Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-12 / 287. szám

2 Kapcsolatok 1990. november 12. hétfő Míhai'f, a külföldi próféta Az egyesült Németországban még a csók is más, de a partner mindenképpen. A Bild am Sonntag érzékeltette ezt két fényképpel: az egyiken Mihail Gorbacsov csücsörit jó egy évvel ezelőtt, Erich Honeckerhez hajolva, a másikon behunyt szemmel a német borkirálynő, Birgit Schchl orcájára nyom csókot a szovjet elnök. Az utóbbi fénykép szombaton készült, Deidesheimben, a rajnai borvidéken, ahol Mihail és Raisza golyóálló panorámabuszbői gyönyörködhetett a borongós rajnai tájban. Szombaton, a pfalzi erdőség vidékén, Kohl kancellár szűkebb pátriájában azonban elszabadult a pokol, Tévedtek azok, akik azt mondták, hogy németországban már elmúlt a Gorbi-láz, a Szovjetuniónak megígért két számjegyű öszszegek milliárdokban megszeppentették a pénzt nagy becsben tartó derék németeket. A kétezer éves Speyer ezeréves dómja előtt tízezer ember várt órák hosszat a vendégekre. Maguk eszkábálta szovjet zászlókkal, cirill feliratú, egészséget és boldogságot kívánó táblákkal felszerelkezve álldogáltak türelmesen. A város kintornása gépébe beszereltette a szovjet himnuszt. A fegyelmezett tömegről igazán nehezen lehetett feltételezni, hogy az autóbusz feltűnésére átszakítja a korlátokat, és a legszívesebben darabokra szedte volna a moszkvai házaspárt. A Vörös téri puskalövések, illetve a Schiiuble belügyminiszter és a Lafontaine kancellárjelölt elleni merénylet miatt különösen feszült szovjet és német biztonsági emberek keserves perceket éltek át. Szabályos dulakodás folyt a tömeget visszaszorítani igyekvők és a házaspárt megérinteni akarók között. Gorbacsov testőre, a középen kopaszodó, komor arcú, főnökétől soha egy lépésre nem tágító úriember profi bokszoló módjára ütötte el az elnök fejéhez fenyegetően közeledő, hosszú nyelű mikrofont. Deidesheimben a kancellár kedvenc ételeit tálalták fel, amelyek, mint Kohl közölte, lehet, hogy nem tartoznak a táplálkozástudósok álmai közé, nehezek, laktatóak ugyan, de finonSak. Töltött disznógyomor, azaz disznósajt, májgombóc, sült kolbász és káposzta szerepelt az étlapon. Gorbacsov nem fogadta meg a speyeri katedrális fölött köröző helikopterből kilógatott felszólítást: „Gorbi, mondj nemet Kohl disznógyomrára". Az ételhez rajnai borokat iddogáltak, és nem bontották fel az ajándékba kapott palackokat. Gorbacsovot 1931-e6 és 1985ös évjáratú borral ajándékozták meg, ezzel emlékeztetve őt születésének illetve csúcsra kerülésének évére. Az ebéd után Hannelore Kohl fordult Mihailhoz és Eaiszához: mit szólnának egy kávéhoz, nálunk, Oggersheimben, a Marburger Strassén. Gorbacsovék természetesen bólintottak, már csak azért is, mert a szombat délutáni kávé Kohléknál a program részét képezte. A Rajna-parti Oggersheim nem dicsekedhet ugyan látványosságokkal, de szinte naponta szerepel a hírekben. 24 ezer lakosa, harminc kocsmája van, a labdarúgócsapat az ötödik osztályban játszik, és Friedrich Schiller az egyik ottani vendéfogadóban írta „Ármány és szerelem" című drámáját. Itt tart fenn azonban házat a Németországot — éppen Mihail Gorbacsov segítségével — Bismarck után másodszor egyesítő kancellár, Kohl. Oggersheim hozzátartozik a politikai tájképhez. Már csak a búcsú volt hátra. Kohl még egyezer megköszönte mindazt, amit Gorbacsov tett a német újraegyesítésért, Gorbacsov „egyszerű emberi boldogságot" kívánt a német népnek, melynek Rajna-parti reprezentánsai ismét bizonyították az régi—új igazságot: Gorbacsov külföldön próféta, ha odahaza nem la. Sztálin-Hitler találkozó 1939-ben ? Egy szovjet történész azt állítja, hogy az egykori Európa két diktátora, Sztálin és Hitler, 1939 október 17-én, azaz nem sokkal a Lengyelország ellen viselt szovjet—német háború után titkos találkozót tartott Lvovban. A kutató szerint, a találkozó tényét az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal, az FBI akkori főnöke, Edgár Hoover, személyesen hozta a washingtoni külügyminisztérium tudomására. Minderről D. Nadzsafov, a történelemtudományok doktora számolt be, amerikai archívumok dokumentumaira hivatkozva, a Komszomolszkaja Pravda vasárnapi számában. Utalt ugyanakkor arra, hogy az adat hitelességét a szovjet archívumok titkosított anyagai tudnák bizonyítani vagy cáfolni, azok egy része azonban még mindig zárva van a kutatók előtt. Hoover szerint, a két diktátor a szovjet—német meg nem támadási szerződésen jóval túlmenő, titkos katonai szerződést irt alá, amelyről egyébként Sztálin nem sokkal később, ugyanazon év október 28-án tájékoztatta a kommunista párt politikai bizottságának hét tagját. Hoover levele 1940 július 19-én, azaz a találkozó után csaknem egy évvel kelt, tehát a tekintélyes amerikai ügynökség is csak egy év múltán szerzett tudomást róla. A szovjet történész szerint, ez azt jelzi, hogy mindkét fél maximális titoktartással kezelte az ügyet. A történész szerint, akkor, ha Hoover értesülése valóban igaz volt, ez érthetőbbé teszi a II. világháború előtti szovjet külpolitika számos, eddig megmagyarázhatatlan elemét, mindenekelőtt azt, hogy Sztálin miért bízott a végsőkig abban, hogy el tudja kerülni a szovjet— német háborút. SlRádióíelex A korona elég kemény... Tervei szerint a nem konvertibilis valuták közül, jövőre már csak a csehszlovák koronát jegyzi az MNB — közölte az MTI érdeklődésére Menich György, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. Elmondta: a magyar kiutazók „KGSTvaluta" vásárlásainak már most is 85 százalékát a csehszlovák korona teszi ki. Júl'ustól már az MNB is. csak a csehszlovák koronát váltja be, a többi nem konvertibilis valutát nem fogadja el a külföldi turistáktól. A többi nem konvertibilis valuta, így például a rubel, a lej, a leva és a zloty iránt minimális az érdeklődés. Ez év végéig még nem változnak az árfolyamok, mert addig államközi megállapodáson alapulnak. Jövőre azonban már a keresletkínálat lesz a meghatározó az árfolyamok alakulásában. A forint-korona átváltási arányában nem várható lényeges eltérés a mostani kurzushoz képest, ám a többi, nem konvertibilis valuta jelenlegi fekete piaci értékét figyelembe véve, árfolyamuk akár egyharmadukra is „csökkenhet. (A „KGST-piacokon" például rubelt 4—5 forintért, lejt pedig 60—70 fillérért lehet eladni, illetve vásárolni.) A Nemzeti Bank már megkezdte a tárgyalásokat a csehszlovák állami bankkal a jövő évi lakossági valutaellátásról. A magyar turisták várhatóan jövőre is korlátlanul vásárolhatnak koronát. GÉPELTÉRÍTÉS — SZAPPANNAL. Megadta magát az indiai hatóságoknak szombat éjjel az. a négy burmai diák, aki eltérítette a thaiföldi légitársaság egyik Airbus A—320 típusú repülőgépét. A diákok az összes túszt sértetlenül elengedték. A gép Bangkokbél a myanman (régi nevén Burma) Rangúnba tartott, 204 utassal és 12 főlnyi személyzettel, amikor a burmai diákok pokolgép felrobbantásával fenyegetőzve, arra kényszerítették a kapitányt hogy az indiai Kalkuttában szálljon le. A gépeltérítők később újságíróknak elmondták, hogy fegyvertelenek voltak, s „pokolgépük" is csak szappanból éts huzalokból Összeállított, ártálmatlan utánzat volt Mint mondták, akciójukkal a világ közvéleményének figyelmét akarták felhívni arra hogy a hazájukat irányító katonai rezsim durván megsérti az alapvető emberi jogokat. (AP/AFP/Reuter) REPTÉRI FOGÓCSKA, önállósította magát egy élemedett korú kis propelleres sportrepülőgép az egyik floridai repülőtéren, amikor gazdája — a filmekből jól ismert, hagyományos módszerrel — kézzel indította be a propellert de már nem tudott felmászni az üléséhez. A nézők nagy derültségére, a pilóta lélekszakadva kergette körbe-körbe a szökevényt a kifutópályán, és nem sikerült elcsípnie. A fürge masina hajszálnyira süvített el egy másik repülőgép mellett majd csavargása végén nagy csattanással beleállt egy Coca-Cola-automatába. A bohózatba illő kalandban ember nem sérült meg, de a gép alaposan qszszetört. a kifulladt tulajdonos pedig azt fájlalhatja, hogy a javítás ezrekbe kerül. (AP) CEAUSESCU BORAI KALAPÁCS ALATT. Árverésre bocsátották szombaton Bukarestben Nicolae Ceausescu, a tavaly kivégzett román diktátor és családja borpincéjének kincseit. A bukaresti aukción mintegy 80 érdeklődői, főleg étterem- és bártulajdonos jelent meg. A vásárlók 112 fajta, igen jó minőségű borból válogathattak. Mind a kétezer palack címkéjén feltüntették, hogy az a Ceausescu család borpincéjéből származik. A legdrágább üveg bor kikiáltási ára háromezer lej volt. A bukaresti éttermekben egy palack kiváló minőségű fajbor általában 400 leibe kerül. Átlagosan 1600 lejért keltek el a flaskák. A kikiáltó elmondta, hogy a kalapács alá került borok közül számos üveg külföldi állam- és kormányfők pincéjéből származik, de voltak olyan palackok, amelyek már Ceausescu elődjének. Gheorghiu-Dejnek a gyűjteményében is megtalálhatók voltak A borkészletre azt követően találtak rá, hogy tavaly decemberben a felkelők elfoglalták Ceausescuék rezidenciáját. (Reuter) SZADDAM HÚSZÉIN KÉSZ TARGYALNL Szaddám Húszéin iraki elnök, a brit tv-nézőkhöz fordulva, vasárnap kijelentette, hogv kész „mélyenszántó párbeszédet kezdeni a térség biztonsági problémáinak megoldásáról, de minden rendezésbe bele kell érteni a palesztin probléma megfelelő kezelését, is". Az iraki elnök a brit kereskedelmi tvhálózat. az ITV munkatársának, Trevor MacDonaldnak nyilatkozott Bagdadban. A nyilatkozat egy részét vasárnap kora délután mutatta be az ITV. Szaddám Huseein elutasította azt az: elképzelést hogy országa, ha esetleg kivonulna Kuvaitból, kártérítést fizetne a most megszállva tartott szomszéd országnak. — A világközvéleménv hem támogatja ezt az elgondolást (amelyet az utóbbi idfiben Margaret Thatcher brit mir'szterelnöv többször emlegetett) — mondotta az iraki államfő. (MTI) GUATEMALAI VÁLASZTÁSOK. Több hetes, fegyveres erőszakkal is élezett kampány után vasárnap általános választásokat tartottak a közép-amerikai Guatemalában. A térségben ezzel lezárult egy másfél évre széthúzott választási sorozat, amely az óteaes érintett államban a jobboldal előretörését hozta. A guatemalai 12 elnökjelölt közül egyik sem számithat megalapozottan a szavazatok több mint ötven százalékára, ami azt jelenti, hogv január 6-án. egy újabb fordulóban döntenek maid a két legnépszerűbb politikus között. Á felmérések szerint azonban mindenképpen a jobboldali ellenzéki pártok várhatóak az első he, lyekre A legeséivesebb Jorge Cárrá o Nicolle. a Nemzeti Központ Unió (UCN) részéről. (MTI) 1956 — történészszemmel „A nemzetközi összefüggések feltáratlanok" Az 1956-tal kapcsolatos görcs csak most, a 34. évfordulón oldódott valamelyest, most. amikor a nemzeti ünneppé vált fordulópontról nyilvánosan, félelem nélkül beszélnek szemtanúk, politikusok és történészek. A visszaemlékezések közlésével a fehér foltok csökkenésére, tényfeltáró feladatra is vállalkozott a sajtó. Most a szakemberé a szó: Rainer M. János, a Magyar Történettudományi Intézet fiatal kutatója válaszol kérdéseinkre. — Talán Bili Lomax volt az első, aki kijelentette: Szegedről indult az 1956-os forradalom. A téma egyik legismertebb hazai kutatója osztja ezt a véleményt? — Annyiban igen. hogy az első jelzés arról, hogv ami folyik, az nem politikai küzdelem, hanem tömegmozgalom — azaz, nemzeti és demokratikus követeléseket fogalmaznak meg tömegek — Szegedhez kötődik. Itt mondták ki a korabeli monolit Ifjúsági szövetségtől független szervezet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egységes Szővettsége megalakulását A forradalom kitörése viszont erősen kötődik a budapesti eseményekhez. — Október 20-án múlt 34 éve. hogy megalakult a METESZ a szegedi tudományegyetem bölcsészettudományi kara épületében, az auditórium maximumban. Mi a jelentősége és jellegzetessége a diákszervezetnek? — A diákmozgalom gyökeresen újat hozott azzal, hogy megbontotta a monolit állampárti struktúrát azzal, hogy az egyetemisták és főiskolások kiléptek az akkori egységes ifjúsági szöveüség. a DISZ keretei közül, s egy önálló, autonóm, önszerveződés alapján álló szervezetet alakítottak. A másik sajátosság, hogy a meglehetősen laza reformelképzeléseket és reformkommunista kritikát a társadalom konszenzusát kifejező nemzeti és demokratikus követelésekké fogalmazták át, azaz, kritika helyett követelésekkel léptek föl. A harmadik a legdöntőbb léDés — ami már kevéssé kötődik Szegedhez — a cselekvésé: követeléseikkel — autonóm szervezetként fellépve — az utcára mentek, tüntettek. — A tömegmozgalom társadalmi bázisát miért az egyetemi hallgatóság adta? — A számos tényező közül kiemelem az univerzitás autonómiájában és a tanszabadságban gyökerező régi függetlenség- és szabadságszeretetét, amelyet az ezek tagadására épülő sztálinista egyetemi rendszer sem tudott a hallgatók tudatából eltüntetni. Fennmaradt az az életkori és előképzettségi sajátosságokból eredő nyitottság, kommunikácdókészség is, ami a francia forradalom óta az ember és polgár jogaiért folytatott küzdelmek élharcosává. tette a diákságot. A kötelező önvédelmi, társadalmi mimikri mögött sokszínű volt a diákság politikai-ideológiai arculata: sokan ápolták vallásukat, a népi írók népszerűek voltak, mert bennük a nemzeti identitás őrzőit látták, de nem volt jelentéktelen a szó eredeti értelmében vett baloldali politikai gondolkodás befolyása sem. Továbbá a munkás- és parasztszármazású egyetemisták — mesterségesen földuzzasztott — magas arányszáma azt is jelentette, hogy maga a rendszer hozta össze azok tömegét, akik a szavakban a leginkább kedvezményezettek, a valóságban leginkább kisemmizett, terrorral, begyűjtéssel nyomorított rétegek helyzetét ismerték. így a félelem gátjainak lebontása után a családi tapasztalatok és a diákság sérelmei öszszegezödtek. nemzeti és demokratikus követeléssé váltak. — Milyennek ítéli a korszakkal kapcsolatos irodalmat? —- Könyvtárnyi mennyiségű kiadvánv — feldolgozás és visszaemlékezés — foglalkozik 1956-tal. Ennek ellenére, azt hiszem, most érkezett el az a kedvező lehetőség hogv a korabeli források legnagyobb részének felszabadulásával újra lehet gondolni; történeti távlatból, történeti módszerekkel, források alapján meg lehet írni mindazt, ami 1956-ban Magyarországon történt Ez a megállapítás nem kritikája az eddigi irodalomnak, ami rendkívül terjedelmes és a legtöbb összefüggésre rámutatott, de az a sajátos helyzet, hogy a tények feltárását. a következtetések levonását alapvető források hiányában kellett elvégezni. Elkerülhetetlen feladat mindannak átgondolása, amit az irodalom eddig foltárt. — A kutató milyen fehér foltokra hívja föl a figyelmet? — Abban az értelemben, hogy mi történt valóiában, kevés fehér folt van. Ilyen, hogy a vidéki események legtöbbje még a kronológia szintjén is leiratlan. Sokkal több fehér folt van, ha arról akarunk képet kapni: hogyan is tortént mindaz, ami 1956 őszén Magyarországon lejátszódott Mindenekelőtt ilyenek a nemzetközi összefüggések. Ezeknek a fehér foltoknak a betöltésére még ma sincs olyan jó reményünk, mint a hazai történések feltárására hiszen például az eseményeikben alakító szerepet játsző szovjet döntéshozatal leírása még várat magára, mert a moszkvai levéltárak még nem nyíltak meg. — A szakirodalomban az események megítélése szempontjából milyen felfogások különböztethetők meg? — Az események alapvető megítélésében ma meglehetősen egyöntetű felfogás érvényesül a történésziek körében. Ezt röviden úgy jellemezhetem, hogy nemzeti és demokratikus forradalom játszódott le 1956-ban Magyarországon. Ezen túl azonban különbség van abban, hogy ki milyen társadalmi mozgásokra, milyen tartalmakra hívja föl a figyelmet. Ezek a hangsúlyok ma sem teljesen függetlenek a politikától. Csak evv példa: a nemzeti és demokratikus tartalmakon kívül — ma már talán furcsának tűnő — iellegzetessége '56-nak a szocialisztikus eszmék mély befolyása a közhangulatra, az eseményekre. Ma ezt nem mindenki hangsúlyozza. Az ellenkező előjelű, az 1989-ig hivatalos konszenzusnak, azaz hogy itt ellenforradalom vagy ellenforradalmi puccskirérlet volt. ma már komolyan vehető tudományos képviselője nincs. — Hozzám hasonlóan, a világon se volt az 1956-os őszön. Miért foglalkozik a történtek feldolgozásával? Milyen üzenete van 1956-nak a később megszülető generációk számára? — Nem személyes és családi okokból foglalkozom 1956-taL A családom úgy élte meg az akkori őszt. mint a legtöbben: reménykedve, izgulva, aztán szomorúan és letargikusan... 1956 mint tudományos probléma izgatott. mert meggyőződésem volt, hogy az akkor történtekről hazudnak, mert szereltem volna az események mozgatórugóit, történéseit tanulmányozni. Mint minden ilyen, az egész országot átfogó esemény. 1956 üzenete is sokrétű. Ma, amikor egy átalakulás után vagyunk. üzenet talán abban legaktuálisabb, amiben a szegedi diákok megmozdulásainak is elindítóin volt: az ember szabadságszeretetének üzenete, ami túlélt történelmi korokat, illetve az ember jogaiért való küzdelem fon' tossága. Űjszászl Ilona