kaptak la­kóhelyükön. A képviselők között igen sok az állator­vos, a tanár, kevés a vállal­kozó, s a jelenlegi gazdasági helyzetet tükrözi, hogy egy munkanélküli gépészmérnök is helyet kapott a testületben. Ü. I. Lesz-e fűtési rendszerváltás? Nem zsarolás-figyelmeztetés! Tegnap reggel nyolctól tíz óráig fagyoskodtak a táv­fűtőművek dolgozói a Csongor téren. Hogy egészen pon­tosak legyünk: a szolgáltatások százszázalékos biztosítása mellett kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést szervez­tek a dolgozók. A közel százfős tömeg transzparensekre festve is megfogalmazta óhaját: „Tiszta képet — külön céget!" Mint ismeretes, a távhő-szolgáltatási főosztály dol­gozóinak 90 százaléka írta alá még áprilisban azt a ké­relmet, hogy külön szeretnének válni a Szegedi Városgaz­dálkodási Vállalattól. A régi tanácsi apparátus, mandátu­ma lejártáig, már nem foglalt állást az ügyben. A frissen felállott önkormányzat viszont még nem döntött. A „táv­hősök" most ezt szeretnék sürgetni: — Nem akarunk senkit zsarolni! — szögezte le Szőcs Mihály főbizalmi. — A kérdéseinkre szeretnénk választ kapni. A lakosság és a távfűtők érdeke, hogy önállósul­junk. Nyolc hónap után legalább annyit szeretnénk elérni, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velünk. — Még a Cserepes-sori piac is fontosabb volt a vá­rosatyáknak, mint a meleg — veti közbe valaki. — Miért rossz a hangulat? — Mert sötéten látjuk a jövőnket. Pontosabban, se­hogy se látjuk — mondja Sárkány László főosztályvezető. — Több mint 100 milliót fizetünk a VGV-nek, de alig hú­szat kapunk vissza. A 180 forintos önköltségből ma alig több mint 62 forintot fizet a lakosság légköbméterenként. Két év múlva megszűnik a támogatás, a háromszoros ár­növekedést már nem bírja el senki. Minél gyorsabb dön­tés kellene. Az önkormányzat felügyelőbizottságot választott a volt tanácsi vállalatok „átvilágítására". Döntés minden bizony­nyal születni fog: de mikor? — kérdezik az elégedetlen­Behűtöttek maguknak a távfűtők Nagy László felvétele fmWm RTÉS1-RENOS7.FK | VÁLTÁS NINCS I £? MOST IS ROZSDÁSODIK I DÖNTS EN

Next

/
Oldalképek
Tartalom